Kurír - reggeli kiadás, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)
1991-06-02 / 149. szám
1991. június 2. Valami mindig történik SZÉKESFEHÉRVÁRI GÁLA Állok a színpad szélén és feszült döbbenettel nézem, hogy mi történik odabent. Görcsös inak, kuszán emelkedő lábak, egymásba kapaszkodó tekintetek, testi és lelki összefonódás és valami ismeretlen fajta egymásrautaltság a jellemzői a produkciónak. Táncolnak. Népi tánc. Vidám énekszó hallatszik egy magnóról, és csizmák, piros cipők erőteljes, ütemes dobbanása teszi még meggyőzőbbé a látványt. Bármennyire szeretném is, nem tudom gondolataimat függetleníteni a látottaktól. Akik a mutatványt végzik, szellemi fogyatékosak. A táncosok közül az egyik lány pedig süketnéma. Polgárdi-Tekercs puszta nem a világ végén van, csupán néhány buszmegálló választja el Székesfehérvártól. Ez a leírás azonban csak távolsági értelemben helytálló, hiszen aki ismeri az ottani szociális foglalkoztató intézet lakóit, az a világ és Tekerespuszta igazi távolságát bizonyára nehezen tudná meghatározni. A kívülállónak valószínűleg csak halvány fogalmai lehetnek arról, hogy mi is zajlik ebben a meglehetősen zárt világban. Én, aki már jártam ott és érzékeltem a szomorú valóságot, őszintén meglepődtem, amikor ez év februárjában az intézet gyógypedagógusai felkerestek, és elmondták, hogy alapítványt hoznak létre, amivel támogatni kívánják a gondozottak közül az arra érdemeseket, akik elképzeléseik szerint kikerülnének a szabad, köznapi életbe, és kevés felügyelet mellett megpróbálnák az átlagember életét élni. Polgárdi Nagyközség Önkormányzata a faluban telket adományozott a még csak papíron létező otthon felépítésére. Az építkezéshez és a komplett közművesítéshez, valamint a berendezéshez szükséges milliók biztosan több számjegyűek. Az a gála, melynek megrendezésére a székesfehérvári Gárdonyi Géza Színház adott lehetőséget, minden adományával egyetemben talán csak egy-két százezerben mérhető bevételt hozott, ami nagyságrendileg elképesztően kevés. Kollégáim, mint Bródy János, Kardia Beáta és kislánya, Nikolett, Koncz Gábor, a Pa tömb és Szandi, valamint a Park együttes velem együtt nagy sikert arattak, pedig ezen az estén az igazi tapsot, az őszinte nagyrabecsülést nem mi érdemeltük, hanem azok a gyógypedagógusok, akik fáradságot nem kímélve példamutató fanatizmussal dolgoznak, szembeszállva a természet formálta lehetetlennel. SOLTÉSZ REZSŐ Környezetvédelmi demonstráció Mátyásföldön Legutóbb arról írtunk, hogy megoldódni látszik a szakadék szélén táncoló Ikarus sorsa. A jelek szerint a szovjet kormány, az ország folyamatos autóbusz-ellátását biztosítandó, döntő lépésre szánta el magát: évi hatezer autóbusz megvásárlásához ígér garanciát. A vállalat vezetői azt nyilatkozták, hogy június 1-jén véglegesítik az alapszerződést, mely szerint a gyár részvénytársasággá alakul át, azonban tegnap - úgy hallottuk - mégsem írtak alá semmit. Pedig legalább százan azért mentek el tüntetni a mátyásföldi gyár elé, hogy megtudják, mi lesz a tavaly egymiliárd forintnyi veszteséget „termelő” Ikarus privatizációjával. Hazudnánk azonban, ha azt állítanánk, hogy csak a tulajdonviszonyok rendezése érdekében jöttek volna el a tüntetők. Mindenekelőtt a gyár környezetszennyezése ellen tiltakoztak. Az Ikarus légszennyezése a többszöröse a megengedettnek. A mátyásföldiek ezért elsősorban azt