Kurír - esti kiadás, 1991. március (2. évfolyam, 43-62. szám)

1991-03-11 / 49. szám

12 D­ollárezreket érnek Fotómúzeum a zsinagógában Magyarországon nincs fotó­művészet múzeum. Holott száz éve szükség volna arra, hogy megfelelő körülmények között lehessen őrizni, rend­szerezni és kiállítani a páratlan értékű felvételeket. A Magyar Fotográfiai Alapítványt a Ma­gyar Fotóművészek Szövetsé­ge azzal a céllal kezdeményez­te, hogy meg lehessen menteni a művészeti szempontból föl­­becsülhetetlen értékű fényké­peket, negatívokat, műtárgya­kat. - Minimum tizenöt éve probléma - véli Tímár Péter, a Magyar Fotóművészek Szö­vetségének főtitkára -, hogy a szövetség budapesti székházá­ban szekrényekben, hozzáfér­hetetlen helyeken halmozódik ez a hatalmas érték, a magyar kultúra fontos darabja. Már legalább huszonöt próbálkozás előzte meg az alapítvány létre­hozását. Volt, amikor beruhá­zási terv is született, de az utolsó pillanatban mindig meghiúsult az álmunk. Aztán egyszer, végső elkeseredésünk­ben a televízióban bemutattuk, milyen siralmas körülmények között tároljuk az értékes gyűjteményt. Ekkor jelentkez­tek Kecskemétről: a Bács-Kis­­kun megyei és a városi tanács felajánlotta, hogy a régi orto­dox zsinagógában rendezzük be a múzeumot. Ezt a műem­léket úgyis fel akarták újítani, már csak azért is, mert Katona József születésének kétszázadik évfordulójára készül a város, a régi zsinagóga pedig a szülő­ház körzetében található. - Örömmel fogadtuk el a kecskeméti felajánlást - me­séli Korniss Péter fotóművész. - Végre létrejöhet az első ma­gyar múzeum, amely átfogja az egész magyar fotótörténetet. Külön öröm, hogy ilyen pénzszűkében akad példa az összefogásra, egy alapítvány létrehozására. Tavaly én java­soltam, hogy Katona István le­gyen a szövetség új elnöke, Kádár János volt titkára. Tud­tam, hogy neki hosszú évek óta rögeszméje a magyar fotó­múzeum létrehozása. Elnökké választása óta valóban színes­­lélekkel dolgozott az alapít­vány és a múzeum megterem­tésén. - Az épület átadási határ­ideje június 30-a - mondja Kincses Károly, a leendő múze­um igazgatója. - Három hó­nappal ezután meg kell nyílnia a múzeumnak. Körülbelül nyolcvanezer tétellel indulunk, talán ez a szám is érzékelteti, hogy régen múzeumérett a magyar fotógyűjtemény. Szép számmal akad olyan kép, ame­lyért egy New York-i aukción dollárezreket adnának. A Ma­gyar Fotóművészek Szövetsé­ge a gyűjtemény értékével já­rul hozzá az alapítványhoz. - Állandó fotótörténeti kiállí­tás lesz ezentúl Kecskeméten, a felújított ortodox zsinagógában? - Erre nem lesz módunk. Annyi kiállítást rendezünk a volt imateremben, amennyit a pénzünk lehetővé tesz. Ha a legjobb anyagunkat ki szeret­nénk állítani, a Műcsarnokot is be tudnánk rendezni. De nem akarok panaszkodni, mert örü­lök, hogy lesz végre önálló fo­tótörténeti múzeum. Egyéb­ként Magyarországon ez az el­ső múzeum, amely nem állami támogatással jön létre, hanem alapítványi összegből. Mivel nemes célról van szó, talán megengedhető, hogy ide írjuk az alapítvány csekkszám­laszámát is. Tehát kérem, ez itt a reklám helye: Budapest Bank, bankszámlaszám: 208- 25135 Magyar Fotográfiai Alapítvány. ESZÉKI ERZSÉBET Tóth István: Nehéz út volt PROFESSZOR MÉRFÖLDEK Miles Davis a tavasz első napján jön Mérföldek - ezt jelenti Miles Davis fogalommá vált keresztneve. A kor­társi dzsessz halhatatlanja számos mérföldkövet állított már fel a műfaj­ban pályája során, de 65 