Kurír - reggeli kiadás, 1991. szeptember (2. évfolyam, 240-268. szám)
1991-09-24 / 262. szám
12 TALÁLKOZÁS A FIATALEMBERREL Közép-Kelet-Európa. Magyarország. Szeged. Dugonics tér. Ezerekilencszázhatvanvalahány. Dinnyés József nagykorú magyar állampolgár kezében gitár, nyakában szájharmonika. Indulni készül, hogy talpával fedezze föl a Kárpát-medence útlevél nélkül végigcsavarogható 93 ezer négyzetkilométerét. Szívében Ady, József Attila, Salinger, Kerouac. Még nem tudja, hogy nemsokára Bob Dinnyésként emlegetik. Arról sincs fogalma, hogy Veress Miklós versét az ő dallamával fütyörészik, dúdolják majd. „Ez ám a karrier!” Autóstop keresztül-kasul a keleti blokk legvidámabb barakkján. Dalok, dalok, dalok. A Hetek és a Kilencek verseihez illesztett melódiák. Rímekbe szedett káromkodások. Öröm, harag, kétségbeesés. Dallamos közérzet. Hangulatjelentés tanyákról, hátsó udvarokból, külvárosokból. Mindenütt föllép, ahol csak lehet. KISZ-táborban, kocsmában, csehónak is rossz kultúrházban. Érvel, vitatkozik, aztán fogja gitárját és odébbáll. Nem tehet mást. Csak a saját útját járhatja. Kanyarok, zsákutcák, útvesztők. Csatangolás idő és tér labirintusában. Közben rátalál az ötágú sípra, ahogy Illyés Gyula a határokon túli magyar irodalmat nevezi. Tőzsér Árpád, Zsélyi Nagy Lajos, Kibédi Varga Áron, Kannás Alajos, Kontra Ferenc. Nevek, tájékozódási pontok Európa és a világ térképén. Kis nép vagyunk, de szétszóratásunk a glóbuszon mintaszerű. A hetvenes évek vaskalapot, a nyolcvanas évek sapkát viselnek. Dinnyés József magyar állampolgár, nős, két leány apja, két tűz közé szorul. A hatalomnak izgága, konok ellenzéki. Az ellenzéknek kormányhű vazallus. Csak azzal nem törődik senki, mit csinál. Örökké költözködni kényszerülő klubjaiban megkísérli a lehetetlent. Tiszta szavakat, pontos megfogalmazásokat keres. Két évtizednyi hasznos csavargásának hangos bizonyságait két nagy- és egy kislemez őrzi. Meg sok ezer házi felvétel, recsegőropogó kazetta. Háromszor ennyi memória. Leül az asztalhoz veled szemben, évekig tudna mesélni, de néhány óránál sosincs több ideje. Indul valahová, az ország másik végébe. Netán a Felföldre, Erdélybe, Délvidékre, Kárpátaljára. Hozza-viszi az énekeket. A füledben egysorosa visszhangzik: „Határtalanul szeretném hazámat!” HETESI PÉTER PÁL A tegnap megjelent keresztrejtvény megfejtése: „Balzac” A VILÁG legrégebbi PARLAMENTJE. 13. ÓTA KORMÁNYOZZA A VIKINGEKET. TRÉFÁT KÖVETHET KEZDETTŐL FOGVA JASMnr~SALGÓTARJÁN VIDÉKI KÖZSÉG ... AKÁC (SZÉP ERNŐ MŰVE) TT CZUCZOR ÁLNEVETÖRTÉNÉSZT FILMBEMUTATÁSSG ...ORSZÁG (EURÓPA EGYIK "ÚJ" ÁLLAMA ÁLLATI FEKHELYGARAM-V, VÁROS MELYIK EZ ? KIDERÜL A HELYESEN KITÖLTÖTT ALSÓ HÁLÓZATBÓL I !T CALVIN 0 FÉL ÉVSZÁZADA “ Y' 3 HATÁSOSAN' ÉBRESZT JÖVET... AZ ELSŐ FOGÁS ANGOLAI ELNÖKE. ** KAROLÁS ÖSSZEVISSZA ÉRI I !~ ROSTA ÖREG... ŐZIKÉJE (MESE) ► 2 “ Y~ VÉDELMEZÉ EGO BETŰS *gspg ■‚ p ► ■“T"...HIT. ...ESZMEISZLÁM KAUFA V.- V VISSZALES ! TERHÁZI TÁNCOT ENNIVALÓVAL ELLÁTÁS► “ q“EREDETTÖRTÉNET KUTATJA ► HITELES MÉRTÉK PITYERGÉSRE KÉSZTET NÓTA CSATÁR ■MUTATVÁNY" ~~r...CSÓK (ÉDESSÉG)► —T"—z OLASZ FOCICSAPAT Írószermárkanév ... TŰZ ki KURUC HANGSZEREK ANGOT FFINÉV MÉLYBE PILLANTÓ—H KItÉRŐ RÉSZE 1 ÍGY— FÉLE ~~I~ SZILVÁT EGYSZERŰ MÓDON SZÜRETELŐ LAPPFÖLDI TÓ ISMERETLEN SZEMÉLY► —I~ L ÓKORI KÍNAI FILOZÓFUS IZRAEL LÉGICÉG PONT KERÜL RÁ -4 1 FLAMAND FESTŐ V. I ( PETER PAUL)■■Hl VÁRPALOTÁHOZ TARTOZIK 1-1” I OL POLITIKUS 1 (LUIGI CIRIACO) DÉL-AM.BIRODALOM URALKODÓI VOLTAK FÉL DOLLÁR! OLTÉVÉRÁDIÓ► söriT (SZÍN.NYK-7 ZENESZERZŐ (ERVIN) PLUSZ 6 víz FOLYÁS RÉSZECSKÉK L NÉHÁNY NŐI NÉV A BOLGÁROK PÉNZE “T SZÁRAZ ADRIAI SZÉL VÉGTELENÜL BOGARAS ILYEN LAP PL A KURÍR KÉTSÉGBE VONÓ !