Kurír - esti kiadás, 1991. október (2. évfolyam, 190-211. szám)

1991-10-18 / 203. szám

1991. október 18. SZELLEMLOMHARC AZ ORGONÁKÉRT Az egész élet egy véget nem érő küzdelem. Közhely? Le­het. Pedig nem kéne, hogy az legyen. Hiszen vannak, és mindig lesznek is köztünk olyanok, akiknek magasztos harcait jól érzékeltetné ez az egy mondat. Ilyen Szakácsi Ist­ván is, az idős orgonaépítő mester, aki hosszú évek óta nemcsak szól, de tesz is a Ma­gyarországon lévő orgonák si­ralmas helyzetének jobbra for­dítása érdekében. Harcaiban nem tiszteli a tekintélyt. Ha szükségét érzi, bátran mond nemet. Ha kell, szembehelyez­kedik az egyházközösségekkel, ha kell, a művész urakkal. A magukat kompromittálni vélő körök nincsenek elragadtatva a mester mindent megmozgató lelkes szélmalomharcától. En­nek ellenére azt ők sem vitat­hatják, hogy Szakácsi István neves szaktekintély, aki számá­ra az igazi érték az orgona ma­ga. Ezt bizonyítja egész eddigi munkássága, és minden meg­mozdulása, amit a felvállalt ügyért tett és tesz. Nyolc évig tarott, amíg a győri székesegy­ház orgonáját az eredeti pom­pájában helyreállította. Egy­szerűbb és gyorsabb egy új or­gona beszerelése, ami számára is nagyobb anyagi hasznot hozhatott volna. Mégsem ezt az utat választotta. Az ő kitar­tásának köszönhetjük, hogy most lenyűgözve a látványtól állhatunk a barokk remekmű előtt, s a kétszázötven évig né­maságra ítélt hangok újbóli megszólaltatásának részesei le­hetünk. A mester több mint egy év­tizede települt haza Ausztráliá­ból. Azért, hogy segítse nem­zetét. Segítse azzal, amihez a legjobban ért. A műemlékvédő hivatal még ma sem tekinti műemléknek az európai kul­túrtörténethez szorosan kap­csolódó nagy múltú orgona­­szerkezeteinket. Ő már nyolc­vannégyben felhívta a figyel­met, hogy szükség lenne egy központi orgonahatóság felál­lítására, amely irányítaná és fel­ügyelné a munkákat. Ez azóta sem valósult meg. Maradt minden a régiben. Vagyis az orgonaépítést és a tervezést (amit helytelenül különválasz­tanak) még mindig végezhetik műkedvelők, akik többnyire az orgonaművészek közül kerül­nek ki. Jó rábeszélőképességü­ket, esetleg közismertségüket kihasználva nyitják ki maguk számára a parókiák kapuit. „Mi, orgonaértetők legin­kább a hangszer­‘felől’ nézve látjuk és ismerjük a művészek egymáshoz és a világhoz való viszonyát, hisz mi meg az or­gonák ismételten szenvedői vagyunk és leszünk egyik-má­sikuk lehetetlenségeinek. Munkám melléktermékeként lassan olyan névtáblák gyűjte­ménye állt össze, melyek neves művészek által »tervezett«, rosszul »sikerült« orgonákról kerültek le... Jelentős hang­szerek több mint egy évszáza­da rendszeresen cserélődnek. Mindig a