évesen sem áll meg az úton, amelynek újabb és újabb elágazásai vannak. Mindössze 19 éves volt, amikor bekerült a tragikus sorsú bebopzse­­ni, Charlie Parker együttesébe. Alig öt évvel később a fiatal trombitás már a „hűvös” (cool) zene egyik meg­teremtője lett. Az 50-es években ala­kította meg kvintettjét John Cottrane­­nel, a free dzsessz későbbi atyjával - ezt a combot azóta is minden idők legjobb dzsesszegyüttesének tartják. A 60-as években kezdte el „nevelői munkáját”: hosszú évek folyamán újabb és újabb zenekaraiból olyan egyéniségek kerültek ki, mint Chick Corea, Herbie Hancock, a Weather Report és a Mahavishnu Orchestra csaknem teljes legénysége, vagy a 80-as években Marcus Miller és Mike Stein. Miles nemcsak származási vagy faji korlátokat nem ismert zene­karának összeállításánál, hanem ma­gában a zenében is folyamatosan újí­tott. Frank Zappával egy időben te­remtette meg a dzsesszrockot, csak amíg Zappa a rock, ő a dzsessz felől közelítve. Ebben a műfajban készül­tek legsikeresebb lemezei. Miles Davis évtizedek óta állandó­an viták kereszttűzében áll, talán Armstrong óta egyetlen dzsesszmu­zsikusnak sem volt ekkora tábora, ugyanakkor sok az ellensége is azok között, akik a dzsesszt a maga „tisz­ta” állapotában szeretnék hallani. Sok vitára ad okot különleges egyé­nisége, luxusimádata­­ valóságos kastélyban lakik Malibuban pop­sztárokra jellemző öltözéke, sztáral­­lűrjei. A lényeg azonban nem a külső­ségekben van, hanem ma is izgalmas zenéjében. Miles Davis immár másodszor lép fel Magyarországon: március 21 -én a Budapest Sportcsarnok lesz újabb dzsesszünnepének színhelye. GNL 1991. március 11. Jó tábornok lett volna „Önt mi magunkénak érez­zük. Ön hozzátartozik ahhoz a képhez, amelyet a világban Franciaországról kialakítot­tak.” Francois Mitterrand ál­lamfő köszöntötte ezekkel a szavakkal Alain Delont, ami­kor a híres filmsztár zakójá­nak hajtókájára tűzte a leg­magasabb francia kitünte­tést, a Becsületrendet, az Élysée-palotában. Delon ké­sőbb így nyilatkozott az ün­nepségről, amelyen sok fran­cia híresség is ott volt: Nagy örömet és elégtételt érez­tem. A Becsületrenddel azt ismerték el, amit a francia filmgyártásért tettem az el­múlt 30 évben.” Delon, aki évtizedek óta a nők kedvence, az újságírók kérdésére elmondta, hogy fia­talkorában nem szerette sa­ját külsejét. Szerinte mások túlságosan szabályosnak és hibátlannak látták őt, és ez nem volt összhangban egyé­niségével. Úgy vélte, hogy jót tett neki az idő múlása és körülbelül harmincéves kora óta elégedett külső megjele­nésével. Azt is megkérdezték tőle, hogy ha húszéves lenne, elment volna-e önkéntesnek Kuvaitba. „Feltétlenül - mondotta -, annak idején az indokínai háborúba is magam jelentkeztem, tizennyolc és huszonkét éves korom között szolgáltam a hadseregben, amely igazi iskola volt szá­momra. Ott tanultam meg a rendet, bátorságot, a feljebb­valók iránti a tiszteletet és a hazaszeretetet. Lehet, hogy ez sokak számára furcsán hangzik, boldognak éreztem magam a hadseregben. Ha nem lettem volna annyira si­keres első filmemben, biztos, hogy a katonai pályát válasz­tom és valószínűleg jó tábor­nok lett volna belőlem.” Delon egyébként mostan­ság leginkább a nyugalmat kedveli. Jól érzi magát Párizs környéki, csendes otthoná­ban, ahol sok meghitt órát tölt kedvesével, Rosalie-val és három hónapos kislányuk­kal, Anouchkával. Mitterrand gratulál Delon katonatársaival Delon és Rosalie

Next