“Y“ 1 r^! SZOBAKUTYA KONÖK-sī(T -“T" “~r" L HAJUK, MINT ...!-6 A VÉGÉN LERÓ!► MÓZES ÖT KÖNYVE HÁZIKÓ OPERAÉNEKES. BARITON (BALÁZS)► KÖTELET készít► S NEM JÖN. PEDIG VÁRJUK!► □ ! BÉKÉS... (MEGYESZÉKHELY)► 1991. szeptember 24. MÉLYMERÜLÉS Értelmiségiek Európából A Robin Hood arcú Sandro Mengali, a római Teatro Yaalend Színház rendezője, színésze, dalénekes és gitárművész. Azért indult el otthonról, mert szeretné közelebbről is megismerni az itteni cigányokat. Teljesen testközelből, hogyan élnek, éreznek, zenélnek, egyáltalán, hogyan léteznek Magyarországon. S a következő bemutatójához gyűjt cigány zenei és írásos anyagokat. - Magyarországon kívül milyen országokban járt még a cigányoknál? - Szlovákiában voltunk egy Malodla nevű cigánycsaládnál. Éva Davidova etnográfus mutatott be a cigányoknak, gyakorlatilag az ő életükbe tudtunk egy picit bepillantani. Bresov mellett egy kicsi faluban élnek. - Sikerült valamilyen képet kapnia, milyen helyzetben vannak a cigányok Szlovákiában? - Egyetlen napot és éjszakát töltöttünk velük, olyan faluban élnek, ahol szlovákok is. Bresovba járnak dolgozni. A család két tagja sofőr. Amit láttunk, amit tapasztaltunk, elég jó benyomást keltett. - Mirella Kárpáti nevét említette, amikor beszélgetni kezdtünk, ő a Rómában megjelenő cigány folyóirat, a Lasko Drom főszerkesztője. - Személyesen nem ismerem, de sokat olvastam tőle, nagyszerű dolgokat írt. Éva Davidován keresztül tartjuk a kapcsolatot, ő ajánlotta, hogy menjünk Szlovákiába. De szeretnék vele találkozni, mert a szeptemberi színházi produkciónkhoz segítséget akarok kérni tőle. - Olaszországban hány cigány él? Milyen személyes kapcsolatban van velük? - Pontosan nem tudom, hogy mennyien vannak, 38- 39 táborban élnek, jártam néhányban, van, ahol 4-500 ember van egy kompániában. Ismerem a vezetőjüket, Radim Szedinet, aki kormányszinten felelős a cigányokért. Ő Jugoszláviából került Olaszországba. - Említette Papusa, a Lengyelországban élő' cigány költő' nevét is; honnan ismeri el? - A családomban hallottam róla először, mert a feleségem lengyel, rajta keresztül ismerkedtem meg a lengyel kultúrával, és azokkal a körökkel, akik foglalkoznak a cigány művészettel, költészettel, irodalommal, színházzal. - Hol jártak Magyarországon, milyen tapasztalatai vannak? Milyen kép alakult ki rólunk ilyen rövid idő alatt? - Nagyon rövid időt töltöttem Magyarországon. Eleinte elég komoly problémáink voltak már az ismerkedésben is, a közelítésben is. Az első benyomások a pályaudvarokon értek, ahol ismerkedniróbáltunk emberekkel. Aelyzet eléggé elképesztő és szörnyű, de voltak más tapasztalataink is. Mint ahogy Szlovákiában is, az a család, amelyiknél itt laktunk, meg Szolnokon, ahol ma jártunk, Kozák Istvánéknál, az ő családjuk szintén emberi körülmények közt él. És sokkal könnyebb volt ezekkel az emberekkel kapcsolatot teremteni, mint azokkal, akik bizalmatlanok, nehezen élnek, nincs lakásuk, nincs munkájuk, nincs pénzük, nincs mit enniük. - Itt van egy barátja meg a felesége is, ők mivel foglalkoznak? - A barátom, Oleg Mincer, színész, együtt dolgozunk a színházunkban. A feleségem sokat segít, elkísér az utaimon, segíti a munkámat emberileg, és