Külügyi Szemle, 1941 (18. évfolyam, 1-6. szám)

1941-09-01 / 5. szám

KISEBBSÉGI SZEMLE Szlovákia A szlovákiai magyarság egyik legnagyobb kultúrintézményének, a Bartók Béla Dalegyesületnek életében nagy változás állott be. A Dalegyesület vezetését ugyanis ismét Német István László alapító-karnagy vette át és ezzel újból fel­éledt az egyesület eredeti, igazi célkitűzése is: az új magyar zene ápolása, a zene­kultúra művelése, társadalmi tekintetben pedig magyarok, szlovákok és németek találkozása a Dalegyesület hangversenyein. Megjelent a nyitrai „Híd“, szlovákiai magyar irodalmi társulat szerkeszté­sében a szlovákiai Magyar Album második kötete. A könyvben harminc író sora­kozik fel tanulmányokkal, novellákkal és versekkel. A kötet ezenfelül érdekes visszaemlékezéseket, könyvismertetéseket és kultúrbeszámolókat közöl. Az „Idők sodrában" c. fejezetben Dallos István, a Magyar Album szerkesztője érdekes írást közöl „Levél egy fővárosi magyar íróhoz" címen a szlovákiai vidék magyar kultúrmunkásságáról. Gyürky Ákos komoly értékű tanulmányt írt Liszt Ferencről. A „Magyar Lélek" című fejezetben elbeszélések, novellák, versek sorakoznak egymás mellé. A hatalmas munkát még az „Őrhely" és „Figyelő" rovatok egészí­tik ki. A Toldy-kör Vutkovich-díját ez évben Mayer Imre és Környei Elek kapta. Mayer Imre, a kör főjegyzője, mint a „Bibliotheca Istropolitana" szerkesztője, Környei Elek, az „Új Hírek" szerkesztője pedig „Nyugati őrhelyen" és „Isten hegedűje" című könyvével tette magát érdemessé erre az 1904-ben alapított díjra. A két díjnyertes a szlovákiai magyar írógárda legjobbja. Áldozócsütörtökön a legrégibb pozsonyi magyar tornaegylet, a PTE, a Városi Színházban dísztornát rendezett. A PTE tornaünnepélye az egész magyarság ünnepe volt, amennyiben minden magyar átérezte, hogy a sportegyesület működése mennyire a magyar nevelés és a magyar élet szolgálatában áll. Különösen pedig egy szempontból volt nevezetes ez a dísztorna: megmutatta a szlovákiai magyar kisebbség jövőjének ígéretét, a magyar ifjúságot. A tanév végén tartotta a „Magyar Akadémikusok Keresztény Köre“ tiszt­újító közgyűlését, amelyen megjelent Csáky Mihály, a szlovákiai magyar kultúr­­ügyek vezetője is. A német főiskolások vezetőjükkel, Kammerhofer Herberttel képviseltették magukat. A közgyűlést Hazay Pál elnök nyitotta meg, majd Király Péter titkári jelentése ismertette az elmúlt évi munkát. A jelentésből kitűnt, hogy a MAKK-nak 172 tagja van. A Kör új elnökévé Király Tibor joghallgatót válasz­tották, aki rövid beszédben ismertette azt az irányt, amelyben az egyesületet vezetni fogja. Az egyetemi ifjúságnak az itteni magyarságot kell szolgálnia és már most kell felkészülnie arra, hogy a magyar társadalomban a neki szánt vezető­helyet majdan becsülettel betöltse. A Szlovákiában élő magyar írók az idei budapesti könyvnapon is képvisel­tették magukat. Három sorozatban ismerkedhetünk meg azokkal a célkitűzésekkel és irányzatokkal, amelyek a szlovákiai magyar életet áthatják és fényt vetnek arra a sokoldalú munkára, amelyet a szlovákiai magyar szellemi élet képviselői kifejtenek. A három sorozat a következő: A Szlovákiai Magyar Honismereti Könyv­tár, a Szlovákiai Magyar Művelődési Könyvtár és a Bibliotheca Istropolitana. Nemrégen írták alá a szlovák-magyar pénzügyi egyezményt, amely a szlovákiai magyarság gazdasági helyzetének emelését kívánja szolgálni. A szlovákiai magyar népcsoportnak a Pozsonyi Takarékban lesz a pénzintézete, amelynek Malackán és Nyitrán lesznek fiókjai, valamint a Szepességi Hitelbank Lőcsén. E bankok fő­­feladata az lesz, hogy a szlovákiai magyarságot olcsó kölcsönhöz juttassa és gazdasági tanáccsal lássa el. Több olyan kérdése van a szlovákiai magyar kultúréletnek, amelyet csupán a pillanatnyi helyzet teremtett, s amely rövidesen veszít majd fontosságából. Ilyen pillanatnyi helyzet teremtette kérdés előtt áll a szlovákiai magyar műked­velő színjátszás. A műkedvelő színjátszásra szüksége van a magyarságnak, mert hiszen hivatásos színtársulata nincsen és egyelőre nem is lehet. Már­pedig a ma­gyarság ilyen irányú kultúrigényét is ki kell valamiképen elégíteni és erre a célra alakultak a műkedvelő társulatok. Különösen az egyes magyar népszigetek élete­ 490

Next