Kurír - reggeli kiadás, 1992. szeptember (3. évfolyam, 240-269. szám)
1992-09-21 / 260. szám
! A Nagykörúton, FORGALMAS HELYEN, 15 M2-ES, KOMFORTOS IRODAHELYISÉG BÉRELHETŐ. Érdeklődés, felvilágosítás, szerződéskötés MUNKANAPOKON 8-TÓL 15 ÓRÁIG, a 122-9896 ÉS A 122-8235 (fax is) telefonszámon. 10 R égi-új bábszínház A hét végén bemutatott kétbalkezes varázslóval a bábszínház új igazgatójának szándéka szerint megújulást hozó időszak kezdődik el. A kisiskolások biztatnak, ujjonganak, vissza-visszáznak a darab végén. Villányi László igazgatót is kérdezem, neki hogy tetszett? - Úgy... hetvenöt százalékosan... - Mivel elégedetlen? - A tempóval. De az egy-két előadás után megjön. - A színpadon összesen kilenc színész-bábos van jelen. Hány ember munkája az előadás? - Közvetlenül... negyvenöt. - Mennyire dolgoztak rutinból? - Egyre kevésbé, remélem. Korábban a bábszínház illúziószínház volt. A bábokon kívül semmi nem látszott! Se hangszóró, se egy drót, mondván, hogy semmi nem s zökkentheti ki a gyerekeket. Én azt mondom, ha egy emelő látványa képes kizökkenteni, akkor ott az előadással van a baj, vagy a darab rossz. Korábban soha nem beszéltek ki a színészek a gyerekeknek. Ez az obrazcovi, oroszos iskola velejárója volt. Ezt a darabot még az előző vezetéstől örököltük, bár sokat változtattunk rajta. A Jókai téri színház tőlünk levált, a szereposztás szerint ők az óvodás, mi az iskolás korosztálynak játszunk. De naponta játszani kell, így hoztunk át, örököltünk régebbi darabokat. Ami egészen új lesz, a Kormos István-féle Vackor mackó. Egy színész kolléga írt a verses meséből darabot, ő is rendezi. Ilyen sem volt eddig még, hogy egy tehetséges színész ezt tehesse. A Vackorban az énekes Sebestyén Márta lesz. - Népzenét énekel? - Természetesen. Új játékterünk is lesz a házban. Az előcsarnok hideg márványos, csillogó-villogó, rideg tere nem illik a műfaj hangulatához. A negyedik emeleti próbateremben otthonosabb teret alakítunk ki, ahol a bábosok nincsenek eldugva, a gyerekek körülvehetik a színészeket, és részt vesznek az előadásban. Az első előadás ott a Nagy bújócska lesz. Szeretnénk a középiskolásokat is behozni a színházba, felnőtt és ifjúsági előadásokra is készülünk. Befogadó színházként Bács Ferenc estjét mutatjuk be. A középiskolásokat Pierrot-lemezbemutatóval várjuk október elején. - A sok változásra játékkultúrában, különféle bábtechnikák alkalmazásával is készülnek? Idehaza van kitől újat tanulni? - Amint lesz egy kis idő, változtatunk a bábosképzésen is. Elsősorban azt kell fölvenni, aki kreatív, hozzá tud tenni a darabhoz, a játékhoz. - Kik fogják tervezni a bábokat? - Eddig Koós Iván, Bródy Vera Párizsból és a festőművész Ambrus Imre tervezett. Koós Iván lett a művészeti igazgató, így ő már nem ezzel foglalkozik, Bródy Vera nem itt él, egyedül Ambrus Imre maradt a régiek közül. A tervezésbe szeretnénk képzőművészeket bevonni. A tavaszi fesztiválra egy Schumann-Muszorgszkij zenére készített darabbal készülünk, Fellegi Ádám fog zongorázni. A Karneválhoz és az Egy kiállítás képeihez képzőművészek tervezik a bábokat. - Mit szólnak a színészei a változásokhoz? - Úgy látom, mindenki nagy igyekezettel fogadja. REVI JUDIT Fotó: KALLUS GYÖRGY CSÁNGÓ BALLADÁK Ötödikes vagy hatodikos lehettem, amikor az egyik énekórán csángó magyar népzenei lemezt tett fel az énektanárnő a lejátszó korongjára. „Bágyim, idős bágyim, fílök...” - kezdte az előadó a ballada énekét. A tanárnő arcán gyönyör vibrált, míg mi, bitang kölykei bizony elröhögtük magunkat, mert hogy a csudába lehet a „Bátyám, édes bátyám...”