Kurír - reggeli kiadás, 1991. szeptember (2. évfolyam, 240-268. szám)
1991-09-23 / 261. szám
1991. szeptember 23. Agit-propos újjászületés Az MSZP Köztársaság téri székházában gyűltek össze a Baloldali Alternatíva Egyesülés által összehívott szakszervezeti fórum résztvevői a hét végén megtárgyalni az érdekvédelem és a politika kapcsolatát. Tiszta szándékú szaktársak, régi vágású demagógok és a kényszerszakszervezetek zsírján kigömbölyödött fehér galléros munkásarisztokraták alkották a publikumot, megint kicsit az időutazás élményével ajándékozva meg a szemlélőt. Kiderült, hogy a jelenlévőknek eszük ágában sincs eltűnni a történelem süllyesztőjében. Képtelen volt továbbá megszabadulni a szemlélő attól a bizonytalanságtól, hol is válik el a tényleges érdekvédelem tiszta búzája a kádárista szaktársak hatalomátmentő erőfeszítéseinek ocsújától... Nagy Sándort konferálta fel bevezetőjében a fórum szervezője, Krausz Tamás úr. Két összekapcsolódó konfliktushalmaz figyelhető meg. Az egyik az objektív gazdasági nehézségek kikerülhetetlen következményeiből, a foglalkoztatási feszültségből és a reáljövedelem-csökkenésből áll, a másik politikai természetű, célja a hagyományos szakszervezetek felmorzsolása. A jelen féloldalas politikai szerkezetében, ahol a jobboldal mellett nincs kitapintható, szervezett, erős baloldal, a hatalom számára a szakszervezet nemcsak mint puszta érdekvédelmi szervezet jelenik meg, hanem politikai ellensúlynak tekintik. Mindkettőnek a munkavállalók a legfőbb kárvallottjai. Már 1 200 000 ember írta alá a tagságmegújítási nyilatkozatot. A hatalom kellő szociális érzékenységének hiányában romlanak az esélyei a gazdasági-szociális folyamatok kezelhetőségének. Félő, hogy rövid távú politikai célok szétzilálják az érdek-képviseleti mechanizmust, ami a munkavállalói problémák egyetlen megoldási lehetősége volna. Több hagyományos szakszervezeti tömörülés képviselője megjelent a fórumon, így a kereskedőké, az építőké és a bányászoké. Kiemelkedett közülük a Független Munkástanácsok nevében megjelent Mocsári József szuggesztív, agit-prop.-os stílusban előadott szónoklatával. Ő a válságot az újjászületés válságának nevezte. A munkásmozgalom és a szakszervezeti mozgalom újjá fog születni e válságból a kormány és a „Szadesz” öklétől elszenvedett csapások után. Mocsári úr nem átallotta azt mondani, hogy: „A tömegek urat cseréltek, és sokkal rosszabb urakat kaptak.” Naná, hogy ő jobban érezte magát a hagyományos szakszervezet biztonságos mocsarában, de elkerülte a figyelmét, hogy közben elég rendesen elfuserálódott a Magyar Népköztársaság. A fórum legfontosabb üzenete az volt, hogy a bal szerveződik, szétaprózottsága felszámolására törekszik, hogy esetleges koalíciót alakítva a következő választásokon nagyobb számban juttassa be képviselőit a parlamentbe, fő bázisának az MSZOSZ kétmilliós tagságát tekintik, azaz a bal fékezni kívánja „a jelen haladás elleni forradalmát". TOMPA A jobb kitapintható János gróf hazavágyik Ilyen puritán lenne Széche(Folytatás az 1. oldalról) - János gróf fél évvel ezelőtt bízott meg azzal a megtisztelő feladattal - meséli dr. Fejes József, a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnöke -, hogy mérjem föl a Széchenyi család vagyonát. Hiába dolgozom több segítővel is, ennek feltérképezése igen nehéz és hosszadalmas munka. A levéltári anyagok hiányosak, a korabeli dokumentumok nagy része pedig eltűnt. Annyit sikerült ez idáig kiderítenünk, hogy Nagyatád és Sopronhorpács környékén a család tulajdonában hétezer holdnyi földbirtok volt. - Ezen azért már el lehetne most gazdálkodni. - A gróf úr, aki a család többi tagját is képviseli, nem akar új földosztást. Ha a kárpótlási törvény alapján megilletné valami, úgy Sopronhorpácsra költözne egy másfél szobás lakásba. nyi gron - őt a szíve parancsolja vissza hazájába, ahová a legutóbbi időkig a lábát sem tehette be. Még az ideküldött leveleit is álnéven címezte... Másfelől pedig az Alkotmánybíróság által pótvizsgára utasított kárpótlási törvény időbeli különbséget tesz az elrabolt javak tekintetében. Ezért a törvényhozásra bízza, hogy még ez évben hozza meg azokat a jogszabályokat, amelyek alapján az 1948 előtti anyagi sérelmek is részben orvosolhatók