Kurír - reggeli kiadás, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-27 / 174. szám

10 Ú­JÍT A HADSEREG Már a sorozás sem a régi! Sőt, az elkövet­kező hónapokban új elképzelések szerint szerveződik majd a kopaszok, bakák, kato­nák, honvédek és vitézek élete. - Emlékszik arra a napra, amikor ön állt a sorozóbizottság elő­tt? - Csodálkozni fog! Engem nem soroz­tak be! - válaszol Kovács Lajos ezredes, a Honvédelmi Minisztérium vezérkará­nak szervezési és hadkiegészítési csoport­­fő­nök-helyettese. Úgy esett a dolog, hogy én 1952-ben, húszévesen önként jelentkeztem szolgá­latra és már tisztté avattak, amikor egy­szer mégis kaptam ez ügyben egy levél­két. Akkor szépen felvettem az egyenru­hámat, és mint hadnagy jelentem meg. Mit mondjak, elég értetlenül néztek rám ott... - Változnak az idők, változnak a sorozá­sok. Mit mutat az idei tapasztalat? - Az első félév statisztikája rendkívül kedvezőtlen képet fest az 1971-72 és 73- ban születt fiúk egészségi állapotáról. A nyilvántartott létszámnak, tehát 30 553 főnek mintegy 73 százaléka alkalmas kor­látozás nélkül katonai szolgálatra! S telje­sen alkalmatlan minősítést tizennégy százalékuk kapott, ami az elmúlt évekhez viszonyítva is roppant lehangoló adat er­ről a három korosztályról. Tovább rontja a statisztikát az ismételt sorozások ered­ménye, amelyeken az ideiglenesen al­kalmatlannak nyilvánítottak és az idő­sebbek vesznek részt. - A sorozás nemcsak egészségügyi vizsgá­lat, hanem tájékozódó beszélgetés is... - Sajnos itt is vannak gondjaink. A fiatalok egy része eltitkolja terveit, szán­dékait. Gyakran előfordul, hogy a bevo­nulás előtt derül ki, hogy egyetemista lett vagy családfenntartó. Ilyenkor aztán he­lyette mást hívunk be, olyat, akinek nem küldtünk a bevonulásról száz nappal előtte értesítést. - Tehát valakinek ilyenkor beletenye­­relnek a sorsába. - Keményen. De akadnak itt másféle g­ondok is. Egy évtizede annak, hogy a Trsói Szerződés hadseregei közül mi ve­zettük be elsőként a fegyver nélküli szol­gálatot. Akkor ennek az volt a legfőbb kritériuma, hogy olyan vallási közösség­hez tartozzon a fiatalember, amelynek ta­nai tiltják a fegyverviselést. Mára ez annyit változott, hogy polgári szolgálat engedélyezhető akkor is, ha egyszerűen lelkiismereti okokra hivatkozik. Itt szeret­ném megjegyezni, hogy" bár a nazarénus egyház elfogadta a fegyver nélküli szolgá­latot is, a renovák ezt is, de még a polgári formáját is elutasítják. Ellenük bírósági eljárás folyik jelenleg is. - Milyen újításokat terveznek? - 1992-től általánossá válik az a gyakor­lat, hogy a bevonulás előtt hat hónappal lesz sorozás. Ez jóval praktikusabbá teszi majd a mi szervezési munkánkat, hiszen ke­vesebb korrigálásra lesz majd szükség. Ez év őszétől négy nagy alakulatnál (tehát ahol sok a sorkatona) pszichológusokat fogunk alkalmazni, kísérletképpen. A cél egy olyan pszichológusi hálózat kialakítása, amely megfelelő információkat tud majd nyújtani a katonák nehézségeiről, konfliktushelyze­­teiről. Ez a rendszer az amerikai hadsereg­ben hosszú idő óta nagyon eredményesen működik. Példaként elmondom, hogy egy amerikai ezredessel beszélgetve még az is kiderült, hogy náluk a dandárpszichológu­sokat a tisztek feleségei is felkereshetik. - Mit várnak ettől? - Sokkal kevesebb öngyilkossági kísér­letet. De általában azt, hogy embersége­sebbé válik a katonákkal való bánásmód. Az egri újoncverés sem egyik óráról a má­sikra született meg! Ellene vagyok min­denféle „beavatási virtusnak”, hiszen ez agressziót vagy kétségbeesett tettet vált­hat ki. Hiszem, hogy ebben sokat fognak segíteni a lélek búvárai. Ezenkívül egy profi orvoscsapatot szeretnénk foglalkoz­tatni a sorozásokon, olyanokat, akik évről évre vállalják majd ezt a tevékenységet. - Gondolja, hogy újra olyan nemes szim­bólummá