Kurír - reggeli kiadás, 1990. október (1. évfolyam, 78-104. szám)

1990-10-06 / 83. szám

TILTAKOZNAK A SZLOVÉNEK Hatalmas tömeg tüntetett a szlovén főváros központjá­ban, amiért a jugoszláv néphadsereg tegnap elfoglalta a ljubljanai területvédelmi parancsnokság épületét. Az akciót a jugoszláv államelnökség felhatalmazására haj­tották végre, mert a közelmúltban a szlovén törvény­­hozás módosította a tagköztársaság alkotmányát. Ez Belgrád szerint lehetővé teszi a köztársasági fegyveres erők létrehozását és sérti a jugoszláv hadsereg egysé­gét. A szlovéniai parlament egyébként a minap népsza­vazást javasolt arról, hogy a tagköztársaság kiváljon-e Jugoszláviából, számos szövetségi törvényt pedig az al­kotmánnyal ellentétesnek minősített. NYOLC CENTIVEL KESKENYEBB Az új össznémet parlament legelőször a bútorkészítők­nek adott munkát. A Bundestagban ugyanis most he­lyet kell szorítani 144 keletnémet képviselőnek. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy a régi székeket kidobták és nyolc centiméterrel keskenyebb ülőalkalmatosságo­kat helyeztek el a parlamentben. Régi, kényelmes szé­küket csak a frakcióvezetők és a kormány tagjai tart­hatták meg. Vélhetően azért döntöttek így, hogy a ter­metes Kohl kancellárnak ne kelljen feleslegesen feszen­genie a képviselők előtt. A parlament egyébként fontos érdemi döntést is hozott: megváltoztatták a decemberi választások szabályait, hogy a kisebb keleti pártok képvi­selői könnyebben bejuthassanak a törvényhozásba. HONECKER TAKARÉKOSKODHAT Még jobban össze kell majd húznia magát Erich Honec­­ker volt keletnémet párt- és állami vezetőnek: nyugdíját ugyanis valószínűleg 2210 márkáról 510 márkára csök­kentik. Az új összeget a Honecker által éveken át befi­zetett nyugdíjjárulék alapján számítják ki. A volt poli­tikus eddig külön nyugdíjkiegészítést is kapott, amiért részt vett a fasizmus elleni harcban. Ezt azonban meg­vonhatják azoktól, akik visszaéltek helyzetükkel és kárt okoztak másoknak. KI OKOZTA A KÁOSZT? A Pravda szerint a Szovjetunió gazdasági válságáért a demokratikus erők a felelősek, Gorbacsov peresztroj­kája pedig Hruscsov elvetélt reformjaihoz hasonlítha­tó. A szovjet pártlap a brezsnyevi idők stílusában osto­rozza azokat a reformer vezetőket, akik az Oroszorszá­gi Föderációban, Moszkvában, Leningrádban és a Bal­tikumban kerültek hatalomra, mondván, hogy ezek a politikusok gyakorlat híján felkészületlenek a minden­napos munkára. ROBBANTÁS A LABORBAN? Varsó központjában robbanás volt a Kodak fotólabo­ratóriumában. Néhány perccel később ugyancsak fel­robbant az amerikai cég irodája, amely a város másik részén található. Feltételezik, hogy előre eltervezett merényletről van szó. A robbanások jelentős anyagi kárt okoztak, személyi sérülés azonban nem történt. LÉGIÓSOK RUANDÁBAN Franciaország újabb, 150 fős légiós egységet vezényelt Ruandába, ahol napok óta súlyos harcok folynak a kor­mányerők és az Ugandából érkezett lázadó különítmé­nyek között. Előzőleg Párizs, csakúgy, mint Brüsszel már küldött csapatokat az egykori afrikai belga gyar­mat fővárosába, hogy biztosítsák a légi forgalmat és szükség esetén lehetővé tegyék a külföldi állampolgá­rok elszállítását. A ruandai rádió egyébként arra