művészek, nem pe­dig az orgonakészítő tervei szerint, hihetetlen költségek­kel, történelmi értékeket pusz­títva. Mintha egyesek rendre önmaguknak akarnának em­lékművet állítani, mások költ­ségén. Vannak, akik ebből s nem pedig a művészetükből nagyon jól megélnek, szakkép­zettség és jogosítvány nélkül. Anélkül, hogy erkölcsi vagy pénzügyi felelősséget kellene vállalniuk.” Több mint két éve az idős orgonaépítőnek ezek a gondolatai a sajtóban is megje­lentek. De a helyzet mit sem változott. A mester szavai ma is ugyanilyen keserűen csenge­nek, ha nem keserűbben. Hi­szen azóta egy sokat ígérő kez­deményezés is kútba fulladt. A Soros-alapítvány támogatásá­val induló program eredeti célja a magyarországi orgonák helyzetének felmérése lett vol­na. Sajnos, ezt nem végezték el kellő körültekintéssel és szak­értelemmel, ezt bizonyítja a felméréssel eltöltött idő rövid­sége is. Az országban lévő 5-6000 orgona állapotának számbavétele nem néhány hó­napos munka. Ennyi idő csak arra elegendő, hogy egyesek újabb megrendelésekhez jut­hassanak, így kerülnek majd új, silány kivitelű orgonák a több száz évet megért, restau­rálásra váró ősi hangszerek he­lyére. A harc folyik a nemzeti ér­tékek iránt felelősséget érző mesterek és az egyéni meggaz­dagodás vágyától vezérelt cso­portok között. Hogy a végén melyikük kerül ki győztesen, azért mindannyian felelősek vagyunk. PECCOL ANDREA Fotó: BODÓ GÁBOR ek Filmfrissességek Ki hinné, hogy a filmhíres­ségek fővárosának legneve­zetesebb emberei dr. Hell­­berg és dr. Semel? Hogy ők kicsodák? Szépség- (plaszti­kai) sebészek. Az előbbinek erődítményként ható házá­ba, a várószobába belépve olyan sztárokkal lehet talál­kozni, mint például Victoria Principal vagy Cher, akik „generálozás” céljából keres­ték fel a rendelőt. Julia Ro­berts a bőrébe tetovált Kiefer névtől szeretne megszaba­dulni, míg Brigitte Nielsen­­nek új szilikonozásra van szüksége. Madonna új orrot akar, Warren Beatty szeretne huszonévesnek kinézni, Ryan O’Neal a ráncaitól sza­badulna meg. Dr. Semelhez is be lehet jutni, ha valaki hónapokkal előbb bejelentkezik, és talál az autójának parkolóhelyet a közelben. Nála kisebb kor­rekcióra már 5000 dollár kö­rül lehet számítani, de egy új orr, fül vagy ajak a duplájába, háromszorosába kerül. Egy teljes „generálozásért” kb. 40000 dollárt kell leszámolni a márványasztalra. Akinek különleges kívánságai van­nak, az katalógusból válogat­hat. Nemrég például egy te­xasi olajmilliomos, aki 70 éves és 120 kilót nyom, min­dent hajlandó volt áldozni azért, hogy varázsolják olyanná, amilyen Paul New­man. A két sebésznek megvan a véleménye a pácienseiről. Szerintük a show-business hírességeinek legtöbbjét össze