Kurír - esti kiadás, 1992. május (3. évfolyam, 86-105. szám)

1992-05-04 / 86. szám

4 Nyilvános titkosszolgálat Mielőtt még félreértené bárki: a brit kémszolgálatról van szó. A Sunday Times értesülése szerint a brit kormány az év végén hi­vatalosan is fellebbenti majd a fátylat „minden idők legjobban őrzött titkáról”, az MI6 (ejtsd: em-áj-sziksz), vagyis a kémszol­gálat létezéséről. Ami a titkosságra vonatkozó megjegyzést illeti, abban lehet némi gúny, hiszen a szolgálatnak London központjában húsz­­emeletes székháza van. Létezéséről azonban hivatalosan eddig még nem tettek említést, mondván, amiről nem beszélünk, az nincs is. Pedig hát van, méghozzá 1909 óta. A titkosszolgálat „külügyi osztályaként” hozta létre Sir Mansfeld Cumming, aki leginkább arról volt ismert, hogy kis robogón furikázott a kém­központ folyosóin, minthogy egyik lába fából volt. Cumming azonban másról is híres volt. Például arról, hogy a legkitűnőbb koponyákat alkalmazta. Ez később is jellemző volt a brit kém­szolgálatra, így az idők során az MI6 soraiban megfordult Rud­yard Kipling, T. E. Lawrence, Graham Green, és a James Bond-regények írója, Fleming. Akadt olyan munkatárs is, akire egyáltalán nem büszke a brit kémszolgálat: Kim Philby hosszú évekig az oroszoknak dolgozott (a világ egyik leghíresebb ket­tős ügynökéről pár éve három angol újságíró dokumentum­összeállítást adott ki A kém, aki egy egész nemzedéket átvert cím­mel). Némi elégtételként szolgálhat az angoloknak, hogy ők meg a KGB nagy-britanniai főnökét szervezték be, aki aztán 12 évig működött kettős ügynökként. Oleg Gorgyievszkij végül feladta magát és most valahol Közép-Angliában él. De ha ennyi ideig hallgattak Londonban az MI6-ról, akkor most hirtelen honnan ez a nagy őszinteség? Nos, a hivatalos elismeréssel egy időben az MI6 működését a törvényhozás fel­ügyelete alá helyezik. Ezentúl a brit kémszolgálat tevékenysé­gét egy köztiszteletnek örvendő személyiségekből, illetve parla­menti képviselőkből álló bizottság fogja ellenőrizni. A testület évenként készít majd jelentést a parlament számára. Az MI6 munkatársai a hidegháború elmúltával sem marad­tak dolog nélkül. A terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem elleni harc, valamint az atomfegyverek elterjedésének veszélye bőven ellátja őket tennivalóval. A szolgálat feladatai közé tarto­zik a környezetvédelmi kérdések szemmel tartása is, így például rendszeresen gyűjt adatokat a brazíliai őserdők állapotáról, amelyek tudvalévően a Föld oxigénháztartásának legfontosabb elemét alkotják. Joggal merülhet fel azonban a kérdés, hogy a kifinomult felderítési technikák, a műholdak és lehallgatóbe­rendezések korában nem idejétmúlt-e egy klasszikus kémháló­zat fenntartása? Nos, a Sunday Times - hírszerzési szakértők­re hivatkozva - azt írja: fejlett technika ide vagy oda, a leg­pontosabb információkat még mindig csak az ellenség soraiba beépült titkosügynökök tudják szolgáltatni. KARDOS PÁL (London) Ujjrt! GYEREKEK, NÉGY NAP FAKANAL Anyák napja után egy kis körkép arról, milyenek a lengyel nők. Általános­­véle­mény szerint szépek, ápoltak, mindig ele­gánsak. Többségük kiváló háziasszony, a semmiből is több fogást készít. Lakásuk csillog-villog a tisztaságtól. Emellett ter­mészetesen dolgoznak, ha csak egy mód van rá, nevelik gyermekeiket, szóval mini­mum három műszakot csinálnak végig. Hogy mit gondolnak saját magukról, illet­ve az erősebb nem képviselői milyennek tartják helyzetüket, azt jól illusztrálja az a felmérés, amelyet a Sopoti Társadalom­­kutató Intézet készített március végén a Gazeta Wyborcza felkérésére. Ennek során 1015­­ különböző élet­korú, nemű, foglalkozású, iskolai végzett­ségű embertől kaptak válaszokat, akiket aszerint is csoportosítottak, hogy melyik, jelenleg létező párt potenciális szavazói. A megkérdezett férfiak háromnegyede úgy gondolta, hogyha anyagi lehetősége­ik megengednék, a nőknek otthon kelle­ne maradniuk és az otthonnal foglalkoz­niuk, gyereküket nevelniük. A nőknek több mint fele, hatvan százalékuk egyet­ért ezzel. Arra az érdekes kérdésre, hogy a há­zastársi hűség mindkét felet kötelezi-e, határozott többség (78 százalék) felelt igennel. Akiknek véleménye az volt, hogy a hűtlenség a férfiak természetes tulaj­donsága (22 százalék), természetesen fér­fiak voltak, azok is alacsonyabb iskolai végzettségűek. Ugyancsak 78 százalék úgy vélte, hogy a gyermeket válás esetén akkor is az anyának kell nevelnie, ha erősebb érzelmi szálak fű­zik az apához a kicsit, merthogy „az anyát senki sem pótolhatja”. A fontosabb kérdésekben, például hol töltse a család a szabadságát, kit hívjanak meg névnapra, szülessen-e további gyer­mek, hogyan neveljék a gyermekeket, be­széljék meg a kiadásokat - fenti