Kurír - reggeli kiadás, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)

1991-08-01 / 209. szám

Kurír Rakétából töltőtoll (Folytatás az 1. oldalról.) A csúcstalálkozót lezáró egyórás közös sajtóértekezleten Gorba­csov és Bush kijelentette: a pár­beszéd folytatódik, mert szüksé­gük van egymásra. A két államfő megerősítette, hogy partneri kapcsolatot akarnak kiépíteni, és ki akarják dolgozni az együtt­működés konkrét mechaniz­musát. Gorbacsov bevezetőjében kö­zölte: a világban kialakult új rea­litásoknak megfelelően új együttműködési mechanizmust kell kimunkálni a két ország kö­zött, s ez vonatkozik a leszerelé­si tárgyalásokra is. Nagyra érté­kelte a hadászati támadófegyve­­rekről most aláírt START-szer­­ződést, ám rögtön hozzátette: nem elég csak az első lépést megtenni, tovább kell haladni. Ezzel összefüggésben arra utalt: mindkét nagyhatalom elszánta magát arra, hogy megakadá­lyozza az atomfegyverek további elterjedését. A szovjet elnök kifejezte el­tökéltségét, hogy a szovjet veze­tés folytatja a megkezdett refor­­mokat, és az ország tovább ha­lad a piacgazdaság felé. „A mi felelősségünk a folytatás, nem várhatunk másra” - hangoztat­ta. A továbblépéshez jó háttér­nek nevezte a köztársaságok között hamarosan létrejövő új szövetségi rendszert. Gorbacsov kiemelten szólt a gazdasági együttműködésről, miközben hangoztatta: ezen a téren is szükség van a reformokra. „Tet­szik nekem a kifejezés: el kell fogadni a játékszabályokat” - vélekedett a szovjet államfő, majd hozzátette: a Nyugatnak is lépnie kell, és le kell bontania a még meglévő akadályokat, pél­dául csökkenteni a COCOM- listát. Elégedetten közölte, hogy a mostani tárgyalások alatt átad­ta az amerikai félnek az energe­tikai, az élelmiszer-ipari együtt­működésről és a hadiipar békés célú átalakításáról szóló szovjet projekteket, s hamarosan ameri­kai üzletembereket várnak Moszkvába a részletek megvita­tására. Bush elnöknek nem sok ki­­egészítenivalója volt, mert sza­vai szerint ő is hasonlóan ítéli meg a legtöbb kérdést. „Nem pusztán diplomáciai fordulat, hogy a tárgyalások termékenyek voltak, ez tény” - mondta. Nemcsak a Jugoszláviáról és a Közel-Keletről hozott közös nyilatkozattal igazolta ezt, ha­nem azzal is, hogy mindketten a konkrét gazdasági együttműkö­dés mellett törtek lándzsát, és erre helyezték a hangsúlyt. Bush szerint a leszerelés felgyorsítása mellett az új szellemű gazdasági kapcsolatok kialakítása az új ki­hívás a két ország, illetve a Nyu­gat és a Szovjetunió között Mihail Gorbacsov és George Bush a jugoszláv és a közel-ke­leti válság békés megoldása mel­lett foglalt állást. A szovjet ál­lamfő a sajtóértekezleten közöl­te: közös nyilatkozatot fogadtak el mindkét kérdésről. A Jugoszláviáról szóló nyilat­kozatban a két fél aggodalmát fejezi ki a súlyos helyzet miatt, és felszólítja a szembenállókat az azonnali tűzszünetre. Állás­a­ik szerint a válságot Jv­­ávia népeinek kell az alkot­mányos elvek alapján, békés esz­közökkel megoldani. Bush bejelentette, hogy kö­zös elhatározás alapján október­re tervezik a közel-keleti béke­­konferencia összehívását, ám addig még néhány akadálynak el kell hárulnia. Nem részletezte, hogy pontosan mit ért ezen. Közölte azonban, hogy James Baker külügyminiszter ma ismét a térségbe utazik, hogy tisztázza - főleg az izraeli kormánnyal - a még fennálló nézeteltéréseket. Manfred Wörner, a NATO főtitkára melegen üdvözölte a START-szerződés moszkvai alá­írását. Mint a sajtóhoz eljutta­tott rövid nyilatkozatában hang­súlyozza: a megállapodás fontos lépés a NATO céljának megva­lósítása felé, hogy tudniillik a biztonságot a fegyverzet lehető legalacsonyabb szintjén garan­tálják. A