szólí­totta fel az embereket, hogy maradjanak otthon és csak azok menjenek be a munkahelyükre, akik a kórházak­ban, távközlési intézményekben és energiaszolgáltatási központokban dolgoznak. KURUZSLÓK BUKARESTBEN? Romániában külföldi orvosok szakmai körökben is vi­tatott gyógykezeléssel kísérleteznek AIDS-ben szenve­dő csecsemőkön. Egy londoni lap szerint erre a buka­resti kormány adott engedélyt. Eddig 23 gyermeket ve­tettek alá a kétes gyógymódnak és a továbbiakban állí­tólag még száz gyermeken folytatnak majd kísérlete­ket. Nagy-Britannia bukaresti nagykövetsége kérte a ro­mán hatóságoktól, hogy tiltsák be a kezelést, mert az már korábban súlyos mellékhatásokat okozott afrikai gyerme­keken. B­yr!f PERVESZTES A MAGYAR NEMZET ALAPÍTVÁNY A Fővárosi Bíróságon tegnap dél­ben dr. Almássy Mária bíró elu­tasította a Magyar Nemzet napi­lap alapítványának módosított keresetet, és a felmerült hatezer forintos perköltség megfizetésére kötelezte a pervesztes felet. Mint ismeretes, az alapítvány azért nyújtott be keresetlevelet a Magyar Nemzet Lap- és Könyv­kiadó Kft. ellen, hogy a bíróság állapítsa meg az augusztus 3-i taggyűlésen született határozat törvénysértő voltát, illetve azt helyezze hatályon kívül. A tag­gyűlésen a kft. három tagja, az alapítvány, a Postabank és a Pal­las Lap- és Könyvkiadó egyhan­gúan döntött a társaság hatmil­lió forintos alaptőkéjének 135 millió forintra való felemeléséről, ugyanakkor a szerkesztőséget képviselő alapítvány tiltakozása ellenére arról is döntés született, hogy a felemelt törzstőke negy­venöt százalékát eladják a francia Hersant Kommunikációs Cso­portnak. A tervezett tranzakció a szerkesztőség berkein túlra is kicsapódó hullámokat keltett, és elkerülhetetlennek látszott, hogy az ügylet végképp politikai szí­nezetet kapjon. A szerdáról elhalasztott tár­gyalás meglepő momentummal kezdődött: ítélethirdetés helyett a bírónő ismét megnyitotta a tárgyalást és a felperes jogi kép­viselőjével becsatoltatta az au­gusztus 3-i taggyűlés jegyző­könyvét. A felek képviselői kö­zött ezután késhegyre menő jog­­értelmezési vita robbant ki, ami­nek végül az vetett véget, hogy a bírónő kioktatta a felperest arról, hogy - elvben - nem­csak a társasági törvény szabá­lyai alapján, hanem a polgári tör­vénykönyv rendelkezéseinek fi­gyelembevételével is meg lehet támadni a taggyűlési határoza­tot. Annál is inkább, mert a fel­peresi jogi képviselő okfejtése szerint a kft. mindhárom tagja téves feltevés alapján határozott a törzstőke felemeléséről. Az elutasító ítélet szóbeli in­dokolásából kitűnt: a kereset­módosításra csupán azért volt szükség, hogy a felek jogi állás­pontja ekként is tisztázódjék. Az indoklás szerint az augusztus 3-i taggyűlés és a határozathozatal körülményei minden szempont­ból megfeleltek a törvényes fel­tételeknek (a bírónő leszögezte, hogy ez, és nem más volt a per tárgya). Ugyanakkor arra sem merült fel adat, hogy a felek té­ves feltevés alapján emelték vol­na fel a törzstőkét. Az ítélet írásba foglalása és kézbesítése után a peres felek­nek tizenöt napi határidő áll a rendelkezésükre, hogy bejelent­sék esetleges fellebbezésüket. KIS ZOLTÁN Ilyen egyszerű A Szomszédokat azért szeretem, mert az egyetlen igazi realista