válhat a katona, mint az valaha a közgoz­dolkodásban létezett? - Én tudom, hogy a magyarországi ki­sebb falvakban ma is esemény, amikor ka­tonaruhában látják meg az odavaló fiút. A fővárosban más a helyzet. Mi sem bizo­nyítja ezt jobban, minthogy ebben az év­ben nyolcszázan nem jelentek meg soro­­zási értesítésünkre. KURUNCZI MARGIT A hangsúly napjainkban inkább a hallótávolságon van. Ezenkívül csak az a fontos, hogy Ön azon belül legyen. Legyen Ön bárhol-akár útban valahová - beszélgetőpartnerei mindig a közelben maradnak. WESTEL Rádiótelefon Kft. H-1111 Budapest, Karinthy Frigyes út 21. Tel.: 06 60 27 087; 06 60 27 088 / 1­1 ((1 1)111­­NESTEL RÁDIÓTELEFON KFT A TÁVOLSÁG MA MÁR NEM SZÁMÍT. F. Nagy Angéla KAPHATÓ A POSTAI HÍRLAPÁRUSOKNÁL. isjzk­ 1991. június 27. Bizonytalan biztosítás Az emberek java része - úgy érzem - tudathasadásban szen­ved az elmúlt napokban. Senki sem tudja, mi a kötelező. Fogalmaink szerint kötelező az, amit írásban rögzített sza­bály kimond és semmiféle elté­rést nem engedélyez. Nos, mostantól a biztosítás is kötelező. Tehát kötelezően meg kell konni a meghatározott összeg­ben, nincs kibúvó. És ezek után történtek a következők: 1. A biztosítók elterjesztet­ték, hogy július 1-től 10 000 Ft pénzbírság, illetve rendszámle­vétel. A rendőrség viszont nyi­latkozott, hogy őket ez nem érdekli, ez a biztosító dolga, rendszámot az esetben vesznek le, ha baleset történt és nincs biztosítás. Ez jogos, hiszen ilyen esetben a biztosító vissz­­keresettel élhet és valószínű élni is fog. Végül is engem fél­revezettek, mondhatnám azt is, hogy némi nyomást kívántak gyakorolni rám. 2. A „kötelező” biztosításnak meghatározták az összegét. Mai tudásunk szerint ilyen esetben ez a kötelező összeg. A napok­ban viszont kiderült, hogy ez az összeg nem az az összeg. Egy ügynök 3-6 %-ot kap az éves összeg után, de én magam is le­hetek a magam ügynöke és ez esetben kategóriától, mindentől függetlenül 300 Ft-ot azonnal visszafizetnek. 3. A határozat úgy fogalmaz, hogy maximum három hónapra lehet beszedni a biztosítási összeget. Ez nem azt jelenti, hogy kötelezően három hónap­ra. Bár ezt a tényt egyes biztosí­tók ügyesen megkerülték, de mégis mindenkitől három hóna­pot szedtek úgy, hogy ez az ügy­fél saját akaratából történt. 4. A benzin árába 6,20 Ft volt beépítve, ezen címszó alatt. Vé­gül is a benzin mintegy 3 Ft-tal lesz olcsóbb, de már megtörtént a nyilatkozat, hogy a benzin sza­badáras. Végül is a benzin sem lesz olcsóbb, a biztosítást fize­tem, tehát megint kihúztak a zsebemből egy halom pénzt. Ezeket a példákat lehetne sorol­ni, számításokkal alátámasztani. Tény viszont, hogy a világon mindenhol van kötelező biztosí­tás, ami a gépjármű veszélyes üzeme miatt indokolt. Ezt min­den valószínűség szerint senki nem vonja kétségbe. Fel szeret­ném viszont hívni az illetékesek figyelmét a következőre. Az 1950-60-as években volt már egy nagyon jó bevált rend­szer. Mindenkinek be kellett fi­zetnie a postán egy meghatáro­zott összeget, kapott egy bé­lyegzőlenyomatot, amely iga­zolta, hogy befizette. (Most a biztosítók kiküldenek csekkeket, de a jutalékomat visszaküldik?) Ezután jött a benzinárba való beépítés. Ezt mindenki jogosnak vette, hiszen, aki so­kat utazik, nagyobb balesetve­szélynek van kitéve, viszont a sok utazáshoz több biztosítást is fizet ily módon. Én egyetértek a kötelező biz­tosítással, de nem ezen a módon. Végül is szeretném megtudni, hogy mi a kötelező? Az, amit kötelezőnek neveztek ki? Úgy gondolom, nem én vagyok az egyetlen, aki ezt kérdezi, hiszen körülbelül 1,5 millió ember pon­tosan ezek miatt még mindig nem kötötte meg a biztosítást. A kormány átlag 500 Ft kie­gészítést ad az energiaáremelés miatt. A 300 Ft is pénz és másfél millióval szorozva nem keve­sebb, mint 450 000 000 Ft. SZ. L.

Next