Kurír - reggeli kiadás, 1993. június (4. évfolyam, 147-176. szám)

1993-06-18 / 164. szám

10 KULTÚRA Tizenhét évesen éltem át kamaszkorom leg­szebb nyarát. Nem sokkal előtte alakult meg világverő zeneka­rom, a Balatonon meg­ismerkedtem a vitorlá­zás örömeivel - még kormányozni is megta­nultam megitattak matrózfröccsel, és ked­vesem egészen az Al­földről utánam jött bi­ciklivel. (Alig tudtam elrejteni őt a vitorla­vásznak között.) És utána nem sokkal lát­tam először Robert Mulligan Kamaszko­rom legszebb nyara cí­mű filmjét, amelyet az HBO-csatornán vetí­tettek tegnap este. Mulligannak két nagy megjelenése elég volt a halhatatlansághoz: vér­­fagyasztó volt színész­ként a Kis Nagy Em­berben, mint Custer tábornok, és senki nem készített olyan zseniá­lis kamaszfilmet a II. világháború idejéből, mint ő, nyersanyagul használva Richard Bradford Lángoló haj­nali ég című regényét. (Kötelező olvasmány legyen tízen felül, hú­szon alul.) A lányokkal, a szesszel, a szexszel, a nagyzolással és a tit­kolt érzékenységgel küszködő srácok, a fő­hős zavart mosolya, könnyei, és első sikeres ölelése, a levelek apá­tól, és a titokzatos ka­tonaférjtől, Michel Legrand zenéje, ame­lyet Santana és Kovács Kati is sikerre vitt (Egy nyáron át) még őszinte volt. Még nem kínáltak hagymázas rágógumi­történeteket, még egy Flashdance is elképzel­hetetlen lett volna, nemhogy a Szombat esti láz. Annak idején úgy harangozták be a filmet, mint a felnőtté válás történetét, holott éppen az ártatlanság megóvásáról szólt, amelyre a legnagyobb zűrzavarban is szüksé­günk van. (GÉNÉMETH) JjUtvty Dokumentráció Sára Sándor - sok munka nélküli kollégájával ellen­tétben - alighogy befejezi az egyik filmjét, máris for­gatja a következőt. - Azért az én helyzetem sem irigylésre méltó - mondja. - A stúdióknak alig van pénzük, és egyre kevesebb az olyan szponzor, aki hajlandó mélyen a zse­bébe nyúlni. De azért nincs okom panaszra! Az elmúlt év végén készült el a Ma­gyar nők a Gulágon című háromrészes dokumentum­filmem, és az első részt - legnagyobb meglepetésem­re — már be is mutatta a televízió. Januárban elké­szíthettem Végjátékok című új játékfilmemet Domahidi Miklós kisregényéből, s a tervek szerint október első felében a közönség elé is kerül. A főszerepet Nagy- Kálózy Eszter alakítja. Mel­lette Máté Gábor, Andorai Péter, Ráckevei Anna, Se­ress Zoltán és Gálffi László láthatók majd a vásznon, de a fontosabb epizodisták kö­zött is olyanok vannak, mint Törőcsik Mari és - életének utolsó filmszere­pében - Mensáros László. A történet az 1950-es évek­ben játszódik. Nem volt könnyű előteremteni hozzá a pénzt! Szerencsére a Pos­tabank „beszállt” a költsé­gek több mint felével. Emellett egy kétrészes do­kumentumfilmen dolgoz­tam, és még most sem ké­szültem el vele. A címe: Aki magyar, velünk tart. Azokat a drámai eseményeket idézi fel, amelyek Somogy me­gyében a csurgói járásban estek meg 1956 utolsó hó­napjaiban. Az első rész már dobozban van, de a folyta­táshoz még hiányzik né­hány millió. A forgató­­könyv egyébként a jelenleg Svájcban élő Kovács An­dornak, a csurgói járás egy­kori forradalmi bizottsága elnökének könyve nyomán készült. Megszólalnak ben­ne az akkori napok-hetek még életben lévő résztvevői és szemtanúi is. Eredeti do­kumentumokat sajnos nem találtunk, még egyetlen ko­rabeli fényképet sem. - Következő­ munkája? - Egy „politikamentes” játékfilmet készítek elő. Úgynevezett háromszög­történet. Egy baleset kö­vetkeztében ketten meg­halnak, az életben maradt harmadik pedig lepergeti a fantáziájában, hogy mi lett volna, ha ő az áldozat. A forgatókönyvet ezúttal is Domahidi Miklós írta, aki 1956 óta Svájcban él. Ak­kor kellett menekülnie, amikor már bemutatásra várt egy drámája, és kiadás előtt állt egy regénye. Svájcban több kötete jelent már meg, s mostanában nálunk is kiadták két mun­káját. Ez már a harmadik közös filmünk lesz, a Kö­nyörtelen idő és a Végjáték után. Sokatmondó címe: A halottak fütyülnek ránk. - Gyakran merül fel a ne­ve, mint fontos pozíciókra