lesznek. Ha ennek alapján több illetné meg a Széchenyi családot - és több, mert 48 előtt kellett elmenekülniük -, akkor János gróf elmondása szerint egy nemes célzatú alapítványban helyeznék el a pénzt. - Ügyvéd úr, a hangon érzem, nincs túl jó véleménye erről a kárpótlásról. - Valóban, ez a törvény egyszer már megbukott, és bizonyosra vehető, hogy a végrehajtása is megbicsaklik. A földek, ingatlanok visszaadása újabb elégedetlenségeket fog okozni, beindul a pergyártás, a jogviták tömkelegével agyonterhelik a bíróságokat. A végrehajtási rendeletbe a törvény szellemétől idegen elemeket csempésztek bele. Eddig 18 ezer kérelem futott be a kárpótlási hivatalokhoz. Hogy látja az ügyvéd: a hátralévő másfél hónapban bejelenthető-e a kormányzat által másfél millióra becsült kárigény? - Ezt teljesen kizártnak tartom. Elkapkodni el lehet, határidőre lehet valamit teljesíteni, de hogy jól nem lehet megcsinálni, ez meggyőződésem. - Más. Miközben ön a grófok megbízásán munkálkodik, tudom, hogy elvállalta egy „ király ” védelmét is. Az ön védence a kettős életű mackóskirály, Beke Miklós volt veszprémi rendőrzászlós. - Ilyen esetem negyedszázados működésem során még nem volt - válaszolja az ügyvéd, hozzátéve, hogy szakmai kihívásnak is tekinti ezt az ügyet, amelynek nincs párja a magyar kriminalisztikában. A volt nyomozótiszt nyolc éven át élte kettős életét, miközben több száz betörést követett el. Az ügyvéd azt szeretné elérni: a bíróság lássa, hogy Beke nem elvetemült bűnöző, hanem szerencsétlen ember.. (IVÁN) Dr. Fejes József: A Széchenyi család vagyonának feltérképezése igen nehezen megy DOWN-ILLUZIÓK Lányiné Engelmeyer Ágnes előadásával kezdődött - pontosabban folytatódott - a Marczibányi Téri Művelődési Házban a Down-konferencia. A gyógypedagógus, pszichológus előadásában az integráció lehetőségéről beszélt. Sok ember számára az integráció azt jelenti, hogy a downos gyerek az épekkel együtt tanul. Ez illúzió. A járható út: egy iskolában, külön osztályban, de a szünetekben közös folyosón, udvaron, és közös iskolai rendezvényen, délutáni elfoglaltságon kell megvalósítani az együttélést. Ha ez megvalósul, akkor talán felnő egy olyan generáció, amelyik nem csodálkozik rá a fogyatékos emberre. Délután azok az öntevékeny szülői egyesületek, alapítványok mutatkoztak be, amelyek a downosokért, vagy általában az értelmi fogyatékos emberekért alapíttattak. Itt volt a Tovább Élni, a szolnoki Oázis, a Conditio Humana és a Down Alapítvány, a debreceni Down-szülőcsoport, az ökumenikus alapon szerveződő, de elsősorban katolikus Hit és Fény közösség, a biai Sziget Kft. és a Human Conditio Egyesület. A névsor valószínűleg nem teljes, mert magam is tudok a győriek Segítő Kéz elnevezésű alapítványáról. De talán, ha híre megy a konferenciának, akkor keresni fogják egymást a különböző csoportok, egyesületek. Akik pedig most szándékoznak összefogni, tanácsokat kaphatnak a már meglévő szervezetek tagjaitól. A Gyógypedagógiai Főiskola és a budapesti Down-klub által szervezett konferenciának jó házigazdája volt a Marczibányi Téri Művelődési Ház. Az utóbbi években szinte nem volt olyan megmozdulás fogyatékosügyben, aminek ne adtak volna teret. Sokszor ingyen, sokszor csak jelképes összegért. Itt működik minden szombaton 9 és 12 óra között az értelmi fogyatékosok művészetterápiája. Német Katalin népművelő azt szeretné, ha módszertani hétvégéket is rendezhetnének a Marczibányi téren. A Down-klubnak is ők adtak otthont eddig, most átköltözött a Terézvárosi Családsegítő Központba. Első összejövetelét okóber 4-én tartja, délután négykor. Csató Zsuzsa, a klub alapítója és a konferencia egyik szervezője búcsúzóul még egy kiadványt nyomott a kezembe. A lassan tanuló gyermek szüleinek című könyvecskét a Down Alapítvány adta ki, ezzel indítva a Módszertani füzetek elnevezésű sorozatot. Ebben a könyvecskében olvastam: „Gyakran a változtatáshoz bátorságra van szükség. ” Az itt lévő szülőkben, szakemberekben megvan ez a bátorság. Most már az egészségesek bátorsága kell, hogy következzék. F. Á. Már a születés pillanatában hátránnyal indulnak DEMSZKY BRITANNIÁBAN Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere ma az Európa Tanács két bizottságának soros ülésére Nagy-Britanniába