követelték az Ikarus vezetőitől, hogy a gyár folyamatosan mérje a szennyezés nagyságát, és arról tájékoztassák a lakosságot. Ugyanakkor felkérték a kerület országgyűlési képviselőjét, hogy interpelláljon a parlamentben emiatt. Az Ikarus képviselőjének átadott lakossági petíció azt is tartalmazza, hogy a bársonyszékek tulajdonosai tájékoztassák a gyár privatizációjában érdekelteket is a környezetszennyezés mértékéről. Ugyanakkor vezessenek be a nyugat-európai normáknak megfelelő környezetvédelmi rendszert. A petíciót átvevő Garai Jenő, az Ikarus üzemfenntartási főosztályvezetője cáfolta, hogy a lakosság egészségét súlyosan veszélyeztető anyagok kerülnének a levegőbe. Azt azonban elismerte, hogy a fényezés miatt a szerves oldószer kibocsátásának mértéke valamelyest meghaladja a megengedett normát. SZILÁGYI BÉLA A hatáskör csorbítása alkotmányellenes?! Halmai Gábort, a Közgazdaság-tudományi Egyetem docensét, az Alkotmánybíróság bíráját mint magánembert kérdeztük a bírák „legfőbb” testülete hatáskörének esetleges csökkentése ügyén. Az alkotmány határozza meg, hogy mit lehet elvárni és mit nem az Alkotmánybíróságtól. Az Országgyűlés hatáskörébe a törvények megalkotása tartozik. Alapvetően azt látnám jónak, ha az alkotmányozás és a törvényalkotás szétválasztott intézmény lenne. A törvényhozó számára az alkotmánybíróság hatáskörének csökkentése paradox, mert az alkotmánybíróság jogállásával, hatáskörével kapcsolatos legfontosabb feladatokat magának az alkotmányozónak kell szabályoznia. - Mi lenne, ha a kormányzó párt radikálisan csökkentené az Alkotmánybíróság hatáskörét! - Sajnos, a mai jogi keretek között erre van lehetősége, bár a bíróság hatáskörének szabályozását a legfőbb pontokban már rögzíti az alkotmány. Így, ha mégis sor kerülne valamilyen hatáskörcsökkentésre, előbb az alkotmányt kellene módosítani. Ehhez pedig nem elég a mindenkori kétharmados többség, hanem az összes képviselő kétharmados többsége szükséges. - Ha mégis sikerül? - Akkor bezárul a kör. Bár lehetséges az is, hogy az Alkotmánybíróság hatáskörét csökkentő határozatot is alkotmányellenesnek minősíthetjük. STOFFÁN GYÖRGY ÓZDON VÉGET ÉRT A VÁLSÁG Sok ezer ózdi örömére megszületett a döntés a hét végén. Az Ózdi Acélmű Részvénytársaság (OSTAG) német tulajdonosaival, a Metallgeselschafttal, valamint a Korf-csoporttal megállapodtak abban: mivel a magyar fél nem tudta a hitelezéseit kielégíteni, ezért kivonulnak az ózdi kohászatból. Ózdon tehát véget ért a válság, és - információnk szerint - nem lesznek munkáselbocsátások sem. Noha nem lehet tudni, hogy milyen pénzből tartják életben a helyi finomhengerművet, azután, hogy a német tőke „távozott”., Az OSTAG részvényeit az Állami Fejlesztési Intézet veszi át. Már hozzá is kezdtek az elszámoláshoz, s várhatóan egy-két héten belül elkészítik a pontos mérleget. Az a tény, hogy végre tejes egészében ismét magyar kézbe került az ózdi kohászat, s a társtulajdonos, az OKÜI mellett az Állami Fejlesztési Intézet a garancia arra, hogy a magyar állam körültekintően gondoskodik Ózdról. A finomhengermű dolgozói nagy eredményként értékelik, hogy megalakulhat dolgozói részvénytöbbséggel a kft. Három hónapig külföldi alapanyagból dolgoznak majd. Ez lényegesen olcsóbb a hazainál. A nyereséges működésnek megvannak a feltételei. Biztatóak a kilátások, hiszen négy műszakos folyamatos munkarendben, maximális