Kurír - esti kiadás, 1992. augusztus (3. évfolyam, 151-169. szám)

1992-08-03 / 151. szám

1992. augusztus 3. Tragédiák hétvégéken Riasztó hírek jönnek nap mint nap arról, hogy az autósok jelentős része mennyire semmibe veszi a közlekedési szabályokat, és hetente tizennyolc-húsz halálos, száz vagy több sebesült áldozata van a vagány­kodásoknak. Orbán Sándor alezredestől, az ORFK közlekedésbiztonsági osztályá­nak helyettes vezetőjétől egyebek mellett azt kérdeztük: mit tehet a rendőrség, hogy az eddiginél jóval kevesebb halál következzen be az országutakon? - Korábban évente indítottunk országos, fokozott forgalom-ellenőrzési akciókat, ápri­lisban és októberben. Változtattunk a mód­szeren, mert a rendőri állomány kevés volt a havi ellenőrzéshez. Most célorientáltan indít­juk az akciókat. Annál is inkább, mert tavaly októberben volt az az ominózus hétvége, amikor 38 halálos baleset történt útjainkon. Azóta figyeljük a hétvégéket. A legutolsó nagy ellenőrzésünk július 11-12-én volt. Összesen 6341 rendőr vett részt benne. Meg­vizsgáltunk 153 807 autót, és csaknem 22 ezer személlyel szemben került sor különbö­ző intézkedésekre. Ebből a rendőrök szabály­­sértés miatt 3600 vezetőt jelentettek föl. Több mint 18 ezret helyszínen bírságoltak meg. Majdnem négyszáz járművezetői enge­délyt vettek el. A legtöbb probléma az ittas vezetés, és a műszakilag kifogásolható jármű­vek miatt volt és van. A szabálysértési felje­lentéseket általában a kiemelt szabályokat megsértőkkel szed­ben kezdeményezték, ilye­nek a sebesség jelentős túllépése, az elsőbbsé­gi jog meg nem adása, a piros jelzésen való áthaladás. Szigorú felelősségre vonásra egye­lőre nincs lehetőségünk. Mindenki előtt köz­tudott, hogy a helyszínen kiszabható pénzbír­ság összege rendkívül csekély, ötszáz forint. Készülőben van a szabálysértési törvény. Eb­ben lehetőség lesz, hogy szigorítsuk a felelős­ségre vonást, illetve a büntetések kiszabását. - Mikorra várható? - Húzódik, mint a rendőrségi törvény. Az ORFK vezetése úgy döntött, hogy augusztus 29-30-án újabb országos akciót indít, mivel július 24-25-26-án ismét megnőtt a hétvégi balesetek száma. Összesen 25 halálos baleset történt. (TABÁK) Ez már lassan megszokott kép a hétvégéken Fotó: E. VÁRKONYI PÉTER Megfenyegették a jegyzőt Az önkormányzatoknál, legyen szó akár a képviselő-testületről, akár a polgármesteri hivatalról, a törvényesség, a jogszabályok betartásának legfőbb őre a jegyző. Nem könnyű mesterség ez, de életveszélyes fe­nyegetésekre azért csak nem számít az em­ber. Kiderülhet azonban, hogy rosszul teszi, mert mostanában még ez is előfordulhat. A XX. Kerületi Polgármesteri Hivatal építési hatósága - a jegyző nevében - elrendelte egy szabályellenesen épült garázs lebontását. A határozatot helybenhagyták másodfokon is, s mivel a tulajdonos önként nem volt haj­landó lebontani az építményt, következett a hatósági végrehajtás. Ennek reggelén csör­gött a telefon, s a hang közölte, amennyiben lebontják a garázst, kikészítik Pestszenter­­zsébet-Soroksár önkormányzatának jegyző­jét, dr. Kiss Irént és két kiskorú gyermekét. - Elrettenti-e egy ilyen telefon? - Felzaklatott a fenyegetés, de attól nem térített el, hogy határozatainknak érvényt szerezzünk. Kollégáimat is arra utasítottam, hogy a jogszabály szerint járjanak el. Min­den más ügyben hasonlóképpen cselekszem, bár jócskán kapok névtelen leveleket, egyre­­másra feljelentenek. - Vajon a helyzet magaslatán áll-e a polgár­­mesteri hivatal a jogszabályok betartásában, il­letve betartatásában? - Az első félévben 30 309 ügyiratot ik­tattunk - ennek megközelítőleg 80 száza­lékában született határozat. Hatvanöt eset­ben kértek az ügyfelek jogorvoslatot és a köztársasági megbízott mindössze nyolc esetben adott helyt a fellebbezésnek. Ezek a mutatók igen kedvezőek, és mégsem va­gyok teljesen nyugodt. A nyolc megsem­misített határozat ugyanis azt jelenti, hogy nyolc ügyfelünket törvénysértés ért a hiva­tal részéről. Az lenne az ideális, ha egyet­len ilyen határozatunk sem születne, de ez még sehol nem fordult elő a legjobb tu­domásom szerint.