német kancellár mérföld­kőnek minősítette a Moszkvá­ban aláírt szovjet-amerikai START szerződést. Helmut Kohl egyúttal kifejezte remé­nyét, hogy a lépést további le­szerelési megállapodások fogják követni. A nemzetközi sajtó szokatlan összhangban úgy értékelte a le­szerelési megállapodás megkö­tését, mint egy új korszak nyitá­nyát. A párizsi Le Figaro szerint például vége a szembenállás korszakának, de egyúttal a dip­lomáciai szégyenlősségnek is: eljött az igazságok kimondásá­nak órája. A bécsi Kurier úgy véli, hogy a hidegháború befeje­zése után át lehet térni a normá­lis nemzetközi állapotokra. A német Junge Welt elsősorban politikai szempontból tartja ér­tékesnek a START aláírását, hi­szen katonai síkon világos: a fe­lek megtarthatják hadászati ar­zenáljuk 70 százalékát - vagyis pontosan annyit, amennyivel 1982-ben, a START-tárgyalások megkezdésekor rendelkeztek. Képességük, hogy megsemmi­sítsék az egész emberiséget, érintetlen maradt, ráadásul az amerikaiak tovább barkácsolhat­nak a csillagháborús prog­rammal. Lefegyverző mosoly •mREtt * JÁRMŰ SZAKIPARI KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR September (MStig A MERKÚR gyári telepén Általános haszon-, személygépjármű-kiállítás és -vásár, ehhez kapcsolódó gyártmány-, szolgáltatás- és termékbemutató. Jelentkezés és részletes felvilágosítás: SER-KER Kereskedelmi és Reklámiroda SAMLING Kft. Győr, Aradi vértanúk útja 13.1. em. 1027 Budapest, Bem rakpart. 56. Tel./fax: (96) 21-285,21-782 Tel.: 115-8428, 135-9525 A CAREX JÁRMUSZAKIPARI KIÁLLÍTÁSON ES / x ✓ / VÁSÁRON ÖNT IS VÁRJA A GYŐRI VÁSÁR KFT. Provokáció Ismeretlen fegyveresek teg­napra virradóra géppisz­tollyal agyonlőttek hét litván határőrt és vámtisztviselőt a litván-belorusz határon, Me­­dininkainál. A támadás nyo­mait odaérkező turisták fe­dezték fel. Ez volt a legsúlyosabb tá­madás, amelyet litván vám­posztok ellen az utóbbi idő­szakban végrehajtottak. Fel­tűnő a provokáció időzítése is, hiszen az egybeesett a moszkvai csúcstalálkozóval. Valószínű, hogy a merénylők meg akarták zavarni Gorba­csov és Bush tárgyalásait, bár ez nem sikerült nekik. Az is nyilvánvaló most, hogy a szovjet elnöknek nem állha­tott érdekében a zavarkeltés, és így nem lehet semmi köze a provokációhoz. A korábbi hasonló támadások után lit­ván részről többször is felve­tették Gorbacsov felelősségét. Megfigyelők emlékeztet­nek arra, hogy az utóbbi hó­napokban a különleges szov­jet belügyi csapatok több íz­ben rajtaütöttek az illegális­nak minősített balti vám­posztokon. A szovjet belügy­minisztérium Litvániában ál­lomásozó különleges rendel­tetésű rendőri egységeinek (OMON) vezetője viszont kijelentette: az egységhez tartozó katonáknak semmi közük sincs a támadáshoz, az incidens időpontjában a kommandó mindegyik tagja a laktanyában tartózkodott. A litvániai határőrállomás megtámadása miatt sajnálko­zását, az áldozatok családtag­jainak pedig együttérzését fe­jezte ki Mihail Gorbacsov. A szovjet-amerikai csúcs befe­jezésének alkalmával tartott sajtóértekezleten a szovjet ál­lamfő megígérte, hogy kez­deményezi a litvániai ese­mény azonnali kivizsgálását. Bush amerikai elnök is ki­fejtette véleményét: igazság­talan lenne, ha a litvániai fegyveres incidenst a balti ál­lamok a Kremllel való politi­kai csatározásokra használnák fel. Felszólította a feleket, hogy közvetlen tárgyalásokon tisztázzák nézeteltéréseiket. Borisz Jelcin orosz elnök eré­lyesen megbélyegezte a határ­­őrállomás megtámadását, és kiállt azért, hogy vonják ki a különleges belügyi egysége­ket a balti államból. Visszatért, igaz, csak nagyon rövid időre a hidegháború, mégpedig Novo-Ogarjevóban a szovjet és az amerikai tit­kosszolgálat