Kurír - reggeli kiadás, 1990. december (1. évfolyam, 131-154. szám)
1990-12-12 / 140. szám
1990. december 12. Mehet mindenki! AZ OTSH ÁLLJA A PERTH! CECHET Bár a totójátékunkban lenne ilyen telitalálatunk, mint az úszócsapat tagjainak megtippelésénél volt tegnap. A fixeket nem volt nehéz eltalálni: Darnyi Tamás, Egerszegi Krisztina, Szabó József, Rózsa Norbert, Güttler Károly és Szabó Tünde kiküldetése a szintidők megúszása miatt tuti volt. Viszont felröppent a hír: a bajnokságon biztató formát mutató úszókat is kiviszik magukkal Perthbe. Pusztán pénzkérdés az egész. Nos, tegnap véglegessé vált: Szabados Tamás, Czene Attila, Szilágyi Zoltán, Csépe Gabriella és Ágh Norbert is utazik. Persze Perthlyesszé van, így kíváncsiak voltunk arra, hogy honnan sikerült a feltehetően jelentős összeget felhajtani. A választ Tóth Ákos, a szövetség ügyvezető igazgatója adta meg: - Mint minden ilyen világversenyre, erre is az OTSH adta a pénzt. - Tehát nem a szponzorok keze van a dologban '!' - Nem, minden költségünket a sporthivatal állja. - Mégis, min volt a vita vasárnapi- Nem ismertük a sporthivatal álláspontját, hogy fedezi-e 20 fő utazását a tervezett 12 helyett. -. Tehát nem a szintidőkön problémáztak? - A, sohasem csináltunk hisztériát ekörül. Ha ugyanis csak a szintidőről lenne szó, akkor minek az edzői tanács, a szakmai vélemény? Így olyanok is bekerülhetnek a keretbe, akikről szakembereink úgy látják, fejlődhetnek, kiérdemelték az utazást, tehát az edzői tanács javasolta ezt a névsort az elnökségnek, az pedig egyetértőleg továbbadta az OTSH-nak. Különben is, az elnökség csak javaslatot tehet, a döntés a hivatal kezében van. - Gondolom, nem nagyon szoktak fönt beleszólni... - Általában nem, mégis, meg kellett várnunk a csapathirdetést a beleegyezésükig. - Ezek szerint ez megtörtént. De mégis, miből adódik, hogy 12-t terveztek, mégis 20 lett belőle? - Azt nagyjából sejteni lehet, mennyi pénz van egy vb-re. Azt viszont nehéz megsaccolni év elején, hogy az utazás idején mennyi lesz a kinttartózkodás vagy az utazás költsége. Hogy mást ne mondjak, a repülőjegyek ára változhat. Októberre aztán mindez letisztult, így pontosan meg tudtuk mondani, mekkorák a várható kiadások. Az OTSH pedig úgy döntött, hogy kifizeti a húszas küldöttség költségeit. Elterjedtek olyan hírek is, hogy azért kell a csapatot bővíteni, mert így esetleg több edző utazhat velük...- Van ilyen szabályozás is. A nemzetközi szövetség ugyanis szabályozza az akkreditációt, de akár ennyi, akár annyi ember utazott volna, mindkét esetben az adott határokon belül maradunk... CS. G. Nem volt rossz a játék, de a szünet... Teremfutball-történelem női bájakkal A spanyolok igencsak udvariatlan vendégeknek bizonyultak. Már a 35. másodpercben gólt rúgtak, s még három perc sem telt el, amikor 2-0)-ra vezettek. Persze ezen nem is kell csodálkozni, hiszen az ibériaiak a világ egyik legjobbjai, míg a magyarok tanulják a szakmát. Agazai földön tegnap este a budafoki sportcsarnokban mutatkozott be a magyar teremlabdarúgó-válogatott. Az a csapat, amelyet mintegy ötven játékosból válaszztottak ki. Ennyi van ugyanis kis hazánkban. Ám bizonyosan lesznek többen is, s egyszer majd ők is hasonlóan bánnak a labdával - ami a lelátóról igen nehéznek tűnt, s alig pattant -, mint Herren). A spanyolt nem zavarták a „nehézségek”, kétszer is a hálónkba talált. Kollégái követték a példáját, s 5-)-ra elhúztak. Már ekkor látszott azonban, hogy a hazaiak technikailag ügyesek, csak még nem ivagyon tudnak teremfutballal. Éppen ezért volt nagy öröm a 16. percben, amikor a legjobb magyar, a Csepel első osztályú csapatában is szóhoz jutott Izerbály szerzett gólt. Mindez annyira meglepte az eredményjelző tábla kezelőjét, hogy szorgalmasan elkezdte nyomkodni a gombokat, s meg sem állt egészen 59-ig. Eszerint tehát 59-5-re vezettünk, a gyakorlatban azonban 1-5 volt az állás. Jött még egy gyors spanyol találat, majd ismét Izerbály