-at ennyire nevetségesen másként mondani. Előtte soha nem hallottunk csángó beszédet, nem is tudtunk semmit róluk, és bizony csak az óra vége felé éreztük meg a nyelvjárás ízét, szépségét, pedig zenei tagozatosak voltunk. A Szent István Gimnázium tanulói serdülő gyerekek. Többet tudnak a romániai magyarokról, de mégis enyhe nevetés és moraj támadt, amikor Kilyén Ilka, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művésze egy csángó ballada elbeszélésébe kezdett. A művésznő jó pedagógiai érzékkel, előadása közben szelíden kézen fogott egy nevetgélő fiúcskát és maga mellé ültette, immár újra az előadásra figyelt a megszeppent gyereksereg. A csángók nyelvüket és történelmüket íratlan népművészetben örökítik apáról fiúra. Iskoláikban és templomaikban csak a román nyelvet használhatják. Nem voltak, nincsenek képzett tudósaik és művészeik, így a népben meglévő tehetség és érzés a népművészetben tört felszínre. Ezekből a népdalokból és balladákból adott elő Kilyén Ilka, a gyerekekkel együtt maga is többször könnyezve. A műsor végén az őszinte vastaps közepette a félreültetett kisregény pattant fel elsőként a helyéről és szeretetteljesen megszorította a művésznő kezét, szapora bocsánatkéréseket hadarva. Kép és szöveg: DEMECS ZSOLT Fotó: DEMECS ZSOLT ZENEI VILÁGNAP Október 1-jén, a zene világnapján hangversenysorozat kezdődik az Óbudai Társaskörben a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a Békéscsabai Vonós Kamarazenekar és az ELTE Kamarazenekar közreműködésével. A következő napon az Egri Szimfonikusok és a Nagybátonyi Kamarazenekar lép a közönség elé, október 3-án pedig zárókoncertet rendeznek, amelyen a kamarazenei találkozón és az ezzel kapcsolatyi kurzuson részt vett együttesek működnek közre. SOROKBAN SZOLNOKI PREMIEREK Három bemutatóval kezdi idei évadját a Szolnoki Szigligeti Színház. Szeptember 26-án kerül a közönség elé a stúdiószínpadon - Tompa Gábor rendezésében - Sámuel Beckett Godot-ra várva című abszurd drámája. A főbb szerepeket Mucsi Zoltán, Mészáros István, Győry Emil és Kátay Endre alakítja. Október 2-án ősbemutató lesz Szolnokon. Fábri Péter-Gallai Péter Rinaldo Rinaldini című musicaljével ismerkedhet meg a közönség. Az előadást a Vígszínház népszerű művésze, Hegedűs D. Géza rendezi, a címszerepet Mertz Tibor alakítja, ősbemutatót tartanak a Szigligeti Színházban október 16-án is. Ezúttal Pozsgai Zsolt Szeretlek cirkusz című tragikomédiája kerül színre Molnár György rendezésében. Főbb szereplők: Meszléry Judit, Bajcsay Mária, Kiss Andrea és Gazsó György. SZIMPÓZIUM Szeptember 21-25. között szimpóziumot rendez „Osztrák irodalom 1945 után” címmel a Budapesti Osztrák Kulturális Intézet, közösen a szegedi egyetemmel, az ottani Tudományos Akadémiával és a József Attila egyetem germanisztikai tanszékével. Magyar, osztrák, német és angol előadók mellett Újvidékről, Temesvárról, Brünnből és Andreáséból érkeznek vendégreferensek, akik ezúttal mutatkoznak be először külföldön. ZENE A KÉPERNYŐN Ars Musica címmel tízrészes sorozat indul a Tv 1 műsorában, amely a magyar zene történetét mutatja be az államalapítástól a XIX. századig. A felvételek nem koncertszerű, készültek, hanem korhű helyszíneken és kosztümökben, színjátékszerűen feldolgozva. A közreműködő előadók és zenekarok ugyancsak korhű hangszereken adják elő a műveket. A sorozat szellemi védnöke és műsorvezetője Rajeczky Benjamin