Kurír - reggeli kiadás, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)
1991-05-13 / 129. szám
12 PREMIER OPERETTÜL TUDNI KELL A fapiparend díszoklevelével és a hozzá járó, díszesen faragott, bojtos-rojtos fapipával lepték meg az Ipafai lakodalom szereplői rendezőjüket, Rátonyi Róbertet, Török Emőd-Komjáthy operettjének hétvégi bemutatója után. A mester - mert a veszprémi Petőfi Színház jobbára ifjú művészei az ilyenkor szokásos pezsgős koccintgatás közben így szólították - valóban többre vállalkozott, mint egy épp hatvanesztendős, kedves-szentimentális, de nem különösebben igényes, zenés-táncos felnőttmese színpadra állítására. Az operettműfaj vitathatatlanul első számú hazai szakértője és évtizedeken át sikerekben gazdag művelője a rövidre mért próbahetek alatt arra is megtanította a szereplőgárda tagjait, hogyan kell ma operettet játszani! Színészei jó tanítványoknak bizonyultak. Antal Olga tűzről pattant férfiszelídítő (csak azt az idétlen, szőke parókáját tudnánk feledni), az Újhelyi Olga megformálta kardos kúria-fúriával nem szívesen találkoznánk sötét, elhagyott utcákban, Dudás Mariann nevéhez illően formás szubrett, Czikéli László remek mackós rezonőr, Sashalmi József pedig már több mint ígéretes táncos-komikus. A bonviván szerepére Rátonyi - merész húzással - a már nem éppen daltakozó Bitskey Tibort hívta meg vendégnek. S neki lett igaza: a Thália Színház kitűnő és évek óta értetlenülméltatlanul mellőzött művészének elhittük, hogy a színpadon lányszíveket tipró, forró fejű hősszerelmes, Vogel Eric stílusos díszletei és jelmezei, Barta Judit szellemes koreográfiája is részese volt a bemutató vastapsos közönségsikerének. Hazafelé azon morfondíroztunk, mennyi mindent kellene újra felvenni a tanrendbe az úgynevezett polgári színjátszás elfeledett értékei közül a főiskolának és a szaporodó magánszínitanodáknak! Nagy kár, hogy a jó néhány évtizeden át lenézett színpadi műfajnak és játszóstílusnak nincsenek Rátonyiai... GARAI TAMÁS Fotók: ILOVSZKY BÉLA Antal Olga, Sashalmi József és Újhelyi Olga Antal Olga és Bitskey Tibor (Végsíóécv $15 üzletemberek ábécéje! A Magyar Gazdasági Kamara együttműködésével évente, először 1991 második felében, megjelenő kiadvány alvállalatok, intézmények, gazdasági egységek alapinformációi mellett elsősorban a cégek vezetőit, kulcsembereit mutatja be. A Cégkódexben szereplő cégek adatai díjmentesen kerülnek be a Magyar Gazdasági Kamara számítógépes (online) nemzetközi partnerközvetítő rendszerébe. VÁRJUK JELENTKEZÉSÉT! Az Állami Biztosító Rt.-nél biztosított cégek 20% kedvezményben részesülnek. Adatbank Kft. (Budapest XIV., Angol u. 13. Tel.: 183-1726, Fx: 183-1773) MAGYAR Gazdasági KAM/ A Fészek Művészklub presszója éppen zár, az utolsó két italt mi kapjuk, kólázik, én tonikot iszom, így mulat két magyar úr. Beszélgetőpartnerem Kocsák Tibor zeneszerző, akit a színpadi szakmában mindenki jól ismer. - Hogyan került kapcsolatba a zenével. - Az első komolyabb élményem: szüleim elcipeltek az operába, a Varázsfüvük előadására. A hasonló korú Gyerekekkel ellentétben nem nagyon tetszett, így szerettem meg az opera műfaját, az osztálytársaim csúfoltak is miatta. Nem törődtem vele, elhatároztam, hogy ha megnövök, zenei pályára megyek. Már általános iskolás koromban tagja voltam a Magyar Rádió gyermekkórusának. A zene iránti rajongásom a továbbiakban sem szűnt meg, elvégeztem a konzit, majd