Kurír - esti kiadás, 1990. július (1. évfolyam, 1-22. szám)

1990-07-09 / 6. szám

I ROMÁNC VAGY EGÉSZEN MÁS... Mosott, fózott, takarított rá, tálcán vitte be neki a regge­lit, és amikor becsinált a kád­ba, ő kipucolta alóla. Nem ha­ragudtam rá. Nem ő az egye­düli asszony, aki húsz évvel fiatalabb férfit szeret. Nagyon jól kijöttek szexuálisan, ne­kem megmondta, volt három esküdt ura, és sok szeretője, de egyikkel sem volt ilyen boldog. - A Szeduxennél többet ér a Reduxen! - az egyértelműség kedvéért Kiss Béla elégedetten szemléli a nadrágját, még cset­tint is hozzá. - Ne a hülyeségeken járjon az eszed - ripakodik rá a fele­sége itt most komolyan kell beszélni. Ettől kezdve egymás szavába vágva mondják a magukét, a fér­fi közben inget cserél, hogy mu­tasson a fényképen, a feleség jól van úgy, ahogy. A nő szinte nem is mozdul, ül a bevetetlen ágy szélén, csak a férfi cikázik a szek­rény és az asztal között. Halom­ba hordja az iratokat, a levele­ket, a fényképket. Önfeledten legelteti a szemét az Anita Monti bájait mutató képen. Ott áll csipkés bugyiban és melltartó­ban, hosszú haja a vállára omlik. - Ez az én Babikám - har­sogja. - Szerettem, imádtam. Még most is. Mindenben a ked­vében jártam, boldoggá tettem. A családja rá sem nézett. Még én mondtam: ide figyelj, Babi­kám, drága Babikám, most van, hogy is hívják, újév, legalább hívd fel az anyádat. Hát így vol­tak. Nem bírták egymást. A test­vérével sem. Nekem élettársi papírt írt, lekopogta az írógépén, az öcsém meg aláírta. Csak nincs itt, mert a rendőrség el­vette. Hányszor mondta: Bélus­­kám, a tiéd marad minden, ha én meghalok, innen egy szöget se adjál senkinek. - A férjemet nem mostantól ismerem, vannak hibái, időnként hangos, néha verekszik, de jólel­kű ember - bizonygatja Kissné. - Énvelem sem csinálta meg azt, amit a Babikával. Mosott, főzött, takarított rá, tálcán vitte be neki a reggelit, és amikor be­csinált a kádba, ő kipucolta aló­la. Nem haragudtam rá. Nem ő az egyedüli asszony, aki húsz év­vel fiatalabb férfit szeret. Nagyon jól kijöttek szexuálisan, nekem megmondta, volt három esküdt ura, és sok szeretője, de egyikkel sem volt ilyen boldog. A művésznő, Anita Monti, azaz eredetileg Füsti Molnár Etelka családját nem érdekelte ez a kaland. Valaha büszkék vol­tak a tehetséges operaénekesnő­re és portréfestőre, később meg tudomásul vették, hogy kissé háborodott. Sokáig külföldön élt, 1970 óta összesen harminc­­hatszor feküdt az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben. Mániás depresszióval kezelték. Alkalmatlan volt rá, hogy bár­miben döntsön, ezért gondnok­ság alá helyezték. A kórházból legutóbb 1987. október 23-án bocsátották el. Azt tervezte, hogy most szobrászkodni kezd. Segédmunkást keresett. Az egyik ismerőse bemutatta neki Kiss Bélát. Előbb kivette a mun­kájából, és röpke három hónap után, 1988 január 22-én - a gondnoka tudta nélkül - beje­lentette a lakásába. - Mindent a Babika intézett - magyarázza a három hónapos „élettárs”. - Hivatalosan ő ment be a tanácsba. Én csak azt mond­tam, ide figyelj, Babikám, ha te engem szeretsz, majd följelentsz, úgy értem bejelentsz. Mert Ba­bikám, én még nem töltöttem ki ilyesmit, sehol sem voltam be­jelentve. A bejelentést követő másnap felkeresték Babika nővérét, Dobsáné Füsti Zsuzsannát, hogy adjon kölcsön a nyugdíjig ezer forintot. Vették ezt, azt, és lementek Etyekre, Kiss Béla házrészébe. Állítólag azért, hogy Babika kipihenje magát, és nyu­godtan szobrászkodjon.