Külkereskedelem, 1964 (8.évfolyam, 1-12. szám)
1964 / 1. szám - Gondolatok a külkereskedelem előtt álló feladatokról
S okszor elhangzott már és a lap hasábjain aligha szorul külön indoklásra, hogy a külkereskedelem a magyar népgazdaságban jelentős szerepet tölt be. A külkereskedelem problémái országos problémák, a népgazdaság minden szektorának fejlődése függvénye a külkereskedelmi munkának, de ugyanakkor az egyes ágazatok tevékenysége vissza is hat rá. Felesleges lenne valamennyi népgazdasági ágat felsorolni, hiszen nincs egyetlen egy sem, amelynek ne lenne fontos feladata közreműködni a külkereskedelem munkájában, és amelynek jó munkája nélkül teljesíteni lehetne a külkereskedelmi előirányzatokat. Hogy az építőipar befejez-e egy objektumot határidőre vagy sem és hogy ez az objektum tervezett kapacitással mikor lép be a termelésbe, az adott esztendő külkereskedelmi mérlegét jelentősen befolyásolja. Magyarország kevés ipari nyersanyaggal rendelkezik, ugyanakkor ipara aránylag fejlett. Következésképpen a külkereskedelem feladata, hogy évről évre növekvő mennyiségű nyersanyagot importáljon a zavartalan fejlődés biztosítására (a behozatal 55 százalékát képviselik a nyersanyagok és félkésztermékek). E cikkek ellenértékeként export útján kisebb részben mezőgazdasági termékekkel, nagyobb részben ipari készáruval kell fizetni. Ezen túlmenőleg nálunk is a külkereskedelemre hárul a feladat, hogy az országot bekapcsolja a nagy és egyre szélesedő nemzetközi munkamegosztás vérkeringésébe. Mindezek következménye, hogy a kivitelnek a nemzeti jövedelemhez viszonyított aránya magas — 1962-ben elérte a 32,9 százalékot — ezzel nagyjából teljessé válhat a kép e népgazdasági szektor jelentőségéről. A külkereskedelem az utóbbi években eleget tett a népgazdasági tervekben előírt kötelezettségeinek, a forgalom jelentős mértékben emelkedett. 1962-ben a behozatal 18 százalékkal, a kivitel 26 százalékkal haladta túl az 1960-as szintet. A külkereskedelmi forgalom növekedése 1963 első három negyedévében is tovább folytatódott, a behozatal 15 százalékkal, a kivitel 6 százalékkal volt több, mint 1962 hasonló időszakában. Bővült az exportrádiusz is, amennyiben jelenleg 108 országba kerülnek ki a magyar termékek. A behozatal a terv előirányzatának megfelelően gyorsabb ütemben nőtt, mint a kivitel. E számok mögött valóban komoly eredmények vannak, amelyek azonban nem fedhetik el részben a külkereskedelem munkájában, részben pedig a vele szoros kapcsolatban álló termelő ágak tevékenységében még meglevő hiányosságokat.elyek a további fejlődés sikereit veszélyeztető legfontosabbnak ítélt hiányosságok? A kivitel és behozatal általában emelkedést jelző számait kissé részletesebben vizsgálva azonnal fel kell tűnnie annak, hogy például a nyugateurópai fejlett országokba irányuló gépexportunk Gondolatok a külkereskedelem előtt álló feladatokról M MI