Kurír - reggeli kiadás, 1991. október (2. évfolyam, 271-298. szám)
1991-10-16 / 286. szám
1991. október 16. Elvesztett széncsata Felszámolják Mecseket Megszűnt a Mecseki Szénbányák. Az Ipari Minisztérium szénbányászati szerkezetátalakítási központja Csethe András vezérigazgatót felmentette - közölték a rendkívüli üzemvezetői értekezleten. A vállalat új neve: „MSZBFA” (Mecseki Szénbányák felszámolás alatt). Az új vezető dr. Göndöcs István, volt gazdasági vezérigazgató-helyettes, aki a felszámolás lebonyolítására kapott megbízást... - Mi vezetett a felszámoláshoz?- Hosszú folyamat, már 1987-ben is indítottak szanálási eljárást, de akkor kormányzati döntéssel sikerült talpon maradnunk. 1989-től a támogatások megszűntek. A bányavezetés nem tudott alkalmazkodni a gyors változásokhoz. Ezért vezetői és külső körülmények egyaránt okolhatók. A felszámolás alatt üzemrészek bezárására, emberek elküldésére kell-e számítani? - Jelenleg erre válaszolni nem tudok. 6400 ember dolgozik a vállalatnál, ebből 919-en fizikai állományba tartoznak. A létszámcsökkentést az 500 lengyel és ukrán vendégmunkás körében kezdjük, ha a körülmények megkövetelik. - Milyen ingatlanokat, állóeszközöket, egyéb vagyontárgyakat adnak el? - Folyamatosan hirdetjük az „eladásra kötelezett” eszközöket, tárgyakat. Többek közt az irodaházat is. Sajnos, kereslet nincs. Eszközeinket a vevők messze ár alatt akarják megvenni, mivel tudják, hogy kritikus helyzetben vagyunk. - A jelenlegi számítások szerint mekkora a vagyonuk és a tartozásuk? - Értékeink 9 milliárd forintot érnek, az adósságunk 2 milliárdra rúg. - A termelés most is folyik, mit tesznek a további tartozások csökkentése érdekében? - Anyag-, energiafelhasználásunkat és a létszámunkat csökkentjük. - Biztonságos így a termelés? - Élnek a bányatörvény szigorú előírásai. A bányamentők állandó készenlétben vannak. A munkavédelmi előírásokat változatlanul mindenkinek be kell tartani. - A hitelezők meddig nyújthatják be például társadalombiztosítási követelésüket? - 1991. november 8-ig. - Mi lesz a nagy hagyományú Mecseki Szénbányával? - Külföldi tőkére nem nagyon számíthatunk. Környezetvédelemmel, veszélyes hulladék megsemmisítésével foglalkozhatunk, műanyagüzem létesítését tervezzük. A fő profil a veszteségmentes szénbányászat megtartása mellett! A pontosabb elképzeléseket jelenleg üzleti titokként kezeljük. - Mi történik az elbocsátott bányászok lakáskölcsönével, a járadékokkal és egyéb pénzügyi juttatásokkal? - Amíg van szénbánya, fizet. Ha jogutód nélkül szűnik meg, az államnak kell viselnie a költségeket. - A felszámolási eljárást mikorra fejezik be? - Az Ipari Minisztérium 1992. március végéig adott határidőt. SZABÓ P. FERENC „Jó szerencsét a felelet” ■■# # TÜNTETÉS A TERÉZVÁROSBAN Gyűlnek, gyülekeznek az emberek Budapest VI. kerületében, a Terézvárosban, a polgármesteri hivatal előtt. A kezekben táblák, a táblákon ilyen felíratok: „Tilalmi lista , új államosítás!” „Negyven év a tanáccsal - újabb negyven év az önkormányzattal?” „Nem hagyjuk el otthonainkat!” Szabadidőruhás fiatalember, a feleségének: - Te mit tüntetsz itt, anyukám? Nekünk van lakásunk! Egy idős hölgy panasza: - Harminc éve lakunk a kerületben, régi lakásban, régi bútorokkal. Nem