Külkereskedelem, 1965 (9.évfolyam, 1-12. szám)

1965 / 1. szám - 3 kérdés - 3 felelet (Interjú dr. Oblath Györggyel, a Hungarotex Textilkülkereskedelmi Vállalat igazgatójával)

3 kérdés — 3 felelet Interjú dr. Oblath Györggyel, a Hungarotex Textilkülkereskedelmi Vállalat 1965. január 1-én megkezdte működését az újjá­szervezett HUNGAROTEX Textilkülkereskedelmi Vál­lalat. Mi tette szükségessé ennek a szervezeti formá­nak a létrehozását? — Népgazdaságunk és elsősorban az ipar fej­lődése, az iparon belüli szerkezeti átalakulások okozta változások magától értetődően változá­sokat vonnak maguk után külkereskedelmünk­ben is. Ennek folyamatos megoldása érdekében szükségszerűen — mint az iparban — a kül­kereskedelemben is bizonyos munkamódszerbeli változtatásokat kell végrehajtani. A végrehajtás feltételeinek megteremtése érdekében született meg az a határozat, amely szerint a Külkeres­kedelmi Minisztérium munkáját az aktuálissá vált feladatoknak megfelelően átcsoportosítják. Az átszervezés lényegében végbement, az új kö­rülményeknek új belső, legmegfelelőbb tarta­lommal való kitöltése természetesen folyamat­ban levő, állandó operatív tevékenységet jelentő feladat. Ennek értelmében vált szükségessé a külön­böző külkereskedelmi vállalatok feladatkörének és munkamódszereinek új szemmel történő meg­vizsgálása, s ilyen szellemben esetleges új vál­lalati formák kialakítása. A fenti meggondolások következtében került sor arra a fúzióra, amely a HUNGAROTEX Textilkiviteli Vállalat, a MODEX Magyar Divat­áru Külkereskedelmi Vállalat és az IMPORTEX Textilbehozatali Vállalat között 1965. január 1-i hatállyal megtörtént. Meg kell mondanunk, hogy az eddig elmon­dottaktól függetlenül is felmerült már korábban az az aggály, helyes-e, hogy külkereskedelmünk­ben a textilkülkereskedelemmel három külön­böző vállalat foglalkozik, amikor pedig a három külkereskedelmi vállalat feladatköre szervesen kiegészíti egymást. Az IMPORTEX vállalatnál természetesen az import-szempontok, a HUNGA­ROTEX-nél a textilméteráru exportjával kap­csolatos érdekeltség nézőpontja, a MODEX vál­lalatnál a konfekcióárut érintő exportszemlélet alakult ki. Ám abban a kérdésben, hogy vala­mely, magyar ipar által gyártott textília méter­áruban vagy konfekcionált állapotban kerüljön exportra, egyedül a külkereskedelmi, gazdasá­gossági, kereskedelempolitikai szempontok dönt­hettek és dönthetnek. A január 1-i fúzióval létrejött a HUNGARO­TEX Textilkülkereskedelmi Vállalat, amely már nemcsak az eddigi három vállalat által mérle­gelt külkereskedelmi szempontok célszerű ösz­szehangolását valósítja meg új formában, de koncentráltan tudja a külkereskedelem összetett igényeit az ipar felé közvetíteni. Milyen változást idéz elő az új szervezeti forma a textilkiskereskedelmi vállalat munkájában? — A textiliparral kapcsolatos külkereskedelmi munkában — az intézkedés szellemében — már­is bekövetkezett változás, de gyökeres és minden részletmunkával kapcsolatos lényegi változás természetesen csak évek kitartó munkájának le­het eredménye. Az elvi munka centralizációja a gyakorlati te­vékenység decentralizációjával látszik megvaló­síthatónak. Ennek értelmében a három régi kül­kereskedelmi vállalat munkáját most öt, keres­kedelmi vonatkozásban önállóan működő rész­leg végzi. COTSILK név alatt pamut és mű­selyem, méteráruk exportjával és gyapot, mű­selyemfonál importjával, MODEX név alatt férfi-, női- és gyermekkonfekció, fehérnemű, va­lamint népművészeti textiliák csoportjával, LA­NATEX név alatt gyapjú és ennek keverékéből készült műszál, szintetikus szálból előállított szövetek és mindenféle takarók exportjával, nyersgyapjú és szintetikus fonalak importjával foglalkozik egy-egy igazgatóság. A TRICOTEX bonyolítja majd kötött-, szövött- és rövidáru, va­lamint cérnaféleségek exportját, és a FLAX­PORT foglalkozik a len-, pamut keverékű ház­tartási textiliák, műszaki textiláruk, konfekcio­nált ponyvák és ponyvaméteráruk exportjával, valamint azok nyersanyagának importjával. Te­hát mind az öt részlegen belül a kifejezetten ke­reskedelmi tevékenység, így az export és import, valamint az importáruknak az ipar részére tör­ténő átadása, és az exportáruknak az ipartól való átvétele decentralizálódik. A decentralizálás és a centralizáció hasznos kombinálása különösen akkor tűnik ki, amikor a vállalat által exportálandó kisebb jelentőségű cikkek problémáját vizsgáljuk. A „kisebb"­­cik­kek a külkereskedelmi forgalomban általában bizonyos mértékig háttérbe szorulnak. Az új szervezeti megoldásban több időt tud az egyes — az áru szerint illetékes — részlegünk, igazgató­ságunk az olyan kisebb cikkek exportlehetősé­geinek kidolgozására fordítani, amely cikk devi­zahozama esetleg jelentős lehet. Ugyanakkor viszont a centralizáció teszi lehe­tővé egyebek közt vállalatunknál a korszerű irodaszervezést is, általában a modern vállalat­szervezés tapasztalatainak felhasználását. Szük- Ч\­­ igazgatójával .

Next