duplázott, így a félidő 6-3, ami igazán nem rossz, a nagy hírű mesterek ellen. Mint ahogy nem volt rossz a szünet programja sem. Sötétségbe burkolódzott a csarnok, majd felvillant egy reflektor, s gyönyörei, igazán lengén öltözött lányok fejlettek a parkettre. Mindez a Sheila K Gats Erotic Center és az i Oázis masszázsszalon teremfutball-imádatának köszönhető. Egyikük igencsak felforrósította az egyébként hűvös levegőt. Magyarán erotikus tánc közben levetkőzött. Mit mondjak? A gólok sem voltak csúnyák, ám valahogy nekem a hölgy jobban tetszett. Lehet, hogy a játékosokat is megzavarta a sportpályán nem mindennapi produkció, ugyanis a második félidőben 16 perc 14 másodpercet kellett várni az újabb találatig. Sajnos a spanyolok érték el, de azonnal utánaorváth Attila is megmutatta, hogyan kell a hálóba juttatni a labdát. Végül ismét egy vendéggól, s a spanyolok örülhettek a 3-4-es sikernek. Nem játszottunk rosszul, s talán néhány év múlva már a spanyolok félhetnek tőlünk. S vajon fél-e Bücs Zsolt a ma reggel 9 órakor kezdődő fegyelmi tárgyalástól? Hogy hogy kerül ez ide? Úgy, hogy a nézőtéren felfedeztük a Vasas játékosát, akit klubja megidézett a sajtóban megjelent nyilatkozatai miatt. - Amit a Kurírban és a Sport Pluszban elmondtam, azokért vállalom a felelősséget. 1992 nyaráig szól a szerződésem, de mint egy játékostársamtól hallottam, lehet, hogy szabadlistára tesznek - válaszolta érdeklődésünkre. Még délután kíváncsiak lettünk volna Meszéna Miklós elnök véleményére, aki azt mondta munkatársunknak, most nem, majd szerdán válaszol a kérdésekre. Ki tudja, miért? Herbály a magyar csapat legjobbja A szünet legjobbja Azt viszont sokan megtudták Budafokon, érdekes, jó játék a teremfutball... D. B. P. KATONA HORVÁTH JÁNOS JELENTI MÜNCHENBŐL DZSUNGELTENISZ faragott ütőkkel guhai Az újságírók igazán előkelő helyre, a Hilton Szállóba voltak hivatalosak. Ám csalódniuk kellett, mert a beígért programból csak az ITF beszámolója realizálódott, a tornáról egyik illetékes sem volt hajlandó nyilatkozni. Persze, nem véletlenül történt ez így, mert annyi bírálat érte már a nemzetközi szövetséget, hogy úgy gondolták, egy tételes pénzügyi elszámolással bebizonyítják: nem elsősorban ilyen horribilis díjazású tornákra költik a pénzt. A majd egyórás, filmekkel illusztrált tájékoztatóból kiderült, milyen erőfeszítéseket tesznek Afrikában, Ázsiában és a fejlődő világ többi részén azért, hogy aerekek teniszezhessenek. Látattuk, hogyan faragák fából a két pingpongjáé nagyságú játékeszközüket, és miképp mennek kilométereket a dzsungelben a labdát ütögetve. Hiába, a dzsungel nagy, lehet benne kanyarogni, így aztán érthető, hogy jóval több jut Afrikának és Ázsiának, mint mondjuk Kelet- Európának. Az előbbiek együtt több mint 1 millió dollárt, míg a mi földrészünk, „az OST” csak 25-25 ezer dollárt kap évente. Összesen csaknem hárommillió dollárt költenek a tenisz népszerűsítésére az elmaradott területeken. Ez utóbbiak között ott vagyunk mi, magyarok is a Satellit versenyünkkel. . Délután fél kettőkor az újságíróknak bemutatták a 42,5 cm magas tiszta ezüst és színarany díszítésse Grand Slam kupát is, amelyet nyolc rendőr őriz felváltva. Bármennyire is haragban vannak a bajorok a frankfurti rendezőkkel, köztük Tiriackal is, valamit azért tanultak tőlük, mert az olimpiai csarnok 12 ezres nézőterét úgy alakították ki, hogy a teniszpálya két oldalán négy-hat fős díszpáholyok vannak. Aki ide vesz jegyet, az ingyen ehet-ihat és pezsgőzhet, igaz, mindez egy hétre ezer márkába kerül. A legolcsóbb napijegy negyven márka, ami még kibírható. Az ebédszünet végén sikerült két mondatra elkapnom a torna „kitalálóját”, a híres és dúsgazdag müncheni ügyvédet, Dr. Axel Meyer-Wöldent, aki kérdésemre elmondta, ő egyáltalán nincs haragban román származású konkurensével, mert a sport számos területén, így a labdarúgásban is közös üzleteik vannak. „A tenisz az más, olyan, mintha kettőnknek kellene