akarunk mi újba költözni, újra berendezkedni! - Igen, igen! Nem kell a panel senkinek. Nem jól csinálják ezek a kerületiek a dolgokat. Az IKV-t szüntessék meg, törődjenek a lakásokkal, akkor szívesen fizeti mindenki a lakbért! Egy lelkes úr felolvassa a lakosság tiltakozását: nem akarnak költözni, szeretnék megvásárolni a lakásokat, ne adják el fejük felől a tetőt mindenféle vállalatoknak. Seiler Tibor polgármester a kerület polgárainak gyűrűjében állítja, hogy senkinek a lakását nem készülnek eladni más cégnek, de azt sem ígéri, hogy a lakók vehetik meg az otthont, amiben esetleg évtizedek óta laknak. A lerobbant házak felújítását nem bírnák a lakossági pénztárcák. - Kérem, ez nem játék, amiről szó van, ez az életünk, az otthonunk! Én most, látatlanban hajlandó vagyok lakást cserélni önnel, polgármester úr. Kicsiben lakik? Két éven belül biztosan másikba költözik! - méltatlankodik egy hölgy. - Ezek mind kommunisták voltak, negyven év alatt megszedték magukat, persze, hogy vásárolnának! De én a nyugdíjamból? - így egy úr. Van, aki származást, ősöket emleget. Egy nyűtt-sovány asszony. - Senki nem ért itt semmit. Gondolják, más kerületekben nem ugyanez van? Törvény kéne, amely rendezné az állami lakások helyzetét. Meg pénz az önkormányzatok üres zsebébe, hogy ne fordítsák őket szembe választóikkal... TÓTH ILDIKÓ Kis János bejelentette lemondási szándékát (Az e heti Hócipőből) 3 SÁRKÁNYFOGVETEMÉNY? Még a folyosón arról kérdeztem az egyik megszeppent arcú vádlott katonát, miként tudtak röpke négy hónap alatt vagy kétszáz bűncselekményt elkövetni. Megdöbbentő válasz érkezett. „A katonaságnál meg kellett szokni, hogy az embernek két anyja van. Egy édes meg egy kurva, akit állandóan szidtak... Hát ezért.” Emlékezzünk csak. A bakonysárkányi bűnügy tükörképének tekinthető a törökbálinti „zendülők” ügye. Annak tárgyalásán a renitens katonák úgy védekeztek: azért tagadták meg az őrséget, mert fizikai és lelki teherbíró képességük határára juttatták őket. Emiatt léptek figyelmeztető sztrájkba. Ez az akció - bár az egyik legsúlyosabb katonai bűncselekménynek számít - kismiska ahhoz képest, ami miatt most felelniük kell a bakonysárkányi őrszázad harminc tartalékos honvédjének, valamint a részben már leszerelt öt elöljárónak. A tárgyalóterem rossz akusztikája, valamint az ügyész meglehetősen pergő vádbeszéde miatt, nehézkes volt lejegyezni a vádlottak terhére rótt bűncselekményeket; a bűnlajstrom amúgy is vagy húszoldalas, így ízelítőül, avagy „elrettentésen” csupán néhány érdekes eset. A világtól és magasabb parancsnokoktól elzárt garnizonban az öreg katonák rendszeresen verték és megalázták az újoncokat, más szóval kopaszokat. Kinek a mellkasát döngölték tenyeressel és páros lábbal, másnak a fejét gyömöszölték a WC-kagylóba. A játékos öregek szórakozásképp olykor meglopták társaikat, feltörték szelvényeiket. Minderről figyelő szemű elöljáróik elfelejtettek feljelentést tenni. Mikor a katonák megunták az őrszolgálatot, otthagyva az őrtornyot, kiruccantak a közeli falusi kocsmába és egy csárdába italozni. Mellesleg szeszeltek odabent is, olykor az ügyeletes tiszti szobában ittak pertut a tiszthelyettesekkel. A katonák előszeretettel gyűjtögették a lőszereket, ezek a