lehet téveszteni egy­mással. Nem úgy, mint vala­mikor a nagyon egyéni James Cagneyt, Edward G. Robinsont vagy Humphrey Bogartot. Nincs olyan jól lerágott mó­­csing, amelyen ne akadna még egy kis mócsing. Most egyszerre két halhatatlan té­mát hirdetnek a filmlapok. Harrison Ford a Henry ügyé­ben olyan férfit alakít, aki el­veszítette az emlékezetét, és most a múltját kutatja. Ezzel szemben Tom Berenger (a te­levízióban most futó Ha eljön a holnap című sorozat férfi­sztárja) alakította férfi elve­szítette az emlékezetét, és most a múltját kutatja A má­sodik férfi című filmben. * Nemzetközi sztárgárdával készítette Kiáltás a fából című filmjét Werner Herzog német rendező. A Patagónia hegyei között forgatott alkotás fő­szerepeit Donald Sutherland, Vittorio Mezzogiomno és Ma­thilda May, valamint a világ legjobb hegymászója, Stefan Glowacz játsszák. * A Sheen család (Martin Sheen, Charlie Sheen és Emilie Es­tevez) ismét korrupt politikai machinációkról forgat filmet, amelynek rendezője és egy­ben női főszereplője a szép Diane Keaton. A film címe: Titkos társaság, E.M. A tegnap megjelent keresztrejtvény megfejtése: „Goethe” NEVES MAGYAR AFRIKA-KUTATÓ. SZÁZTÍZ ÉVE, OK­­TÓBER 10-ÉN SZÜ­LETETT (KÁLMÁN). KIRŐL VAN SZÓ ? KIDERÜL AZ ALSÓ HÁLÓZATBÓL, MIUTÁN a számo­zott MEZÜKBE KERÜLŐ BETŰKET odamásolta. MEG­KÖ­SZÖNT!) FRIS­SÍTŐ NEDŰ TOLDA­LÉK­ÁT KÖZSÉG TÁV­YA MELLETT h.ÍrÉI !~VAROS SZER­BIÁBAN ELFE­LEJTI CIKKET KÉSZÍTŐ DTUU MEGYE BIZONY GIRARDI FEJFEDŐ SÚROLÓ­SZER^ L 10 “T“ RÁC.. (CSEPEL­SZIGETI VAROS) 1 NÓTÁ­ZAS szöksT GES *• NEHEZEN VMIT pénzzé tesz Kön AZ­­.A KARÓ­HOZ I APRÓ HÍRES POP­H ' VÁTZIT ÉRTÉK jRŐVJ► ALAP­VETŐ HAJDAN. RÉGENTE “ f r­wmujmm 7 LENGYEL LÉGICÉGrr” SAVARIA RÉSZE­­­HIBÁT REJTE­GET RÖVIDÍTÉ­SE:ITTIGAZSÁG­TALANUL MAGA­SABB RANGOT KAP ► LÉTRE­HOZÓ SZERVA­LÓ “7 A MACS­KÁK KÖLTŐ­JE ► 2 SZÁRAZ (HIHA) SZÉT­VÁLÓ rr~ 9 ásó... NAGY­HARANG AMERI­KAI SZAB­VÁNY VÉRTE­L£N FFINÉV gyjkí SZERŰ KÉTÉLTŰ ÁLLAT ► ZENE­SZERZŐ VOLT (JENŐ) “ T” ELŐTAG (ROSSZ­TALANUI HOTEL ) ! 1 RAKÉ­TÁT INDÍT FR.IIAN. (LOUIS) GYAKRAN IRQ * MOSAS UTÁN DOLGO­ZIK F"8 A GONDOL­KODÁS SZERVE --MINISZ­TERKFM BEC IRINA | KONY^ A GYER­MEK^ IRODAL­MI MŰFAJ MOVE A SOLARISI 4 “T FRAP­PÁNS KOSSUTH­OVAS SZOPRÁN (ILONA) ELŐDJE FINOM ENNI­VALÓK HATÁRO-I ZÖRAG FRADI-JOCIST^ -"T" -ni El­! * “S* -HAJÓ RÉSZE GUBÓS NÖVÉNY 7 H NINC... (OLASZ ZENE­SZERZŐ). ..GROSSO (BRAZIL ÁllAM) PICI “T ► GERGÁCZ (MINISZ­TER)5 JOSKAR­HEVESI KÖZSÉGri"Tuei-böl ola­jat SAJ­­TOUMK^ TERROR VÉGE! ROY BETŰI I TOLSZ­TOJ NAGYON SZELÍD^ -nii El ~ r 11 BALZAC SZÜLŐ­VÁROSA-12 ... ZEP­PELIN (ROCK­CSAPAT ) -BÖKÖNYI RÉSZ­LET 1► GOLDO­NI­­OL Író­nIE CURTIS (FILM­SZTÁR)► 6­­ 12 3 4 5 6 7 8 9 10 11121 11

Next