a főiskolát. Zongoraművésznek készültem, mellette zeneszerzést is tanultam. Amikor tinédzser voltam, akkor tetőzött nálunk a rock, magam is megpróbálkoztam rockszámok írásával, ám a musicalek térhódítása a figyelmemet a színház irányába terelte. Megismerkedtem a Jézus Krisztus szupersztár című rockoperával és rájöttem, hogy napjaink zenéjével is lehet komoly művészi értéket létrehozni. - Friss diplomával a Színművészeti Főiskolára ment tanítani, azóta is ott van, ma már a zenés tanszék docenseként. A docensség hogyan hatott önre? - Megismerkedtem az összes musicallel, amely a főiskolán tananyag volt. Kemény Gábor barátommal, akivel együtt is kezdtünk tanítani,többet meg is hangszereltünk. Később a színházak kezdtek érdeklődni, hogy nem volna-e kedvünk számukra is dolgozni, így készült el a Vígszínháznak a Csókos asszony, a József Attila Színháznak a Me and My Girl hangszerelése. Gáborral nemsokára egy rockoperát komponáltunk a Rockszínház számára A krónikás címmel, ennek szövegét Miklós Tibor írta. Ezt a darabot Németországban jelenleg is sikerrel játsszák több színházban. - Jelenleg a Madách Színház zenei vezetője. Mikor szerződött oda? - Tavaly, amikor Kerényi Imre lett az igazgató, ő és Huszti Péter hívott a színházhoz. Azóta sok darabhoz magam szerzem a kísérőzenét, és az előadásokon karmesterként is közreműködök. - Nemrég megszületett az első olyan musical, amelynek már egyedül írta a zenéjét. - A Korona Pódium felkérésére komponáltam a Házasság francia módra című kamaramusicalt, melynek szövegét Gebora György írta, aki szintén a Színművészeti Főiskola tanára. - Az utóbbi időkben már hanglemezsikerek is fűződnek a nevéhez. - Úgy kezdődött, hogy Miklós Tibor felkeresett azzal az ötlettel: egy tehetséges, fiatal kislány lemezére kellene néhány dalt írni. Meg is írtuk a nótákat, melyek végül az anyag felét tették ki. A lemez sikeres lett, a kislány pedig annyira népszerű, hogy elég, ha csak a keresztnevet mondom: Dóra. A másik egy német lemez, amely Münchenben készült. Engem kértek fel, hogy Beatles-melódiákból csináljak egy szimfonikus zenekari feldolgozást. Ez azóta már aranylemez. A Dóra-lemez készítésekor Miklós Tiborral beszéltünk arról, hogy a Debreceni Színház 125 éves fennállása alkalmából debreceni témát kellene feldolgozni. A Légy jó mindhalátigra esett a választás, melynek musicalváltozatát el is készítettük. A szöveget Móricz Zsigmond nyomán Miklós Tibi írta, így a zenés részek kaptak nagyobb hangsúlyt. A premier április 19-én volt, Pinczés István rendező és a többiek kitettek magukért, a bemutató előadás után huszonöt percig zúgott a vastaps és az előre tervezett kilenc előadás helyett harmincegy lesz. A darabot az ősszel Budapesten a Rockszínház is műsorára tűzi. Közben elkészült a musical zenei anyagának felvétele, amely megjelenik lemezen, CD-n és kazettán egyaránt - rendkívül erős sztárgárda előadásában. Nyilas Misi szerepében például Dóra nyújt kiemelkedő produkciót, Valkay tanár urat Vikidál Gyula, Pósalaki urat Gregor József szólaltatja meg. - Sikeres ember lett. Mi változott az életében? .. - Tulajdonképpen semmi. Örülök a sikernek, de ugyanúgy dolgozom tovább. , POOR PÉTER A rockdocens A Kocsák Tibor 1991. május 13. AZ IGAZI STRASSZER Mi mindent kell tudnia egy színésznőnek? A lista fölöttéb terjedelmes, sok minden szerepel benne. A makarónievés aligha. Ez ugyan egyszerűnek látszik, mégsem