zenetudós, cisztercita rendi szenetes, a Nemzetközi Népzenei Tanács tagja volt, aki az elmúlt évben bekövetkezett halála előtt alig egy héttel mondotta el a kamera előtt a műsor bevezetőjét. DÍSZELŐADÁS A NEMZETIBEN A magyar dráma napja alkalmából ma este - évadnyitó előadásként - Páskándi Géza Tornyot választók színművét tűzi műsorára a budapesti Nemzeti Színház Sík Ferenc rendezésében. Az előadáson díszvendégekként részt vesznek a barcelonai olimpia legsikeresebb magyar sportolói és a budapesti diplomáciai testületek képviselői, valamint Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatásügyi miniszter. 1992. szeptember 21. Kulka mint Mephisto Johann Wolfgang Goethe a német és a világirodalom egyik óriása, de rangját, hírnevét nem ifjúkori, 1774-ben, néhány röpke nap alatt alkotott Clavigo című szomorújátékának köszönheti. A Radnóti Színpad mégis jól választott, amikor műsorára tűzte ezt a - sajnos - napjainkban is igencsak időszerű témájú művet, Valló Péter gondos, hatásos, de minden szándékolt aktualizálást, „szájbarágást” okosan mellőző rendezésében. A két évszázaddal ezelőtti konfliktus: becsület, tisztesség vagy gátlástalan karriervadászat napjainkban is a jellem próbaköve. Könnyű lenne felsorolni, „nevesíteni” azokat a jelenkori közéleti személyiségeket, akik, rosszul, társadalmi kihatásában is kártékonyan döntenek. A Clavigóban már ott rejlik Goethe fő művének egyik alapkonfliktusa: miként bukik el a gátlástalanul becsvágyó ember. Faustot ezúttal Clavigónak hívják, foglalkozására nézve a spanyol udvar bűvkörének megszállottja, Mephisto pedig Carlos névre hallgat. Ez az érdek nélkül gonosz férfiú hiteti el az ifjú Clavigóval, hogy csak akkor mehet töretlenül felfelé a ranglétrán, ha szakít polgári származású szerelmével. Ez a jelenet a dráma csúcspontja, egyben a Carlost alakító Kulka János jutalomjátéka. Annyira meggyőzően mephistói, hogy csupán az ördögi szarvak hiányoznak a halántékáról. László Zsolt sajnos csak ritkán képes visszaütni a felkínált „labdát”. Bőven van mit javítania még beszédtechnikáján, s alkatilag sem felel meg a figurának: a legjobb akarattal sem tudjuk elhinni róla, hogy a legelőkelőbb, legpompásabb nemeshölgyek harcolnak kegyeiért... Carlos és Clavigo párharca így egyoldalúvá válik: nincsenek azonos súlycsoportban. Takács Katalin és Nagy-Kálózy Eszter képviseli a gyöngébb nemet a színpadon, megfogható karaktert kölcsönözve a kissé egysíkú figuráknak. Széles László szemmel láthatóan küszködik a gyors lélektani váltások hiteles ábrázolásával, őt nézve játszunk a gondolattal: talán Clavigo testhezállóbb feladat lett volna a számára. Kár, hogy az egészében, még inkább részleteiben vonzó és figyelmet érdemlő előadás utolsó remeke alaposan megbicsaklik. Goethe korában, de még a múlt században is bizonyára könnyekkel öntözték volna a nézők zsebkendőiket, amikor lobogó fáklyák között, a színfalak mögül befújt működben botladozva vonulnak be a koporsóvivők a halott lánnyal, hogy hűtlen szerelmese átdöfött mellel boruljon rá tetemére. A megrendítőnek szánt jelenet mai szemmel, kissé mosolyt fakasztóra sikeredett. GARAT TAMÁS 41 125. József Jubileumi előadás volt tegnap este a Madách Színházban: százhuszonötödször került színre - ezúttal is telt ház előtt - Webber Rice: József és a színes, szélesvásznú álomkabát című musicalje, Szirtes Tamás rendezésében. Az ez alkalommal készült társulati fotó közepén a főszereplő: Szerednyei Béla, Paudits Béla, Hűvösvölgyi Ildikó és Zenthe Ferenc.