Külkereskedelem, 1965 (9.évfolyam, 1-12. szám)
1965 / 1. szám - 3 kérdés - 3 felelet (Interjú dr. Oblath Györggyel, a Hungarotex Textilkülkereskedelmi Vállalat igazgatójával)
3 kérdés — 3 felelet Interjú dr. Oblath Györggyel, a Hungarotex Textilkülkereskedelmi Vállalat 1965. január 1-én megkezdte működését az újjászervezett HUNGAROTEX Textilkülkereskedelmi Vállalat. Mi tette szükségessé ennek a szervezeti formának a létrehozását? — Népgazdaságunk és elsősorban az ipar fejlődése, az iparon belüli szerkezeti átalakulások okozta változások magától értetődően változásokat vonnak maguk után külkereskedelmünkben is. Ennek folyamatos megoldása érdekében szükségszerűen — mint az iparban — a külkereskedelemben is bizonyos munkamódszerbeli változtatásokat kell végrehajtani. A végrehajtás feltételeinek megteremtése érdekében született meg az a határozat, amely szerint a Külkereskedelmi Minisztérium munkáját az aktuálissá vált feladatoknak megfelelően átcsoportosítják. Az átszervezés lényegében végbement, az új körülményeknek új belső, legmegfelelőbb tartalommal való kitöltése természetesen folyamatban levő, állandó operatív tevékenységet jelentő feladat. Ennek értelmében vált szükségessé a különböző külkereskedelmi vállalatok feladatkörének és munkamódszereinek új szemmel történő megvizsgálása, s ilyen szellemben esetleges új vállalati formák kialakítása. A fenti meggondolások következtében került sor arra a fúzióra, amely a HUNGAROTEX Textilkiviteli Vállalat, a MODEX Magyar Divatáru Külkereskedelmi Vállalat és az IMPORTEX Textilbehozatali Vállalat között 1965. január 1-i hatállyal megtörtént. Meg kell mondanunk, hogy az eddig elmondottaktól függetlenül is felmerült már korábban az az aggály, helyes-e, hogy külkereskedelmünkben a textilkülkereskedelemmel három különböző vállalat foglalkozik, amikor pedig a három külkereskedelmi vállalat feladatköre szervesen kiegészíti egymást. Az IMPORTEX vállalatnál természetesen az import-szempontok, a HUNGAROTEX-nél a textilméteráru exportjával kapcsolatos érdekeltség nézőpontja, a MODEX vállalatnál a konfekcióárut érintő exportszemlélet alakult ki. Ám abban a kérdésben, hogy valamely, magyar ipar által gyártott textília méteráruban vagy konfekcionált állapotban kerüljön exportra, egyedül a külkereskedelmi, gazdaságossági, kereskedelempolitikai szempontok dönthettek és dönthetnek. A január 1-i fúzióval létrejött a HUNGAROTEX Textilkülkereskedelmi Vállalat, amely már nemcsak az eddigi három vállalat által mérlegelt külkereskedelmi szempontok célszerű öszszehangolását valósítja meg új formában, de koncentráltan tudja a külkereskedelem összetett igényeit az ipar felé közvetíteni. Milyen változást idéz elő az új szervezeti forma a textilkiskereskedelmi vállalat munkájában? — A textiliparral kapcsolatos külkereskedelmi munkában — az intézkedés szellemében — máris bekövetkezett változás, de gyökeres és minden részletmunkával kapcsolatos lényegi változás természetesen csak évek kitartó munkájának lehet eredménye. Az elvi munka centralizációja a gyakorlati tevékenység decentralizációjával látszik megvalósíthatónak. Ennek értelmében a három régi külkereskedelmi vállalat munkáját most öt, kereskedelmi vonatkozásban önállóan működő részleg végzi. COTSILK név alatt pamut és műselyem, méteráruk exportjával és gyapot, műselyemfonál importjával, MODEX név alatt férfi-, női- és gyermekkonfekció, fehérnemű, valamint népművészeti textiliák csoportjával, LANATEX név alatt gyapjú és ennek keverékéből készült műszál, szintetikus szálból előállított szövetek és mindenféle takarók exportjával, nyersgyapjú és szintetikus fonalak importjával foglalkozik egy-egy igazgatóság. A TRICOTEX bonyolítja majd kötött-, szövött- és rövidáru, valamint cérnaféleségek exportját, és a FLAXPORT foglalkozik a len-, pamut keverékű háztartási textiliák, műszaki textiláruk, konfekcionált ponyvák és ponyvaméteráruk exportjával, valamint azok nyersanyagának importjával. Tehát mind az öt részlegen belül a kifejezetten kereskedelmi tevékenység, így az export és import, valamint az importáruknak az ipar részére történő átadása, és az exportáruknak az ipartól való átvétele decentralizálódik. A decentralizálás és a centralizáció hasznos kombinálása különösen akkor tűnik ki, amikor a vállalat által exportálandó kisebb jelentőségű cikkek problémáját vizsgáljuk. A „kisebb"cikkek a külkereskedelmi forgalomban általában bizonyos mértékig háttérbe szorulnak. Az új szervezeti megoldásban több időt tud az egyes — az áru szerint illetékes — részlegünk, igazgatóságunk az olyan kisebb cikkek exportlehetőségeinek kidolgozására fordítani, amely cikk devizahozama esetleg jelentős lehet. Ugyanakkor viszont a centralizáció teszi lehetővé egyebek közt vállalatunknál a korszerű irodaszervezést is, általában a modern vállalatszervezés tapasztalatainak felhasználását. Szük- Ч\ igazgatójával .