mű a televízióban. Ezenkívül azért is érdemes megnézni, mert min­dig megmondják benne, mit gon­dolunk íról, állampolgárok a dol­gokról. Úgy általában. Ha érné­nk az árakat - nem tudom, ész­­revették-e, szokták emelni -, ha egy magyar csapat kiesik a nem­zetközi kupából , ki szokott -, ha a parlamentben ölik egymást a honatyák - néha nem teszik -, ha a fiatalok nem tudnak la­kást venni - nem tudnak -, biz­tosak lehetünk benne, hogy a szomszédok megbeszélik négy­szemközt­­ velünk. A legutóbbi folytatás igazi csemegével szolgált. Hiába volt ugyanis a pártok választási had­járata, a rábeszélés, a szép szó, a fenyegetés, hiába ragasztották tele újra a lepucolt házfalakat lakatokkal, hiába minden, a­zomszédokból kellett megtud­nom, mivel lehetett volna, s mivel lehet majd a későbbiekben az embereket a szavazóurnákhoz csábítani. Mi történt, mi nem, Takács úrék házából - hiába minden óvintézkedés - ellopták az összes biciklit. Sajnos - tu­datta velünk a forgatókönyvíró -, amíg nem lesznek új önkora­mányzatok, addig a bűnözést sem tudják féken tartani. Már­pedig a lakosság - ezek mi vol­nánk - nem ment el kellő szám­ban szavazni. A lesújtó végkö­vetkeztetés Takács úr - alias Zenthe Ferenc - szájából hang­zott el, esküszöm, szó szerint imigyen: aki nem szavaz rende­sen, annak ellopják a biciklijét. Ez ilyen egyszerű. Tessék el­hinni. K. P. Aki keres, az Aki keres, az talál - tartja a mon­dás, s ez az esetek többségében igaz. Nem így történt azonban a norvég Hermund Skogstad eseté­ben, aki egy hónap óta szorgal­masan keresgéli lakását, kitartó erőfeszítései azonban mindeddig hiábavalónak bizonyultak. Tör­tént pedig, hogy Skogstad egy­ hónappal ezelőtt megunta a vi­déki életet és a fővárosba költö­zött. Annak rendje-módja szó­ nem talál... mint Oslóban kibérelt egy lakást, megállapodott a házinénivel, s leperkálta az első havi részletet. Azonban - feltehetően az új környezet hatására - hirtelen farkaséhes lett, s leugrott a sa­rokra harapni valamit. És azóta is keresi a lakását. Jermund Skog­stad ugyanis életében először jár a norvég fővárosban, ahol - mint a történtek is mutatják - nehe­zen ismeri ki magát. Ennek tud­ható be, hogy eltévedt, s haszta­lan keresgélte új otthonát. Sze­rencsétlenségére a címet is elfe­lejtette felírni. Skogstad hiába kérte a járókelők segítségét, ugyanis semmifajta támpontot nem tudott megadni. Annyit azonban tudtak mégis segíteni rajta, hogy elirányították a helyi S­hoz, amely megjelentette épét és leírta az egész szto­rit. Hősünk most abban remény­kedik, hogy az újság eljut a házi­nénihez is, aki átveszi majd őt a szerkesztőség megőrzőjében. Addig viszont - és ezt megfo­gadta - ki nem teszi a lábát az újságtól, mert tart attól, hogy oda sem talál vissza. P. L. TÖRÖKÖT FOGTAK Ismét török határsértőket fogtak el a magyar-román határszakasz csengeri övezetében - tájékoztatta az MTI-t Lengyel Sándor őrnagy, a nyírbátori határőrség ügyeletes tisztje. Elmondta, hogy pénteken a reggeli órákban 44 felnőttet és 11 török gyereket vettek őrizetbe, akik a zöld határon át jöttek magyar területre. (Az elfogott török csoport legfiatalabb tagja egy három hónapos csecsemő.) A határ­sértést a román határőrizeti szervek észlelték, s erről