Kurír - esti kiadás, 1992. március (3. évfolyam, 43-64. szám)
1992-03-02 / 43. szám
Mi lesz veled, Kadhafi? Mostanában egyre inkább aggódnak Kadhafi ezredesért a Tripoliban dolgozó nyugati és orosz diplomaták. Nem mintha Líbia első számú vezetője beteg lenne, vagy legalábbis nem a szó hagyományos értelmében. A hasonlatnál maradva Kadhafit, vagy inkább rendszerét, belső és külső kór rágja egy időben. Ugyanis az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mind keményebben igyekszik nyomást gyakorolni a líbiai vezetőre. Márpedig a Tripoliban állomásozó diplomaták úgy látják: ha az ezredes megbukik, Líbiában elszabadulhat a pokol! Az ország legerősebb ellenzéki erejét képezik az iszlám fundamentalisták, akik alig várják, hogy Kadhafi eltűnjön Líbia éléről, így aztán azzal, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia a Lockerbie-merénylet kapcsán mind hevesebben támadja Kadhafit, akarva-akaratlanul is az ezredesnél sokkalta veszélyesebb iszlám szélsőségeseket segíti! Nyugati megfigyelők szerint sokkal hasznosabb egy „kezelhető” Kadhafi, mint egy kiszámíthatatlan, iszlám fanatikusokból álló új vezetés. Arról már nem is beszélve, hogy ha Kadhafi megbukik, Líbia a törzsi villongások mocsarába süllyedhet. Washingtonnak és Londonnak tehát választania kell: vagy a Közel-Kelet stabilitása, vagy bosszú a Lockerbie-merényletért. A dilemma különösen Mubarak egyiptomi elnököt aggasztja, hiszen az ő országában is igencsak mozgolódnak az iszlám fundamentalisták. Márpedig ha az Egyiptom déli szomszédságában lévő Szudán után a nyugati szomszédban, Líbiában is a muzulmán fanatikusok veszik át a hatalmat, akkor Egyiptom sem kerülheti el sokáig „iszlám végzetét”. Mubarak ezért aztán mindent latba vet annak érdekében, hogy „jobb belátásra bírja” az amerikaiakat és a briteket. Washington azonban egyelőre hajthatatlannak látszik. Az amerikai külügyminisztérium nemrég porhintésnek nevezte Kadhafi azon bejelentését, hogy bezáratott tizenöt korábbi terroristakiképző tábort. A State Department szerint ugyanis a táborok felszámolásával egy időben új kiképző központok nyíltak, és ráadásul még mindig Líbiában tevékenykedik a világ egyik legveszedelmesebb terroristája, Abu Nidal. Ezek bizony tények! Viszont ami a Lockerbie-merényletet illeti, ott már egy kicsit sántít a dolog. Washington és London kizárólag Tripolit tette felelőssé az 1988-as skóciai merényletért. Csakhogy nemrég a Palesztin Felszabadítás Szervezet egy hivatalos közleményben tudatta: bizonyítékai vannak arra, hogy a robbanást igazából Irán sugallta, bosszúból, amiért az amerikaiak 1988-ban lelőttek egy iráni utasgépet a Perzsa-öböl felett. A Lockerbie-merényletet eredetileg az iráni és szíriai támogatást élvező Ahmed Dzsibril vezette, s a Népi Front Palesztina Felszabadításáért Főparancsnokság nevű szervezet emberei tervelték ki. El is készítették a bombát, ám még mielőtt elhelyezhették volna, a német rendőrség lefülelte a különítményt. Ahmed Dzsibril ekkor fordult Líbiához. Kadhafi pedig készséggel állt a „bosszúért lihegő” terroristák rendelkezésére, és a líbiai titkosszolgálat két embere végül fel is juttatta a bombát a PanAm légitársaság Frankfurtból New Yorkba tartó járatára. Vagyis Irán és Szíria éppoly felelős a több mint kétszáz ártatlan utas haláláért, mint Líbia! Csakhogy az Egyesült Államoknak és Nagy-Britanniának az öbölháború idején - és azóta is - szüksége van Irán támogatására Irakkal szemben. Szíria pedig a közel-keleti békefolyamat miatt fontos, így hát a harmadikon, Líbián