Kurír - reggeli kiadás, 1994. március (5. évfolyam, 59-86. szám)
1994-03-01 / 59. szám
A HATÁRON INNEN AGY ELSZÍVOTT MÉRNÖKÖK Sokan azt állítják, a rendszerváltás nyertese - ha egyáltalán lehet ilyen kategóriát felállítani - a műszaki értelmiség. Ezt azzal támasztják alá, hogy a ma meglévő mintegy hétszázezer munkanélküli között kevés a műszaki értelmiségi, s kár lenne letagadni, hogy az 1990-es társadalmi fordulat óta átlagjövedelmük 70-80 százalékkal nőtt. Ez persze reálértéken legfeljebb tízszázalékos növekedést jelent. Hogy végül is milyen helyzetben vannak a fejlett technikáért, technológiáért, innovációért felelős emberek, nehéz megítélni. Mindenesetre az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, valamint a Magyar Innovációs Kamara úgy gondolta, hogy legalább nagy vonalakban megtudja, mi is a valóság. Ennek megfelelően tavaly kérdőíveket bocsátottak ki, és a válaszok alapján próbálták a végleges képet kialakítani. A vizsgálat mintegy tízezer (pontosan 9840) műszaki értelmiségire terjedt ki. A felmérésekből egyértelműen kitetszik: a kategóriába tartozók 59 százaléka főállásban profitorientált vállalkozásoknál, 28 százaléka pedig egyetemeken dolgozik. A fennmaradó 13 százalék az egyéb kategóriába sorolandó. 1990 és 1993 között mintegy 5200 műszaki értelmiségi munkaviszony szűnt meg, miközben csak 1770 jött létre. Több mint érdekes vizsgálati eredmény, hogy a műszaki értelmiségnél fennáll az elöregedés veszélye, kevés a fiatalok részaránya. Van olyan intézet Magyarországon, ahol a legfiatalabb mérnök 42 éves... Ez a tény azt bizonyítja, hogy a műszaki fejlesztés vonzereje a pályakezdők szemében nagymértékben csökkent. Sajnos a nem vezető beosztású műszakiak aránya a kívánatosnál kisebb. Ha külön kivesézzük azokat a területeket, ahol a műszaki értelmiség átlagjövedelme jelentősen meghaladja az átlagot, akkor kitűnik, hogy 90 ezer forintot is meghaladó fizetést mindenekelőtt a tervezővállalatoknál dolgozók kaphatnak. A jól prosperáló cégeknél - mint például a gyógyszeripari vállalatoknál 60 ezer forintot meghaladó keresetekről beszélhetünk. Az iparvállalatoknál, kutatóintézeteknél dolgozóknál 40-60 ezer forint között mozognak a havi keresetek. Ugyanakkor az egyetemeken, főiskolákon az oktatók átlagjövedelme rendkívül alacsony: 31 ezer forint. Ha a közeljövőben nem rendezik az oktatók bérét, a már eddig is működő, nem kívánatos kontraszelekció olyan mértékű lehet, ami már érezhetően befolyásolja a felsőfokú oktatás színvonalát. Ráadásul a jelenlegi közalkalmazotti törvény nem teszi lehetővé a teljesítmény szerinti differenciálást. A felmérésből az is kiderül, hogy a műszaki értelmiség a fejlett országban dolgozó kollégákhoz képest is alulfizetett. Ez a tény és a hazai műszaki fejlesztési és infrastrukturális körülmények nagymértékben kezdveznek az agyelszívásnak. (SZILÁGYI) Történelmi átverés Sokan vannak, akik szeretnének minél hamarabb túladni kárpótlási jegyeiken. Háromszáz nyírségi ember kapva kapott az alkalmon, hogy az Első Magyar Geotermikus Villamoserőmű Kft. 120 százalékot ígért kárpótlási jegyeik fejében. Egyetlen feltételt szabtak: a jelentkezőknek 500 forint fejében be kell lépniük a Történelmi Igazságtétel Bizottságba. Az első menetben a jelentkezők 20 százalékot kaptak kézhez. A kft. megígérte, hogy a fennmaradó 100 százalékot 90 napon belül mindenképpen kifizeti a tulajdonosoknak. Eljött a várva várt pillanat. Az eladók százai sorakoztak markukat tartva a nyíregyházi művelődési házban. Mint kiderült, hiába, a kifizetés elmaradt. „Jól átvertek bennünket, én személy szerint több százezer forint értékű kárpótlási jegyet adtam le. És akkor még van a képükön bőr azt mondani, hogy nyugodjunk meg" - mondta felháborodva egy idős bácsika. Már-már elszabadult a pokol, mindenki hajtogatta a magáét, amikor az ajtóban gipszelt kézzel megjelent az igazgató, Vén István, aki balesetre, no meg adminisztrációs problémákra hivatkozott. Azonban a károsultakat ez sem tudta megnyugtatni, nekik szükségük volt a pénzükre. Nem hagyták ennyiben a dolgot, jegyzőkönyvet vetettek fel, amelyben rögzítették, hogy az igazgatónak március 4-én ki kell fizetni a fennmaradó részletet. Ezt az igazgató aláírásával hitelesítette. Azonban itt kell megjegyezni, hogy a jegyzőkönyvre csak a Történelmi Igazságtétel Bizottságának pecsétje került, mondván, a budapesti székhelyű kft.