Kurír - esti kiadás, 1990. október (1. évfolyam, 65-86. szám)

1990-10-05 / 69. szám

1990. október 5. Fel, Norvégia ellen! Keresztúri és Rugovics a válogatottban Jövő szerdán Bergenben kezdi meg Eb-selejtezőit a magyar labdarúgó-válogatott. A a norvégok elleni találkozóra Tatán készül a 16-os keret, s Mészöly Kálmán szövetségi kapitány a következő 16 játékossal találkozik szombaton, 19.30 órakor­ az MLSZ-ben. Kapusok: Brockhauser István (UI. Dózsa), Petry Zsolt (Honvéd). Mezőnyjátékosok: Simon Tibor (Ferencváros), Pintér Attila (Ferencváros), Kovács Ervin (Honvéd), Aczél Zoltán (Siófok), Limperger Zsolt (Ferencváros), Szalma József (Tatabánya), Keller József (Ferencváros), Balog Tibor (MTK-VM), Fodor Imre (Honvéd), Urbányi István (Honvéd), Duró József (Vasas), Keresztúri András (Ferencvá­ros), Gregor József (Honvéd), Rugovics Vendel (Veszprém). Később csatlakoznak: Mónos Tamás (Ekeren), Kozma István (Dunfermline), Bognár György (Standard Liége), Lőrincz Emil (Molenbeek), Kiprich József (Feyenoord), Kovács Kálmán (Auxerre). Détári Lajos (Bologna) sérülés miatt nem játszhat. Amennyiben valamelyik kerettag sérülés vagy egyéb ok miatt nem tarthat a csapattal, a szakvezetés a következő játékosokat veszi számításba. Kapusok: Bodnár László (Pécs), Koszta János (Vác). Mezőny­­játékosok: Bérczy Balázs (Pécs), Marozsán János (Siófok), Bücs Zsolt (Vasas), Kecskés Zoltán (Újpest), Eszenyi Dénes (Újpest). Két olyan labdarúgó is meghívást kapott, akik korábban még egyszer sem szerepeltek a válogatott­ban: a ferencvárosi Keresztúri és a veszprémi Rugovics. Tengerentúli csoda Magyar idő szerint pénteken hajnalban elkezdődött a nagy menetelés... A világ legmaga­sabb színvonalúnak tartott profi jégkorongligája, az NHL „meg­kezdte műsorát”. Az észak-ame­rikai szuperbajnokság - amely­ben egyesült államokbeli és ka­nadai csapatok indulnak­­ a legrégebbi múltú a sportágban. A szisztéma meglehetősen sa­játos, hogy ne mondjuk, tipiku­san amerikai... A monumentális sorozat első szakaszában (ami a jövő év tavaszáig tart) már nem kevesebb, mint 80 (!) mérkőzést „teljesítenek” a csapatok. Ezek után marad állva a legjobb tel­jesítményt nyújtó 16 csapat. Ekkor következik az úgynevezett „play off”, amelyben már az egymás ellen sorsolt csapatoknak négy győzelemre van szükségük a továbbjutáshoz. Végül két csa­pat mérkőzhet a „kupák kupájá­ért”, minden amerikai hokis leg­nagyobb álmáért, a Stanley Ku­páért. Természetesen minden idénynek - így az ideinek is - megvan a (minden idők) legna­gyobb szenzációja. Nem is lenne igazi amerikai ez a liga, ha nem így lenne... Tavaly a szovjet játé­kosok részvételéről cikkeztek az újságok, idén pedig a szalagcí­mek így kezdődnek: „Csehszlo­vákok az NHL-ben!” Északi szomszédaink nemzeti bajnok­ságának egykori tagjai közül, idén már több mint ötvenen kergetik a pakkot a nagy vízen túl. A fantasztikus küzdelem - amelynek történetét mindig is csodálatos meccsek, nagy verekedések, súlyos sérülések és felejthetetlen akciók „írták” - „megy-megy” egészen jövő kora nyárig, a „döntők döntőjéig”... EJNYE, EJNYE! Ki tudja, hányadik eset már. Hiába a sok tiltás, büntetés, a sportolók nem tudnak meg­lenni megengedhetetlen se­­ítség nélkül. Több mint egy ónappal az atlétikai Európa­­bajnokság után, az európai szövetség nyilvánosságra hoz­ta az augusztus 27. és szep­tember 1 -je között Splitben rendezett viadal „vétkesei­nek” névsorát. A jelentés sze­rint az elvégzett 158 dop­pingvizsgálat három sporto­lónál járt pozitív eredmény­nyel: a jugoszláv Borut Bilac (bronzérmes távolugrásban), a szovjet Vjacseszlav Liho (bronzérmes súlylökésben) és a román Felicia Tilfa (gerely­hajításban