ki­szemelt személyiségé. - Valóban felkértek arra, hogy vállaljam el a televízió alelnöki tisztét, de nem vál­laltam. Ezzel szemben elő­rehaladott beszélgetések zajlanak arról, hogy én le­gyek a Duna Tévé igazga­tója. Idáig nem mondtam sem igent, sem nemet, mert néhány feltétel még tisztá­zásra vár. - Nem fél alkotóművész­ként beülni egy íróasztal mögé? - A nap számomra is 24 órából áll. Ha ebből tizen­kettőt igazgatóskodok, még marad másik 12 filmkészí­tésre és alvásra. Az biztos, hogy ha elvállalom az igaz­gatóságot, csökkenteni fo­gom a konzervműsorokat és igyekszem saját tévéjátéko­kat és tévéfilmeket is létre­hozni. - Miért van az, hogy a te­levízióban vetített régi ma­gyar filmeket imádják a né­zők, az újak pedig - ha egyáltalán vannak - üres nézőterek elő­tt peregnek a mozikban? - Nem csak a magyar, de a leghíresebb amerikai sztárokat felvonultató pro­dukciók is! Ez világjelen­ség, de bízom benne, hogy átmeneti állapot, és a kö­zönség előbb-utóbb vissza­tér a mozikba. Mert egé­szen más egy műalkotást otthon, papucsban, söröz­­getés közben „nézegetni”, mint koncentrálásra kész­tetve egy kényelmes, ottho­nos filmszínházban. GARAT TAMÁS Sára még gondolkodik a Duna Tv ügyében­Fotó: PETŐ ZSUZSA MISETURNÉ Éjjel indult németországi turnéjára a Honvéd Együt­tes, valószínűleg lapunk megjelenésével egy idő­ben lépik át a határt. Tolcsvay László és Tolcs­­vay Béla Magyar miséjét június 19. és 27. között több német nagyvárosban is előadják. A kilencven­­fős társulat fellép Mün­chenben, Aachenben, Bottropban, Arnsbergben, Hartemben és Dortmund­­ban. A turnén közreműkö­dik Pitti Katalin, Sasvári Sándor, a Tolcsvay testvé­rek, Vikidál Gyula, a Hon­véd Együttes férfikara és a Tavasz női zenekar. A koncertsorozat célja a Magyar Máltai Szeretet­szolgálat tevékenységé­nek támogatása. .. Kép szmejling Az Örömapa című amerikai film alkotói nem ismernek le­hetetlent: kerek perec bebizo­nyítják, hogy ha egy történe­­tecske valamennyi szereplője szép, okos, gazdag, egészséges és a nagy-nagy szívét a tenye­rén hordja, abból is lehet közel kétórás nézhető mozit össze­hozni. Sőt még drámai „konf­liktusokkal” is megtűzdelni. Ezekből néhány­­ mutatóba: a tündéri kis menyasszony meg­sértődik, mert daliás vőlegénye turmixgéppel ajándékozta meg (szakácsnőt akar belőlem csi­nálni?). Az após csekkfüzete be­leesik a tóba, az örömapa meg utánapottyan, mindenki szeme láttára. A méregdrága fekete szmokingról kiderül, hogy kék, s ráadásul műszálas is (aljasul becsaptak!). Az emeletes eskü­vői torta 1200 dollárba került, de jó, ha megért ezz­et. Egyszó­val van itt gond, probléma, lelki válság - csőstül. Lehet min iz­gulni, majd jólesően elnyúlni a mozifotelben: na, ez is szeren­csésen megoldódott... De azért a kölcsönhattyúk „betelepítése” egy kissé túlzás! Ám a lótifuti esküvőrendező igazán eredeti figura! A leánykája „elvesztésén” bánkódó örömapát az egyik legnépszerűbb amerikai film­komikus, Steve Martin alakítja, feleségét pedig az egykori An­nie Hall Oscar-díjas címsze­replője, Diane Keaton, ezúttal is magával ragadóan. Ideális if­jú pár az elsőfilmes Kimberly Williams és a már befutott George Newborn, de a néhány szavas epizodisták is jobbnál jobb karakterfigurák. (Könnyű Hollywoodnak: van kiből, mi­ből válogatni.) Olyan az egész film, mint egy jó nagyra­: felfújt, csillogó-villo­­gó, színes, sőt illatos, szemkáp­ráztató szappanbuborék. Vajon mi lehet az „üzenete”? Bemutató június 25-én. (GARAT) Akik úsznak a boldogságban: Diane Keaton és Steve Martin 1993. június 18. KLIPSIKK Magyar sikert hozott a pozsonyi Lyra-fesztivál klip­­versenye. Kovács Ákos Helló című dala második he­lyezést ért el. - A cannes-i MIDEM után Európa második legna­gyobb zenei rendezvényévé nőtte ki magát a szlová­kok fesztiválja - mondja a díjazott. - Felvonultak a különböző lemezkiadók, a koncerttechnikát forgalma­zó vállalatok. Én a saját cégemmel, a White Falconnal neveztem. Együttműködési szerződés köt a világ egyik legjelentősebb független kiadójához, a Peer