Kurír - esti kiadás, 1993. január (4. évfolyam, 1-20. szám)
1993-01-28 / 19. szám
1993. január 28. mikor Paudits Béla tizenhárom, sikerekben bővelkedő év után váratlanul szakított nemcsak a Madách Színházzal, haem a színészi pályával is, rádásul elszegődött a vendégláziparba, senkinek sem mondtam a valódi okokat. - Nem a Madách Színházzal élt bajom, bár rosszul esett, egy a korábbi sikereim után már csak a Macskákban voltam szükség. Harminchét éves éltam akkor, családot akartam lapítani, s úgy éreztem, hogy a sínpadot és a magánéletet em tudom ,m időben, ám érzelmileg sszeegyeztetni. zért könnyű hívvel mondan búcsút a sínpadnak. Megnősültem , követtemsaládom vendéglős hagyomáyait. Megszerettem ezt a szakmát, szívesen csináltam, nem szégyelltem, sőt. Azért persze em szakadtam el teljesen előző hatásomtól. Folytattam önálló ireimet, időnként felléptem a Revízióban. De egy napon megszólalt a telefon: közeledik Macskák ötszázadik előadása , szeretnék, ha erre az egy alalomra visszajönnének a darab kedeti szereplői: Almási Éva, Baumann Péter és én. Ennek a invitálásnak nem lehetett nevet mondani. - Az invitálásnak, vagy a mvágynak? - Őszintén mondom, nem angott a reflektorfény. Azokon az években naponta menm el a Madách Színház előtt, egyszer sem dobbant meg azívem, mégiscsak ott lenne a ilyem! Ám Kerényi Imre se akart lemondani rólam, lhúzta az orrom előtt a mélsmadzagot. Elküldött a lakáimra egy színdarabot, hogy rá van időd, olvasd el!”. Ez all a Gettó, Joshua Sobol drámája. Elolvastam és elbőgtem magam. Ha ezt a szerepet nem iszom el, megbüntet miattam isten. Elvállaltam, és elkezdem próbálni. De csakhamar itt a másik „kerítő” Szirtes ámás személyében. „Ha már gyis itt vagy, vedd vissza újra, *y te végleg a Macskákat is!” Megdumált, visszavettem. De Imrének ez még nem volt elég. Elkezdett „főzni”. „Ismered Lloyd Webber: József és a színes, szélesvásznú álomkabát című musicaljét?” Persze, hogy ismertem! Amikor Ausztráliában vendégszerepeltem az önálló estemmel, ez volt az első színdarab, amelyet ott megnéztem. Pocsék előadás volt, végig aludtam a nézőtéren. „Ezt nem!” - vágtam oda. „De csak próbáld meg!” Addig-addig győzködött, amíg kínomban igent mondtam. 1991 tavaszán volt a premier és a múlt hét végén a százötvenedik előadás. Később Webber is eljött, hogy megnézze a produkciót és annyira „belémszeretett”, hogy levette magáról a dzsekijét és nekem ajándékozta. Azóta is kegyelettel őrzöm, fel se merem venni, nehogy bepiszkolódjon. És akkor már nem volt megállás. Még abban az évben jött a Kabaré, a kikiáltó szerepe, amelyre régen vágytam. — így hát most fellép a Józsefben, a Macskákban és a Kabaréban! Kevés színésznek adatik ?Meg egy időben három ilyen álomszerep! - Ragyogóan is érzem magam! De ezzel együtt most sem tartom nyugdíjas állásnak a színészi hivatást. Most még kevésbé, mint hét-nyolc évvel ezelőtt! Nem látom biztosítva a jövőmet. Mi lesz velem ötvenéves koromban? Megtűrt epizodista? Ezzel bizony számolnunk kell. - De addig van még jó néhány éve! - Igyekszem is kihasználni! Az elmúlt nyáron Kanadában jártam. Akkor láttam egy csodálatos musicalt, a Kabaré szerzőjének új művét, A pókasszony csókját, amely az Oscar-díjas filmből készült. Utána azt mondtam magamnak: ha eljátszhatnám benne Medina szerepét, nem éltem hiába! Fantasztikus szöveg, zseniális zene, szédületes feladat! Úgy tudom, hogy Kerényi Imre már le is kötötte a Madách számára. Alig várom, hogy sor kerüljön rá! - Ahhoz képest, hogy szakított a színpaddal, szinte minden este játszik. - Nem osztatlan örömmel! Van úgy, hogy szombaton Macskák, vasárnap délután és este Kabaré, utána egymás után három József. Nagyon fárasztó! Már nem egyszer vettem észre, hogy néhány taktusra, tánclépésre „átcsúszom” az egyik szerepből a másikba. Kész életveszély! - Nem vágyik a sok musical mellett prózai feladatokra is? - A Pókasszony csókjában bőven van próza is. De ha egyszer felkérnének rá, hogy játszam el Lucifert a Tragédiában, azonnal rohannék! - Hogyan tartja kondícióban magát? - Ha van időm, nagyokat sétálok a kiskutyámmal. Pontosabban sétáltam. Mert most már félek, nem biztonságos a csavargás. A minap kétszer is belém kötöttek a sötét utcán. Szerencsére megúsztam ezeket a „találkozásokat”, mert a kiskutyám elriasztotta a támadókat, máskor meg a járókelők. - Úgy hallottam, hogy babonás ember, hisz a horoszkópokban, sőt a spiritizmusban is! - De mennyire! Legnagyobb ellenfelem a telihold. Az ilyen napokon el vagyok varázsolva és minden baj ér. Nem hiszek a halálban! A szüleim már nem élnek, de mindennap beszélgetek velük. Tanácsokat adnak, biztatnak, óvnak a várható bajoktól. S ha nem hallgatok rájuk, mindig pórul járok... GARAI TAMÁS A Pókasszony hálójában . KULTÚRA 15 MINDENNAP AZ FM 71,63 MHZ-ES ULTRARÖVIDHULLÁMON! 14.00-20.00 ÓRÁIG. 1149 Budapest, Angol utca 13. Telefon: 183-1574 FELVÉTELT HIRDETÜNK alap- és középfokú ff FFEST ÚRKÉPZŐ tanfolyamainkra. Jelentkezés és további információk kizárólag személyesen! (Munkanapokon 8-16 óráig.) Címünk: 1033 Budapest, Szentendrei út 89.