Református Gimnázium, Kunszentmiklós, 1855
I. Visszapillantás a gymnasium múltjára, midőn ezen, kötelezettség nélkül kibocsátott, Programm által tanintézetünket több testvéreinek bemutatnék, ekkor és itt találjuk helyén, annak jelenrajzát, röviden múltja főbb vonásaival előzni meg s egészíteni ki. Iskolánknak lépcsőzetesen összefüggő története , sem az egyházi ügyiratok, — sem a városi levéltárból nem meríttethetvén: az alább következő töredékes adatok, részben hagyományos visszaemlékezések, s főleg egy — az isk. könyvtárhoz tartozó — jegyzőkönyv segélyével állítják egybe. Természetesen legelső tétel volna, a kebelbeli iskola gymnasiális részének — mi itt kizárólag forog kérdésben — keletkezési ideje, ezt azonban bizonyossággal kijelölni nem lehet, hanem úgy látszik, a múlt század elején akadhatnánk azon szokás kezdetére, hogy a népiskola rectorai, magasabb tanulói pályára szánt növendékek előkészítésével privatim megbizattak ; s valószínűleg hasonló esetek szaporodása vezetett később, egy önálló gymnasium lassankénti létesítésére; úgy hogy — a fentebb érintett jegyzőkönyvben — már 1767-ik évről, latin szövegű törvények olvashatók, az együtt lakó, s községileg táplált gymnasiumi tanulókat, alumnusokat, illetőleg. Ezen törvények a reggeli három órakor parancsolt felkelés idejétől, az estve kilenczkori lefekvésig, minden tekintetben s mindenről pontosan rendelkeznek, s egyszerre felötlő azon hasonlat, mely e szabályok s azok között ajánlkozik, melyeket a nagykőrösi félgymnasium első évi programmjának tiszt. szerzője előmutat, mi eléggé világos emez egyetlen czikk felidézéséből: „Nemo in loco latinitati designato hungarice loqui audeat, secus facturus denarios tres, toties quoties expendito.“ Ily közelről egyeznek a viseletre s erkölcsiségre vonatkozó tilalmak, s illetőleg parancsok is; hasonlag van szó az examenek, declamatiok és disputák módjáról; továbbá említés létetik seniorról s contrascribáról; meg vannak szabva az u. n. Oeconomusok, vigilek. — Sőt függelékül, a köz- és magán tanítók kötelességei, valamint a büntetések mikénti végrehajtása. Megjegyzendő, hogy a pénzbeli fenyítés igen gyakran fordul elő, s a tanítók mulasztásai vagy kihágásaira is kiterjed; mennyisége 3-tól 50 dénár közt változván. Figyelmet érdemel végre, hogy a felsőbb — rendesen 15—18 — évű tanulók tűzoltásra köteleztettek, s e czélra szükséges eszközeiket egy közös lakhelyen gondviselték. Ezen törvények 1803-ik évben másokkal cseréltettek fel, melyek azonban, rövidebben s magyarul fogalmazva, lényegileg ugyanazok, s ilynemű későbbi határozatok nem létében, egész a legújabb időig, az isk. rendszabályokat képezték, ámbár a gyakorlat által több szakasz elérvénytelenült. Itt már valamivel tágult, a városiaktól korábbi hermeticus elszigeteltség, s a pénzbüntetések kimaradásával, ebédtőli megfosztások, bebörtönzések stb. jelennek meg. Áttérve a tanszemélyzet koronkénti viszonyaira, a használt kettős kútfő azt engedi gyanítanunk, hogy e középtanoda bizonytalan idejű létrejöttének első szakában csupán maguk a rectorok foglalkoztak gymn.tudományok nyilvános tanításával; kik ezt, az előlegesen említett vélemény szerint, magánosan már előbb is kezelték; ellenben bizonyos az, hogy 1770- től fogva , három segédtanító rendeltetett melléjük, a legfelsőbb osztálybeli humanisták közül ; egy t. i. a grammatisták, másik a conjugisták s harmadik a declinisták classisában alkalmaztatván; azonban e szám 1777-ben, a conjugisták és declinisták praeceptoraiban kettőre olvasztatott összébb; a grammatisták tanítása a rectori kötelességekhez kapcsoltatván.