Kurír - reggeli kiadás, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-19 / 106. szám

G HATÁRON TÚL TŰZSZÜNET SZANKCIÓKKAL A boszniai Srebrenicában az emberek továbbra is az óvóhelyeken szoron­ganak, nem mernek ki­menni az utcára annak ellenére, hogy vasárnapra virradóra tűzszünetben állapodtak meg a muzul­mán és a szerb katonai vezetők. Az egy éve ostromlott város lakói ugyanis attól félnek, a szerbek most sem tartják tiszteletben a fegyver­nyugvást, és ismét lőni fogják a települést. Kato­nai szakértők véleménye szerint a tűzszüneti egyezmény a gyakorlat­ban azt jelenti, Srebreni­ca muzulmán védői me­gadták magukat a szer­­beknek, hogy megvédel­mezzék a polgári lakossá­got. A bosnyák erőknek ugyanis el kell hagyniuk a várost, fegyvereiket pe­dig az ENSZ felügyelete alá kell helyezniük. A tűzszünet vasárnap reggel 4 óra 59 perckor lépett érvénybe. Akkor­ra azonban már elfo­gyott az ENSZ Bizton­sági Tanácsának a türel­me és újabb szigorú rendszabályokat hozott a szerbek ellen. A jövő vasárnapi orosz népsza­vazásra tekintettel a döntés csak április 26-án lép életbe. Most tehát javarészt jelképes intéz­kedésről van szó. Az Oroszország és Kína tartózkodásával elfoga­dott ENSZ-határozat szerint külföldön befa­gyasztják minden ju­goszláv vállalat pénzügyi forrását. Élelmiszer és gyógyszer kivételével nem szabad árut szállíta­ni Jugoszláviába sem szárazföldön, sem vízi úton. Szigorúan korlá­tozzák a tranzitszállít­mányokat is, és azokat csak a szomszéd orszá­gok egyes, kijelölt hatá­rállomásain engedik át. A Dunán, Mohács és Dévény között csak olyan rakományok jut­hatnak át, amelyeket az ENSZ engedélyezett. A világszervezet tag­államai lefoglalnak kül­földön minden jugoszláv tulajdonban lévő földi és vízi járművet, repülőgé­pet. A jugoszláv vállala­tok és polgárok számára megtagadnak minden­fajta pénzügyi és egyéb szolgáltatást. A tagálla­mok jogot kapnak arra, hogy a gazdasági embar­gót megsértő hajókat ül­dözve behatoljanak ju­goszláv vizekre. Ugyan­akkor a Biztonsági Ta­nács tudatta Belgráddal, hogy fokozatosan enyhí­tik a rendszabályokat, ha a szerbek aláírják a boszniai béketervet. Kulcs a feneketlen tóban „Minden jel arra utal, hogy Olasz­országban befellegzett a keresztény­­demokratáknak, pedig évtizedeken át azt hittük, hogy pártjuk sosem tűnik el a politika porondjáról” - a L’Indipendente című olasz lap cik­kírója vélekedett így abban az írás­ban, amelyben a ma véget érő refe­rendum kimenetelét latolgatta. Itá­liában vasárnap kora reggeltől este tízig járulhattak az urnákhoz a pol­gárok. Gondoltak azokra is, akik a szavazás kedvéért nem akartak le­mondani a hét végi kirándulásról. Ők még hétfőn délután két óráig voksolhatnak a mintegy 90 ezer vá­lasztóhelyiség valamelyikében. A népszavazáson nyolc kérdésre kell igennel vagy nemmel válaszol­niuk az olaszoknak. Ezek közül a szenátusi szavazás rendjéről szóló a legfontosabb. Ha a polgárok több­sége a változásra voksol, megkez­dődhet a második világháború után kialakult politikai intézményrend­szer átfogó reformja. Olaszország­ban 1947 óta 52 kormány volt ha­talmon. Ez a szám azonban azonban csak látszólag magas. A bársonyszé­keken ugyanis általában néhány tu­catnyi politikus osztozott, és gya­korlatilag valamennyi kabinetben a kereszténydemokratáké volt a meg­határozó szerep. Néhány politikus rendkívül nagy befolyásra tett szert. Közülük is kiemelkedik Giulio Andreotti örökös szenátor, aki hét­szer volt kormányfő, s emellett jó néhányszor állt valamely minisztéri­um élén. Valóságos politikai bom­baként robbant, amikor közelmúlt­ban több más pártvezető után ellene is vizsgálat indult, mert állítólag kapcsolatot tartott fenn a maffiával és köze volt a pártoknak juttatott kenőpénzek ügyéhez. Rajta kívül még 93 parlamenti képviselő és szá­mos egykori miniszter viselt dolgait firtatják Olaszországban. Az olasz televízió egyik hírműso­rában egy milánói polgár úgy fogal­mazott, hogy valamennyi vezető politikust hatalmas cellába kellene zárni, annak kulcsát pedig feneket­len tóba kellene dobni, hogy soha senki ne találja meg. Az indulatos kijelentés is jelzi, hogy Itáliában az emberek belefáradtak a botrányok­ba. Valószínű tehát, hogy a polgá­rok a megcsontosodott rendszer re­formja mellett döntenek, a parla­mentben és a kormányban pedig új, hiteleses személyiségeket akarnak látni, akit majd átírják a korrupción és személyi kapcsolatokon alapuló politikai játékszabályokat. O. S. igennel szavaznak? Adóztak és adakoztak Az Egyesült Államok polgárai­nak április 15-ig kell beküldeni az adóbevallási ívet. Alig 24 órával a határidő lejárta után Amerika elnöke és alelnöke nyilvánosságra hozta, hogy mekkora jövedelemre tett szert 1992-ben. Az elnök családjá­ban az ügyvédfeleség, Hillary Rodham Clinton volt a pénz­csináló. Az arkansasi Little Rockban a Rose ügyvédi iro­dában 203 ezer dollár bruttó jövedelemre tett szert az asszony.