Kurír - reggeli kiadás, 1990. július (1. évfolyam, 1-26. szám)

1990-07-23 / 19. szám

^alunap Lakitelken A hajnali hatkor föízengő éb­resztőre ugyan még nem ér­keztünk meg a fővárosból, ám a bográcsgu­lyást főzők fantasztikus illatok­kal fogadtak vasárnap Lakitel­ken, ahol a piactéren és a tőser- dei Holt-Tisza partján egy igazi, békebeli majális, pardon júliális jelenetei igyekeztek jókedvre deríteni a vendégeket. Sikerült. Akár a hőlégballon- és sárkány­repülő-bemutatót néztük vagy a kispályás labdarúgómeccset a fa­lukupáért, vagy az öreg és új ko­csik bemutatóját, vagy a Tér­színház Bucz Hunor rendezte képmutogatós játékát, a vidám­ság nem hiányzott. De aki keve­sellte volna a programokat, megtekinthette a mezőgazdasági kisgépek, szerszámok, növény­védő szerek kiállítását, sőt vásá­rolhatott is belőlük; hallgathatta Dinnyés József daltulajdonost, Marosi Júlia népdalénekest, és Birinyi József népzenélését. Késő délutánra tervezték a rendezők a politikai vitafóru­mot, amelynek olyan illusztris vendégei voltak, mint Bethlen István, a Magyar Demokrata Fórum elnökségének tagja, Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke (egyenesen az unió üléséről repült ide), Horváth Balázs belügyminiszter, Gálf változásokról, illetve a térség átalakulásáról. Kecskési-Tollas Tibor már másodízben jár Lakitelken. Először Lezsák Sándor hívta meg, akivel 11 éve tartják a köz­vetlen kapcsolatot, és Tollas Ti­bor költő úgy véli, hogy Lezsák Sándor és nemzedéke az a gene­ráció, amely a magyar jövőt je­lenti. Ez a „búvónemzedék” áll­hat ama folyamat élére, amelyet a magyarság megújulása, az er­kölcsi tisztulás jellemez. A Nemzetőr szerkesztője szerint Lakitelek Magyarország szelle­mi fővárosa. A falunap kapcsán számos ismerőssel és ismeret­lennel találkozott, akikkel arról beszélgetett, hogy minél több efféle közösségerősítő, összetar­tó alkalmat kell teremtenünk. A tengerentúlon és másutt emig­rációban élő magyarok immár nem ellenzékiek, hanem az anyaország feltámadását kíván­ják segíteni. Milyen isteni ado­mány, hangsúlyozta a 70. éve fe­lé közeledő költő-újságíró, hogy történelmünkben az 56-os az el­ső olyan emigrációs nemzedék, amely megélhette a győzelmét mindannak, amiért harcolt. Még a kisebbségvédelmi jogok és az e jogokat érvényesítő, ellenőrző osztály létrejöttét kell kiharcolni az Európa-parlamentben, s akkor teljes elégtétellel, megelégedés­sel tekint vissza Tollas Tibor az elmúlt évtizedekre. T. T. György marosvásárhelyi író, Gyarmati Dezső képviselő, olimpiai bajnok, és nem utolsó­sorban Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető alelnöke, akit a falu­napról kérdeztünk, annál is in­kább, mivel ő itt él Lakitelken.- Célunk nyilvánvaló: kelle­nek az ilyen közveden egvüttlé- tek, a közösségerősítő alkalmak. Míg némely falvak megőrizhet­ték sajátos arculamkat, hangula­tukat, addig nekünk is vissza kell szereznünk mindezt. Hadd je­lenjenek meg a falunk jellegze­tes mesterségei, figurái... Bográcsok, asztaltársaságok és fafaragók, bőrmú'vesek, kék­festők, fazekasok (egyikük az er­délyi Korondról érkezett), és mindenféle árusok között fedez­zük föl Gálfalvi György maros­vásárhelyi írót és Kecskési-Tol­las Tibor Münchenben élő-al­kotó írót, költőt, a Nemzetőr kiadóját és felelős szerkesztőjét. Gálfalvi György szabódik, hogy a legfrissebb erdélyi hírek­kel ő sem szolgálhat, mivel július elsejétől nálunk vendégeskedik és persze dolgozik. Azt mindenkép­pen megemlíti, hogy a lakitelki falunap túlnőtt a maga keretein, mert hiszen jöttek az ország min­dén tájáról, Szegedtől Komáro­mon át Komlóig. Mi több, Er­délyből is. Már tegnap itt voltak és késő éjjelig beszélgettek, és mi másról váltottak volna eszmét, ha nem a magyarországi Háború előtt a pesti gengsztervilág? Prostipénzből szűz tőke- Szemtanúja voltam, amint a stricije vé- még ennél is elkeserítőbb képet mutat. - A Legfőbb Ügyészség megbízásából resre vert egy lányt, miközben két rendőr - Ez nyilván összefügg a Vili. kerület sa- volt szerencsém részt venni egy vizsgálat­tétlenkedett a közelben - válaszol meg- játos helyzetével. Nyilván nem szívesen ban, ami erre a kérdésre kereste