Kurír - reggeli kiadás, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-09 / 216. szám

A HATÁRON INNEN NEM SEMMI! Az év végére várhatóan a belföldi államadósság - az az összeg, amennyivel az állam tartozik töb­bek között a Magyar Nemzeti Banknak, a kincs­tárjegyeket, államkötvényeket megvásárlóknak - eléri a 2840,1 milliárd forintot. Egy év alatt az államadósság 669,4 milliárd forinttal emelkedik. LESZERELÉS, BEVONULÁS Augusztus 12-én - szolgálati idejük leteltével - a fegyveres erő­k állományából 22 ezer sorkatona (ebből 3 ezer határőr) leszerel. Döntő többségük 12 hónapos, a kétgyermekesek 6 hónapos szolgá­latot teljesítettek. Nem szerelnek le (csak majd rövidebb-hosszabb idő eltelte után) a kórházi ke­zelésben részesülők és a fogság, fenyítés hatálya alatt állók. A tűzijátékot kiszolgáló sorállomány­ból mintegy 70-en augusztus 23-án szerelnek le. Augusztus 2­5-2­6-án mintegy 23 ezer sorkötelest hívnak be, közöttük azokat a felsőfokú végzettsé­gű hadköteleseket, akik tanulmányaik előtt nem teljesítettek sorkatonai szolgálatot. A fiatalok közvetlenül a csapatokhoz, illetve a kiképzőbázi­sokra vonulnak be. A munkanélkülieket - kéré­sükre - soron kívül behívják. APEH-APÜSZ Az adóhatóság semmilyen szempontból nem tekinti tárgyalófélnek az APEH Üldözötteinek Szövetsége néven közismertté vált csoportot, mert az nem rendelkezik a legitimitáshoz szükséges törvényi feltételekkel - mondta Sallai Géza, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal sajtófőnöke azt követően, hogy az adóhatóság jelzésére a Fővárosi Főügyészség felszólalt a bíróságnál az Apüsz bejegyzésével kapcsolatban. Az APEH, ha akarná, akkor sem tarthatna fenn kapcsolatot az Apüs­­szel, miu­tán annak még nem történt meg a bírósági be­jegyzése - szögezte le a sajtófőnök, aki azon­ban azt sem titkolta, hogy az APEH-nek nincs is ilyen szándéka. Ez már csak azért is így van, mert a csoport eddigi tevékenységével sokszo­rosan ártott az adóhatóságnak. KEVESEBB VÍZ FOGY Az idei év első felében 4,5 százalékkal csökkent a vízfogyasztás a tavalyi esztendő ugyanezen időszakához képest - közölte Csernyánszky László, a Fővárosi Vízművek műszaki igazgató­­helyettese. Az első félév 161 millió köbméteres vízfogyasztása 2 millió köbméterrel tér el a ter­vezett 163 milliótól. Júliusban tovább folytató­dott a csökkenés, a tervhez képest 4 millió köb­méterrel volt kevesebb a fogyasztás. Jelenleg a vízfelhasználás 62 százalékát a lakossági fo­gyasztás teszi ki, amely a magas - 21,8 forint köbméterenkénti - vízdíj miatt jelentősen el­marad a múlt évitől. A visszaesés a lakossági fo­gyasztás mellett az ipari üzemek csökkenő fel­használásában is megmutatkozik. AZ ALFÖLD RÁDIÓJA Négy évtizeddel ezelőtt, 1953. augusztus 9-én vasárnap este kezdte meg műsorszolgáltatását a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója. Szolnok megye nyolc településének nyolcezer lakásába vezetéken jutott el a napi egyórás műsor, amely termelési híradó és kultúragitáció volt, de a szerkesztők üdvözölték a begyűjtésben élenjáró parasztokat is. A Magyar Rádió Szol­noki Körzeti Szerkesztősége ma 17 belső és 50 külső munkatárssal az „Alföld rádiója”-ként öt megyét érintő adókörzettel, a 222 méteres kö­zéphullámon, naponta 3,5-4 órában sugároz közszolgálati és kereskedelmi műsort. KÉNYSZERPIHENŐ A HATÁRON Folyamatos