Külkereskedelem, 1962 (6.évfolyam, 1-12. szám)
1962 / 1. szám - Dr. Vajda Imre: Az SZKP XXII. kongresszusa és a magyar külkereskedelem feladatai
DR. VAJDA IMRE: Az SZKP XXII. Kongresszusa és a XVta már szinte közhelyszámba megy, hogy az SZKP MTA XXII. kongresszusa hatalmas távlatokat nyitott a szocializmus fejlődésének az egész világon, hogy előkészítette a szocializmusban dolgozó ember anyagi jólétének, szellemi és erkölcsi képességei szabad kibontakoztatásának távlati perspektíváját. Már szinte magától értetődőnek tekintjük, hogy a kongresszus által elfogadott program, a haladás e merész terve kézzelfogható közelségbe hozott számunkra olyan szinteket, amelyek generációnyi távolságban látszottak lenni, problémákat, amelyeket szunnyadni véltünk a jövő méhében. Pedig a XXII. kongresszus legmesszebb hangzó felhívása éppen arra mozgósítja a szocialista tábort és a haladó embereket az egész világon, hogy közvetlen feladatként tűzzék ki maguk elé a szocializmus magasabb fokára, a kommunizmusra való átmenet megvalósítását és hogy mostantól kezdve minden tevékenységüket e célhoz mérjék, amely a távol ködéből ma élő nemzedékek látóhatárába lépett elő. A XXII. kongresszus azonban a távlat kijelölésén kívül még rendkívül sokat tett a célhoz vezető utak meghatározásával. Gazdasági téren mindenekelőtt meg kell teremteni a kommunizmus anyagi-műszaki alapját és a gazdasági vezetésnek ehhez nélkülözhetetlenül szükséges, magas színvonalát. „A gazdasági tervezés és irányítás minden szintjén a fő figyelmet az anyagi, a munkaerő- és pénzügyi források s a természeti kincsek legésszerűbb és leghatékonyabb felhasználására és a felesleges kiadások megszüntetésére kell fordítani. A gazdasági építés változhatatlan törvénye, hogy a legkisebb ráfordítással a legnagyobb eredményeket kell elérni a társadalom érdekében" — mondja az elfogadott program. Ezt a tételt domborította ki erőteljesen a Központi Bizottság, amikor az „összes termelő erőforrások helyes és hatékony kihasználására, valamint a munkával való ésszerű takarékosságra" hívott fel. E célok és az elérésükhöz alkalmas módszerek alapján épül fel a Szovjetunió húszéves távlati népgazdaság-fejlesztési terve, de hasonló célok határozzák meg a többi szocialista ország tennivalóit, távlati teendőit is. Ilyen célokat tartva szemünk előtt, kell kialakítanunk a magyar külkereskedelem programját is. magyar külkereskedelem feladatai óTa átgondoljuk, hogy mit jelent magyar viszonylatban az „anyagi források és természeti kincsek legésszerűbb és leghatékonyabb felhasználása", mit jelent „a legkisebb ráfordítással elérni a legnagyobb eredményeket a társadalom érdekében", úgy azonnal fel kell ismernünk a külkereskedelem óriási szerepét e célok megközelítésében. Mert világos, hogy mindez nálunk, földrajzi és néprajzi adottságaink mellett gazdaságunk termelőerőinek adott fokán másképp, mint a nemzetközi munkamegosztás legaktívabb igénybevételével, nem valósítható meg. Másképp sem erőforrásainkat nem tudjuk a legmagasabb társadalmi hatékonysággal mozgósítani, sem a javak termelésére fordított eszközök legtakarékosabb felhasználását biztosítani. Viszont éppen a haladás a kommunizmus felé, ami az épülő szocialista világrendszer keretén belül folyik, nyújt egyben olyan lehetőségeket a nemzetközi munkamegosztás elmélyítésére, amelyekhez foghatókat semmilyen más társadalmi rendszer még nem szült. Nem vitatható, hogy az utóbbi évek számos intézkedése, amelyek külkereskedelmünk munkájának és színvonalának emelését célozták, már eleve a most megfogalmazott irányok felé mutattak. Ezek közé soroljuk a külkereskedelem gazdaságosságának növelésére irányuló erőfeszítéseket, a kedvezőbb exportszerkezet kialakítására való törekvést, a kisebb mértékben anyagigényes, magas képesítésű munkát megtestesítő gyártmányok termelésének ösztönzését; ide tartozik a népgazdasági tervek nemzetközi egyeztetése a tervek kialakításának fázisában és számos nemzetközi szakosítási ja- vaslat, megállapodás. Ezekkel a jól átgondolt és megvitatott, tömérdek munkát és nem kevés küzdelmet igénylő lépésekkel, valamint barátaink sokszor igen nagyvonalú segítségével készítettük elő a talajt a további előrehaladás számára. Most azonban itt az ideje, hogy az eddiginél merészebben és következetesebben lépjünk arra az útra, amelyet pártunk VII. kongreszszusa kijelölt és amelyet napjainkban az SZKP XXII. kongresszusa csak még világosabbá tett: a nemzetközi munkamegosztásba való céltudatos beilleszkedés útjára. A külkereskedelmi szerveknek és vállalatoknak a legnagyobb kitartással kell küzdeniök a munkamegosztás módszereinek és eredményeinek gyors, fokozott ütemű