kilencedik) vizele­tében mutatták ki tiltott szer használatát. A két érmesnek vissza kell adnia a medált. A kontrollvizsgálatot (B minta) a világhírű kreischai laborató­riumban végezték el, s csütör­tökön tették közzé, hogy ez a próba is pozitív eredményt hozott. A vizsgálat Bilacnál gonadotropin, Lihónál psze­­udoephedrin, Tilfánál tesz­­toszteron használatát mutatta ki. Az európai szövetség érte­sítette az érintett nemzeti szö­vetségeket, hogy a vétkesek versenyzési jogát tiltsák le ad­dig, míg a nemzetközi testület nem foglalkozik az esettel. 15 Volt egyszer egy NDK A két német állam október 3-ai egyesülése, s az, hogy ezentúl ismét csak egy Né­metország létezik, gyakor­latilag megszüntette az NDK önálló sportéletét. Annak ellenére, hogy a nyugati és keleti sportszö­vetségek legtöbbjének az egybeolvadása még hátra van, s akadnak verseny­ágak, amelyekben indulnak még külön-külön NSZK- és NDK-csapatok. Az egyesülés alkalmából a StD düsseldorfi hírügy­nökség összeállítást tett közzé az NDK sportmoz­galmának 42 évéről és 2 napjáról. 1948. október 1. Kelet-Berlinben megalakul a Német Sportszervezet 1949. augusztus 14. A budapesti főiskolai világbajnokságon önálló NDK-küldöttség vesz részt 1950. február 8. A Népi Kamara határozatot hoz az ifjúsági sportmozgalom fejlesztésére 1950. március 3. Húsz év után először szerepelnek szovjet sportolók német földön 1950. május 2. Az NDK kerékpárosai is indulnak a Béke-versenyen 1950. július 12. A sportszövetségek közül elsőként a sakkozókét veszi fel sorába a nemzetközi szövetség 1950. október 22. Lipcsében életre hívják a Német Testnevelési Főiskolát 1951. április 22. Kelet-Berlinben megalakul az NDK Olimpiai Bizottsága 1952. július 24. A minisztertanács létrehozza az Állami Testnevelési és Sportbizottságot 1953. augusztus 19. Ulla Jurewitz Budapesten a 880 yardos síkfutásban 2:12.06 perces idővel felállítja az első NDK-világcsúcsot 1954. augusztus 18. A lipcsei 1. német torna- és sportünnepélyen ham­incezren vesznek részt, ötezer külföldit látnak vendégül 1954. augusztus 31. A torinói úszó Európa-bajnokságon Jutta Langenau a 100 m pillangón 1:16.06 perccel az NDK első aranyérmét nyeri ebben a sportágban. 1955. június 23. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 50. ülésén felveszi tagjai közé az NDK-t 1956. január 26. A Cortina d’ Ampezzóban sorra kerülő téli olimpián először indul közös német csapat 1956. december 8. Melbourne-ben, a nyári olimpián 37 keletnémet sportoló szerepel a közös német csapatban, amelynek mérlege egy arany-, két ezüst- és két bronzérem 1957. április 27. Megalakul a Német Torna- és Sportszövetség (DTSB), tagjainak száma 1,2 millió 1961. augusztus 16. A berlini fal felépítésével befagynak a német-német sportkapcsolatok 1965. július 27. Jürgen May, az első ismert keletnémet sportoló szökik Nyugatra 1965. október 8. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság úgy dönt, hogy 1968-tól az NDK külön csapattal indulhat az olimpián 1968. február 6. A téli olimpián a szánkóversenyben a Thomas Köhler, Klaus Bonsack páros az NDK első ötkarikás aranyérmét nyeri 1968. október 12. A NOB mexikóvárosi döntése értelmében az NDK ezentúl saját nemzeti zászlajával vonulhat fel, és eljátsszák a himnuszát. A játékokon a keletnémetek 9 arany-, 9 ezüst- és 7 bronzérmet nyernek, a nemzetek nem hivatalos versengésében a harmadikok 1969. február 26. Gabi Seyfert Colorado Springsben az első műkorcsolyázó világbajnoki címet szerzi az NDK-nak 1970. szeptember 5. Sportolói Barcelonában, az úszó Európa-bajnokságon 16 aranyérmet nyernek, négy világrekordot érnek el 1972. szeptember 11.A müncheni olimpián 20 arany-, 