­­További 13 ezer dol-Ehhez képest Bill Clinton, Arkansas állam kormányzója­ként, csekély jövedelmet hozott a család konyhájára. A déli álla­mokban, valamint Amerika kö­zépső részén a fizetések köztu­dottan jóval alacsonyabbak, mint az ország keleti, nyugati és északi részén. Clinton 35 ezer dolláros fizetése azonban így is kirívóan kevés volt. New York állam kormányzójának, Mario Cuomónak például 1992-ben 130 ezer dollár volt az évi alapfizetése, a különböző adományok tet­tek ki, több mint 10 ezer dol­lárt pedig templomoknak jut­tattak. A házaspár nem feled­kezett meg a hajdani „alma mater”-ről sem. Hillary az ar­kansasi Wellesley College, Bill pedig a Yale egyetem támoga­tója volt. Ron Clark, a Rose ügyvédi iroda vezetője el­mondta, hogy az elmúlt évek­ben Clintonná átlagosan 100- 110 ezer dollár jövedelemre tett szert. A korábbi gyakorlat szerint minden év januárjában fizették ki az előző esztendő jutalékait. Mivel Hillary az év vége előtt lemondott munka­­közösségi tagságáról, az idén januárban esedékes összeget már decemberben felvette. Ezért szökött fel jövedelme 200 ezer dollár fölé. Clintonék összesen 290 697 dollárt tüntettek fel bruttó és 251 507 dollárt adózandó, tiszta jövedelemként. Ebből 70 228 dollárt fizettek be az ál­lamkasszába. Ez az összeg az Arkansas államnak és Little Rock városának befizetett helyi adatokat nem tartalmazza. Az Egyesült Államok al­­elnökének családja 1992-re na­gyobb jövedelmet mutatott ki Clintonéknál. Gore-ék bruttó bevétele 623 243 dollár volt. Ebből a hatalmas összegből Tennessee állam szenátora 461 529 dollárt kasszírozott be A föld egyensúlyban című, óriási példányszámban eladott kör­nyezetvédelmi témájú könyvé­ért. Az elmúlt év decemberé­ben Al Gore 50 ezer dollárt adományozott fiatalon elhunyt lánytestvére, Nancy emlékére a Tennessee egyetem számára. A pénzből környezetvédelmi tan­széket létesítenek. Gore-ék egyébként az állami és a városi adókat nem számítva 167 ezer dollárt fizettek be a szövetségi kincstárba. REGŐS PÉTER (New York) hír ütötte markát az ügyvédi A Clinton család múlt évi iroda tulajdonában lévő épület bevételét 8 ezer dolláros­­ eladásából. Hillary több cég kamatokból és osztalékokból igazgatósági tanácsának is tag­­álló - jövedelem egészítette jó volt. Ezekről a megbízatá­­ki.s Ezenkívül 6600 dolláros sokról a választási kampány­a adómentes kamatjövedelmet is kezdetekor lemondott. Az azt magukénak mondhatták. Clin­­megelőző időszakban azonban tonék 39 ezer dollárt tüntettek 32 ezer dollárt kasszírozott be fel az adóbevallási ív leírási ro­­e tevékenységből. vatában. Ebből 19 ezer dollárt Clintonéknál tavaly Hillary csinálta a pénzt és többet kasszírozott, mint Bill 1993. április 19. Elnöki tartásdíj Úgy látszik, nem elég egy ál­lamelnöknek a nagypolitika megannyi gondja, a külhoni diplomáciai kötelezettségek milliárdja, időnként még csalá­di afférok is nehezítik életét. Legalábbis ez a helyzet Carlos Menem argentin elnök eseté­ben, akinek viharos válási ügye már hosszú hónapok óta kínált izgulni­ és csámcsognivalót a dél-amerikai ország bulvársaj­tója számára. A 62 éves Menem és 50 éves exneje, Yoma 1966-ban háza­sodott össze, de a frigy enyhén szólva viharosra sikeredett, többszöri külön-, majd újbóli összeköltözéssel. Végleges sza­kításig akkor jutott a dolog, amikor a feleség politikai te­repre merészkedett: 1990-ben nagy vihart kavart sajtókonfe­rencián intézett támadást a Buenos Aires-i kabinet „vele­jéig romlott és korrupt tagjai” ellen. Menem ezek után egy­szerűen kitiltotta a hivatalos rezidenciáról: fegyveres test­őrei szó szerint kitették Yoma szűrét. Ám a válásnak hiába tettek közben pontot a végére, a jogi civódás máig húzódik. Egy Buenos Aires-i bíró először konkrét összegben szabta meg a Menem által fizetendő tartásdíjat, ám amikor ezzel nem ment semmire (a net úton-útfélen híresztelte, hogy az elnök nem fizet), most tavasszal újabb verdiktet ho­zott. Eszerint az államfő já­randóságának felét köteles ha­vonta egy elkülönített szám­lára átutalni Yoma számára. A helyi becslések szerint ez több ezer dollárt tesz ki, a kér­dés csupán az, mi lesz a kö­vetkező lépés, ha a makacs el­nök továbbra sem hajlandó be­tartani az ukázt? Letiltják a fi­zetéséből? SZ. G. Kitette az asszony szűrét

Next