az. Főleg, ha a villa szára görbe. A két partner pedig Lórán Lenke és Körmendi János , ők akár a Magyar Köztársaság érdemes makaronistájának is tekinthetők, oly kacagtatóan bánnak a kabaréjelenetbeli sikamlós csőtésztával. Mondhatnánk, parafenomenálisan, tudniillik háromtagú parafenomén család vacsorájáról van szó, s a család leány tagja Strasszer Anikó, aki neves „szülei” mellett csőtésztával a kezében nem vall szégyent. Sőt. Kicsoda Strasszer Anikó? Csinos, fiatal és szőke. Foglalkozására nézve Vidám színpadi üdvöske. Vagyis még minden lehet belőle. Amiben persze az a lehetőség is benne van, hogy megmarad örök üdvöskeszinten, a kabaréban szinte időtlen idő óta hagyományuk van a csinos, fiatal szőkéknek, akik a villámtréfák hol ártatlan szendéi, hogy ledér tündérkéi, de ha kell, táncolnak is, csöppet sem túlöltözötten, hogy a nagyérdemű erősebb nemhez tartozó tagjai ne maradjanak látványszegények. Anikó mindezeket a kívánalmakat kifogástalanul teljesíti: szőkesége és csinossága kifogástalan, csakúgy, mint fiatalsága. Így aztán természetes, hogy négy éve, amióta a Vidám Színpad tagja, szinte mindegyik darabban benne van. A Van aki forrón szereti egyik hölgy zenészével kezdte, mégpedig a véletlennek köszönhetően: valaki helyett be kellett ugrania, s úgy látszik, ez a „műfaj” is megy neki, mert előzőleg a Népszínháznál szintén így kezdte. (Akkor Vámos László telefonja „térítette el”, pedig már-már tanítónőnek ment. A Színművészeti Főiskoláról ugyanis két év után kirostálták, mert jelenlegi ötvenhat kilós súlyánál tíz kilóval nehezebb volt, s ezt a jövőjére nézve művészileg megbocsáthatatlannak ítélték. Még jó, hogy volt, aki hitt benne, nemcsak játszani tud, hanem fogyni is...) A Minden kegy elkelt című új kabaréban korántsem csak makaróniban utazik, hanem Nyertes Zsuzsával duóban is: énekelnek-táncolnak, mint olyan hölgyekhez illik, akik főleg külföldi férfiakból élnek. Más szóval valutáért lépnek félre. Legalábbis a színpadi függöny előtt. Félrelépésük könnyednek, mulatságosnak és nem utolsósorban erotikusnak látszik. Nem mintha csakugyan olyan egyszerű volna. Anikó például nagyon keményen megdolgozik érte: a könnyedséget csöppet sem adják könnyen. (Azaz a függöny előtt még félrelépni sem könnyű, legföljebb a függöny mögött, de az már nem a kabaréra tartozik.) Ki gondolná például, hogy egyetlenegy táblépés mögött több százszoros gyakorlás rejlik a tükör előtt? A legutóbb az egyik táncpróbán Bodrogi Gyula mutatott neki egy lépést, amelyet sehogy sem tudott utána csinálni. Mi mást tehetett volna, ment a folyosói tükör elé, s addig gyakorolta, míg meg nem tanulta. S a könnyedség majd csak ezután jöhet. (Ebből persze nehogy arra következtessenek, hogy Bodrogi tanítja a színésznőt félrelépni...) Üdvöske tehát gátlásos. Föllépés előtt izgul. Akár a színészek túlnyomó része. De abban a pillanatban kiröppen belőle minden izgalom, amint szembetalálja magát a közönséggel. Ez sem egyedülálló tulajdonság. Pedig őt még nem sokan ismerik. Bár talán már ez is csupán módjával igaz: a Minden kegy elkelt előadásain sokan lapozgatják a műsorfüzetet, keresgélve benne a „csinos, szőke” nevét. Hogy meg is jegyzik-e, az persze mindenekelőtt tőle (meg a szerencsétől) függ: ha a következőkben is sikerül felhívnia magára a figyelmet, mindegy, bármilyen csőtésztaféleséggel vagy akármi mással, akkor igazi színpadi Strasszer lehet belőle...