Kurír - reggeli kiadás, 1990. július (1. évfolyam, 1-26. szám)
1990-07-02 / 1. szám
SEVARDNADZE KIENGED? A szovjet külügyminiszter megerősítette, hogy a Varsói Szerződésből való esetleges kilépés valamennyi tagállam szuverén ügye. Eduard Sevardnadze egy bolgár hetilapnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy reális út tárult fel a VSZ és a NATO párhuzamos vagy akár közös akciói előtt, azzal a céllal, hogy kiépítsék az új európai világrendet. Ennek érdekében meg kellene teremteni a Nagy-Európa Tanácsát, vagyis az európai biztonsági és együttműködési értekezlet munkájában részt vevő valamennyi állam legfelsőbb szintű vezetőinek fórumát - vélte Sevardnadze, és hozzátette: a mai európai helyzetben a német egyesítés még katalizátora is lehet a pozitív irányzatok kibontakoztatásának. NATO: HA KELL - FELE A hét második felében esedékes londoni NATO-csúcson valószínűleg tervet terjesztenek elő az amerikai tüzérségi atomtöltetek európai kivonásáról. Az Egyesült Államok ahhoz kötné a lépést, hogy a Szovjetunió teljes mértékben hajtsa végre csapatainak kivonását Kelet-Európából. A hadszíntéri, legfeljebb harminc kilométeres hatótávolságú fegyverek atomtölteteinek leszerelése a NATO teljes európai arzenáljának megfelezését jelentené. ÚJ LENGYEL PÁRT Alakuló kongresszusát tartotta a hét végén Varsóban a Liberális Demokrata Kongresszus nevet viselő új lengyel párt. A mintegy kétszáz küldött a párt jellegét úgy határozta meg, hogy az egy keresztény értékeken alapuló liberális választási párt, amelynek célja az állampolgárok politikai, gazdasági és társadalmi szabadságának megteremtése. GYERTEK URUGUAYBA! Az uruguayi kormány úgy döntött, hogy útlevelet ad minden olyan külföldinek, aki 70 ezer vagy dollár értékben vásárol értékpapírt az országban és letelepedési szándékát bejelenti. Az intézkedések hátterében az áll, hogy előmozdítsák a külföldi magántőke beáramlását és a gyéren lakott országterület benépesülését. A három magyarországnyi Uruguay lakossága nem éri el a négymillió főt. FÖLDRENGÉS COSTA RICÁBAN A Richter-skála szerint 4,6 fokos erősségű földrengés rázta meg helyi idő szerint szombat délután a Costa Rica-i fővárost. A földmozgás centruma San Josétól harminc kilométerrel délnyugatra volt, de hatását az egész ország területén érezni lehetett. A közepes erősségű földrengés csak anyagi károkat okozott, személyi sérülés nem történt. POKOLGÉP AMSTERDAMBAN Nagy erejű bomba robbant Amsterdam központjában, a British Airways légitársaság és a Brit Idegenforgalmi Hivatal irodáinak közvetlen közelében. A robbanás személyi sérülést nem okozott ugyan, de jelentős anyagi károk keletkeztek. Valószínű, hogy a merényletet az Ír Köztársasági Hadsereg elnevezésű terrorszervezet hajtotta végre. Az IRA vállalta magára a szombaton Belfastban elkövetett, két rendőr elleni merényletet is. Az ismeretlen tettes a nyílt utcán öt lövést adott le közvetlen közelről a járőrre. Az egyik rendőr a helyszínen életét vesztette, a másik a kórházba szállítás során halt bele sérüléseibe. KUBA: TÖBB FEGYELEM... Nagyobb munkafegyelemre és párthűségre szólította fel honfitársait Fidel Castro. Beszédében elismerte, hogy Kuba nehéz gazdasági helyzetben van, de hangoztatta, „a problémákat kapitalista módszerek alkalmazása nélkül” kell megoldani. Abból kell kiindulni, hogy’ Kuba szocialista ország. Ugyanakkor a Kubai Szakszervezeti Szövetség kongresszusán a küldöttek élesen bírálták a közigazgatási apparátust és kifogásolták a katasztrofális ellátást. Amondó Vannak országok a világon (a lexikonban ezeket rendszerint a „civilizáció”, „civilizált” címszó alatt találjuk meg) amelyekben a szerencsejátékok az államkasszát gazdagítják. Sőt mi több, az államkasszának a dohányjövedéken kívül a szerencsejáték a legbiztosabb forrása. Akadnak azután államok, melyekben ez az egyetlen számottevő jövedelem - például Monte-Carlo. Ismét másutt a szerencsejátékban annyi a pénz, hogy érdemes egy egész maffiát rászervezni. Ehhez képest nálunk elterjedt a hír, hogy az IBUSZ már a vébé első hete alatt huszonötmillió forintot fizetett rá az Amondó nevű társasjátékra. Azután nyilatkozott az illetékes, hogy ez koránt sincs így. A veszteség alig a fele annak, amiről a pletykák szólnak. Egyből megnyugodtam. SZÁNTÓ PÉTER Végtermék A volt Dimitrov téri, ma már Vámház téri galambok teljesen értetlenül állnak a névváltoztatás ténye előtt. Mert hogy őseiktől ugyan hallottak arról, hogy valaha, valamikor ugyan még itt volt Budapest határa, de hol van az már... Persze guanó már akkor is volt, sőt azóta csak nőtt az egynapi elfogyasztott, majd guanó formájában távozott végtermékek menynyisége, na de hogy jön az ahhoz, hogy eztán már csak azt mondhassák a rokonoknak: tudjátok, nem költöztünk el, a volt Dimitrov téren lakunk... Számításaik szerint körülbelül egy évet vesz igénybe a szoktatás. Hogy addig mi történik? Galambévek szállnak el, lassan-lassan összejönnek és szakszervezetet alkotnak a volt Engels, Felszabadulás, November 7., Marx Károly tériek, majd párttá szerveződnek, s programjuk első pontja a nevek megváltozhatatlansága, így lesz ez rendjén. Azután mi emberek is galambokká leszünk - vagy’ már vagyunk? -, s beterítjük „keményen, vastagon” guanónkkal a tegnap politikusainak nevét. Egyelőre úgy néz ki, örökre, - eszbé - 1990. július 2. Az ötödik géprablás A Szovjetunió most már biztosan bekerül a Guinness rekordok könyvébe, ami az egy hónapon belüli repülőgép-eltérítések számát illeti. Mert a hét végén megtörtént az ötödik! Egy tizenkilenc éves leningrádi diák térített el - s megint Stockholmba - egy TU-154- es utasszállítót. A svéd főváros repülőterén nyilván már kissé unottan fogadták a hírt, hogy néhány napon belül immár másodszor egy hívatlan szovjet vendég van a légtérben. A gép rendben leszállt, az ifjú géprabló rögvest megadta magát a svéd hatóságoknak, a százötvenkét utast és a személyzet hét tagját rutinszerűen visszajuttatták a Szovjetunióba. A gépeltérítőről kiderült, hogy így akart megmenekülni a katonaságtól, s tettét egy kézigránát-utánzattal hajtotta végre. A szovjet katona élete helyett most alighanem börtönélet vár rá. Politikai menedékjogra semmi esetre sem számíthat a svéd hatóságoktól, amelyek éppen a minap - kivételes esetektől eltekintve - megszüntették ezt az intézményt az országban. ÁRTATLANRA LŐTT A RENDŐR Pergőtűzben a szerelmespár Éjfél után járt már az idő. A két nyomozó feszült hangulatban várakozott Megyaszó centrumában. Hírt kaptak aznap, hogy betörés készül. A környéken minden csendes volt. Egyszer csak megjelent a kereszteződésben egy autó. Szinte egy gyalogos sebességével közeledett. A megadott hely előtt leírt egy kört, majd indult visszafelé. A rendőrök kiugrottak a kocsijukból, s igazolványukat mutatva megállásra szólították fel a gépkocsi vezetőjét. A kocsiban a vezető mellett is ült valaki, de azt már nem láthatták, hogy kicsoda, mivel az autó óriási iramban elhúzott, és a rendőrök figyelmeztető lövésére sem állt meg. Több se kellett a két nyomozónak, utánuk eredtek. Mint a filmekben, elkezdődött az autós