Musichoz, általuk neveztük a clipet a versenybe. - Mit ér ez a második hely? - Anyagilag semmit, csupán erkölcsi dicsőséget. Negyvenhárom filmet nézett meg a zsűri, a első he­lyet egy kimondhatatlan nevű, ám a Music Television­ban gyakran látott zenekar nyerte. Hogy a verseny mennyire komoly, bizonyítja, hogy tavaly Annie Len­nox Why című clipje győzött. Gondolom, hogy a dal sikere is az elismerés, de nagyobb jelentőséget nem szabad az egésznek tulajdonítani. Csupán annyit, hogy öt percig egy magyar számra figyeltek különböző or­szágok tévései. " - Nagy siker lett önálló lemeze. Mi a helyzet a Bo­nanza, Banzai háza táján? - írok egy lemezt a zenekarnak, ez lesz hetedik al­bumunk. - A rajongók bizonyára örülnének egy önálló Ákos­­koncertnek. - Rengeteg levelet kapok, hogy legyen ilyen ren­dezvény, s örömmel újságolhatom, hogy a jövő év áp­rilisában önállóan is megpróbálom megtölteni a­ Buda­pest Sportcsarnokot. (GRÉCZY) Kovács Ákos díjat nyert S­zívveretes premier ■ Dankó Pista címmel zenés álomjátékot mu­tatnak be ma este Veszprémben, a Petőfi Szín­házban. Az író, Csemer Géza azonban nem le­het jelen darabjának ősbemutatóján. Infarktus­­gyanúval kórházba szállították. - Mi történt? - Sokat betegeskedtem, fáradékonyság gyö­tört, nagyon rosszul lettem - mondja az író. - Behoztak a kórházba. Az orvos szerint elképzel­hető, hogy túlestem már egy infarktuson, de hogy öt napja vagy öt éve, nem lehet tudni. Ám nem csoda, hogy ez történt. Rengeteget dol­goztam az utóbbi időben, befejeztem a Dankó Pista-darabot, a tévében is volt munkám. Itt ugyanis egy új, a cigány kulturális élettel foglal­kozó magazinműsor indul, a Habiszti. Ennek első részét készítettük el, amely ugyancsak Dankó Pistáról szól. - A Habiszti, gondolom, jelent valamit cigány nyelven... - Persze. Nehéz lefordítani, körülírni könnyebb. Kamu, nem igazi, megjátszott, fur­csa dolgok jelzőjeként használják a cigányok. Egyébként ugyanez lesz a címe a regényemnek. Mostanában tettem le a tollat, befejezetten áll a kézirat, már csak kiadó és pénz hiányzik. - Veszprémben ma este tartják darabjának ősbe­mutatóját. Nem sajnálja, hogy ez ön nélkül zajlik majd? - Dehogynem! Pár napot még biztos kór­házban kell töltenem. Pedig a mai bemutatóra országgyűlési képviselőket is meghívtunk, ígér­ték is, hogy eljönnek. Sőt úgy néz ki, Habsburg Ottó is megtiszteli az eseményt, aki - mint el­mondta - nagyon szereti a Dankó Pista-dalo­­kat. De ha ő mégsem jelenik meg, fia - aki je­lenleg magyarul tanul - mindenképpen, őt Bethlen István gróf hozza magával. - Előfordulhat, hogy betegsége miatt elmarad a premier? - Biztos, hogy lesz bemutató. (KÁG) Csemer Géza Fotó: SCHILLER KATA K­ÓRKÉPKÖNYV Néha véletlenen múlnak nagy találkozásaim. A napokban fel­keresett egy kopasz, szakállas, 2­3 éves fiatalember, aki azt hit­te, együtt énekeltem egy temp­lomi kórusban feleségével, és a Kaléb­ól indultam bulizni leg­jobb barátjával. Az ő embere egy másik G. L. volt (meglepő­en sokan vagyunk), de így is el­hozta nekem az elmúlt hét év könyvvé vált kórlapját. Majd az idő eldönti, hogy Karel - eredeti nevén Juhász Károly - kötetét, az Évek könyvét minek minősítik: pszi­chológiai tanulmánynak, kordo­kumentumnak, egy deviáns ka­masz firkálásainak, esetleg izgal­mas irodalmi kalandnak. A mű­faji meghatározásokat ezúttal fe­lejtsük el, hiszen Karel megkínál bennünket versekkel, jéghideg logikájú, szinte örkényi mélysé­gű novellákkal, aforizmákkal, és néha nehezen fogható agymené­sekkel. Az örök elégedetlen, az örök „ellenzéki” írásai ezek, aki nem rendszerhez kötődően lá­zad, hanem azért, mert nem lát kiutat­­ még a szerelemben sem, hiszen egy olyan, állandóan félúton lévő országban, mint Magyarország, a magánélet is közéletesedik. Véletlenül nyitottam ki e sorok írása közben a hamu­szürke borítójú könyvet, de már régóta tudom: egy könyv sosem véletlenül nyílik ki pont egy bizonyos oldalnál. „Egy ki­áltás százfelé szakadt a szélben, széttépte őt az idő.” A százból egyet azért próbáljunk elkapni. G. N. L.

Next