volt a forgalom a magyar hatá­rátkelőhelyek többségén - közölte a BM Határőrség ügyelete vasárnap. Biharkeresz­­tesnél a személyforgalomban ki- és befelé is öt-öt óra volt a várakozási idő. Az országba belépni szándékozóknak Tompánál ugyan­csak öt órát, Szegednél pedig két órát kellett sorban állniuk. A kifelé menő forgalomban Nagylaknál öt, míg Gyulánál két órába ke­rült az átjutás. A teherforgalomban reggel a nagylaki kilépő forgalomnál mintegy 27 órás vesztegetés után juthattak át a kamionok. Bi­­harkeresztesnél négy-, Gyulánál három-, Zá­honynál pedig hatórás sorban állásra kény­szerültek a teherautók. A belépés csupán Ré­­dicsnél és Biharkeresztesnél nem volt folya­matos, ahol két-, illetve egyórás kényszerpi­henőt tartottak a sofőrök. Vígsátor Nyár van, a sátorveré­sek időszaka. Képünkön mégsem valamely nép­szerű, valódi, avagy vad­kemping szerepel. Jól felismerhető a helyszín, a háttérben a Nyugati pályaudvar Gustave Eif­fel tervezte épülete. ( Fotó: KÖVESDI RÉKA halaszthatatlan felújítás miatt kiköltözni kény­szerült Vígszínház alig egy villamosmegállónyi­­ra települt az eredeti színházépülettől, így, ránézésre, még nem tudjuk, hol is lesz a nézőtér, az öltözők, lesz-e, és mekkora büfé, milyen hőmérsékletre számíthatunk, ha el­múlnak a nagy mele­gek, isten szabad ege alatt, amelyet nem kő­falak, csupán vászon vá­laszt el tőlünk. Ki tudja, milyen színházi öltö­zékben illik megjelenni egy sátorszínházban? Csak sejtjük, a jogging azért nem lesz itt sem ildomos viselet. Vénasszonyok nya­rán, őszi szelek idején, téli hóesésben itt keres­hetjük a társulatot, a né­zőteret, a népszerű da­rabokat. Találkozóinkat így leszünk kénytelenek megbeszélni: várlak kez­dés előtt tíz perccel a Nyugatinál, a sátor be­járata előtt. (TÓTH) Autós, fizess! A személygépkocsik 350 forint tehát az 1995-ös tarifákon az tot, míg a teherjárművek 1200 időközbeni infláció is meg fog forintot fizetnek majd az M1 -es mutatkozni. Amennyiben a ma­autópálya Győr-Hegyeshalom gyár bankrendszer az elkövet­­kezetti szakaszán. Az első kezendő években sikeresen koncessziós formában épülő fejlődik, elképzelhető a hitel­autópályát 1995 végén adják kártyás fizetési forma beveze­­tt a forgalomnak. A dön­­tése. Az viszont biztosnak lán­­cessziós Autópálya Iroda tájé­­szik, hogy az utat gyakran hoztatása szerint a 24 milliárd használók - egy később ki­forintos beruházás megvalósí- dolgozandó bérletrendszer for­­rása várhatóan októberben májában - kedvezményeket kezdődhet meg, kapnak. Győr és Hegyeshalom Az új út az autósoknak jelen­ között a fizetés miatt csak egy­fősen megkönnyíti az utazást, szer kényszerülnek megállásra, s közelebb hozza egymáshoz mégpedig Mosonmagyaróvár­­az osztrák és a magyar fővár­nál, ahol a teljes szakasz díjat resz. Ennek azonban ára van, egyszerre kell kifizetni. Termé­­ugyanis az autópálya haszná­­szetesen, aki csupán Moson­­latáért fizetni kell. A jelenlegi magyaróvárig utazik, annak kalkulációk az 1992-es árszin- csak ezért a távolságért kell­­e­tet figyelembe véve készültek, rónia a pálya­díjat. A visszavágy villamosa A villamosok a Jászai Mari térről indulnak, végigmennek a Duna partján, a 2-es villa­mos vonalán, egészen a Boráros térig. Szombaton és vasár­nap, óránként. Eze­ken a kocsikon kalauz adja a jegyet, zene szól, és természete­sen, mint a tábla is felhívja rá a figyelmet, köpködni tilos. Ezeken a villamo­sokon mi már utaz­tunk. A 63-as vonalán, a 18-ason, és amikor 7-re vártak a Nemze­tinél - amikor még állt a Blaha Lujza té­ren Nemzeti -, bizony, akkor ilyen volt a 6-os villamos is. Peronos, kalauzos, az ütközőn pe­dig tujáztak a fiúk. Ó, ha ezek a villamosok nem csak hét végén járnának, és nem csupán a Duna partján! Ha elindulhatnának vissza az időben, az volna csak a nosztalgiajárat. Akkor a 60 forintos jegyet sem bánnánk­­ gyerekeknek, katonáknak, diákoknak, nyug­Fotó: VELLEDITS ÉVA díjasoknak kevesebb, mint féláron - hiszen oda jutnánk vissza, ahol 50 fillér volt a vo­naljegy, hetven az átszálló, 2,70 a hetibérlet, ugyanezen a vonalon. És talán a végállomá­son ott találnánk azt a fiút, aki akkor, egy ré­gi-régi nyárestén hiába várt. Budán szólna a zene, és mi elindulnánk, át a hídon, túlpar­ton lévő fiatalságunk felé. (TÓTH) 1993. augusztus 9. A sugárzás csapdájában Biztosan volt már a kedves Olvasó is úgy, hogy egyes helyiségekben, akár otthon, akár a munkahelyén, ku­tyául érezte magát. Nem tudta megmagyarázni miért, de például az iroda, a műhely, vagy éppen a hálószoba egyik sarkában még a szíve is másként vert. A magya­rázatot Baranyay Sándor természetgyógyásszal közö­sen kerestük. - Milyen negatív hatásoknak lehetünk kitéve - az anyóst leszámítva­­, mondjuk egy szobában? - Talán már a természetgyógyászattal különöseb­ben nem foglalkozók körében is közismert, hogy minden helyiségben találhatunk úgynevezett Hart­­mann-csomókat - ezek a vízszintes és függőleges sík csomópontjai -, valamint „vízereket”. Ha az agyunk egy Hartmann-csomó és egy vízér találkozási pontjá­nál fekszik, akkor érthető, miért érezzük magunkat ott állandóan rosszul.­­ Megkereshetők ezek a kritikus pontok? - Természetgyógyászok jelzőpálcákat használnak erre a célra. Ám aki a szokásosnál érzékenyebb az energiamezőkre, energiapontokra, annak elég meg­mosnia a kezét, szárazra törölnie, majd a tenyerét vé­gighúzva a fal közelében, érezheti azokat a bizonyos metszési pontokat. Nem árt azonban kihúznunk a tévé zsinórját a konnektorból, mert még a harmadik helyi­ségben is megérezhettük a képernyő mágneses erejét. - Ha feltérképeztük a lakásunkat és rossz helyen áll az ágy, mi a teendő.­­ - Amennyiben van elég helyünk, rendezzük át a szobát. Ha ez nem megy, bevethetjük a természetgyó­gyászat különböző „trükkjeit”. Kaphatók például kí­nai jelekkel ellátott lepedők, ágyneműk. A speciális je­lek áthelyezik az „allergikus” pontokat. Vigyázat! Ezen a területen is egyre több a kókler, a silány után­zatokat készítő. - És mi a helyzet az építőanyagok radioaktív sugárzá­­­­sával? - Az egyik bioenergetikus tanfolyamon hallottam először egy, a szakmában 30 éve dolgozó építésztől: a salakbetonból készült épületekben előfordulhat, hogy a falak sugároznak. Nem tudható, honnan került an­nak idején a kohóba az érc, így előfordulhat, hogy ra­dioaktív anyagok is voltak benne, ami aztán a betonba került. Természetesen nem nagy mértékű sugárzásra kell gondolnunk, de nem árt kimérni a lakásunk falait, ha salakbetonból készültek. Egy Geiger-Müller­­számláló megfelel erre a célra. Ha találunk olyan pon­tot, ahol jelez, akkor oda lehetőleg ne tegyük az ágyat, vagy a tv-fotelt. (SZEMAN) PETÁRDÁK FÉLÁLOMBAN Már csak tizenegyet kell aludni addig. Akkor