Külkereskedelem, 1964 (8.évfolyam, 1-12. szám)

1964 / 1. szám - Gondolatok a külkereskedelem előtt álló feladatokról

S okszor elhangzott már és a lap hasábjain aligha szorul külön indoklásra, hogy a külkereskedelem a magyar népgazdaság­ban jelentős szerepet tölt be. A külkereskedelem problémái országos problémák, a népgazdaság min­den szektorának fejlődése függvénye a külkeres­kedelmi munkának, de ugyanakkor az egyes ága­zatok tevékenysége vissza is hat rá. Felesleges len­ne valamennyi népgazdasági ágat felsorolni, hi­szen nincs egyetlen egy sem, amelynek ne lenne fontos feladata közreműködni a külkereskedelem munkájában, és amelynek jó munkája nélkül tel­jesíteni lehetne a külkereskedelmi előirányzatokat. Hogy az építőipar befejez-e egy objektumot határ­időre vagy sem és hogy ez az objektum tervezett kapacitással mikor lép be a termelésbe, az adott esztendő külkereskedelmi mérlegét jelentősen be­folyásolja. Magyarország kevés ipari nyersanyag­gal rendelkezik, ugyanakkor ipara aránylag fejlett. Következésképpen a külkereskedelem feladata, hogy évről évre növekvő mennyiségű nyersanya­got importáljon a zavartalan fejlődés biztosítására (a behozatal 55 százalékát képviselik a nyers­anyagok és félkésztermékek). E cikkek ellenértéke­ként export útján kisebb részben mezőgazdasági termékekkel, nagyobb részben ipari készáruval kell fizetni. Ezen túlmenőleg nálunk is a külkeres­kedelemre hárul a feladat, hogy az országot be­kapcsolja a nagy és egyre szélesedő nemzetközi munkamegosztás vérkeringésébe. Mindezek követ­kezménye, hogy a kivitelnek a nemzeti jövedelem­hez viszonyított aránya magas — 1962-ben elérte a 32,9 százalékot — ezzel nagyjából teljessé válhat a kép e népgazdasági szektor jelentőségéről. A külkereskedelem az utóbbi években eleget tett a népgazdasági tervekben előírt kötelezettségeinek, a forgalom jelentős mértékben emelkedett. 1962-ben a behozatal 18 százalékkal, a kivitel 26 szá­zalékkal haladta túl az 1960-as szintet. A külkeres­kedelmi forgalom növekedése 1963 első három ne­gyedévében is tovább folytatódott, a behozatal 15 százalékkal, a kivitel 6 százalékkal volt több, mint 1962 hasonló időszakában. Bővült az exportrádiusz is, amennyiben jelenleg 108 országba kerülnek ki a magyar termékek. A behozatal a terv előirány­zatának megfelelően gyorsabb ütemben nőtt, mint a kivitel. E számok mögött valóban komoly ered­mények vannak, amelyek azonban nem fedhetik el részben a külkereskedelem munkájában, részben pedig a vele szoros kapcsolatban álló termelő ágak tevékenységében még meglevő hiányosságokat.­elyek a további fejlődés sikereit veszélyez­tető legfontosabbnak ítélt hiányosságok? A kivitel és behozatal általában emelkedést jelző számait kissé részletesebben vizsgálva azon­nal fel kell tűnnie annak, hogy például a nyugat­európai fejlett országokba irányuló gépexportunk Gondolatok a külkereskedelem előtt álló feladatokról M MI

Next