Kurír - reggeli kiadás, 1991. szeptember (2. évfolyam, 240-268. szám)

1991-09-23 / 261. szám

1991. szeptember 23. Agit-propos újjászületés Az MSZP Köztársaság téri székházában gyűltek össze a Baloldali Alternatíva Egye­sülés által összehívott szakszervezeti fórum résztvevői a hét végén megtárgyalni az ér­dekvédelem és a politika kapcsolatát. Tiszta szándékú szaktársak, régi vágású demagógok és a kényszerszakszervezetek zsírján kigömbölyödött fehér galléros mun­kásarisztokraták alkották a publikumot, me­gint kicsit az időutazás élményével ajándé­kozva meg a szemlélőt. Kiderült, hogy a je­lenlévőknek eszük ágában sincs eltűnni a történelem süllyesztőjében. Képtelen volt továbbá megszabadulni a szemlélő attól a bizonytalanságtól, hol is válik el a tényleges érdekvédelem tiszta búzája a kádárista szak­társak hatalomátmentő erőfeszítéseinek ocsújától... Nagy Sándort konferálta fel bevezetőjé­ben a fórum szervezője, Krausz Tamás úr.­­ Két összekapcsolódó konfliktushalmaz fi­gyelhető­ meg. Az egyik az objektív gazdasági nehézségek kikerülhetetlen következményeiből, a foglalkoztatási feszültségből és a reáljövede­lem-csökkenésből áll, a másik politikai termé­szetű, célja a hagyományos szakszervezetek fel­­morzsolása. A jelen féloldalas politikai szerkeze­tében, ahol a jobboldal mellett nincs kitapintha­tó, szervezett, erős baloldal, a hatalom számára a szakszervezet nemcsak mint puszta érdekvé­delmi szervezet jelenik meg, hanem politikai el­lensúlynak tekintik. Mindkettőnek a munkavállalók a legfőbb kárvallottjai. Már 1 200 000 ember írta alá a tagságmegújítási nyilatkozatot. A hatalom kellő szociális érzékenységének hiányában romlanak az esélyei a gazdasági-szociális folyamatok ke­zelhetőségének. Félő­, hogy rövid távú politikai célok szétzilálják az érdek-képviseleti mecha­nizmust, ami a munkavállalói problémák egyetlen megoldási lehetősége volna. Több hagyományos szakszervezeti tömö­rülés képviselője megjelent a fórumon, így a kereskedőké, az építőké és a bányászoké. Kiemelkedett közülük a Független Munkás­­tanácsok nevében megjelent Mocsári József szuggesztív, agit-prop.-os stílusban előadott szónoklatával. Ő a válságot az újjászületés válságának nevezte. A munkásmozgalom és a szakszervezeti mozgalom újjá fog születni e válságból a kormány és a „Szadesz” öklé­től elszenvedett csapások után. Mocsári úr nem átallotta azt mondani, hogy: „A tömegek urat cseréltek, és sokkal rosszabb urakat kap­tak.” Naná, hogy ő jobban érezte magát a hagyományos szakszervezet biztonságos mocsarában, de elkerülte a figyelmét, hogy közben elég rendesen elfuserálódott a Ma­gyar Népköztársaság. A fórum legfontosabb üzenete az volt, hogy a bal szerveződik, szétaprózottsága fel­számolására törekszik, hogy esetleges koalí­ciót alakítva a következő választásokon na­gyobb számban juttassa be képviselőit a par­lamentbe, fő bázisának az MSZOSZ kétmil­liós tagságát tekintik, azaz a bal fékezni kí­vánja „a jelen haladás elleni forradalmát". TOMPA A jobb kitapintható János gróf hazavágyik Ilyen puritán lenne Széche­(Folytatás az 1. oldalról) - János gróf fél évvel ezelőtt bízott meg azzal a megtisztelő feladattal - meséli dr. Fejes József, a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara el­nöke -, hogy mérjem föl a Széchenyi család vagyonát. Hiába dolgozom több segítő­vel is, ennek feltérképezése igen nehéz és hosszadalmas munka. A levéltári anyagok hi­ányosak, a korabeli dokumen­tumok nagy része pedig el­tűnt. Annyit sikerült ez idáig kiderítenünk, hogy Nagyatád és Sopronhorpács környékén a család tulajdonában hétezer holdnyi földbirtok volt. - Ezen azért már el lehetne most gazdálkodni. - A gróf úr, aki a család többi tagját is képviseli, nem akar új földosztást. Ha a kár­pótlási törvény alapján megil­letné valami, úgy Sopronhor­­pácsra költözne egy másfél szobás lakásba. nyi gron - őt a szíve parancsolja vissza hazájába, ahová a leg­utóbbi időkig a lábát sem tehet­te be. Még az ideküldött leve­leit is álnéven címezte... Más­felől pedig az Alkotmánybíró­ság által pótvizsgára utasított kárpótlási törvény időbeli kü­lönbséget tesz az elrabolt ja­vak tekintetében. Ezért a tör­vényhozásra bízza, hogy még ez évben hozza meg azokat a jogszabályokat, amelyek alap­ján az 1948 előtti anyagi sérel­mek is részben orvosolhatók lesznek. Ha ennek alapján több illetné meg a Széchenyi családot - és több, mert 48 előtt kellett elmenekülniük -, akkor János gróf elmondása szerint egy nemes célzatú ala­pítványban helyeznék el a pénzt. - Ügyvéd úr, a hangon ér­zem, nincs túl jó véleménye erről a kárpótlásról. - Valóban, ez a törvény egyszer már megbukott, és bi­zonyosra vehető, hogy a vég­rehajtása is megbicsaklik. A földek, ingatlanok visszaadása újabb elégedetlenségeket fog okozni, beindul a pergyártás, a jogviták tömkelegével agyon­terhelik a bíróságokat. A vég­rehajtási rendeletbe a törvény szellemétől idegen elemeket csempésztek bele.