Kurír - reggeli kiadás, 1992. október (3. évfolyam, 270-299. szám)
1992-10-30 / 298. szám
* Ki forog a Ez a János, nem az a vitéz. Alig van köze ahhoz a Petőfi Sándor költeményét felhasználó édesbús, népies tündérmeséhez, amit Kacsóh Pongrác, Bakonyi Károly és Heltai Jenő megálmodott. A színlapon így tüntetik föl: Bakonyi Károly szövegét Petőfi szellemében átdolgozta Bereczky Erzsébet, Gulyás Dénes és Kemény Gábor. Az előadás egy „bravúros” ötlettel kezdődik: Bessenyei Ferenc mint narrátor Bagó eldeklamálja a Színészdalt. A versnek annyi köze van a János vitézhez, hogy azt is Petőfi írta. A közismert, a fülbemászó muzsika most fémesen szóló gépzene. Az éneklésben kevésbé gyakorlott prózai színészek, márpedig Gulyáson kívül mindenki az, egy gondos karmester segítségével, élő zenekarral elboldogulnának. Csakhogy a fránya magnó egy és állandó sebességgel jár. Énekes és zenekar tehát ritkán találkozik. Az eredeti történet végén János vitéz Bagóval, hűséges kísérőjével, Tündérország tavából életre kelti Iluskát. Erről itt szó sem volt, tó sem volt. A híres „Kék tó, tiszta tó” dallam ugyan elhangzik, csakhogy nem Heltai versével, hanem egy ráerőszakolt Petőfi-szöveggel. A hazatérés helyett Iluska és Jancsi Tündérországban marad, királyi párnak. A csodaszép koronázási jelenetben ezüstlurex palástot terítenek a főszereplőkre, amelyet a statisztéria kifeszít a színpadnyílás székében. A látvány lenyűgöző. A kificamított előadás végén még egy sajátos gesztussal örvendeztet meg Gu sírjában? Közvetlenül írásunk megjelenése előtt kaptuk a hírt, hogy Kacsóh Jánosné, a zeneszerző leszármazottainak képviselője levelet írt a Nemzeti Színház igazgatójának, amelyben - a Szerzői Jogvédő Hivatallal egyetértésben - kifogást emelt a mű zenei megvalósítása ellen. Az igazgató továbbította a levelet Gulyás Dénesnek és Kemény Gábornak, akik - egyebek között anyagi okokra hivatkozva - elhárították a zenei változtatás szükségességét. Kacsóh Jánosné az érvényben lévő szerzői jog alapján kezdeményezhetné az előadás betiltását, azonban elállt ettől a szándékától. Hamarosan hivatalos szakértői bizottságot keres, hogy támogatásukkal elérje: a jövőben csakis élő zenekari kísérettel mutathassák be a daljátékot. A fejleményekre visszatérünk.lyás Dénes, a rendező. Amikor a magyar huszárokat játszó szereplők a színpad elejére jönnek a közönség tapsát fogadni, biztos, ami biztos: a nemzetiszínű lobogót is magukkal hozzák, s csöppet meg is lengetik. A szerzői jog kézikönyve azt írja, az Időbeli korlátlanság című fejezetben, hogy „a késő utókor a művet a szerzőnek ismeri el, s rá, mint az emberiség kincsére féltő gonddal vigyáz”. Szó van itt még személyhez fűződő jogról is, amelynek „célja a mű torzítástól való megóvása, a szerző jó hírnevét sértő felhasználás megakadályozása”. VÖLLNER JUDIT * * * 1992. október 30. ■qjfir A nagy üreg muzsikus Úgy száguld le bérházuk V. emeletéről, mintha férfikorának delén lenne. „Sem fizikailag, sem szellemileg nem érzem öregnek magam. Édesanyám 99 évet élt.” Nem nyolcvannak, de még hetvennek sem gondolnám. Néhány napja, születésnapi koncertjén a Zeneakadémián fiatalos hevültséggel hegedült. Tátrai Vilmos odaadó hűséggel szolgálta a magyar zenét: harmincnyolc esztendeig volt az Állami Hangversenyzenekar koncertmestere, korábban ugyanott tíz évig tanulta,, gyakorolta a repertoárt. Az ÁHZ tagjai az idén neki ítélték a Ferencsik János-emlékdíjat. - Szinte gyerekkorunktól ismertük egymást. Épp a napokban került kezembe egy műsorlap: már 1933-ban a Nemzeti Zenede koncertjén Ferencsik János kísért zongorán. Szerettem és tiszteltem tudásáért. - Érdekes történet, ahogy Ferencsik János az AHZ élére került. - Igen. Amikor Jánost kitették az Operaházból, felmentem a minisztériumba, szólni az érdekében. Sikerült elérni kinevezését, ám amikor őt beiktatták, engem elbocsátottak. Azt mondták, Ferencsik és Tátrai együtt sok. Engem is nehéz embernek tartottak, többször szembefordultam a zenekarnál tapasztalható diktatórikus törekvésekkel. Másfél évvel később kerültem vissza és barátságunk is folytatódott. A koncertek után mindig a Zeneakadémiához közeli Wagnerhez mentünk vacsorázni, ahol szó sem eshetett az előző órákról. Másnap azonban már szívesen meghallgatta az észrevételeket. - Milyennek látta karmesteri egyéniségét? - Ferencsik póz nélkül dirigált, szó nélkül is értette őt a zenekar. Bármennyire olvasott ember volt, szóban nehezen fejezte ki magát. Számomra az ideális karmesterek közé tartozott. Az iránta érzett szeretet mondatja velem: pályájának nagy hibája volt, hogy magánélete erősen befolyásolta teljesítményét. Nem ismertem még ilyen dirigenst, aki ennyire hullámzóan igazolta képességeit. Egy-egy rendkívüli koncert után képes volt közepes vagy még rosszabb előadásokat vezényelni. De nagyon jó humora volt, vágyódott a jóízű nevetésre... Alaptermészetében szerény volt, sőt gátlásos. Tóth Aladár, az Operaház igazgatója egyszer nagyon megbántotta azzal a megjegyzésével, hogy nem tud igazán lassú tételt vezényelni. Volt benne némi igazság, de hogy mennyire megrendítő tudott lenni, azt egy 1956 utáni koncerten igazolta, Beethoven III. szimfóniájának lassú gyásztétele vezénylésével. A hallgatóság is megérezte az üzenetet, felállva ünnepelték. Ez is adalék megfejthetetlen egyéniségéhez. Barátságuk soha nem romlott meg? - De, sajnos igen. Egy ízben Németországban turnéztunk és a koncert elején Bartók Két portré című művét adtuk elő. A hegedűszólót én játszottam. Az egyik kritikában egy megdöbbentő mondat szerepelt: addig volt zene, amíg Tátrai Vilmos hegedült. Ez nagyon megrontotta viszonyunkat, sokáig hiányzott a találkozások öröme. - Kollégái közül sokan külföldre távoztak. Számtalan növendéke világhírű zenekaroknál dolgozik. Ön maradt, miért? - Hűséges természetű vagyok. Egyébként is azt vallom, hogy az erkölcsi sikert nem lehet megvásárolni. Fricsay Ferenc is hívott zenekarához, de úgy éreztem, nem hagyhatom el az általam alapított vonósnégyest, sem a Magyar Kamarazenekart. - A Kamarazenekar pedig egyszer csak megszűnt. - Éppen harmincévesek voltunk, amikor a Filharmónia akkori vezetője hatalmi szóval véget vetett ténykedésünknek. Pedig ha ma is létezne, lenne célom, dolgozhatnék velük. Még mindig rengeteg energiám van kihasználatlanul. - Tanít a Zeneművészeti Főiskolán óradíjasként, szerény nyugdíjának kiegészítéséül, de azért már a pályaszélre szorult. - Azt mondják, ügyetlen voltam, nem tudtam magam menedzselni. Nagyon szegény családban nőttem fel, s most annyi a nyugdíjam, mint egy mai kezdő zenekari tag fizetésének a fele. Hogy létfenntartásunkat kiegészítsem, szégyenkezve, de kottáimat adogatom el. Megkerestem néhány barátomat és így két mesterkurzusra meghívtak Londonba és Németországba. Nyolcvanévesen úgy kell megoldanom az életem, hogy külföldön keressem meg hozzá az anyagiakat? Omlik belőle az emlékezés és a keserűség. Hova lettek az eszményképek, hová lett a közönség még a legjobb koncertekről is, hogy kihunyt a stílus, az emberség és a szakmai tudás, az egymás iránti szeretet, a megbecsülés, hogy az utcán inzultusok érik az embereket. - Csak látom és nem hiszem, hogy ez lett az életünk... MÁTAI GYÖRGYI Száz férje volt Ajjaj!... ez a nő aztán igazán megéri a pénzét... - mondta, aki már olvasta Gerty Ágoston erotikus kalandjait. Száz férjet vall be az ötven éve Amerikában élő írónő könyvében; ebből a premier alkalmából Borbás Gabi színésznő tart fölolvasást. A Litea Könyvesbolt és teázó diszkrét közönsége aligha hallhatott olyan vérforraló történeteket, mint csütörtökön délután, a Litea Könyvesboltban. Bánsági Ildikó más elfoglaltsága miatt megúszta, hogy az illem határait fényévekkel odébbtoló sztorikat el kelljen mondania, és jószívvel ajánlotta kolléganőjét, Borbás Gabit... - Először bizony megszeppentem, hogy ilyesmiket kell nyilvánosság előtt felolvasnom..., de aztán rájöttem, vicc az egész! Hiszen ez szatíra, nem kell szó szerint venni! így aztán merészen belevágtam. Ma az írónő is kineveti, amiről és ahogyan ír... - Hogyan tudja a hangjával érzékeltetni, hogy a szex paródiája, amit mond? - Háát..., ha nem fedezték föl a sorokban az iróniát... nem is tudom, mit gondoljak! Mindenesetre megpróbáltam a tőlem telhető legtöbb bájjal és humorral érzékeltetni... Még egy kattintás, és elvitetem! A huszonhetediki Jan Garbarekkoncert immár a botrányos megrendezés körülményei miatt felejthetetlen. Vagy még egyszer annyi néző érkezett - jeggyel -, mint a PeCsa termének befogadóképessége, így meglehet, aki a kilátástalan tülekedés után sem jutott be, jobban járt, mint az odabent nyomorgó. Csalódottan, becsapottan haza lehetett menni, esetleg föltenni egy Garbarek-lemezt... és illúziókeltő fotókat nézegetni hozzá. Tavalyiakat. Mert idén még képek sem készülhettek - ahogy a Kurír fotóriportere magyarázza: - Hosszas telefonálgatás után sikerült beszélnem Kiss Imrével, a koncert szervezőjével. Kaptam jegyet, de rögtön azzal kezdtem vakuzni és a színpadra fölmenni nem lehet. Háromnegyed nyolc előtt a csarnoknál voltam - negyed kilenc táján sikerült a tömegen átverekedni magam, egyébként mindenki jeggyel állt és várt. Szerintem egy dzsesszest különbözik egy rockkoncerttől, ahol állva csápol a közönség. A nézők és a színpad közötti egyméteres helyről megpróbáltam fényképezni, de két kocka után eltanácsoltak a rendezők. Akkor valahogy a színpad mögé jutottunk az MTI és a Népszabadság fotósával - egy-két felvétel után már erélyesebben onnan is eltanácsoltak. Ezután átjutottunk valahogy a másik oldalra, ahol, gondoltam, talán levegőt is kapok, és nincs senki előttem egy másik emberrel a nyakában. A színpad előtti térségben ott magaslott maga Kiss Imre: mit akartok?! A sajtó képviselői vagyunk, szeretnénk a munkánkat végezni. Mire ő tűnjünk innen, mert rendőrt hív.Mi még egyszer: szeretnénk a munkánkat végezni... kérjük, tegyék lehetővé! Ő,észbe kaphatott, hogy a „kidobatom rendőrrel” korszak óta eltelt három év), elküldte a titkárnőjét két markos rendezőért. Ezek után nem volt értelme, hogy maradjak, a zene élvezetéről szó sem lehetett - távoznom kellett. (A kétezer-hatszáz embert befogadó estet nem a PeCsa, hanem az Egyesült Program és Szólg. Ker.-i Kft. rendezte). R.J. C CASINO BUDAPEST GRESHAM CASINO BUDAPEST GRESHAM CASINO BUDAPEST S HA NYERT? ÚJRA NYERHET! HA VESZTETT? MÉG NYERHET! 0 A CASINO BUDAPEST GRESHAM B 1992. május 1-jétől negyedévenként 3 db HITACHI videokamerát, 0 a CASINO BUDAPEST GRESHAM 2. születésnapján, 1992. december 21-én D 2 db SUZUKI SWIFT gépkocsit sorsol ki a látogatók között, p Cím: 1051. Budapest, Roosevelt tér 5. E Nyitva: mindennap 14 órától 04 óráig, s T CASINO BUDAPEST GRESHAM CASINO BUDAPEST GRESHAM CASINO BUDAPEST ci mi a c w 03“Who MV