Külkereskedelem, 1968 (12.évfolyam, 1-12. szám)
1968 / 1. szám - Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter: "...alapvető szempont a termelés és a külkereskedelem gazdasági egységének megteremtése."
DR. BÍRÓ JÓZSEF külkereskedelmi miniszter: „...alapvető szempont a termelés és a külkereskedelem gazdasági egységének megteremtése" január elsejével bevezetésre került a gazdasági mechanizmusnak, ezen belül a gazdaságirányítás rendszerének a reformja. A reform megőrzi és fejleszti gazdasági életünk jónak és időtállónak bizonyult elemeit. A külkereskedelmi mechanizmus átalakításánál alapvető szempont a termelés és a külkereskedelem gazdasági egységének megteremtése. Ezt elsősorban gazdasági módszerekkel, a vállalatoknak (termelő és külkereskedő) a gazdasági eredményekben való közös érdekeltségével kell megteremteni. Ennek megfelelően kellett szabályozni a termelő és külkereskedelmi vállalatok kapcsolatát. Emellett gazdaságilag indokolt esetekben bővült az önálló export-, illetve importjoggal rendelkező termelő, és — eddig csak belföldi—kereskedelem folytatására jogosított vállalatok száma. Ennek eredményeként az eddigi 42 külkereskedelmi tevékenységet folytatóvállalattal szemben 67 külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalat működik, amiből 38 nem specializált külkereskedelmi vállalat. A Kereskedelmi Kamara új feladatai A külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok számának növekedése, az elszámolási formák lehetővé, sőt szükségszerűvé teszik a külföldi piacokkal való közvetlenebb kapcsolatot. Ennek következtében nagyobb feladatai lesznek a Magyar Kereskedelmi Kamarának is, tagsága kiszélesedik, megváltozik tevékenységének jellege. Az új körülmények között a Magyar Kereskedelmi Kamara már nem lehet kizárólag a külkereskedő vállalatok képviseleti szerve, mert anyagi érdekeltségüknél fogva a termelő, az értékesítő és a felhasználó vállalatoknak is szükségük van mindazokra a szolgáltatásokra, információkra, a kamara széles körű nemzetközi kapcsolataiból származó előnyökre, amelyek a kamarai tagság velejárói. A Magyar Kereskedelmi Kamara feladatait, működését és szervezetét meghatározó új jogszabály lehetővé teszi, hogy a külkereskedelmi munkát végző vállalatok mellett a termelő, az értékesítő és a felhasználó vállalatok, gazdasági egységek is a Magyar Kereskedelmi Kamara tagjai legyenek. A Kamara hivatalosan képviseli tagjainak érdekeit a nemzetközi és a külföldi kamarai jellegű szervezetek és a hatóságok előtt. Az új gazdasági mechanizmus azonban ezen túlmenően is lehetővé — sőt szükségessé — teszi az érdekképviseleti munka szélesítését. A magyar gazdaság elemi egységeiből, a vállalatokból álló kamara a közérdekű kérdések fórumait teremti meg az állandó és az ad hoc bizottságok életrehívásával. Ezek a bizottságok, amelyek egyegy termelési ágazatot érintő kérdéseket vitathatnak meg, a kamarai tagság tapasztalatait összegezik, s ennek során javaslatot dolgozhatnak ki az illetékes szervek számára. Az érdekképviseleti munka másik — nem kevésbé fontos — csatornája az irányító hatóságok, szervek információit továbbítja a vállalatokhoz. A Magyar Kereskedelmi Kamara alapvető feladata természetesen a jövőben is a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a külkereskedelemben érdekelt vállalatok piaci munkájának segítése. A Magyar Kereskedelmi Kamara széles körű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, mintegy 75—80 ország kamarai, vagy hasonló jellegű szervezetével, kereskedelemfejlesztési irodákkal épített ki és tart fenn kontaktust. Számos relációban a partnerkamaráknál magyar tagozatok, a Magyar Kereskedelmi Kamara kebelében pedig külföldi tagozatok is működnek. A Kamara nemzetközi kapcsolatai elősegítik a magyar piacon a gazdasági, az üzleti kapcsolatok létrejöttét. Ennek érdekében megszervezi külföldi kereskedelmi és ipari delegációk magyarországi lá-