­­ Eddig 18 ezer kérelem fu­tott be a kárpótlási hivatalokhoz. Hogy látja az ügyvéd: a hátralé­vő­ másfél hónapban bejelenthető-e a kormányzat által másfél millió­ra becsült kárigény? - Ezt teljesen kizártnak tartom. Elkapkodni el lehet, határidőre lehet valamit telje­síteni, de hogy jól nem lehet megcsinálni, ez meggyőző­désem. - Más. Miközben ön a grófok megbízásán munkálkodik, tu­dom, hogy elvállalta egy „ király ” védelmét is. Az ön védence a ket­tős életű mackóskirály, Beke Miklós volt veszprémi rendőr­­zászlós. - Ilyen esetem negyedszá­zados működésem során még nem volt - válaszolja az ügy­véd, hozzátéve, hogy szakmai kihívásnak is tekinti ezt az ügyet, amelynek nincs párja a magyar kriminalisztikában. A volt nyomozótiszt nyolc éven át élte kettős életét, miközben több száz betörést követett el. Az ügyvéd azt szeretné elérni: a bíróság lássa, hogy Beke nem elvetemült bűnöző, ha­nem szerencsétlen ember.. (IVÁN) Dr. Fejes József: A Széchenyi család vagyonának feltérképezése igen nehezen megy DOWN-ILLUZIÓK Lányiné Engelmeyer Ágnes elő­adásával kezdődött - ponto­sabban folytatódott - a Mar­­czibányi Téri Művelődési Ház­ban a Down-konferencia. A gyógypedagógus, pszichológus előadásában az integráció lehe­tőségéről beszélt. Sok ember számára az integráció azt jelenti, hogy a downos gyerek az épekkel együtt tanul. Ez illúzió. A járható út: egy iskolában, külön osztály­ban, de a szünetekben közös fo­lyosón, udvaron, és közös isko­lai rendezvényen, délutáni el­foglaltságon kell megvalósítani az együttélést. Ha ez megvaló­sul, akkor talán felnő egy olyan generáció, amelyik nem csodál­kozik rá a fogyatékos emberre. Délután azok az öntevékeny szülői egyesületek, alapítványok mutatkoztak be, amelyek a dow­­nosokért, vagy általában az ér­telmi fogyatékos emberekért alapíttattak. Itt volt a Tovább Él­ni, a szolnoki Oázis, a Conditio Humana és a Down Alapítvány, a debreceni Down-szü­lőcsoport, az ökumenikus alapon szerveződő, de elsősorban katolikus Hit és Fény közösség, a biai Sziget Kft. és a Human Conditio Egyesület. A névsor valószínűleg nem teljes, mert magam is tudok a győriek Segítő­ Kéz elnevezésű alapítvá­nyáról. De talán, ha híre megy a konferenciának, akkor keresni fogják egymást a különböző cso­portok, egyesületek. Akik pedig most szándékoznak összefogni, tanácsokat kaphatnak a már meglévő szervezetek tagjaitól. A Gyógypedagógiai Főiskola és a budapesti Down-klub által szervezett konferenciának jó há­zigazdája volt a Marczibányi Téri Művelődési Ház. Az utób­bi években szinte nem volt olyan megmozdulás fogyatéko­sügyben, aminek ne adtak volna teret. Sokszor ingyen, sokszor csak jelképes összegért. Itt mű­ködik minden szombaton 9 és 12 óra között az értelmi fogya­tékosok művészetterápiája. Né­met Katalin népművelő azt sze­retné, ha módszertani hétvégé­ket is rendezhetnének a Marczi­bányi téren. A Down-klubnak is ők adtak otthont eddig, most át­költözött a Terézvárosi Család­­segítő Központba. Első összejö­vetelét okóber 4-én tartja, dél­után négykor. Csató Zsuzsa, a klub alapítója és a konferencia egyik szervezője búcsúzóul még egy kiadványt nyomott a ke­zembe. A lassan tanuló gyermek szüleinek című könyvecskét a Down Alapítvány adta ki, ezzel indítva a Módszertani füzetek elnevezésű sorozatot. Ebben a könyvecskében olvastam: „Gyakran a változtatáshoz bátor­ságra van szükség. ” Az itt lévő szü­lőkben, szakemberekben megvan ez a bátorság. Most már az egész­ségesek bátorsága kell, hogy kö­vetkezzék. F. Á. Már a születés pillanatában hátránnyal indulnak DEMSZKY BRITANNIÁBAN Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere ma az Eu­rópa Tanács két bizottságának soros ülésére