utazott. Egyhetes programja során először a Helyi és Regionális Közhatóságok Állandó Konferenciája (CLRAE) állandó bizottságának ülésén vesz részt Lewes-ben. Itt egyebek között várhatóan megvitatják a kelet- és közép-európai, valamint a nyugat-európai önkormányzatok együttműködésének további lehetőségeit. Szó esik majd a szovjet puccs és a jugoszláv válság európai kihatásairól, illetve a balti államok és az Európa Tanács további együttműködéséről. • AZ ELFOGULTSÁGI KIFOGÁS ELUTASÍTVA A Legfelsőbb Bíróság elutasította dr. Nagy László ügyvédnek - a közösség elleni izgatás bűntette miatt Romhányi László és társai ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon indult büntetőügyben az I. rendű vádlott meghatalmazott védőjének - más bíróság kijelölése iránt előterjesztett kérelmét. Mint ismeretes, a Romhányi László és társai ellen indult büntetőeljárásban a május 15-én tartott tárgyaláson Romhányi László védőjének, dr. Nagy Lászlónak a bíróság tagjaira tett kijelentései miatt dr. Gyürky István, a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke fegyelmi eljárást kezdeményezett a Pest Megyei Ügyvédi Kamaránál. Erre figyelemmel dr. Nagy Lászó ügyvéd elfogultsági kifogást jelentett be dr. Gyürky István ellen. Dr. Vathy Ákostól, a Fővárosi Bíróság elnökhelyettesétől pedig - az ügyvéd állítása szerint - nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése, mert olyan nyilatkozatot adott a Magyar Rádió 168 óra című műsorában, amelyben „megtámogatta” dr. Gyürky Istvánt a feljelentés megtételében. MA DÖNTENEK Az információk szerint az Alkotmánybíróság hétfőn 14 órakor a meghívott közjogi méltóságok és a sajtó képviselőinek jelenlétében nyilvánosan hirdeti ki a köztársasági elnök jogkörével kapcsolatos egyesített indítványok tárgyában hozott határozatát. Az alkotmánybírók két alkalommal tárgyaltak az alkotmányértelmezési kérdésekről. A megbeszélések alapján arra az álláspontra helyezkedtek, hogy mivel a köztársasági elnök jogkörével kapcsolatos indítványok között szoros összefüggés van, ezért indokolt azokat együttesen tárgyalni, s az indítványokra egy határozatban válaszolni. TANÁCSKOZÁS A RÁKBETEGEKÉRT A Rákbetegek Országos Szövetsége Balatonfüreden tartotta első vándorgyűlését. A tanácskozáson - amelynek védnökei Göncz Árpádné, a Magyar Rák Liga elnöke és dr. Eckhardt Sándor akadémikus, a Nemzetközi Rákellenes Szövetség elnöke voltak - számos hazai onkológus-szakember, több külföldi vendég, valamint a betegeket támogató önkéntes segítő mozgalom képviselői vettek részt. A vándorgyűlés napirendjén a rákbetegség megelőzésének és gyógyításának, a rákbetegek rehabilitációjának legidőszerűbb kérdései szerepeltek, különös tekintettel a megelőzés és a korai felismerés lehetőségeire, a betegellátás helyzetére és feladataira, az orvos, a beteg és a család közötti viszony alakulására, valamint a szakemberek és a laikus segítők összefogására. SZOCIÁLIS INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT Modellértékű szociális információs szolgálatot hoztak létre a Kiskunságban. A kezdeményezést - a benyújtott sikeres pályázat alapján - a Népjóléti Minisztérium és a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség támogatja anyagilag - ebben az esztendőben együttesen hárommillió forinttal. A szolgálat célja az, hogy megfelelő tanácsokkal, esetenként konkrét ügyintézéssel segítse a rászorulókat átmeneti vagy állandó szociális problémáik megoldásában. Ugyanakkor a tapasztalatok alapján véleményezi a készülő törvényeket, illetve javasolja a különböző jogszabályok módosítását. LEGYEN VÉGE A HÁBORÚNAK A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány hétvégén este, a budapesti Szent István-bazilikában megtartott ökumenikus istentiszteletén részt vevő egyházak és felekezetek képviselői imádságaikban felemelték szavukat a Jugoszláviában folyó, emberéleteket kioltó polgárháború mielőbbi befejezése érdekében. Hangsúlyozták, hogy minden népnek - magyarnak, horvátnak és szlovénnek - joga van saját szülőföldjén háborítatlan élethez és a nemzeti önrendelkezéshez. Európa érdeke, hogy a Jugoszláviában folyó polgárháború résztvevői ne a harcmezőn, hanem a tárgyalóasztal mellett keressék a népek közötti megbékélés lehetőségeit.