Kurír - reggeli kiadás, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-25 / 24. szám

1994. január 25. FRAKÍI. Bizonyos értelemben tréfásan azt is mondhat­nék, szombaton kora dél­után hóhért akasztottak. Merthogy az az úr, aki ezúttal a házasságkötési ceremónia aktív részese volt, ebbéli minőségében szemmel láthatóan nehe­zen tűrte, hogy a fotósok vakui most felé irányulva villogtak. Hirtelen meg­számlálni sem tudta, hogy hány esküvőn volt hasonló szituációban, persze akkor nem a fényképezőgép előtt, hanem mögött állt. Novotta Ferenc fotómű­vész, fotóriporter az egy­kori Ez a Divat divatfotós munkatársa ugyanis házasságot kötött egykori modelljével, Németh Évával az I. sz. Központi Házas­ságkötő Teremben. Mindezekből ki­található, Novotta Feri ezúttal tehát először vőlegény­ként, majd a szertar­tás végeztével már férfi minőségben tette tisztele­tét a Teréz körúti ceremó­nián. S nem tagadta meg Fotós I­v a­n esküvő önmagát, mert bár zömé­ben a kollégák fotózták a fotóst és ifjú párját, azért Feri kezéből sem hiány­zott egy kis automata fényképezőgép. Valószínű­leg nem is babonásak, merthogy a házasságkötő terem a Teréz körúton pontosan a 13-as szám alatt található. Ám ettől, vagy ennek ellenére még biztosan jó frigy köttetett. A szertartás után az ifjú pár fogadta a vendégek gratulációit, akiknek sorá­ban Novotta Feri modell­jeivel, aktív manökenekkel éppúgy találkoztunk, mint a divatszakma ismert kép­viselőivel, így eljött és gratulált például Vámos Magda, a divatbemutatók egyik honi nagyasszonya, jókívánságait fejezte ki az egykori főszerkesztőnő, dr. Medgyessy Ildikó, aki ma az Elegant Design Rt. elnök-vezérigazgatója. El­jöttek a fotós kollégák, így Lengyel Miklós és a régi barátok, többek között az egykori diszkós Éliás Gyu­la és az egykori férfi ma­nöken, ma vendéglős Kádi László, alias Létra is. A gratulációk után az ifjú pár hófehér limuzinba szállt, és a Kispipa vendéglő Ka­mara Clubjába, Aubel Er­vin birodalmába hajtatott az esküvői vacsorára. Németh Éva és Novotta Ferenc az anyakönyvezett gratulációját fogadják Az első csók, legalábbis hitvesi minőségben Barátok, kollégák balról jobbra: Lengyel Miklós fotóriporter, dr. Medgyessy Ildikó és Vámos Magda Strich Szilvia manöken édesanyjával érkezett A barátok: Kádi László (balra) és Éliás Gyula * Sztárallűrök Azt, hogy a sztárok ki­zárólag luxuskörülmé­nyek között hajlandók lakni, étkezni és utaz­ni egy-egy filmforga­tás alatt, mindenki tudja. Az azonban ke­vésbé közismert, hogy milyen különleges kí­vánságaik vannak, amihez mindenáron ragaszkodnak. Cybill Shepherd például kizárólag olyan homályo­­sító optikával engedte fényképeztetni magát a Simlis és a szende sorozat forgatása alatt, amely lá­gyítja a vonásait. Kolléga­nője, Kim Basinger ahhoz ragaszkodik, hogy a film­stúdiók minden reggel több üveg Eviani ásvány­vizet küldessenek fel szál­lodai szobájába­­ hajmo­sáshoz. Férje, Alec Bald­win viszont a mobiltele­font követeli meg, és or­dítozik, ha a készülék nem az ő igényeinek megfelelően működik. Whoopi Goldberg asszisztenst kér, és külön „zsebpénzt” is kiköt a szá­mára, míg Julia Roberts ahhoz ragaszkodik, hogy neve a filmplakátokon közvetlenül a cím alatt le­gyen feltüntetve, még­hozzá egyedül. Arnold Schwarzenegger számára saját fitnesstermet, és egészséges étkezést kell biztosítani. A múlt sztárjai közül Sammy Davis és Frank Sinatra óriási fehér limu­zinokat kötött ki magá­nak, míg Petin Martin golfpályát. Napjaink „extrakíván­­ság-listáját” Eddie Mur­phy, Bruce Willis és fele­sége, Demi Moore veze­ti. A fekete komikus a vi­lág