akarják kitölteni bosszújukat. Csak az a kérdés, hogy megéri-e?! KARDOS PÁL (London) Küszöbön a katasztrófa Jelcin egyik főtanácsadója, Genagyij Burbulisz nemrég kijelentette, hogy Oroszország nagy versenyfutás elé néz. Versenyt kell futnia az idővel, ha politikailag és gazdaságilag is fel akar épülni. És ez a futam érvényes a környezet szennyezett területeinek felderítésére és a pusztulás megakadályozására is. Az egykori Szovjetunió területén a szennyezettségről nemigen beszéltek, radioaktivitásról és környezeti ártalmakról - a szakembereken kívül - csak a megfertőzöttek tudtak. .Mára annyit változott a helyzet, hogy kimutatják a szennyezettséget, de a katasztrofális következményekről még mindig hallgatnak. Német természettudósok szerint, amennyiben nem tesznek semmit a fertőzés továbbterjedése ellen és a gyógyítás érdekében, olyan természeti katasztrófa elé nézünk, amilyet még nem látott a világ. R- C: A Neue Kronen Zeitung térképe a leginkább szennyezett területekről A LETEZO NE „Maguk évmilliárd dollárt dugtak el valamelyik külföldi bankban...!" - harsogta a bíróság egyik tagja, de az idős házaspár újra és újra tagadta ezt. Elena és Nicolae Ceausescu ugyanolyan határozottan hárította el ezt a vádat is, mint az összes többit. Néhány órával később, egy expressz sebességű, sok tekintetben megkérdőjelezhető tárgyalás után a „Kárpátok Géniuszát” és feleségét a kivégzőosztag elé vezetik, eldördülnek a lövések, majd a tetemeket egy bukaresti katonai temetőben jeltelen sírba hántolják. Azóta több mint két év telt el, de még mindig megoldatlan a rejtély, amely a kommunista diktátor feltételezett vagyonával, az állítólag idejében külföldre menekített dollármilliókkal kapcsolatos. Nemcsak az esetleges svájci bankszámlák titkát vitte magával a sírba a Ceausescu házaspár. Sokan elhibázottnak tartják a két évvel ezelőtti tárgyalási színjáték megrendezését, s különösen a halálos ítéletek végrehajtását, mondván: a legfőbb koronatanúkat likvidálták, most már sohasem fogja első kézből megtudni a világ, mi miért történt Romániában a Ceausescu-császárság alatt. Az állítólagos vagyon kérdése a mai napig élénken foglalkoztatja a romániai lakosságot. Bizonyíték persze nincs. A jelenlegi ellenzéki lapok szerint a mostani kormányzat nem tett meg mindent a kincsek megtalálásáért, s célozgatnak arra is, hogy talán a Ceausescu-vagyont nem is rejtették el túlságosan, csak félretették, arra az esetre, ha... Ezek viszont ugyancsak bizonyíthatatlan feltételezések. A kommunista rezsim bukása óta terjednek a különböző híresztelések. A külföldön élő románok nyomására Svájc, a világ diktátorainak pénzügyi mentsvára némi engedékenységet mutatott. Egy Moritz Leuenberg nevű képviselő a kormányhoz fordult az ügyben - s a bankvilág azonnal felhördült. A Crédit Suisse hivatalos cáfolatot ad ki, hangsúlyozva, hogy nem vezet számlát az egykori diktátor nevén. Ami pedig a világhírű Svájci Bankuniót illeti, az egyszerűen megtagadja akár a legcsekélyebb információ kiadását is a sajtónak. Ez pedig újabb találgatásokra ad alapot... És vajon hová került az amerikai titkosszolgálat által folyósított rengeteg pénz? A Washington Post szerint Ceausescu szovjet fegyverrendszereket (rakétákat) adott el a Varsói Szerződés más tagországainak, s ebből mintegy negyedmilliárd dollárt kasszírozott. Az ügyletekből befolyt összegnek legalább negyven százalékát a Ceausescu család személyes, svájci bankszámláin helyezték el - az amerikaiak ismeretei szerint is. Az ügy holtpontra jutott. Egészen addig, amíg az