kapacitással dolgozva talán ki tudják elégíteni a piaci igényeket. Kétes megkönnyebbülés Ózdon Megszületnek szeptemberben? A hét végén égő szocdemfáklya A Fáklya klubban országos pártértekezletet tartanak a szociáldemokraták. - Kongresszust akarunk tartani, ez volt a felszólalók szinte egységes álláspontja - mondja Szilágyi Gábor, a Petrasovits-féle párt volt külügyi titkára. - Legkésőbb szeptemberben. - Olyannyira hiányzik önöknek egy újabb kongresszus? Egy botránnyal több? Vagy már nem számít? - A párt tagsága, amely zömében idősödő vagy nyugdíjas emberekből áll, politizálni akar. Igazi érdekvédelmet, erős szociáldemokráciát szeretne. - Ki tehet arról, hogy lassan széthullik az amúgy sem erős magyar szociáldemokrácia? - Nem a tagság. És nem is hullott szét. Az induló létszám, az a csapat, amely a kezdet kezdetén bennünket választott, ma is együtt van. Öt-hétezer hűséges ember. - A párt jogi helyzetéről esett szó? - Sik János ügyvivő tart erről éppen beszámolót. A Dohány utcai központ tartott egy törvénytelen kongresszust. Erről már döntött a bíróság. Most a Legfelsőbb Bíróság elé kerül az ügy. - Egyszer létrejöhet a szocdem-szocialista egység? - Egyesülni nem akarunk. Ők sem. De közeledni igen. - Azért azt ne mondja, hogy a külső intrika miatt nincs Magyarországon korszerű szociáldemokrácia... - Azért nincs szociáldemokrácia, mert nincs erős szakszervezeti mozgalom. Amikor a szakszervezetek magukra találnak, élettel telítődnek ezek a keretek. Olyan hajó vagyunk, amely arra vár, hogy felkapaszkodhassanak rá a bajbajutottak. BUJÁK 1993-16 VB-TITKÁR LESZ SZEGEDEN Felszállt a füst a szegedi városháza képzeletbeli kéményéből, de nem fehér a színe, inkább piszkosszürke. Az önkormányzat létrejötte óta tart a jegyzőválasztási kálvária. A helyi szabályok szerint a képviselők kétharmadának egyetértése szükséges a jegyző megválasztásához, de a számtlanszor megismételt döntések során a csúcs legfeljebb 60% volt. Ezt dr. Tóth László érte el, aki a rendszerváltásig a vb-titkári posztot töltötte be. A liberális polgármester vezette városban a testület konzervatív része (MDF, KDNP) és a létszámuk miatt „kicsiknek” nevezett frakció (MSZP, FKGP, MSZMP, VP) támogatta jegyzői kinevezésében a volt vb-titkárt. Ez a többséghez elég volt, a 66%-hoz nem. Semmiféle jel nem mutatott arra, hogy a holtpontról el lehet mozdulni, amíg egy fair play díjasnak nem nevezhető, de kétségtelenül eredeti ötlettel a „Tóth-pártiak" - többségük birtokában - a következő jegyzői pályázat időpontját 1993 júliusára (!) tűzték ki. Ezen döntéshez elegendő volt az egyszerű többség. A teljesen légből kapottnak tűnő dátumot egy egyszerű tény magyarázza, ekkor vonul nyugdíjba dr. Tóth. Ez ideig tehát jegyzői jogkörrel felruházott vb-titkára lesz Szegednek. Mit szólt ehhez a törvényesség őre, a köztársasági megbízott? „A törvény betűjével a döntés nem ellentétes, legfeljebb annak szellemével, így a döntés jogszerű.” A válasz nem sok embert ért váratlanul. Kinevezéséig dr. Farkas László a szegedi testület konzervatív frakciójának tagja volt SZEMÓK ÁRPÁD ANTALL SOMOGYBAN Antall József miniszterelnök részt vett a Nagykanizsán tartott menedzseri konferencián. A kétnapos fórumon négyszáz ipari, kereskedelmi szakember és önkormányzati vezető előtt mondott beszédében a miniszterelnök alapvető stratégiai célként jelölte meg, hogy hazánk 