között. Embereik ugyanis összekülönböztek az étterem használatán a szovjet-amerikai csúcs egyik színhe­lyén, Mihail Gorbacsov nyári rezidenciájának épületében. Az amerikai elnököt kísérő biztonságiak engedélyt kaptak rá, hogy az étteremben távközlési központot rendezzenek be. Csakhogy ebédidőben megjelentek a szovjet titkosszol­gálat emberei, mondván, hogy - érthető módon - ebédelni akarnak ott, majd udvariasan felkérték amerikai kollégáikat, hogy hagyják el az éttermet, leginkább a konyhán keresztül. Mivel az amerikaiak nem akartak engedni a szovjet kérés­nek, az egyik tolmácsnak kellett közbelépnie: ő közvetített a vitában. Végül is a szovjet elnök emberei mutatkoztak enge­dékenynek. A Bush elnököt kísérő CIA-különítmény egyébként azt gyanítja, hogy a szovjet titkosszolgálat zavarja az egymás közti kapcsolattartásra szolgáló amerikai rádióadásokat - Rádióink nem működnek, és ennek okát egyelőre nem tudjuk kideríteni - mondta egy Moszkvában tartózkodó amerikai tisztségviselő.­­ Mivel adásaink kódoltak, vélemé­nyünk szerint a szovjetek most próbálják ki a lehallgatására szolgáló berendezéseket. 1991. augusztus 1. Szovjet-éisz adóegyezmény Elhárult az utolsó akadály is az új szovjet szövetségi megálla­podás aláírása elől: Mihail Gorbacsov szovjet és Borisz Jelcin orosz elnök megállapo­dott az adózás kérdéséről. Gorbacsov a tegnapi hír­­ügynökségi jelentések szerint már kedden elfogadta Jelcin javaslatát. Az orosz elnök azt szorgalmazta, hogy vala­mennyi tagköztársaság önálló-­­an dönthessen az adók kiveté-­ séről. Az így befolyt összegek egy részét azonban átutalják a központi kormánynak, amely ebből fogja finanszírozni prog­ramjait, köztük a védelmit. Tudj­man bujkál Tegnap Horvátországban nem volt súlyosabb incidens, de a fe­szültség mégsem csökken, ha­nem nő. A tegnapelőtt félbesza­kadt államelnökségi ülést tegnap estére ismét összehívták. A ko­rábbi hírek ellenére Stipe Mesic államfő elnököl, de Franjo Tudjman, a horvát elnök ismét távolmaradt az ülésről. Tudjman személyét illetően a zágrábi Da­nas című hetilap azt írta, hogy az elnök tanácstalan - úgy fest, mint egy csapdába esett egér -, magára maradt és már az állam­­elnökségi ülésekre sem jár el. Vaszil Tupurkovszki, az államel­nökség macedóniai tagja tegnap kijelentette, hogy egyre nő az általános polgárháború veszélye. „A lakosság fegyverkezik, és mindinkább kételkedem abban, hogy a hatalmon levők képesek kezükben tartani a szálakat” - mondta a macedón elnök. Az Eszék környékén fekvő Tenja helységben tegnap éjjel több mint száz gránátot lőttek ki a szerb­­ fegyveresek. Közben újabb hatszáz menekült érkezett Horvátországból a Vajdaságba, így összesen harmincezer horvát­országi szerbet kell ellátnia a szerbiai kormánynak. Branko Kostocs, a jugoszláv államel­nökség alelnöke a minap az egyik menekülttáborban járt. Látott, hallott, majd kijelentet­te,­­,­hogy ötvenmillió (!) dinár átutalását fogja szorgalmazni az államelnökségi ülésen a mene­kültek részére. A jugoszláviai bankok a hiva­talos árfolyamon felül vásárolták a devizát. Ez tulajdonképpen a dinár nem hivatalos leértékelé­sének a kezdete. Vagy a tartalé­kok feltöltése. A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) főtitkára szerint Európának fel kell készülnie arra, hogy a jugoszláviai válság további éleződése esetén békefenntartó haderőt állítson fel és küldjön a Balkánra, ha ezt az érintett felek kifejezetten óhajtják. Az egyre jobban kiteljesedő harcok pilla­natnyi elcsitulása gyanúsan emlé­keztet a szlovéniai vihar előtti csendre. SZABÓ F. FERENC Elszállítják a glinai harcok egyik áldozatát. A halott két napig feküdt az utcán a lövöldözés miatt.

Next