­­ Az etyeki házrész akkor már nem volt az enyém - tilta­kozik Kiss Béla. - Mi azt Babi­kával eladtuk. A testvéremnek, mert ők sokan voltak. Hogy mit csináltunk a pénzzel? Elment. - Nem tudtak a pénzzel bán­ni - bólogat Kissné. - Taxi és az a sok rúzs... - Nincs pénz, érti? - hado­nászik a férfi, aztán hirtelen megakad. - Hol is tartottam? Lementünk Etyekre. Én a test­vérem gyerekeivel foglalkoztam, úgy érzem, játszottunk. Akkor azt mondta a Babikám, hogy ő lefekszik. Még megkérdeztem, hogy kér-e teát, vagy valami ilyesmit. Reggel arra ébredtem fel, hogy a Babika nincs nálam. A széken a levele: Zsemberinél vagyok, Béluska. Vagy mit írt? - Zsemberihez mentem, az ablakon kimentem - segíti ki az asszony, és gyorsan hozzá­teszi, ő akkor meg sem fordult Etyek környékén, csak amit hall, azt megjegyzi." - Igen. És a kulcsomat is el­vitte.. Hideg volt, az ablak nyit­va. Én is az ablakon mentem ki. A ruhám is eltűnt, abba bújt Ba­bika. Vékony­ gatyát húztam, meg bakancsot, mert a cipőm is elvitte. - így állított be a munkahe­lyemre, bakanccsal a lábán. Ide­ges volt, majd megőrült, hogy eltűnt a Babika. Keresték, de hiába. Telefonáltam a kórházak­ba, aztán a rendőrségre. Február 13-án tudtuk meg, hogy meg­­találták az etyeki nádasban. Meg­halt. Megfagyott vagy b­eful­ladt, nem tudom. Hiába piská­­lódik a család, a rendőrök meg­­mondták, nem volt erőszkra utaló külsérelmi nyom. Hágják békén a férjem, ne gyanúsít­sák! Én a Babika halála után ki­tűztem ide. Ez csak nem bűn A férjem jelentett be. A feleske vagyok még ma is. Egy férfiem­­ber nem maradhat egyedül. - Nem vagyok én homok? - dörmögi a férj. - Tessék nekem megmondan hogy lehet a férjem rosszhisze­mű lakásbérlő? - fordul hoz­zám. - Három elemit járt kisebbségi értelmiségű, ugye ér­ti? A Babikával jól kijött, csak jót csinált vele. És most minket ki akarnak tenni ágybérletbe. Hogy mehetnénk ágybérletbe? És akkor mi lesz a gyerekeink­kel? Négy gyerekünk van. - Hol? - Állami gondozásban. . - Mióta? - Évek óta. Még együtt él­tünk Etyeken, amikor elvitték őket végre. Azóta nincs egy bol­dog napom. Megtenné a szükség­­lakás is, csak elférjenek a gyere­kek, mert a család a mindenünk. - Lehet szükséglakás is - hagyja rá a férj -, de ragaszko­dom a központi fűtéshez és a vé­céhez. Nem másfél szobást, ha­nem két és fél szobást kérek. Mert álljon meg a menet! A Ba­bikával csak én törődtem. Szeret­tem, imádtam. Hát akkor kit il­let a lakás? Talán az anyját vagy a testvéreit? Van házuk, nyara­lójuk,a kocsijuk. - És még a bíróságot is lepén­zelték, nekünk meg ügyvédünk sem volt - panaszkodik a feleség. - Babika, a nővérem sokat cirkuszolt, gyanakodott, persze, hogy nem voltunk sülve-főve együtt - mondja Dobsáné Füs­ti Molnár Zsuzsanna. - Járt nálam Kiss Bélával is. Amikor pénzt kértek kölcsön, véletlenül elvitték a szemüvegem, ezért naponta telefonáltam, de Kiss Béla egy szóval sem említette, hogy a testvérem eltűnt. Sőt, az állította, hogy jól van, és szob­­rászkodik. A szomszédok hívták fel, hogy a nővérem nem vette át a nyugdíját, és egy ideje nem látják. Ekkor telefonáltam a ta­nácsnak, a rendőrségnek. Akkor már keresték. Babika mindig is túlfűtött volt, de nem az a típus, aki önként bemegy a nádasba kihűlni. Dobsáné és a bátyja feljelen­tést tett. A Fejér Megyei Rendőr­főkapitányság bűnüldözési osz­tálya a nyomozást megtagadta, mert a rendőrorvosi boncolás és vizsgálat szerint az öngyilkos­ság, illetve az idegenkezűség egyértelműen kizárható. A csa­lád nem nyugodott meg, de tu­domásul vette a határozatot. Az iratok lassan egy fiókot töltenek meg, köztük a hagyatékátadó végzés: a testvérek fele-fele arányban örökösök.­­ Még a ruháját sem adták oda, amibe eltemethettük volna, használják a bútorait, az összes holmiját, már hogyne ideges­kednék - emeli fel a hangját Dobsáné. - A saját tulajdo­nunk, és még a küszöböt sem léphetjük át! A Pesti Központi Kerületi Bíróság elsőfokú ítéletét - mi­szerint Kissék kötelesek har­minc napon belül a lakást elhagyni - a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság hely­benhagyta. Az alperes fellebbe­zését elutasította. Ugyanis Kiss Béla tudta, hogy Anita Monti, pontosabban Füsti Molnár Etelka gondnokság alatt áll, a befogadó nyilatkozatot a gond­nok, a törvényes képviselő nem hagyta jóvá, ezért érvénytelen. A feleséget ezek után, a tulajdo­nosok tudta nélkül jelentette be - így mindketten rosszhisze­­műek. De az ügy tovább