géppisztolygolyók olykor fizetőeszközként szolgáltak. Az egyik legsúlyosabb bűncselekmény az volt, amikor a vádirat szerint az elsőrendű vádlott leráncigálta pihenő őrtársát és ötven forintért menesztette a körletébe. Ha ez így történt, akkor ez rablás. A társaság szeretett vadászni. Az őrszolgálat ideje alatt (!) a közeli erdőben szarvasokat, őrsutákat lőttek, az állatokat aztán a tisztesek megnyúzták. Édes élet folyt: a finoman elkészített vadfalatokat a falu kocsmájába menesztett alkoholbeszerző részleg muníciójával öblítették le. A tegnap elsőként kihallgatott Gulácsi Gellért - a rablás kivételével - elismerte bűnösségét, és beismerésének alapossága kételyeket hagy afelől: a fiatalember tudta-e, mit csinál, vagy pedig csak jó heccnek gondolta az egészet. A kopaszok beavatási szertartását (guggoltatás, sikáltatás, pokrócozás, verés stb.) a seregben honos „hagyományokkal” magyarázta. „Mi, öreg katonák, negyedannyit sem adtunk vissza abból, amennyit mi kaptunk bevonuláskor az öreg katonáktól.” Gulácsi édesanyja levelet írt a Kurírnak, melyben felhívta a figyelmet, hogy fiát és a többieket a seregben uralkodó áldatlan állapotok juttatták ilyen helyzetbe. „Amikor a fiam Bakonysárkányra került, hetente csak egyszer fürödhetett egy szennyezett vizű lajtos kocsiban. Rühes lett, kórházban is kezelték, mégsem engedték haza. Kopaszra nyíratták, szégyenszemre a többiek elé állították és még a kimenőjét is elvették. A megszégyenítések miatt menekült a fiam az italhoz.” Már megint az ital, Gulácsi is ennek a számlájára írja a bűncselekmény-sorozatot. - Emberhez méltatlan körülmények közt értünk - mondta a tárgyaláson -, a bázison az iváson kívül semmit sem lehetett csinálni. Ittak a tisztek is, a tiszthelyettesek pedig állandóan részegek voltak. Még a kocsmába, diszkóba is együtt jártunk velük. Kérdés, hogy e bonyolult és hosszúnak ígérkező bűnper végén a bíróság ítéletében milyen súllyal értékeli a honvédségi „tradíciókat” folytató bakonysárkányi harminc(ötök) ténykedését. Anélkül, hogy befolyásolni szándékoznánk a bíróság döntését, álljon itt a „Hova tűntek a katonák?” című riportkönyv egy részlete. Tar alezredes, aló a törökbálinti mellett ezt az alakulatot is irányította, a történtek után jelentést írt feljebbvalóinak. Bakonysárkányban a szolgálati rend, az alaptevékenység, az ellátási és őrségi feladatok általam nem biztosíthatók. (...) Az alegységparancsnokok és tiszthelyettesek rossz emberi tulajdonságaik miatt nem tudták tökéletesen végezni munkájukéit. IVÁN ISTVÁN Fotó: PETŐ ZSUZSA Szolgáltatók, programszervezők! Az Országos Idegenforgalmi Hivatal az idegenforgalmi dolgozók napi munkáját segítő Idegenforgalmi Szolgáltatási Kézikönyvet készíttet. Ha az Ön cégének bárhol az országban idegenforgalmi programok, RENDEZVÉNYEK, KLINIKAI FOGYÓKÚRA ÉS SZÉPSÉGKORREKCIÓK, LOVAGLÁS, TENISZEZÉS, HORGÁSZAT, SPORTESZKÖZKÖLCSÖNZÉS, KERÉKPÁRKÖLCSÖNZÉS, AUTÓKÖLCSÖNZÉS, SQUASCH, WINDSURF, TÉLI SPORTOK, VADÁSZAT, GOLF, BOWLING, ÉJSZAKAI SZÓRAKOZÓHELYEK, ÉJJEL-NAPPAL NYITVA TARTÓ ÉLELMISZERBOLTOK TÉMÁKBAN TURISTÁKNAK AJÁNLHATÓ SZOLGÁLTATÁSA VAN, AMELYET A SZAKMAI KÉZIKÖNYVBEN ISMERTETNI KÍVÁN, SÜRGŐSEN KÉRJEN ADATLAPOT. TOURINFORM 1364 Bp., Pf. 185 Tel.: 118-9059 Fax: 117-9578