egyik legdrágább szí­nészének számít a film­gyárak számára, hiszen nem csak tízmilliós gázsi­ját kell kifizetni. Murphy körülbelül 50 alkalmazot­tat tart, akik rokoni és baráti köréből kerülnek ki. Az pedig magától ér­tetődő, hogy mindannyi­­uk számára luxuslimuzi­noknak és lakókocsiknak kell készenlétbe állniuk a nap minden órájában. Azt pedig már a Para­­mont stúdió is - enyhén szólva - pofátlanságnak tartotta, hogy mindezek után Eddie még egy 235 dolláros McDonald’s számlát is benyújtott, amikor barátait meghívta hamburgerezni. Bruce Willis 5 millió dolláros gázsija mellé 22 tagú személyzetet is kért, felesége nem volt ennyire igényes, ő megelégedett 5 alkalmazottal. Vele vi­szont előfordult, hogy át­költözött egy másik szál­lodába, mert a luxuslak­osztály tapétájának színe nem ment a ruhatára szí­néhez. (FEB) Cybill lágyított vonásai Baldwin a mániákus mobiltelefonáló Julia nevével a Filmcím alatt találkozhatunk Whoopi asszisztens nélkül elképzelhetetlen Murphy még a hamburgert is felszámítja Valami hatalmas láthatatlan oroszlánszelídítő (szolidító) tesz mostanában féket a kép­viselők, politikusok nyelvére. Figyeli, tisztelt olvasó, hogy még a legelvadultabb ideoló­giai bajnokok, a legkérlelhe­tetlenebb ökölrázók is hogy megjuhászodtak a választási kampány közeledtével? Sehol egy hadüzenetszámba menő harcos nyilatkozat, hiányoz­nak a „kesztyűt az arcba” stí­lusú, párbajra hívó durvasá­gok, még az egyik legforróbb fejű koalíciós vátesz is - gondolom, nyelvet harapó kínnal - kinyögött valami olyasmit a minap, a hébe-hó­ba korábban lehazaárulózott ellenzékről, hogy „tiszteljük, mert tanulunk tőlük”. A négyéves, kimerítő hosszútáv­­futás végén úgy látszik, min­denki a legjobb arcát igyek­szik mutogatni. Persze, a há­borús évek nem múltak el nyomtalanul, kemény ránco­kat véstek az arcokra, gránit­profilú, recsegő hangú őr­mestereket faragtak érző szí­vű, lágy lelkületű, békés, to­honya családapákból is. Gát­lásos, szorongó, papírjaikat idegesen zizegtető honatyák viselkedtek a XVI-XVII. szá­zadi hitvitázók gördülékeny, „kígyót-békát, kénköves pok­lot” ordítozó modorában. Annál feltűnőbb most a változás. A padsorokban las­san háttérbe szorulnak a nagy rettenthetetlenek, közelebb ülnek a kamerához a nyájas, mosolygós kompromisszum­keresők. Mármost: melyik az igazi arcuk? Kik is ők? A föntebbi fejte­getésből tán úgy tűnik: kamé­leonok gyülekezete a tisztelt Ház, s ezek az emberek ha­zudnak és festik magukat. Pe­dig nem ilyen egyszerű a ma­gyarázat. Politikai amatőrje­ink, hivatalból professzionis­táink ugyanis a fél karjukat odaadták volna, ha sikerül miránk, választókra hasonlíta­niuk. Olyanok próbáltak len­ni, úgy szerettek volna haj­­longani a szélben, amint azt rólunk elképzelik. Mohón lesték az arcokat az utcán, a metrón, a villamoson, gyűjtö­gették a hozzájuk érkező le­veleket. Mit meg nem adtak volna, ha belterjes világuk fa­lán áttekintve tudják, kik va­gyunk, mit is gondolunk felő­lük. Most úgy hiszik, nagyobb engedékenységet, lovagiassá­got vár tőlük a közönség. Ezek az emberek a színpadi hatás bajnokai, a reflektor­­fény szerelmesei. Úgy röp­­dösnek az asztali lámpa körül,­­mint a lepkék. A mázsányi fény elvakítja őket. Segítsünk nekik önmagukra találni, pol­gártársaim. Lépjünk halkan, együttérzően a falhoz, és egy csöndes mozdulattal kapcsol­juk le a villanyt. BUJÁK ATTILA Lámpaoltás FRABK A KURÍR TÁRSASÁGI MELLÉKLETE Megjelenik minden kedden II. évfolyam 4. szám Szerkesztő: Dévai Kovács Gyula Fotó: Szegő Erika -Szegő Cs. Tördelőszerkesztők: Detre­i Vikolt, Mikes Vivien Rátonyi Gabriella

Next