­­ A határozatok törvényessége miatt a jegy­zőnek akár a testülettel ellentétes álláspontot kell képviselnie. Okoz-e ez konfliktusokat?­­ Megeshet, bár azt kell mondanom, hogy testületünk az észrevételeimet meg­fontolja és elfogadja. Talán nem is született álláspontommal ellentétes döntés. Egy-egy javaslatnak néha politikai felhangja van, de igyekszem ezt is elkerülni. Mindezzel együtt a jegyzőre valóban ránehezedik a testület, a Köztársasági A­egbízotti Hivatal és a lakos­ság nyomása is. A jogrendszer és a jogászi munka nagy változáson ment és megy át, a legfelkészültebb szakembereknek is nagy megterhelés a módosításokat követni. VASAS ILONA Kipucolták a piacot Tata rendőrkapitányát egy éve nevezték ki. Rigó Erik alezredes kinevezésekor ígéretet tett arra, hogy a vezetése alatt működő állomány állampolgárbarát lesz, de a törvényességet mindenkép­pen be fogja tartani és tartatni. Erejükhöz és lehetőségeikhez képest felszámolják, de legaláb­bis ritkítják a bűncselekménye­ket. Ennek megfelelően egye­bek mellett a helyi KGST-piac felszámolását tűzték ki célul. Tatán a Zigi névre keresztelt pi­ac óriási területen fekszik. A kö­zelmúltig Komárom-Esztergom megye - s talán az ország - egyik legnagyobb „csencsem­­bencsem” helye volt. A szorgo­san kutató vásárló, ha kitartó volt, itt hozzájuthatott fegyver­hez éppúgy, mint valutához, vagy bűncselekményekből szár­mazó, urambocsá tisztességes úton odakerülő áruféleségekhez. Az áldatlan állapotokon illik úr­rá lenni, főleg, ha ez a hivatása valakinek. Rigó alezredes úgy döntött, hogy nemcsak szóla­mokat kell pufogtatni, ha valami ellen fel kell lépni, hanem tenni is. Szisztematikusan és szerve­zetten több akciót bonyolítottak le, így többek között orosz, ro­mán, lengyel nyelvű szórólapo­kat osztogattak szét, hogy a sza­bály- és törvényellenesen beho­zott áruk értékesítése milyen szankciókkal jár(hat). Úgy tűnik, van foganatja a ta­tai zsaruk akciójának, mert az elmúlt napokban már csak egy üres, kihalt és szeméttel borított hatalmas placc árválkodott az egykori „nyüzsi” helyén, nem kis feladatot hagyva a város tisz­taságáért felelős és a köz egész­ségéért munkálkodó emberek­nek. Azonban nem zárult le még a „piactakarítás” ügye, mert vannak­­ sokan­­, akiknek ér­dekeit alaposan megsértette a rendszerető főzsaru! Rigó alez­redes máris sorozatban kapja a fenyegető üzeneteket. „Harcos” leveleket bonthat napi postájá­ban, amelyek nyilván azért íród­tak, mert a törvényes „takarítás” sok pénzkaszáló érdekeit sérti. A kereskedők (lángos-, kolbászsü­tők stb.) a bukszájukat, a kapi­tány a törvényességet védi! BERG ENDRE Fotó: PATAKY ZSOLT A palira vett olvasó „Boldogok, akik nem látnak és mégis hisznek.” Mi viszont nem boldogok, hanem idióták va­gyunk. Nagyjából ezt a tanulsá­got lehet levonni John Keel fris­sen megjelent könyvéből. Már a címe is érdekes: Idegen lények az űrből és az időből. A puhafedelű kötet tartalma pe­dig több mint meghökkentő. Meg­tudhatja belőle az emberfia (és az ember lánya is természetesen), hogy jetik, óriások, törpék és far­kasemberek igenis vannak. Aki nem hisz a létezésükben, az B ka­tegóriájú tudós. Ez a kifejezés Keel úr szóhasználata szerint az „esze­ment” vagy a „nyavalyás eretnek” szinonimája. Megtudhatjuk, hogy a komodói sárkánygyík létezik és emberevő hüllő. Kár, hogy a fen­tebb említett állat a tudomány mai állása szerint csupán növényevő. De nem csak ebben tévedett az író. „Csodákról” is olvashatunk a könyvben. Csodás esemény volna például, hogy 856-ban egy trieri templomban megjelent egy rend­kívül nagy kutya?! Sőt, 1171 kará­csonyán az angliai Andover temp­lomába betévedt egy disznó is?! Csodálatos, rémséges, sőt lúdbő­­röztető. Kutya, macska, disznó tényleg nem a templomba való, ez igaz. De mi rendkívüli van abban, hogy a sötét és igen koszos közép­kor kellős közepén valamely házi­állat betéved Isten házába? Nem feljegyezni kellett volna, hanem