Református Gimnázium, Kunszentmiklós, 1940
Isten áldja, doktor úr! Berger dr. világhírű orvosi regényének a címe a pácienseknek ez a hálatest búcsúszava: »Isten áldja, doktor úr!«, s a mi hálás szívünkből sem fakadhatnak szebb búcsúszavak, amikor búcsút veszünk dr. László Károly főorvostól mint iskolaorvosunktól és egészségtantanárunktól. Megilletődött lélekkel, az őszinte tisztelet, szeretet, hálás ragaszkodás melegségével búcsúzunk tőle, akinek három évtizedes működése valóságos áldás volt iskolánkra. Rendületlen bizalommal valahogy úgy éreztük, hogy a haláltól sem kell félnünk, ha dr. László Károly mellettünk van. Névtelen hősök az ilyen orvosok. Hivatásuk vitéz katonái, akiknek önfeláldozó munkásságáról mit sem sejt a külvilág. Dr. László Károlynak nem terítettek virágszőnyeget az útjába. Nem javított meg semmiféle rekordot, nem süllyesztett el egyetlen csatahajót sem, nem lőtt le egyetlen repülőgépet sem, még szónoki érdemeket sem szerzett .. . Mindössze hosszú évtizedeken át szolgálta nagylelkűen, önfeláldozóan, nagy-nagy tudással a szenvedőket... »Az egyes életpályákon meglepően ritkán találunk rendkívüli egyéniségeket, de majdnem mindig kiválik a többi ember közül — az orvos!... Ha a kései utókor számára semmi sem marad meg abból, amit a mi nemzedékünk alkotott, orvosaink emlékét akkor is áldani fogja a világ... Az orvos nagylelkű, mert cselekedeteit nem az adás-vétel szabálya, hanem hivatásának tudata vezérli — ezer titkot tud, és minden titkát ezerszeres biztonsággal