1997-1998-ra az Európai Gazdasági Közösség teljes jogú tagjává váljon. Ennek a célnak kell alárendelni a gazdasági rendszerváltás befejezéséhez, majd a stabilizáció és a növekedés eléréséhez szükséges minden intézkedést. LAKITELKI ALAPALAPÍTVÁNY A Lakitelek Alapítvány - amelyet a Magyar Demokrata Fórum lakitelki nyilatkozatának szellemében hoztak létre ez év elején - céljához híven a politikai kultúrát és a mozgalmi tevékenység bővítését segíti elő - tájékoztatta a sajtó képviselőit Lezsák Sándor, az alapítvány kuratóriumának elnöke szombaton, a margitszigeti irodájukban. Elmondta: hazai és külföldi adományok révén csaknem 11 millió forinttal és több mint 50 ezer dollárnak megfelelő valutával rendelkezik az alapítvány. Az alapítvány a párt jelentős anyagi alapja. KOKAINFOGÁS MAGYARORSZÁGON Öt kiló kokaint foglaltak le Magyarországon nemzetközi összefogással. A kábítószert Németországba akarták csempészni. A magyar szakemberek a wiesbadeni hatósággal és svájci illetékesekkel közösen bukkantak két brazil férfi és egy svájci nő nyomára, akiket a wiesbadeni közlés szerint Budapest belvárosában fogtak le. A nő csomagjában öt kiló kokaint találtak. A kábítószer Brazíliából Svájcon át került Magyarországra, onnan pedig a német piacra akarták bejuttatni. VITÉZI REND AZ MDF-BEN Az MDF pártközpontjában Furmann Imre, a Magyar Demokrata Fórum alelnöke hivatalában fogadta Tollas Tibor költőt, a Nemzetőr főszerkesztőjét és Radnóczky Antalt, a Vitézi Rend helyettes főkapitányát, a Nemzetőr idegen nyelvű kiadásainak gondozóját. NINCS ADÓ SZEGEDEN Hónapok óta tartó huzavona után a hét végén éjszakába nyúló közgyűlésen döntöttek arról a szegedi önkormányzati képviselők, hogy nem vetnek ki helyi adót az idén a vállalkozókra. Az adóval a képviselők többsége elvileg egyetértett, a vita az összeg mértékéről, valamint a többletbevétel felhasználásáról zajlott. LENGYELPIAC KAPOSVÁRON Nem talált egyértelműen kedvező fogadtatásra az a határozat, amelyet Kaposvár önkormányzata hozott az úgynevezett lengyelpiacról. Eszerint május utolsó napján pakolhatták ki utoljára holmijukat a lengyel, a román, a vietnami és ki tudja még milyen náció árusai a város e célra kijelölt területén. A bazár júniustól bezár - döntötték el a város képviselői. Lehet azonban, hogy oly sok halogatás után mégis elsietett volt a határozathozatal. A város polgármesteréhez ötszáz aláíró tiltakozásával levél érkezett, amelyben a piac ügyének újratárgyalását kérik. Ma késő este, huszonkét óra harminc perckor sugározza atévé egyes programja a riportfilmet, amely Göncz Árpád köztársasági elnök egyesült államokbeli magánlátogatásáról készült. Az úti beszámolót Bayer Ilona, Losoncy Lívia, Magonyi Zsolt és Réz Dániel azzal a szándékkal készítette, hogy a protokolláris formaságoktól mentes kapcsolatokat híven mutassa be. FELSZENTELT SZENTLÉLEK „Az elesett katona nem pogány, nem fasiszta, nem sztálinista, főleg nem ellenség többé. Emlékét tiszteletben tartjuk akkor is, ha személyében nem ismertük, ha szavát, amikor nálunk járt, nem értettük” - mondta Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke tegnap Székesfehérvárott, a két világháború halottainak végső nyughelyéül szolgáló Szentlélek katonai temető avatási és felszentelési ünnepségén. A dunántúli nagyvárosban szombaton a hősök és az áldozatok, a háborúkban elesettek emléke előtt hajtottak fejet.