nyúlt, mint a rétestészta. A következő tárgyaláson az etyeki házrészen vitatkoztak. A felperesek azt akarták, menjenek viszsza Kissék, ők pedig azt állították, hogy azt már a másik tulajdonostárs lakja hetedmagával. Mint kiderült, a vita teljesen felesleges volt, lényegtelen, hogy az etyeki ház­rész beköltözhető-e vagy sem, ugyanis a jogszabály szerint ezt csak akkor kell mérlegelni, „ha ugyanabban a városban van, mint a kiürítendő lakás”. Már­pedig Etyek nem Budapest. Ezért kerestek a testvérek buda­pesti ágybérletet, és fordultak újra a bírósághoz. - A személyi tulajdonú lakás­ból kitenni a bérlőt, a legkomp­likáltabb dolgok egyike - mond­ja dr. Felkai Andrásné bírónő. - Hosszadalmas tortúra, hol ezért, hol azért lehet fellebbezni, kifo­gásolni. Ezzel a legutóbbi ítélet­tel a kezükben a tulajdonosok már a végrehajtó irodához for­dulhatnak, de azt ne kérdezze, hogy ebből mikor lesz karhatal­mi kiürítés... A rózsadombi, földszinti öröklakás ajtaján réztábla, a ci­­rádás réztáblán Kiss Béla neve. Az örökösök, a tulajdonosok, Füsti Molnár Etelka testvérei több mint két éve pörösködnek. Az első ítélet 1988. szeptember 29-én kelt, ebben a bíróság kö­telezte az alpereseket, hogy a lakást harminc napon belül hagy­ják el. Már húszszor harminc nap is eltelt. Kisséknek nem sürgős... CSESZÁR GYÖNGYI Az élettárs és a régi-új feleség Anita Monti fiatalon és holtan Fotó: GANÁK LÁSZLÓ 10 my ir 1990. július 9. A SZATURNUSZ, A „KÁRTÉKONY PLANÉTA” Július 4-én bejelentették Párizs­ban: indul a Cassini-terv. A NASA (Amerikai Űrkuta­tási Hivatal) és az Európai Űr­kutatási Ügynökség közös vál­lalkozásaként­ 1996-ban űrha­jót indítanak naprendszerünk második legnagyobb bolygójá­nak közelébe, és le akarnak kül­deni egy szondát Titán nevű holdjára is! „Saturnus jelöli az alchimiá­­ban az ólmot. A’ Saturnus go­nosztevő: amikor ez a’ tsillag kormányoz, akkor erőszakos halál keletkezik a’ földön az öregek és a’ fiatalok között.” Így a reneszánsz mágia... Avagy a XVIII. századból: „E hideg, nedves bolygó kormányozza a Bakot és a Vízöntőt a télben. Hozzá tartozik a szombat, a szí­nek között a kékesszürke, a drá­gakövek között pedig a türkiz. A Saturnus kormányozza a test hosszadalmas betegségeit.” Újabban valamit javult az aszt­rológiai helyzet: „A Saturnus nem tisztán kártékony planéta, hanem a filozófia, a hűvös be­látás bolygója is.” Mindezt nem gondolná ez a Földnél százszor nehezebb boly­gó! A­ Jupiter és az Uránusz kö­zött kering gyűrűjével és kilenc nagyobb (s számlálatlan kisebb)­­ holdját terelgetve. A Naptól tízszer messzebb van, mint a Föld, ezért mínusz százötven fok hideg van légkörének ab­ban a rétegében, ameddig bele­látunk... Egy napja tízórányi, egy éve harmincévnyi... A Cassini nevű tervezett űr­hajó hatévi út után érkezik majd, 2002-ben, a közelébe. Van azonban az ember nélküli ex­pedíciónak egy különleges cél­ja is: a Titán! Ez egyike a lég­körrel is rendelkező bolygó­kísérő égitesteknek a Naprend­szerben. A bolygókutatók a hold fényének vizsgálatából tudják, hogy légkörében meg­találhatók azok az egyszerű gázok (például a szén-dioxid), amelyekből a villámlás akár az élet bonyolult molekuláit is összecsomózhatja! A szerves anyag (szénláncokra épülő molekulák) nem újdonság a Földön kívüli, csillagközi tér­ben sem. Hatalmas, hideg, rit­ka csillagközi gázfelhők fényé­ből tudjuk, hogy jó néhány fajta szerves molekula kóborol ben­nük: például világegyetemszerte elterjedt anyag az etilalkohol. (Ez az anyag különféle ízesíté­sekkel tízezerféle néven isme­retes bolygónkon. Például: sör, bor, pálinka...) Ha azonban a szerves mole­kulák folyékony vízben felol­dódhatnak, és elegendő időt kapnak: nézzünk csak körül saját bolygónkon... Titkos re­ményünk, minden józanság el­lenében, arra készteti tudomá­nyunkat, hogy életnyomok (vagy csak a puszta lehetőség) után kutatva a Titán felszínére küldjük a Huygens nevű űr­szondát, a Cassini űrhajó fe­délzetéről. FÜREDI LÁSZLÓ

Next