új román kormányfő, Theodor Stolojan el nem szólta magát. „Még most sem tudjuk, mekkora az összege (a Ceausescu-vagyonnak), és azt sem, hol van” - mondta. Azt is ő tárta fel, hogy a vagyon felkutatására - állítólag - felfogadott amerikai magánnyomozó egyelőre nem ért el eredményt. Jules Kroll ötven alkalmazottja folytatott vizsgálatot Szaddám Huszein vagyonának ügyében is, ő kutatta fel a Duvalier-pénzeket. New York-i irodájában volt FBI-ügynökökkel, ügyvédekkel, egykori rendőrökkel vette körül magát, s most a pénzügyek amerikai Maigret felügyelője a Ceausescu-vagyon után nyomoz. Állítólag. Merthogy ezt sem lehet egyelőre bizonyítani, mint ahogyan a vagyon puszta létét,sem. HARÁCSOLÓ POLITIKUS A német választópolgárokat kevés dolog hozza ki a béketűrésükből, azt azonban nagyon nehezen viselik el, ha egy általuk megválasztott politikus a szükségesnél mélyebbre nyúl a közös kasszába. Gerd Schwander brémai tanácsosnak a közvélemény nyomására le kellett mondania jövedelmének jelentős részéről. A hivatalnok, aki nemrég még a stuttgarti parlament zöld párti képviselője volt, minden feltűnést kerülve továbbra is bezsebelte képviselői fizetését. A sváb politikus így egyszerre két helyről kapott fizetést, ami egész tisztességes összeget, havi tizenhatezer márkát tett ki. A talpraesett városatya persze meg tudta indokolni, hogy miért cselekedett így. Érvelése szerint a stuttgarti parlament mandátuma május 31-én lejár, erre a kis időre pedig felesleges egy új jelöltet állítani. „Az esetleges utódom ennyi idő alatt úgysem tudta volna átlátni a dolgokat, csak a fizetést vágta volna zsebre.” Miután a brémai Weser Kurier megszellőztette a dolgot, Schwander úr magába szállt, és lemondott mandátumáról. Valószínűleg azért, mert nyolcezer márkás jelenlegi fizetéséből is elboldogul valahogyan. (VARGA) Az államfőn tanulják a repülést? Miután manapság Lengyelországban mindenki mindent kiszámol, hiszen az élet egyre drágább, az embereknek meg egyre kevesebb a pénzük, nem csoda, hogy Jerzy Urban hetilapja, a NIE most éppen azzal foglalkozott, mennyibe kerül a lengyel köztársasági elnök, Lech Walesa családszeretete. Köztudott, hogy a népes Walesa család Gdanskban él, és az államfő, aki hét közben a fővárosban dolgozik, minden víkendre hazautazik. Mostanában TU-154-es repülőgépet használ, így a Varsó-Gdansk utat harmincöt perc alatt teheti meg. Egy gép repülési költsége egy órára (mert ugye harmincöt perc visszafelé is az út) 44 millió 420 ezer zloty. Ehhez jön még a repülőterek, plusz az útba eső tartalék repülőterek (Bydgoszcz, Koszalin) alkalmazottnak fizetése, ez összesen 27 millió 680 ezer zloty, így a heti Varsó-Gdansk-Varsó út 72 millió 100 ezerbe kerül, ez havonta négy hétvégével számolva 288 millió 400 ezer zloty, azaz több mint 24 ezer dollár. Az elnök szóvivője cáfolta, hogy az adófizetők vagy az állant pénzébe kerülnének az elnök hazaruccanásai. Mint mondotta, az úgynevezett különleges repülőezred gépeinek mindenképpen repülniük kell, és a gyakorlórepülések keretében szállítják az államfőt. B. VARGA JÚLIA (Varsó) 1992. március 2. A Testőr nem csak „Pestőr” SZEMÉLY- ÉS VAGYONVÉDELEM, magánnyomozás az ország egész területén. Területi képviseletek: Berettyóújfalu, meghívással: 56 Békéscsaba: (66) 26-966/150 Fax: 21-810 Eger: (36) 11-766/27 Nagykanizsa: (93) 12-706 Miskolc: (46) 46-022 Fax: 78-174 Kecskemét: (76) 21-670 Szeged: (62) 12-911/235 Fax:12-123 Szekszárd (fax is): (74) 15-733 Szolnok: (56) 43-222 Tatabánya: (34)11-011 Fax:11-736 Zalaegerszeg: (92) 15-443