üldözés. A rendőrök lőttek. Majd kéttárnyi lőszer repült ki a fegyvereikből. Pár perc és az üldözött autó végre leállt. Az utas - egy 18 éves fiatal leány - súlyosan megsérült. Deréktájon érte egy golyó. A vizsgálat azóta sok mindent kiderített. A kocsi vezetője, egy fiatal férfi, sorkatonai szolgálatát teljesíti Abasáron. Barátnőjével ültek az autóban. Andalogtak, lassan, cél nélkül köröztek Megyaszó utcáin, beszélgettek. A kivilágítatlan rendszámtábláról nem tudott. Amikor a rendőrök megállásra szólították fel, azért hajtott el, mert tudomása szerint többször előfordult az utóbbi időben, hogy bűnözők ilyen módon állítanak meg gépkocsikat, s kirabolják a bent ülőket. A lányt a miskolci Szentpéteri Kapui Kórházban ápolják. Ottjártunkkor az intenzív osztályon feküdt. Állapota súlyos, de nem életveszélyes. Gonda doktor, az osztályos orvos azonban sokkal bizalmasabban kezeli az ügyet, mint a rendőrség. Semmiféle felvilágosítást nem volt hajlandó adni a beteg állapotáról. Az ügy kivizsgálása a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészségen folytatódik, dr. Kozma Imre, a nyomozócsoport vezetője irányításával. A BAZ Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjét, Porozs Andrást kérdeztük, mi a véleménye az ügyről: - Elkeserítő, ami történt. Mindig is azon az állásponton voltunk, s munkatársainkat is így utasítottuk: fegyvert csak nagyon súlyos bűncselekmény esetén használjanak, s akkor is csal a legvégső esetben. Ha nem száz százalékig biztosak a dolgukban, inkább ne lőjenek. T. A. Agárdi Vidi-varázs... Nem sokkal azután, hogy Röthlisberger játékvezető lefújta az Argentína-Jugoszlávia negyeddöntőt Firenzében, Agárdon a Parkerdő pályáján elkezdődött egy mérkőzés. Igaz, erre az összecsapásra nem voltak kíváncsiak harmincezren, de azért a Videoton és a Velencetours találkozóját közel kétezren tapsolták végig. Tapsoltak, mert láthatták öt év után ismét a nagy csapatot, azt a társaságot, amely magyar együttesként 1985-ben az utolsó nemzetközi sikert érte el, bejutván az UEFA-kupa döntőjébe. Micsoda sorozat volt, Dukla Praha, Paris SG, Partizan Belgrád, Manchester United, Zseljeznicsar Szarajevó és végén a döntő, a világhírű Real Madriddal. És a Vidi-legénység. A Disztl testvérek, Csunay, Csongrádi, Májer, Horváth G., Szabó, Vadász és a középpályás sor motorja, Burcsa Győző. Erre a sikerre emlékeztek szombaton Agárdon játékosok, szurkolók egyaránt. Zúgott a taps, zúgott a „Hajrá, Vidi”, a „Szép volt, fiúk”. Néhány Burcsa-trükk és a nyolc gól, amelyen Szabó, Májer, Csongrádi, Gömöri, Vaszil osztozott. Ezen a kora estén a kétszer negyvenöt perc alatt kicsit visszajött a múlt, kicsit visszajött a siker, kicsit visszajött az öröm. Ma még valamennyien fociznak. Ki itt, ki ott, ki magasabb, ki alacsonyabb szinten, de rajonganak ezért a csodás játékért. Abból a csapatból már csak ketten tagjai a Videotonnak. Burcsa Győző - aki ötévi profiskodás után tért vissza sikerei színhelyére, hogy mint edző, esetleg egy újabb szép korszakot nyisson a Vidi történetében, és Horváth Gábor, aki akkor még mint fiatal hátvéd élte meg a nagy élményt, ma pedig mint csapatkapitány rutinjával, tudásával az együttes összetartója. - Jóleső érzés volt ismét együtt rúgni a labdát a régi társaival - mondta a mérkőzés után - Ma is vallom, az a szereplés nem a véletlen műve volt. Akkor a mi csapatunk volt a legjobb, a tudás és a baráti légkör erőt adott a nagy küzdelemhez. Remélem, a tízéves jubileumot is együtt, ugyanilyen jó hangulatban, szép játékkal ünnepeljük majd. T.: