Kurír - reggeli kiadás, 1994. március (5. évfolyam, 59-86. szám)

1994-03-01 / 59. szám

A HATÁRON INNEN AGY ELSZÍVOTT MÉRNÖKÖK Sokan azt állítják, a rend­szerváltás nyertese - ha egyáltalán lehet ilyen kate­góriát felállítani - a mű­szaki értelmiség. Ezt azzal támasztják alá, hogy a ma meglévő mintegy hétszáz­ezer munkanélküli között kevés a műszaki értelmisé­gi, s kár lenne letagadni, hogy az 1990-es társadalmi fordulat óta átlagjövedel­mük 70-80 százalékkal nőtt. Ez persze reálértéken legfeljebb tízszázalékos nö­vekedést jelent. Hogy végül is milyen helyzetben van­nak a fejlett technikáért, technológiáért, innováció­ért felelős emberek, nehéz megítélni. Mindenesetre az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság, valamint a Magyar Innovációs Kamara úgy gondolta, hogy leg­alább nagy vonalakban meg­tudja, mi is a valóság. En­nek megfelelően tavaly kér­dőíveket bocsátottak ki, és a válaszok alapján próbálták a végleges képet kialakítani. A vizsgálat mintegy tíz­ezer (pontosan 9840) műsza­ki értelmiségire terjedt ki. A felmérésekből egyértel­műen kitetszik: a kategóriá­ba tartozók 59 százaléka fő­állásban profitorientált vál­lalkozásoknál, 28 százaléka pedig egyetemeken dolgo­zik. A fennmaradó 13 szá­zalék az egyéb kategóriába sorolandó. 1990 és 1993 között mintegy 5200 mű­szaki értelmiségi munkavi­szony szűnt meg, miközben csak 1770 jött létre. Több mint érdekes vizs­gálati eredmény, hogy a műszaki értelmiségnél fenn­áll az elöregedés veszélye, kevés a fiatalok részaránya. Van olyan intézet Magyar­­országon, ahol a legfiata­labb mérnök 42 éves... Ez a tény azt bizonyítja, hogy a műszaki fejlesztés vonzere­je a pályakezdők szemében nagymértékben csökkent. Sajnos a nem vezető beosz­tású műszakiak aránya a kí­vánatosnál kisebb. Ha kü­lön kivesézzük azokat a te­rületeket, ahol a műszaki értelmiség átlagjövedelme jelentősen meghaladja az átlagot, akkor kitűnik, hogy 90 ezer forintot is meghala­dó fizetést mindenekelőtt a tervezővállalatoknál dolgo­zók kaphatnak. A jól pros­peráló cégeknél - mint például a gyógyszeripari vállalatoknál­­ 60 ezer fo­rintot meghaladó kerese­tekről beszélhetünk. Az iparvállalatoknál, kutatóin­tézeteknél dolgozóknál 40-60 ezer forint között mozognak a havi keresetek. Ugyanakkor az egyeteme­ken, főiskolákon az oktatók átlagjövedelme rendkívül alacsony: 31 ezer forint. Ha a közeljövőben nem rende­zik az oktatók bérét, a már eddig is működő, nem kívá­natos kontraszelekció olyan mértékű lehet, ami már érezhetően befolyásolja a felsőfokú oktatás színvona­lát. Ráadásul a jelenlegi köz­alkalmazotti törvény nem teszi lehetővé a teljesít­mény szerinti differenciá­lást. A felmérésből az is ki­derül, hogy a műszaki ér­telmiség a fejlett országban dolgozó kollégákhoz képest is alulfizetett. Ez a tény és a hazai műszaki fejlesztési és infrastrukturális körülmé­nyek nagymértékben kezd­­veznek az agyelszívásnak. (SZILÁGYI) Történelmi átverés Sokan vannak, akik szeretnének minél hamarabb túladni kárpótlási jegyeiken. Háromszáz nyírségi ember kapva kapott az alkalmon, hogy az Első Magyar Geo­termikus Villamoserőmű Kft. 120 száza­lékot ígért kárpótlási jegyeik fejében. Egyetlen feltételt szabtak: a jelentkezők­nek 500 forint fejében be kell lépniük a Történelmi Igazságtétel Bizottságba. Az első menetben a jelentkezők 20 százalé­kot kaptak kézhez. A kft. megígérte, hogy a fennmaradó 100 százalékot 90 napon belül mindenképpen kifizeti a tu­lajdonosoknak. Eljött a várva várt pillanat. Az eladók százai sorakoztak markukat tartva a nyí­regyházi művelődési házban. Mint kide­rült, hiába, a kifizetés elmaradt. „Jól át­vertek bennünket, én személy szerint több százezer forint értékű kárpótlási jegyet ad­tam le. És akkor még van a képükön bőr azt mondani, hogy nyugodjunk meg" - mondta felháborodva egy idős bácsika. Már-már elszabadult a pokol, mindenki hajtogatta a magáét, amikor az ajtóban gipszelt kézzel megjelent az igazgató, Vén István, aki balesetre, no meg admi­nisztrációs problémákra hivatkozott. Azonban a károsultakat ez sem tudta megnyugtatni, nekik szükségük volt a pénzükre. Nem hagyták ennyiben a dol­got, jegyzőkönyvet vetettek fel, amely­ben rögzítették, hogy az igazgatónak március 4-én ki kell fizetni a fennmara­dó részletet. Ezt az igazgató aláírásával hitelesítette. Azonban itt kell megje­gyezni, hogy a jegyzőkönyvre csak a Történelmi Igazságtétel Bizottságának pecsétje került, mondván, a budapesti székhelyű kft.-é otthon maradt... A következő forduló tehát pénteken lesz. (BLEIER) 1994. március 1. Inkább bontunk! A Ferencváros sem tartozik a fiatal kerületek közé, sok az elaggott épület, az öreg ház. Vajon van mitől tartaniuk az ott lakóknak? - Mi inkább bontunk, és nem adjuk el a végleg le­robbant házak lakásait - mondja dr. Gegesy Ferenc polgármester. - Az 1989- ben történt elidegenítések­­hez semmi közünk, azt az elődünk, a tanács hajtotta végre. Szerintünk két-há­­rom épületet nem lett volna szabad árulni. Persze nem azért, mert ingatagok. Az egyiket csak azért nem, mert abban túl sok a kom­fort nélküli lakás, a másik kettő pedig még jól megy­l a lábán, de földszintesek, háromlakásosak. Ezeknél­ a helyén sokkal célszerűbb lett volna nagyobb lakóhá­zat építeni. - Beszélnek belső és kö­­­zépső Ferencvárosról, az egyiket a Kiskörút és a Nagy­körút határolja, a másik a Nagykörút és a Haller utca között helyezkedik el, me­lyikre mi a jellemző? - A belső Ferencváros házai a századfordulón épül­­tek. A középső részen egy­más után sorakoznak a föld­szintesek és az egyemelete­sek. Itt bőven van mit bonta­ni. Egyébként tisztes hosszú­ságú a tilalmi listánk. Jóval több mint száz épület vár bontásra, aztán az Ipari kör­zetben is van egy-egy beékelt terület, ami akkor használha­tó ki, ha a mellette lévő he­lyeket is szabaddá tesszük. - Ezt hogyan lehet meg­valósítani? - Tavaly létrehoztuk a SEM IX. Rt.