táviratilag ér­tesítették a magyar hatóságot. A vizsgálat szerint megismétlődött a korábbi embercsempészek módszere: az akciót egy hazánkban ille­gálisan tartózkodó török állampolgár szervezte meg, magyar cinkosa pedig Pátyod községnél magánautóbusszal várta a törököket. A ha­tárőrség mindkettőjüket őrizetbe vette. Csütörtökön az esti órák­ban Balassagyarmaton is nagy létszámú török csoportot fogtak el. r­i BOMBÁK A MÚZEUMBAN Élesített panzerfaustokról és ku­­koricagránátokról szóló hírek röppentek fel a Somogy megyei múzeumból. A pánikhangulatot egy betörés, pontosabban az azt követő helyszínelés alapozta meg. A körzeti rendőr ugyanis kiszi­várogtatta, hogy második világ­­háborús robbanószerkezetek van­nak a múzeum batéi raktárában. A suttogók a múzeum központi épületében tárolt kézigránátok­ról is tudni véltek. Horváth János múzeumigaz­gató azonnal értesítette a kapos­vári rendőrkapitányságot. Kér­déseinkre pedig elmondta, hogy valószínűsítése szerint a hatva­nas években kerültek a múzeum birtokába a kedélyeket felkorbá­csoló darabok. A hosszú, csendes pihenőt a budapesti Hadtörténeti Múzeum 1987. évi nagybajomi kiállítása szakította meg. A „So­mogy megye aknamentesítése” című kiállításhoz ugyanis kiegé­szítő anyagokat kerestek, így került sor a Kaposváron tárolt II. világháborús emlékek felku­tatására és minősítésére. A pan­­zerfaust és társai egy személy­­gépkocsi csomagtartójában a fő­városba utaztak, és a hadtörténé­szek megállapítása szerint teljesen ártalmatlanoknak bizonyultak. A nyomozás vezetője, ősz István rendőr hadnagy szerint sem robbanószerkezetekről van szó, de ő sem nyilvánít felleb­­bezhetetlen véleményt. A végső szót a budapesti tűzszerészek mondják ki, előreláthatólag há­rom hét múlva. Dr. Király Fe­renc őrnagy úrtól, a városi rend­őrkapitánytól megtudtuk, hogy ennyi időre van szükség a kapos­vári bombaügy megnyugtató rendezéséig. VALLATÓ GÉZA Robot a Marson Robby, a robot remekül szuperált. Nyugodtan császkált, nézelődött, navigált a göröngyös Arroyo Seconál, Kaliforniában, egy ki­száradt folyó medrében, nem messze a kísérleti laboratórium­tól. Az egymillió dollárt érő Robby egy tesztjármű, amely a jövendő, Marson történő leszál­láshoz és felderítéséhez készült. Ez az első önkormányzata jár­mű, videokamerákkal és kompu­terekkel, amely emberi segítség nélkül működik. Ugyan Bobby nem fog eljutni a Marsra, de si­keres szereplése nagy fontosság­gal bír az 1995-re tervezett új robot leszállásához, amely meg­felelő területet keres majd az azt követő, ember által vezetett ex­pedícióhoz a vörös planétára. A 4,5 méter hosszú és 1,8 méter széles, 6 kerekű robot ezúttal négy órát jött-ment, vizsgálódott te­levíziós kameráival, amelyek há­rom dimenzióban mutatták a közel két méter távolságban levő tárgyakat. Robby 21 kilométert lesz képes naponta megtenni az idegen égitesten. A.M. 1990. október 6. Kormányülés A kormányülést követő hagyo­mányos pénteki szóvivői tájékoz­tatón számos szociális természe­tű intézkedésről számoltak be az érintett tárcák képviselői. Elhang­zott egyebek között, hogy a bér­ből és fizetésből élők jövedelmé­hez igazodóan a nyugdíjmini­mum háromszorosát el nem érő nyugdíjasok, egyszeri 2400 fo­rintot kapnak