lekerülnek a gon­dosan körülkötözött műanyag fóliák a csövekről. Először vakí­tó fények jelennek meg az égen. Aztán apró pontok szökkennek a magasba, hogy virágokká, ví­zesésekké nyíljanak, zöldbe, vö­rösbe, sárgába, a szivárvány szí­neibe vonják a sötétbe borult es­ti­s égboltot. Évtizedek óta nagy, össz­népi tűzijátékkal ér véget a nap, augusztus 20-a, amit hol Szent István napjának, hol az alkotmány, hol pedig az új kenyér ünnepének ne­veztek. A lényeg ugyanaz: egy város mozdul meg, ül ki az erkélyre, özönli el a hida­kat, a Duna mindkét partját, hogy végignézze a látvá­nyosságot. Vidéki rokonok érkeznek ezen a napon a fő­városba, nem akarván lema­radni a sziklapálmák dobba­násairól meg a Gellérthegyet rőtvörösbe vonó bengáli tűzről. Addig is, amíg ránk kö­szönt ismét Szent István nap­ja, harangzúgással, szentelés­sel, nagymisével a Baziliká­ban, a tűzvirágok útját fólia fedi, fegyveres őrök vigyáz­zák, hogy időnap előtt ne robbanjon, ne robbanjon semmi, sem a szobor körül, sem a Citadellánál, sem a Duna partján, sehol, ahol a szakemberek előkészítették a petárdákat. T. I. Fotó: PETŐ ZSUZSA Iratokért szerelmet B. Sándor sóshartyáni la­kos hadilábon áll a fele­ségével. Jelenleg válófél­ben vannak. Az egyéb­ként tüzes férfiú a na­pokban összetalálkozott a nejével, aki elköltözött a családi tűzhely mellől. Az asszonyka jóhiszemű­en megállt beszélgetni a férj urával, aki viszont se szó, se beszéd, kitépte az asszony kezéből a rek­lámszatyrot. B. Sándorné fel sem ocsúdott meg­döbbenéséből, a férj már messze járt a zacskóval. Ez a váratlan támadás nehéz helyzetbe hozta a fiatalasszonyt, hiszen a tasakban fontos dolgai voltak. A megbokroso­dott férj elvitte magával a személyi igazolványát, a betegbiztosítási kártyá­ját, és különféle orvosi beutalókat. A szatyorban volt azonban némi kész­pénz is, mintegy ötszáz forint. A feleség kénytelen volt a rendőrséghez for­dulni panaszával, hiszen iratok és pénz nélkül volt. Igen ám, de a meg­táltosodott apuci nem akarta visszaszolgáltatni az asszonyka értékeit. Il­letve visszaadta volna, ha élete párja megváltoztat­ja a döntését, és nem vá­lik el, hanem visszatér hozzá.­ A makacs férj hajthatatlanságán az sem változtatott, hogy a ren­dőrség okirattal való visszaélés vétségének ala­pos gyanúja miatt me­gindította ellene a nyo­mozást. (PETI) Gyógyító művészek Gondolhatnánk, ha orvosok adnak randevút egy­másnak, akkor a téma csakis orvosi lehet. Ám ezúttal a derék doktoroknak eszük ágában sem lesz szakmai kérdésekkel foglalkozni, annál inkább belefeledkez­nek majd a művészetekbe. Merthogy augusztus 13tól 15-ig immár tizennyolcadik alkalommal - ezúttal Kaposváron - rendezi találkozóját a Magyar Orvosírók és Orvos-képzőművészek Köre. A népes vendégsereg nemcsak hazánkból verbuválódik, el­jönnek Svájcból és az Egyesült Államokból is a mű­vészetkedvelő doktorok. Természetesen kiállítás is lesz, ennek megnyitásá­ra Szász Endre festőművészt kérték fel. A rendez­vény egyébiránt az Alpok-Adria Munkaközösség, a Balaton Füszért, a Somogy megyei kórház, valamint a Sándoz támogatását élvezi. B. P. F LAP- ÉS KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT azonnali belépéssel. Jövedelem: megegyezés szerint. Feltétel: ötéves szakmai gyakorlat, szakirányú felsőfokú végzettség, számítógé­pes szakismeret. Jelentkezés: 202*6721

Next