23-23 ezüst- és bronzérem az NDK termése 1973. június 7. Renate Stecher Ostravában a 100 méteres síkfutásban a nők közül a világon elsőként töri át a 11 mp-es határt (10.9) 1974. május 8. Az FC Magdeburg Rotterdamban a Milan elleni döntőben (2-0) elnyeri a labdarúgó Kupagyőztesek Európa-kupáját 1975. szeptember 15.Az NDK először gazdája az Európai Sportkonferenciának, amelyen 27 ország kül­döttei vesznek részt 1976. július 17. A montreali olimpián Kornélia Ender négy aranyérmet nyer, az ország küldöttsége 40 arany-, 25-25 ezüst- és bronzéremmel a második az éremtáblázaton 1980. február 13. Lake Placidben a téli olimpián az NDK a legeredményesebb résztvevő (9, 7, 7) 1980. augusztus 3. A szovjet fővárosban rendezett nyári olimpián 47 bajnoki címet gyűjtenek az NDK sportolói 1981. március 20. Kelet-Berlinben 18 ezer látogatót befogadó sport- és szabadidőközpont nyílik. 1982. augusztus 29. A berlini Béke-futóversenyen 20 ezren vesznek részt 1983. augusztus 7. Az atléták Helsinkiben az első világbajnokságon a nemzetek versenyében az élen végeznek 10 arany-, 7 ezüst- és 5 bronzéremmel 1984. május 10. Az NDK Olimpiai Bizottsága bejelenti, hogy sportolói nem vesznek részt a Los Angeles-i olimpián 1985. június­ 3. Kelet-Berlinben tartják a NOB 90. ülésszakát 1986. március 14. Marita Koch világbajnok és világcsúcstartó atlétanői pályafutása elismeréseként Oscar-díjjal tüntették ki San Remóban 1988. február 16. Az NDK meglepő lépésként hosszú távú sportegyüttműködési szerződést köt Kanadával 1988. május 28. Sorrendben 10. alkalommal nyeri a labdarúgóbajnokságot a Dynamo Berlin együttese 1988. július 6. Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöke Olimpiai Érdemrenddel tünteti ki Katarina Witt olimpiai, világ- és Európa-bajnok műkorcsolyázónőt 1988. október 2. A nyári olimpiai játékokon 102 érmet nyernek az NDK sportolói. Összesítésben az ország 500. olimpiai medálját az evezős Birgit Peter, Martine Schröter kettős har­colja ki. Kristin Otto hat aranyérmével a legeredményesebb sportoló 1988. november 5. Manfred Ewaldot leváltják, a DTSB élére Klaus Eichler kerül 1989. november 7. Először léphetnek be a sajtó képviselői is a Kreischában létesített központi dopping­­laboratóriumba 1989. november 15. Rendeletet hoznak, hogy keletnémet élsportolók Nyugatra szerződhessenek 1989. december 12. Az állandó támadások pergőtüzében álló Eichler DTSB-elnök lemond, egy bizott­ság veszi át az irányítást, élen Hans-Georg Herrmann professzorral 1990. január 27. Határozatot hoznak, hogy egykori sportvezetőket - köztük Ewaldot és Eichlert - kizárják a DTSB vezető testületéből 1990. március 4. Martin Kiliánt, a korcsolyázó és bobszövetség elnökét nevezik ki a DTSB új első számú emberének 1990. szeptember 22.A DTSB bejelenti, hogy december 5-én hivatalosan is megszűnik a szervezet 1990. október 3. Egyesül a két német állam A statisztikák szerint a keletnémet sportolók a nyári olimpiákon 160 arany-, 153 ezüst- és 141 bronzérmet (összesen 454-et) nyertek, a téli játékoknál ugyanez a számsor 43, 39, 36 (118). A legeredményesebb olimpikon az úszó Kristin Otto a Szöulban elért hat első helyével. Világ­­bajnokságokon csaknem 700 elsőséget szereztek az NDK-beli versenyzők, az Európa-bajnoki címek száma mintegy 600. Olimpiákon, világ- és Európa-bajnokságokon összesen több mint négyezer alkalommal adtak át érmet keletnémet sportolóknak. Azoknak, akiket nagyon sokszor laboratóriumban kitenyésztett mintapéldányoknak neveztek. Tény, a keletnémet sportolólányok férfias alkatukkal, mély hangjukkal nem nyertek volna szépségversenyt. Igaz, ők más viadalokon indultak. Kész, vége! Volt egyszer egy NDK.

Next