Külkereskedelem, 1960 (4.évfolyam, 1-12. szám)

1960 / 1. szám - Rév Lajos: A nemzetközi munkamegosztás néhány kérdése a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusán

REV LAJOS A magyar népgazdaság fejlődésének egyik legfonto­sabb segítője a nemzetközi, elsősorban a szocialista or­szágokban kialakult munkamegosztás. A lakosság fog­lalkoztatottságának biztosításához, az életszínvonal ál­landó emeléséhez elengedhetetlenül szükséges az ipari fejlődés viszonylag gyors üteme. E gyors ütemmel szük­ségszerűen együtt emelkedik a nyersanyagok, félkész termékek, beruházási javak behozatala és ezzel párhu­zamosan nő a kivitel részesedése a teljes termelésből. A gazdaságos termelés feltételezi az optimális (a ter­mék jellegének megfelelő) sorozatgyártást, mert a nagy sorozatban gyártott termékek önköltsége alacsonyabb. Ugyanakkor a nagy sorozatban gyártott termékek el­helyezésére — hazánk lélekszámának figyelembevéte­lével — a belső piac már nem elegendő, így hazánk a nemzetközi munkamegosztásban végrehajtott speciali­zá­ció és kooperáció előnyeit csak a kivitel fokozása révén tudja hasznosítani. A szocialista országok között kialakult nemzetközi­­munkamegosztás egyik legfontosabb emelője a termelő­erők gyorsabb fejlesztésének. A tervszerű munkameg­osztás ugyanis lehetőséget biztosít arra is,­­hogy szá­mos termék gyártásáról lemondjunk és ezeket a termé­keket szükségleteinknek megfelelően a szocialista or­szágokból beszerezzük. Ugyanakkor a szűkebb termék­összetétel hozzásegít bennünket a kutatás, a műszakiak és a szakmunkások koncentrálásához, a munkamegosz­tásban vállalt termékek állandó korszerű színvonalon való tartásához. Ezzel kapcsolatban állapítják meg a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusának határozatra emelt irányelvei a gazdasági feladatokról és a második ötéves terv elkészítéséről a következőket.­ „A szocialista országok közötti nemzetközi munka­megosztás, szakosítás nagymértékben elősegíti ter­mékeink gazdaságos gyártását, a gépesítést, az auto­matizálást és a technológia feljesztését. A kutatások és a gyártmányfejlesztés összehangolá­sával és koncentrálásával és a szocialista országok­kal való műszaki és tudományos együttműködés hatékonyabbá tételével rövid idő alatt megszün­tethetjük az egyes területeken fennálló lemaradá­sunkat és biztosítani tudjuk, hogy a folyó kutatá­sok valóban a jövő termelésének tökéletesítését szolgálják." Alig van a határozatra emelt irányelveknek olyan fe­jezete, amelyben ne esne szó a nemzetközi munkameg­osztásról. Rendkívül fontos a határozatnak a gépipar fejlesztésével kapcsolatos megállapítása is, miszerint „a gépipar ötéves tervének kidolgozása során ki kell alakítani a termelés gazdaságosabb, a nemzetközi szocialista együttműködés lehetőségeihez jobban iga­zodó szerkezetét. El kell hagyni a gazdaságilag előny­telen termékek gyártását, ha azoknak külföldről való beszerzése a népgazdaság számára előnyösebb ..." Ez a megállapítás egyben meghatározza azokat a fela­datokat is, amelyeket a külkereskedelemnek kell végre­hajtania a második ötéves terv előkészítése és végre­hajtása során, hogy átgondolt, a piac ismeretében meg­felelő befolyást gyakoroljon a termelés struktúrájának kialakítására, a szocialista országok között kialakult nemzetközi munkamegosztás adta lehetőségek eddiginél hatékonyabb felhasználásában. E hatékonyabb felhasználásra a szocialista országok között kialakult új típusú kapcsolatok nyújtanak objek­tív lehetőséget. Erről az új típusú kapcsolatról álla­pítja meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Vll. kong­resszusának határozata a következőket: „A szocialista országok kapcsolatait a proletár nem­zetköziség eszméi szabályozzák. E kapcsolatok a bé­kés egymás mellett élés elveinek betartásán messze túlmennek, a szocialista ország­o­k közötti új típusú kapcsolatok lényege az egymásnak minden téren nyújtott kölcsönös, testvéri segítség ..." Míg a kapitalista országok nemzetközi együttműködé­sére az a jellemző, hogy az országok gazdasági fejlődése során felszínre tör a kapitalizmusnak egyik legjellemzőbb gazdasági törvénye, az egyenlőtlen fejlődés és ennek alap­ján h­a­­ rendkívül éles konkurrencia­harc, addig a szo­cialista országok gazdasági fejlődésének az a sajátos­sága, hogy a tervszerű, arányos fejlődés törvényének alapján fejlődik valamennyi ország népgazdasága és A nemzetközi munkamegosztás néhány kérdése a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusán

Next