vezényelni a News York-i filharmonikusokat..." ígérte, hogy még beszélgetünk, de hát erre - ebben a nagy fölhajtásban - aligha van remény, végül is ez a két perc is nagy kegynek számított, legalábbis a teniszmagazin riportere szerint. Meyer ugyanis nem nagyon áll szóba az újságírókhoz hasonló földi halandókkal. Valószínű, az volt a szerencsém, hogy jól sikerült a díszebéd, amelyen részt vett a város főpolgármestere és Bajorország miniszterelnöke is... A sietség oka pedig az volt, hogy pontban két órakor harsonaszó töltötte be a termet, majd bemutatták az első meccs két részvevőjét: Ivanisevicset és Gurrent. Akkor még senki nem gondolt arra, hogy az első két találkozó alaposan felborítja a programot. Goranék is csaknem két órát játszottak, a második pár, Sampras és Cserkaszov pedig meg is haladta ezt az időt. A közönség viszont jól szórakozott, az első meccsen még mindössze három-négyezren lehettek, Samprasékra viszont már jó háromnegyed ház, azaz körülbelül hat és fél ezer teniszrajongó volt kíváncsi. Ivanisevics szenzációsan játszott, ám az előre leírt Curren alaposan meglepte, így igazi teniszbemutatót tartottak. Az eredmény is jelzi (7:6, 7:6), milyen szoros volt a küzdelem. Többször csattant fel taps, és Taróczy Balázs is boldogan mosolygott az egyik díszpáholyban. A győzelem után megkérdeztem tőle, vajon a második játszmában Ivanisevicsmit mutatott neki ökölbe szorított kézzel, 6:6-nál. - Nálunk ez azt jelenti, hogy ekkor érezte először tanítványom, meglesz a győzelem - mondta a magyar edző. - Egyébként Curren meglepett bennünket, mert vonaljátékos lévén, az átlagnál - legalábbis amit tőle megszoktunk - lényegesen többször jött előre. Igaz, a közönség szenzációs röptéket láthatott, de Ivanisevics erre nem számított, és én sem kalkuláltam be, ezért lett ilyen szoros az eredmény. Hogy mi lesz később, az majd elválik, ez már nem az edző dolga. A második találkozón az arcüreggyulladással bajlódó Sampras (5:7, 6:2, 7:5) legyőzte a moszkvai Cserkaszovot, aki a jó játéka és az ennek ellenére bekövetkezett vereség miatt ugyan szomorkodott, de hát mégiscsak százezer dollárt visz haza, és a Vörös tér tájékán mostanában minden cent számít. E két találkozó több mint négy órát tartott, így aztán a nap meccsének kikiáltott Edberg-Chang, valamint a Leconte-Master találkozó csak a megnyitó ünnepség után kezdődött és lapzártánk után, az éjjel fejeződik be. Az eredményeket délutáni számunkban közöljük. Münchenben még mindig az a téma, miért nem indul Boris Becker. A tegnap délutáni sajtótájékoztatón, ha nem is hivatalosan, de megjelent a német Davis Kupa-csapat edzője, Niki Pilic, és néhány szóban válaszolt a Beckerre vonatkozó kérdésekre. A spontán interjúból kiderült, azoknak volt igazuk, akik arra tippeltek, Becker a fáradtság és az esetleges presztízsveszteség miatt marad távol. Legalábbis Pilic így véli. Márpedig ő igazán közel áll Borishoz. Ám ez az egész mindössze tíz percig tartott és csak néhány szerencsés odaférkőzni tudó válthatott szót a mesterrel. Utána gyorsan eltűnt, átadva a terepet a nagy tornának. Délutáni számunkban ismét furcsaságok, érdekességek, avagy az MLSZ elnöksége felettébb elégedett a közgyűlésen történtekkel; avagy Détári jóslatai a kupaszerdára; avagy munkatársunk hiába rúgott a Bayern-buszon az asztal lábába, mégsem fájt neki. Minderről bővebbet a kék Kurírban! Érdemes megvenni! PERCEK... PONTOK... MÉTEREK. JÉGKORONG A Kanadában túrázó szovjet Himik Voszkreszenszk 6-3-ra verte az NHL-ben szereplő Montreal Canadiens gárdáját. Ezenkívül volt egy bajnoki is: Quebec Nordiques-Vancouver Canucks 3-2. KOSÁRLABDA Két mérkőzést játszottak az NBA-ban: New Jersey Nets- Charlotte Hornets 121-115, Boston CelticS-Houston Rockets 107-95. Sí A Sestriere-ben rendezett férfi műlesikló VK-versenyt az olasz Tomba nyerte a norvég Furuseth előtt, s így öt futam után továbbra is vezet az összetettben. Előnye öt pont a francia Piccarddal szemben. 15