fontossági sorrendben - együtt kell döntenie a férjnek és a feleségnek, vélték a megkérdezettek. Tipikus férfiúi teendőnek jelölték azt, hogy a papa döntsön a rosszalkodó gyermek bün­tetéséről, a kiadásokról, ugyanakkor női fel­adat inkább gondoskodni a család élelmezé­séről és eldönteni, legyen-e még több gye­rek a családban. Ami a politikai hovatartozást illeti, első­sorban a Keresztes- Nemzeti Egyesülés, a jelenlegi kormánykoalícióban többségben lévő pártra szavazók 85 százaléka és főleg a parasztpártokra voksolók gondolják úgy, hogy a nő helye az otthon, míg a lista legal­ján találhatók 52 százalékkal a Demokrati­kus Unnió hívei. B. VARGA JÚLIA (Varsó) Halál Sevillában Sevilla a világ közepe ezekben a hetekben - mégsem csupa öröm­teli esemény helyszí­ne. Tragédia történt a katalán nagyvárosban a hét végi bikaviada­lok egyikén: az aréna fövenyét vér szennyez­te - de nem a bikáé. A több mint hatszáz ki­lós, Cavasito nevű állat húszezer néző szeme láttára halálra öklelte a harmincnyolc éves ismert spanyol torerót, Manolu Montoliut. A kegyetlen viadalban ezúttal a bika győzött. 1992. május 4. FÜLJELLEM, FÜLGYÓNÁS Nem összetévesztendő a fül­­begyónás hitbéli fogalmával. Sőt, jelen esetben éppenhogy a fül gyón­ás tanúskodik tulaj­donosa jelleméről. Az emberi karakter vonásait már sokféle módon próbálták i­egfejteni: kézírásból, a tenyér rovátkái­ból, a születés időpontjából. Egy müncheni orvospro­fesszor, bizonyos dr. Walter Hartenbach véleménye szerint ezek a módszerek tökéletlen, áltudományos kóklerségek. Azok bizony. Szerinte az egye­dül üdvözítő technika a fül vizsgálata. Konkrétan: a fülkagyló mé­rete, formája, külső és belső pereme, a kagyló belső öble és a cimpa formája árulhat el mindent felebarátainkról. Ter­mészetesen ezekről egzakt tu­dományos módszerekkel, mű­szeres segítséggel méretet kell venni. (Ezentúl senki se riad­jon meg, ha partnere vagy há­zastársa gyengéden rágcsálni kezdi hallószervét: nem titko­kat próbál kicsalni, vagy ha igen, akkor nem a német pro­fesszor módszerével. Ahhoz ugyanis legalábbis subler és fényképezőgép szükségeltetik.) Doktorunk egyébként né­hány ismert német politikus fülét is megvizsgálta­ Rita Süssmuthról, a Bundestag el­nöknőjéről megállapította, hogy igen önfejű, viszont nem mindennapi harci szellem la­kozik benne. (Valamint nagy a füle.) Hans-Dietrich Gen­scher, a nemrégiben lemon­dott külügyminiszter füle már sokkal szebb, ráadásul intelli­genciát, fantáziát, érzékenysé­get és nagy akaraterőt sugall. Helmut Kohl kancellár füle ál­lítólag kicsi. Akaraterőben ná­la sincs hiány, kitartásban sem. SZT Kohl kancellár Rita Süssmuth Hans-Dietrich Genscher Ez a füldolog oltári nagy marhaság - mondta dr. Eisler Olga pszichiáter. - Gesztusokból, viselkedésből sok min­dent ki lehet következtetni az ember jelleméről. Azonban külső jegyekből szinte semmit. Mondjuk, talán az arcon el­helyezkedő ráncok utalhatnak arra, hogy viselőjének általá­ban milyen a hangulata. Vagy evidenciák is láthatóak lehet­nek, ha például egy ember keze érdes, durva, akkor valószí­nűleg fizikai dolgozó, ha nem, nyilván mással keresi a ke­­­nyerét. Ennek körülbelül annyi köze van a pszichológiához, mint Karinthy módszerének a meteorológiához. A híres író a következő időjárás-jelentési módot javasolta: kössünk ki egy madzagot az ablak elé. Ha mozog a madzag, akkor fúj a szél, ha nedves, esik az eső és ha szárazon lóg, valószínűleg jó idő van. BEB A polgármester és a nyuszik Arról már sokszor hallottunk, hogy az ország kormányzásá­ban megfáradt politikusok szépleányok ágyában keresnek fel­üdülést, a tanácstermekben nem mindig tapasztalható meg­értést és fogékonyságot. Ám mindeddig jaj volt annak az ál­lamférfinak, akiről kiderült titkos vonzalma a színes magazi­nok címoldalának csábító szirénjei iránt. Az esetleges komp­romittáló fotók könyörtelenül a bukáshoz vezettek. Úgy tűnik, Kelet-Európában mindent másképp csinál­nak az emberek. Jaroslav Koran cseh politikus úgy döntött, hogy megfordítja a sorrendet, először megbukott, és csak utána keresett vigaszt a lenge öltözetű hölgyek között. Prá­ga lemondatott polgármestere sokoldalú ember. Fényké­pészként, íróként és fordítóként is dolgozott, többek között ő fordította cseh nyelvre Henry Miller Csendes napok Clichyben című regényét. Koránnak azért kellett megvál­nia polgármesteri székétől, mert munkatársai és az ellenzék zsarnoki hajlamokkal vádolták meg. A bukott politikus most mégis elégedetten mosolyog, roppantul tetszik neki új állása, ő lett a Playboy cseh kiadásának főszerkesztője. Környezetéről csak ennyit mondott: „Azok a lányok, akik ma körülvesznek, nemcsak kedvesebbek, de ezerszer eszté­­tikusabbak is egykori munkatársaimnál.” Megbukott, de elégedett

Next