mint művész is tevékenyen részt vesz a színház munkájában. - Találkozott cigányokkal Szlovákiában és Magyarországon. A tapasztalatait hogyan építi be a színházi munkába, a produkcióiba? - Ez a mostani utam azért volt fontos, mert amit eddig a cigányoktól láttunk, hallottunk, beépíthetjük a következő színházi produkciónkba. Láttunk például cigány együtteseket különböző nemzetiségű színpadon játszani. Azt éreztük, hogy a művészi produkciók mögött kell lennie valamilyen életformának, amit igazából nem ismerünk. Ezt akartuk megismerni, és ez sikerült is Szlovákiában. Majdnem száz ember gyűlt össze egyetlen este, és,reggelig együtt voltunk. Énekeltünk, táncoltunk. Megtanultunk egy-két éneket, egy-két táncot, amit majd előadunk Rómában. Azt figyeltük, hogy milyen a tartásuk, hogy hogyan élnek ezek a cigányok és a tapasztalatainkat megpróbáljuk valamilyen módon interpretálni. - Mikor jön újra Magyarországra? - Valószínűleg hamar, mert ez a munka, amit elkezdtünk, azt igényli, hogy minél mélyebben és alaposabban megismerjük a világot. Láttuk ezeket az embereket a kompániákban, találkoztunk velük a pályaudvarokon, megismertük a Makula családot Szlovákiában, elmentünk Szolnokra - minél több ilyen élményünk van, annál mélyebbre kell eljutnunk, hogy jobban megismerjük a cigányokat, sajátos világukat, kultúrájukat, művészetüket. KOVÁCS JÓZSEF VIGYÁZAT! REKESZIZOMLÁZ! Szimpatizál ön azokkal, akik szíves örömest mutatnak szamárfület bárminő tiszteletre méltó személynek, eszmének? Hajlamos rekeszizmait mozgásra bírni, ha elegáns, ám förgeteges paródia akad útjába? Nemleges válasz esetén tessék abbahagyni eme fogalmazvány böngészését! Ellenkező esetben szíves figyelmébe ajánlom a Gyű írfíkúra című elménységet, amelyet bizonyos Henry N. Beard és Douglas C. Kenney urak mertek elkövetni, nem törődvén J. R. R. Tolkiennek, a Gyűrűk ura írójának világméretű kultuszával. Tolkien professzor úr, aki nyelvészeti kutatásainak megkönnyítésére alkotott külön világot magának és milliónyi olvasójának, valószínűleg igen jót derülne, ha kezébe vehetné a kötetet, amelyet a Walhalla Páholy bocsátott közre. A pamflet elkövetői kozmikus mérvű pofátlanságról tesznek tanúbizonyságot, midőn művük prológusát e szavakkal kezdik: „E könyv elsődleges, mondhatni egyetlen célja, hogy szerzői jól megszedjék magukat, ezért aztán róluk és elvetemült lelkükről sok minden kiderül az elkövetkező oldalakon.” Uram/Hölgyem! Ha ön mindezek dacára, netán épp ezért hajlandó szemügyre venni a Gyűrűkúrát, e sorok írójának tiszte szerint figyelmeztetésként idéznie kell az egészségügyi szakcsoport intelmét: E kötet forgatása káros a rekeszizmokra. H. P. P. Évnyitó a főiskolán Hétfőn délután a Színház- és Filmművészeti Főiskola évnyitó ünnepségén bemutatkozott az új rektor, Babarczi László, aki három esztendőre kapott megbízást a köztársasági elnöktől. Andrásfalvy Bertalan művelődésügyi miniszter bevezetője után Babarczi László kiosztotta az aranydiplomákat a főiskola ötven évvel ezelőtt végzett egykori növendékeinek, közöttük Fábry Zoltánnak, Horváth Tivadarnak és Turgonyi Pálnak. Gyémántdiplomát ketten kaptak, Balogh Klári és Hollós Melitta. A kitüntetettek nevében Horváth Tivadar szólt az elsőéves növendékekhez. Sztanyiszlavszkij szavait idézve, arra figyelmeztette őket, hogy a művészetben magát a művészetet szeressék és ne ön magukat benne. Babarczi László átadja az aranydiplomát Horváth Tivadarnak