kompenzációként. A családi pótlék folyósításának módosításaként határozat szüle­tett arra, hogy a javítóintézeti, a jogerős szabadságvesztést töltő gyermekek után is jár családi pót­lék, felvételére az intézet vezetője, illetve annak megbízottja jogo­sult. Ugyancsak folyósítható az összeg a tovább tanuló fiatal után, annak húszéves koráig akkor is, ha bizonyos kereseti forrással rendelkezik. A szénbányászat helyzetével kapcsolatos humán­­politikai intézkedések között szerepel, hogy a kormányzat lét­rehozta a szénbányászati szerke­zetátalakítási központot, amely­nek feladata a nem gazdaságos aknák besorolása a gazdasági éremfeltételek alapján. A tájé­­oztatás szerint 32 milliárd fo­rint adósságállomány terheli a szénbányászatot, amely összeg­ből 9,2 milliárd már bezárt bá­nyákkal függ össze. A bányász­sztrájkkal kapcsolatosan elhang­zott: jelenleg nem folynak tár­gyalások a bányászok és a kor­mány között. Az utolsó napok­ban kialakultak a kompro­misszum körvonalai, ezért sem érthető a figyelmeztető sztrájk célja. PIACI HÍRNÖK A dimbes-dombos Zalában az ember hajlamos átengedni magát széplelkű­ségé­­nek. Ahogy letér az útról és bemerészkedik az erdőbe, „hol éjjel a vadak" bé­kés nyomai igazítják el, merre keresgélje a megbúvó vargányát, vagy a tisztá­sokon szétszóródott pénzecskegombot, szekfű­gombát. Persze gombát vásárol­hatunk piacon is, de micsoda különbség fizetni érte, mint saját verejtékünk minden egyes cseppjével tisztelegni a természet e csodás ajándéka előtt. Ha már kis kosárkánkban összegyűlt ötven-, hatvandekányi gomba, máris spóroltunk úgy 70-80 forintnyi összeget. Nosza, siessünk a konyhába, mossuk meg a gombát többször váltott, be­folyó vízzel. Apróra vágjuk, de néhány szemet a kisebbekből csak félbevágunk, hogy megtartsa formáját. Három kanál olajon, kis sóval ízesítve addig pároljuk, míg zsírjára sül, üvegesen. Ezután vízzel felengedjük, beletesszük a burgonyát kockára vágva és egy kis fej vöröshagymát, megmosva egészben. Egy-egy szál sárgarépát és petrezselyemgyökeret teszünk mellé. Petrezselyem zöldjével ízesítjük, díszítjük. Az igazi göcsejiek fejenként egy evőkanál tejfelt is adnak hozzá. Burgonyaprászát ehetünk utána, de az már inkább felvidéki szokás, arról is írunk, ha majd elkeveredünk egyszer oda. T. SZ. E. Nessie nehéz hét végéje Egy londoni fogadóiroda veze­tője végre bizonyságot akar: 250 ezer font fődíjjal Nessie-vadá­­szatot hirdetett a hét végére. A vállalkozó kedvű versenyzőknek természetesen nem kell leteríte­niük a Loch Ness-i híres szörnyet, csupán annyi a dolguk, hogy meggyőző bizonyítékot szerez­zenek a tó titokzatos lakójának létezéséről. A döntnök a brit természettudományi múzeum egyik szakértője lesz. A szakértő jó előre közölte, hogy fényképe­ket, videofelvételeket, hangrög­zítéseket - azaz közvetett bizo­nyítékokat - nem tart majd ele­gendőnek. Nessie-ről a történe­lemben első alkalommal Szent Columba számolt be, időszámí­tásunk után 565-ben. A szent éle­tű férfiú a mai Skócia területén hittérítő körúton járt, amikor a tóban megpillantotta a titokza­tos szörnyet. Nessie és a legenda azóta szívósan él, hiába találtak ki szebbnél szebb magyarázatokat arra, hogy mi okozhatta a szörny­látók tévképzetét. G. 1.

Next