-t, amely az elfogadott terv alapján a bontandó épü­letek sorrendjét kijelöli, majd a felszabadított telkeket eladja. Ezt a pénzt az önkor­mányzat visszaforgatja vagy közművesítésre, vagy felújí­tásra, vagy kiköltöztetésre, illetve lakásszerzésre fordít­ja- A munka hosszú éveket vesz majd igénybe. - Kik a SEM tagjai? - Egy francia bank, az OTP és magas tulajdonrésszel az önkormányzat. • Építkezésre is sor került? - Tavaly 50-60 lakás épült, most egy szállodát húznak fel a Tompa utcában. - Amikor elköltöztetik a lakókat, szempont, hogy jobb lakást kapjanak? - Ha arra gondol, hogy na­gyobbat adunk és komforto­sat, akkor csak azt válaszol­hatom: igyekszünk. De annyi komfortos lakás nincs, mint amennyire szükség lenne. Szerintem már az is valami, ha egy bontandó épületből, egy düledező, málladozó ház­ból olyanba költöznek, ami stabilan áll a lábán. Ez önma­gában azt jelenti, hogy az életkörülményeik javulnak. -­ Ahol ennyi az öreg épü­let, ott miért nem rettegnek a lakók attól, hogy a ház a fejükre dől? - Amint mondtam, mi csak olyat ajánlunk megvételre, ami masszív, ahol semmi probléma nem lehet. Ilyen például a Jó­zsef Attila-lakótelep. A felmé­réseket pedig korán megcsinál­tuk, 1991 és 1992 között el­készültünk a munkával. Az el­vünk: nem dacolunk, nem tol­­dozunk-foltozunk, hanem vég­leges megoldásra törekszünk. CS. GY. A HISZ így hiszi A rendszerváltozás kezdete, azaz 1990 óta nincs előrelépés a Magyar Honvéd­ségnél, állítja a Hadkötelezettek Ideigle­nes Szövetsége, a HISZ. A szakmai kér­déseket hangsúlyozó párt tegnap tartotta bemutatkozó sajtótájékoztatóját. A HISZ úgy hiszi, Magyarországnak professzio­nális hadseregre lenne szüksége, amely egyrészt csapásmérő erőből, másrészt megyei szintű területvédelmi erőkből áll­na. A szolgálatot hivatásos, illetve szer­ződéses katonáknak kellene ellátniuk. Vagyis a január 1-jével élet­be lépett honvédelmi tör­vénnyel ellentétben meg­szűnne az általános hadkö­telezettség, s csak az húzná magára az angyalbőrt, aki elhivatottságot érez arra, hogy akár fegyverrel is szolgálja hazáját. Azok pe­dig, akik nem kívánnak a hadsereg kötelékébe lépni, adóval támogatnák a haza védelmét, mondta Varga Attila, a HISZ képviselője. A HISZ szerint ebből a támogatásból évente akár 120-150 milliárd forint is összejöhetne, ami több mint duplája a jelenlegi költségvetésnek! A mint­egy 70 ezres csapásmérő erő, illetve a territoriális védelmi erők ebből a bü­dzséből gazdálkodhatnak. A HISZ véleménye szerint nem lehet úgy felkészíteni a katonákat, ha nincs el­lenségképük. Ha pedig fegyveres konfliktusba ke­rülnénk bármelyik állam­mal, akkor sem frontot kel­lene nyitni, hanem a csa­pásmérő erővel az ellenség vezetési pontjait, központ­jait kellene megsemmisíte­ni. Többek között éppen azért, mert a szomszédos országok minden bizonnyal az ottani magyar kisebbsé­get küldenék a frontra ve­lünk szemben. A hadkötelezettek emel­lett állandó ENSZ fegyve­res erőt is szeretnének fel­állíttatni, amely a világ bármely részén bármikor bevethető lenne, így példá­ul akár idehaza is, amíg a hadsereget átalakítanánk az általuk tervezett új rendsze­rűvé. Emellett veszélyesnek Fotó: KERTÉSZ GÁBOR tartják, hogy a korábbi ke­leti elkötelezettség után most Nyugat felé orientá­lódunk, és az értelmezhe­tetlen a „Partnerség a bé­kéért” kapcsolat keretében szeretnénk kapcsolódni az észak-atlanti szövetséghez. S. N. RENDŐRSÉGI ESETEK AZ ELMÚLT HÉTEN (ul.20.-tl.27.) Az Országos Rendőr-főkapitányság adatai alapján BALESETEK HUZ BŰNESETEK­­P eset eset éI eset gyilkosság rablás betörés gazdasági bűnözés tűzeset, robbanás halálos

Next