Nagy-Bri­­tanniába utazott. Egyhetes programja során először a Helyi és Regionális Közhatóságok Állandó Konferen­ciája (CLRAE) állandó bizottságának ülésén vesz részt Lewes-ben. Itt egyebek között várhatóan megvitatják a kelet- és közép-európai, valamint a nyugat-európai önkormányzatok együttműködésének további lehető­ségeit. Szó esik majd a szovjet puccs és a jugoszláv vál­ság európai kihatásairól, illetve a balti államok és az Európa Tanács további együttműködéséről. • AZ ELFOGULTSÁGI KIFOGÁS ELUTASÍTVA A Legfelsőbb Bíróság elutasította dr. Nagy László ügyvéd­nek - a közösség elleni izgatás bűntette miatt Romhányi László és társai ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon indult büntetőügyben az I. rendű vádlott meghatalmazott védőjének - más bíróság kijelölése iránt előterjesztett ké­relmét. Mint ismeretes, a Romhányi László és társai ellen indult büntetőeljárásban a május 15-én tartott tárgyaláson Romhányi László védőjének, dr. Nagy Lászlónak a bíróság tagjaira tett kijelentései miatt dr. Gyürky István, a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke fegyelmi eljárást kezde­ményezett a Pest Megyei Ügyvédi Kamaránál. Erre figye­lemmel dr. Nagy Lászó ügyvéd elfogultsági kifogást jelen­tett be dr. Gyürky István ellen. Dr. Vathy Ákostól, a Fővá­rosi Bíróság elnökhelyettesétől pedig - az ügyvéd állítása szerint - nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése, mert olyan nyilatkozatot adott a Magyar Rádió 168 óra cí­mű műsorában, amelyben „megtámogatta” dr. Gyürky Ist­vánt a feljelentés megtételében. MA DÖNTENEK Az információk szerint az Alkotmánybíróság hétfőn 14 órakor a meghívott közjogi méltóságok és a sajtó kép­viselőinek jelenlétében­­ nyilvánosan hirdeti ki a köz­­társasági elnök jogkörével kapcsolatos egyesített indít­ványok tárgyában hozott határozatát. Az alkotmánybí­rók két alkalommal tárgyaltak az alkotmányértelmezé­si kérdésekről. A megbeszélések alapján arra az állás­pontra helyezkedtek, hogy mivel a köztársasági elnök jogkörével kapcsolatos indítványok között szoros összefüggés van, ezért indokolt azokat együttesen tár­gyalni, s az indítványokra egy határozatban válaszolni. TANÁCSKOZÁS A RÁKBETEGEKÉRT A Rákbetegek Országos Szövetsége Balatonfüreden tar­totta első vándorgyűlését. A tanácskozáson - amelynek védnökei Göncz Árpádné, a Magyar Rák Liga elnöke és dr. Eckhardt Sándor akadémikus, a Nemzetközi Rákel­lenes Szövetség elnöke voltak - számos hazai onkoló­gus-szakember, több külföldi vendég, valamint a betege­ket támogató önkéntes segítő mozgalom képviselői vet­tek részt. A vándorgyűlés napirendjén a rákbetegség me­gelőzésének és gyógyításának, a rákbetegek rehabilitáci­ójának legidőszerűbb kérdései szerepeltek, különös te­kintettel a megelőzés és a korai felismerés lehetőségeire, a betegellátás helyzetére és feladataira, az orvos, a beteg és a család közötti viszony alakulására, valamint a sza­kemberek és a laikus segítők összefogására. SZOCIÁLIS INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT Modellértékű szociális információs szolgálatot hoztak létre a Kiskunságban. A kezdeményezést - a benyúj­tott sikeres pályázat alapján - a Népjóléti Minisztéri­um és a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség támo­gatja anyagilag - ebben az esztendőben együttesen hárommillió forinttal. A szolgálat célja az, hogy meg­felelő tanácsokkal, esetenként konkrét ügyintézéssel segítse a rászorulókat átmeneti vagy állandó szociális problémáik megoldásában. Ugyanakkor a tapasztala­tok alapján véleményezi a készülő törvényeket, illetve javasolja a különböző jogszabályok módosítását. LEGYEN VÉGE A HÁBORÚNAK A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány hétvégén este, a budapesti Szent István-bazilikában megtartott öku­menikus istentiszteletén részt vevő egyházak és feleke­zetek képviselői imádságaikban felemelték szavukat a Jugoszláviában folyó, emberéleteket kioltó polgárhábo­rú mielőbbi befejezése érdekében. Hangsúlyozták, hogy minden népnek - magyarnak, horvátnak és szlo­vénnek - joga van saját szülőföldjén háborítatlan élet­hez és a nemzeti önrendelkezéshez. Európa érdeke, hogy a Jugoszláviában folyó polgárháború résztvevői ne a harcmezőn, hanem a tárgyalóasztal mellett keres­sék a népek közötti megbékélés lehetőségeit.

Next