fogni egy husángot és kizavarni. Az is nyavalyás B kategóriájú tudós, aki nem hiszi, hogy van háromméteres skorpió. Persze hogy van. Meg fából vaskarika, görbe egyenes és analfabéták ál­tal írt könyv is van. A földönkí­vüliek pedig fémlapra nyomtatott névjegykártyákat szoktak oszto­gatni. Nem folytatható a könyv­ben bukfencező logikátlan, tudo­mánytalan és értelmetlen állítá­sok felsorolása, főleg terjedelem híján. Sajnos nem büntetendő az emberi elme szennyezése, ellen­tétben a környezet szennyezésé­vel - de az efféle irományok bi­zony felérnek egy mentális ka­taklizmával. Ha elhisszük őket, azért, ha nem hisszük el őket, ak­kor meg azért. Igen könnyen agyvérzést lehet kapni tőlük. Idióták pedig, akár hisszük, akár nem, azért vagyunk, mert pénzért el lehet adni nekünk az ilyen kötete­ket. Aki pedig gondolkodni mer, azt elviszi az ördög! - SZELE - TÁVOKTATÁS DCMZCDT rt Nitris Veszprém megyében a TIT nem adja fel: bár csök­kent az érdeklődés az általuk szervezett nyelvtanfo­lyamok, szakmai átképzések iránt, megtartják eddigi sajátos arculatukat, s ezekhez új területeket kíván­nak meghódítani az ismeretterjesztésben. Népfőis­kolai előadásokat szerveznek, elsősorban a kisebb településeken. Ifjúsági programokkal igyekeznek idejekorán a társulathoz szoktatni a fiatalokat: te­hetséggondozó táborokat hirdetnek, továbbtanulás­ra felkészítő tanfolyamokat indítanak az idén is, pél­dául a Külkereskedelmi Főiskolával együttműködve. Az igazi váltás azonban a Gábor Dénes Műszaki In­formatikai Főiskola megindítása lesz. A legnagyobb hazai informatikai rendszerházzal, a Számaikkal kö­zösen fejlesztenék ki a konzultációs központot Veszprémben. A hallgatók távoktatás keretében sa­játíthatnák el a nemzetközi mércével mérve is szín­vonalas tananyagot. Három és fél évig tartana a képzés, azaz hét szemeszter elvégzése után üzemmérnöki-infor­matikai szakemberek lehetnek az eredménnyel vizsgázók. A tandíj meglehetősen magas, féléven­ként 35 ezer forint. Az új oktatási módot elsősor­ban a vállalkozóknak ajánlják. Az oktatás rugal­massága lehetővé teszi, hogy akár munka mellett is elsajátíthassák a tananyagot. A főiskola nyitott, felvételi vizsgát nem kell ten­niük a hallgatóknak. D. ZS. 3 Tombol a kánikula Lassan hozzáedződünk a napmelegtől égő nappalokhoz, va­gyis a kitartó kánikulához. Ezt bizonyítja, hogy a mentőknek sem kellett több esethez kivonulniuk, mint egy átlagos hétvé­gén. Dr Dorogi Gábor az OMSZ ügyeletes orvosa elmondta: szombaton csak egy tömeges balesethez riasztották őket. Jász­­ladány és Tiszasüly határában árokba borult egy személygép­kocsi, az öt sérültet kórházba szállították. A vasárnapi nagy melegben Réde község határában szintén összeütközött két személygépkocsi, három súlyos és két könnyebb sérültet kellett ellátniuk. Délután Inárcs határában követelt áldozatot a figyelmetlenség. Két személygépkocsi utasai számára végződött a hétvége a kórházban. Egyikük álla­pota súlyos, négyük könnyebb sérülésekkel megúszta. Szombat éjféltől egyébként kétszázötvenkét esetben kellett a mentőknek kivonulniuk, ebből száztíz volt olyan, ahol ki­­sebb-nagyobb rosszulléthez hívták ki a szirénázó kocsikat. Az ügyeletes orvos szerint a nagy meleget elsősorban a szív- és érrendszeri betegek szenvedik meg, no és azok a mér­téket nem ismerők, akik nem érik be a szórt napfénnyel. A di­rekt napsütésben heverők közül többen napszúrást kaptak, ők rövidebb-hosszabb idő alatt kiheverhetik felelőtlenségük kö­vetkezményét. Ami igazán veszélyes, és a mentőknek is gondot okoz, hogy vasárnap estefelé sok autós tér vissza a városokba. Ilyenkor a nagy melegtől amúgy is ingerlékeny autósok között megnő a veszélye, hogy figyelmetlenségükkel balesetet okoznak. Az itt­­ott kitörő helyi záporok is veszélyesek lehetnek, a hirtelen megváltozott útviszonyok miatt megnőhet a tragédiák száma. Mivel egyelőre nem számíthatunk a kánikula mérséklődésére, csak egyet tehetünk, a hétfői harmincöt fokban jobban vigyá­zunk magunkra és egymásra. MIL

Next