a választ, illetődött kérdésemre Budapest Vili., bűntől tesz feljelentést az a félrelépő férj, akit a Feltételezéseink szerint a környéken gom- leginkább fertőzött kerületének ügyésze, Rákóczi téren „megmarkecoltak”. bamódra szaporodó, főleg kereskedelmi dr. Sodor István. Megilletődöttségemnek - Érdekes, hogy az ismertté vált marke- magánvállalkozásokban - műszaki, video- csupán annyi az oka, hogy fényes nappal colások száma nem emelkedett. Azonban butikok - mossák tisztára a placcon és a volt szerencsém végigsétálni a Körút késő esti órákban idegenként nem célszerű betörésekkel- „megtermelt” pénzt. A keres- „placc” előtti szakaszán: koldusok, change spiccesen távozni egy Vili. kerületi kocs- kedelmi hi-tech magánvállalkozások bur- money, videobutikok, a józsefvárosi arany- mából. Nagy az esélye annak, hogy kira- jánzása azért is figyelemreméltó, mert köz- ifjúság autócsodái... Útközben legalább bolják az illetőt. Ennél is veszélyesebb az a ben csökken a fizetőképes kereslet, három kurva akart leszólítani. Eszembe tendencia, ami a lakásbetörések szám- és - Ez mindenképpen elgondolkoztató je­jutott: így néz majd ki Budapest a XXI. értékbeli emelkedését jelzi. Az inflációs lenség. században? összeomlástól rettegő emberek rosszul őr- - Félek attól, hogy a bűnözés olyannyira- Amióta kitört a jogállamiság, a rendőr- zott értékeiket javarészt otthon tartják, így szervezetté válik, hogy a nem is távoli jövő­ség, finoman szólva, kissé elbizonytalano- a jól informált betörő nagy zsákmányra te- ben megindul a harc az alvilági bandák kö- dott. hét szert. Az infláció tehát a bűnözést is zött. Ennek pedig beláthatatlan következmé­- Tény, hogy a közrend védelmezői, is- „gerjeszti”: a nagy szákmány érdekében a nyei lehetnek. Nagyon sok bűncselekmény mert okokból, nagyon kevesen vannak, bűnözés szervezetté válik: lakásinformáto- azért marad homályban, mert a károsultak, Ugyanakkor ügyészségünkre másfélszer rak, falazok, „végrehajtó”-emberek, sofő- félve a meghurcoltatástól, nem tesznek felje- több vádemelési javaslat érkezett az elmúlt rök és orgazdák állnak össze. lentést. Nyilvánvaló, hogy a törvényt is meg év hasonló időszakához képest. Ugrássze- - A betörésipar és a jól jövedelmező kell változtatni ahhoz, hogy a sértettek ne rűen emelkedett azon bűnügyek száma, prostitúció elképesztően nagy pénzeket érezzék vegzálásnak az eljárást. Addig is a amelyeket a rendőrség a tettesek ismeret- szippant fel. Hová spriccel' tovább a Rá- károsultak mindenképpen tegyenek feljelen- len mivolta miatt szüntetett meg. Az úgyne- kóczi tér és környékének betörés- és tést, mert ellenkező esetben vérszemet kap- vezett látens, magyarul lappangó bűnözés „spermium"- tőkéje? hat az alvilág. " MIRANDA Sflsöífi . o W&- “ - ..• Csipegetők Privatizálni akarok. Most, azonnal! Az eddig felhalmozott sérelmeimet tőkésíteni akarom. Muszáj kezdeményeznem, mert nem érzem magam biztonságban. Ahol eddig dacos alkal­mazottakat találtam, és közös furfanggal keres­tünk lehetőséget alkalmi munkám elvégzésére, most terepszínű ernyő alá bújt szómagyarázó­kat találok. Nem kell megijedni, nem az MSZMP volt embereire gondolok. Nem is azokra az irányított irányítókra, akikből ele­günk lett. Azokra gondolok, akik szorgalmasan gyűjtögették az elhullajtott morzsákat. Az él­csapat átadta helyét így vagy úgy, és maradt a megválasztottak után az önjelöltek/jelöltek né­pes gyülekezete, akikből szerveződtek a képvi­selők hátvédharcainak napszámosai. A nemzet terepasztaláról hullik a morzsa. Jönnek a sepre- gető csipegetők s tisztára nyalják a konyha kö­vét. Az ebédlő parkettarepedéseibe is bebúj­nak. Előttük nincs akadály. A tompa késsel farigcsált országnyi kenyér­ke morzsálódik. Várjuk a szelet kenyeret, hul­lik a morzsa s azt már hulltában elkapja az asz­tal lapja alatt lebzselők tábora. Ezért akarom tőkésíteni a nyomorom. Tételről tételre. Va­gyonelszámolnám magam. Egy elhallgatás, két kihagyás, egy lejáratás, kilenc csúsztatás, sok kis mellőzés s apró örömök a fülzúgató csend­ben... a szellemi tőzsdén beváltom a csekket. DINNYÉS JÓZSEF 1990. július 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék