Kurír - esti kiadás, 1992. november (3. évfolyam, 213-233. szám)

1992-11-30 / 233. szám

1992. november 30. Kiskert a tetőn ! Prekuta János, az Ybl Miklós Építőipari Főis­­ola tanára érdekes küldetést vállalt, a flóratető­­et akarja megismertetni a hazai építkező­kkel. - Mit is takar az elnevezés? - A flóratető - a zöld tető - növények­ét betelepített tetőt vagy teraszt jelent. A te­­őkertek ott alakultak ki először, ahol a ha­­gományos építési mód a lapos tető volt, el­­ősorban a Földközi-tenger vidékén. - És az ökotető? - Tulajdonképpen a flóratető igénytele­­ebb fajtája, amelynek elsősorban ökológiai lényei vannak és nem gazdaságiak. Ezek­yilvánvalóak: visszaszerezhetők a beépítés­­,­ elveszített zöld területek, így javítható a­árosi klíma. De ennél összetettebb haszna­­ van, a telepített növényzet védi a fedé­lét a külső hatásoktól. A tetőt érő hőmér­­éklet-ingadozás egy év folyamán 60-70 '■elsius-fok között lehet, ami egyetlen szű­­­telőanyagnak sem tesz jót. Ezzel szem­­i­ a flóratetőnél a hőingadozás értéke ,m több 18-20 foknál, így a nyári hőség­ben nem izzik föl a födém, és a téli értékek is messze elmaradnak a szélsőségektől. - Valóban lehet gazdaságilag is hasznosítani egy flóráiétól? - Igen, intenzív megmunkálása is lehetsé­ges. Kiskert a tetőn. Az intenzív flóratető azonban a szokottnál nagyobb körültekintést igényel. Megnő a tető terhelése, az öntözés miatt nagyobb jelentősége van a vízelvezetés­nek, de ez bármelyik kellő stabilitású, jó szi­getelésű, szilárd födémen megoldható. - Milyen a fogadtatása a zöld tetőknek? - Magyarországon kellő propaganda híján - és nyilván az építkezési hagyományok miatt - kevéssé ismert ez a lehetőség. Németor­szágban, Stuttgart környékén, a tartományi szabályok értelmében az ipari létesítményeket ökotetővel kell ellátni. Nálunk az építésügyi jogszabályok is hézagosak. Az ötlet egyébként sokaknak tetszik. Kísérleti tetőmről éppen a múlt héten lopták el a tujáimat - ebből is gondolom, van érdeklődés. KÁRMÁN IRÉN­A Az AIDS ellen eredményesen lép­nek fel, a statisztikai felmérések is azt mutatják, hogy a homoszexuálisok körében nem növekszik a fertőzöttek száma. Az érdekvédelem azonban nem egyenlő az AIDS elleni véde­lemmel, az előítéletek elleni küzdel­mük szinte reménytelen. Állásaikból elbocsátott társaiknak a legnagyobb jóindulattal sem tudnak segíteni. A sérelmek nem orvosolhatók, hiszen hivatalosan senkit sem azért bocsáta­nak el, mert homoszexuális, mindig találnak valami ürügyet. Sokszor a közvetlen környezet a legelzárkó­­zóbb. A homoszexuális egyetemisták és főiskolások csoportja rendszeresen szervezett gyűléseket. Klubokban, la­kásokon találkoztak, egy idő után azonban úgy érezték, kell egy állan­dó hely. A bölcsészkar dékánja kész­ségesen rendelkezésükre bocsátott egy termet. A második találkozót azonban már nem tudták megtartani, mert a hallgatók önkormányzati ta­nácsa megtiltotta azt. A félelem azonban nem lehet ma­gyarázat arra, hogy az érintettek mi­ért nem használnak ki egy olyan megmozdulást, mint a vasárnapi is volt. Jó, ha húszan felvonultak. F. P . A HATÁRON INNEN 7 Ki mit tud? ■ Már előre félek. Hamarosan ismét odaragad a család a képernyő elé, bámuljuk minden szomba­ton. Közben persze jól összeveszünk, hogy szeb­ben játszott-e a szőke kislány a zongorán, mint a barna fiú a hegedűn. Összekapunk a szomszéddal is, aki szerint a fagottosok a legjobbak. Időnként bosszankodunk, időnként lelkesen szurkolunk, közönségszavazatokat küldünk be, de mindenkor lélegzet-visszafojtva figyeljük: ki mit tud? A népszerű vetélkedőt idén is megrendezi a Magyar Televízió, s a regionális selejtezők után közvetítik majd az elő- és a középdöntőket, majd a végső nagy megmérettetést. Az eddigi, több év­tizedes tapasztalat alapján bízhatunk benne, hogy ismét tehetséges fiatalok tűnnek fel. A szervezéshez azonban természetesen pénz kell, s igazán kár lenne, ha a vetélkedőt a jövőben nem tudnák megrendezni. Ezért hozták létre a Ki mit tud? Alapítványt, amelynek alaptőkéje öt és fél millió forint. Kétmilliót adott a Magyar Te­levízió, ugyancsak kettőt a Közép-Európai Nem­zetközi Bank, egyet a Fővárosi Önkormányzat, s félmillióval szállt be a Gödöllői Önkormányzat. A verseny megrendezésén túl támogatni szeret­nék a versenyeken feltűnt tehetséges fiatalokat, s a határon túli magyaroknak is szerveznének kul­turális vetélkedőket. Az alapítvány természetesen nyitott, s várják a további támogatókat! K. Á. A T HEPPI­S(0)#?SZDÉJ Nagyszabású születésnapi puli a Kurír-Elefánt egyéves fennállása alkalmából 1992. december 4-én, délután fél 3-tól a budapesti Vörösmarty téren. Házigazda és műsorvezető: CINTULA (Keresztes Tibor) Sztárvendég: GESZTI PÉTER és a RAPülők valamint : SZEGŐ ANDRÁS és vendége: FARKAS PÉTER olimpiai bajnok, aki ezúttal nem birkózik, hanem énekel és még: GALLA MIKLÓS, KOVALIK BALÁZS (Holló Színház) rajtuk kívül: old boys koncert bedübörög: xl sisters ott lesz: BACH Szilvia parodista exkluzív sztárvendég: PRESSER GÁBOR, aki az LGT-Kurír-Elefánt rejtvénypályázat szerencsés nyertesei között kisorsol 10 db LGT Nagy Képes Kottás Emlékkönyvet. Láthatnak: Elefánt-Össztüzet, DR. TORGYÁN JÓZSEF, a Kisgazdapárt elnöke, valamint az Elefánt összes díj­rektorának részvételével, Juszt László elővezetésében. Vetélkedő a helyszínen, nagyon könnyű kérdésekkel, nagyon nagy nyereményekkel (6 db kétszemélyes bécsi éjszaka, félpanzióval!) Ivási lehetőség: Elefánt-sör, Elefánt-koktél. Étkek: Elefánt-szendvics. Tessék eljönni!

Next