-é otthon maradt... A következő forduló tehát pénteken lesz. (BLEIER) 1994. március 1. Inkább bontunk! A Ferencváros sem tartozik a fiatal kerületek közé, sok az elaggott épület, az öreg ház. Vajon van mitől tartaniuk az ott lakóknak? - Mi inkább bontunk, és nem adjuk el a végleg lerobbant házak lakásait - mondja dr. Gegesy Ferenc polgármester. - Az 1989- ben történt elidegenítésekhez semmi közünk, azt az elődünk, a tanács hajtotta végre. Szerintünk két-három épületet nem lett volna szabad árulni. Persze nem azért, mert ingatagok. Az egyiket csak azért nem, mert abban túl sok a komfort nélküli lakás, a másik kettő pedig még jól megyl a lábán, de földszintesek, háromlakásosak. Ezeknél a helyén sokkal célszerűbb lett volna nagyobb lakóházat építeni. - Beszélnek belső és középső Ferencvárosról, az egyiket a Kiskörút és a Nagykörút határolja, a másik a Nagykörút és a Haller utca között helyezkedik el, melyikre mi a jellemző? - A belső Ferencváros házai a századfordulón épültek. A középső részen egymás után sorakoznak a földszintesek és az egyemeletesek. Itt bőven van mit bontani. Egyébként tisztes hosszúságú a tilalmi listánk. Jóval több mint száz épület vár bontásra, aztán az Ipari körzetben is van egy-egy beékelt terület, ami akkor használható ki, ha a mellette lévő helyeket is szabaddá tesszük. - Ezt hogyan lehet megvalósítani? - Tavaly létrehoztuk a SEM IX. Rt.-t, amely az elfogadott terv alapján a bontandó épületek sorrendjét kijelöli, majd a felszabadított telkeket eladja. Ezt a pénzt az önkormányzat visszaforgatja vagy közművesítésre, vagy felújításra, vagy kiköltöztetésre, illetve lakásszerzésre fordítja- A munka hosszú éveket vesz majd igénybe. - Kik a SEM tagjai? - Egy francia bank, az OTP és magas tulajdonrésszel az önkormányzat. • Építkezésre is sor került? - Tavaly 50-60 lakás épült, most egy szállodát húznak fel a Tompa utcában. - Amikor elköltöztetik a lakókat, szempont, hogy jobb lakást kapjanak? - Ha arra gondol, hogy nagyobbat adunk és komfortosat, akkor csak azt válaszolhatom: igyekszünk. De annyi komfortos lakás nincs, mint amennyire szükség lenne. Szerintem már az is valami, ha egy bontandó épületből, egy düledező, málladozó házból olyanba költöznek, ami stabilan áll a lábán. Ez önmagában azt jelenti, hogy az életkörülményeik javulnak. - Ahol ennyi az öreg épület, ott miért nem rettegnek a lakók attól, hogy a ház a fejükre dől? - Amint mondtam, mi csak olyat ajánlunk megvételre, ami masszív, ahol semmi probléma nem lehet. Ilyen például a József Attila-lakótelep. A felméréseket pedig korán megcsináltuk, 1991 és 1992 között elkészültünk a munkával. Az elvünk: nem dacolunk, nem toldozunk-foltozunk, hanem végleges megoldásra törekszünk. CS. GY. A HISZ így hiszi A rendszerváltozás kezdete, azaz 1990 óta nincs előrelépés a Magyar Honvédségnél, állítja a Hadkötelezettek Ideiglenes Szövetsége, a HISZ. A szakmai kérdéseket hangsúlyozó párt tegnap tartotta bemutatkozó sajtótájékoztatóját. A HISZ úgy hiszi, Magyarországnak professzionális hadseregre lenne szüksége, amely egyrészt csapásmérő erőből, másrészt megyei szintű területvédelmi erőkből állna. A szolgálatot hivatásos, illetve szerződéses katonáknak kellene ellátniuk. Vagyis a január 1-jével életbe lépett honvédelmi törvénnyel ellentétben megszűnne az általános hadkötelezettség, s csak az húzná magára az angyalbőrt, aki elhivatottságot érez arra, hogy akár fegyverrel is szolgálja hazáját. Azok pedig, akik nem kívánnak a hadsereg kötelékébe lépni, adóval támogatnák a haza védelmét, mondta Varga Attila, a HISZ képviselője. A HISZ szerint ebből a támogatásból évente akár 120-150 milliárd forint is összejöhetne, ami több mint duplája a jelenlegi költségvetésnek! A mintegy 70 ezres csapásmérő erő, illetve a territoriális védelmi erők ebből a büdzséből gazdálkodhatnak. A HISZ véleménye szerint nem lehet úgy felkészíteni a katonákat, ha nincs ellenségképük. Ha pedig fegyveres konfliktusba kerülnénk bármelyik állammal, akkor sem frontot kellene nyitni, hanem a csapásmérő erővel az ellenség vezetési pontjait, központjait kellene megsemmisíteni. Többek között éppen azért, mert a szomszédos országok minden bizonnyal az ottani magyar kisebbséget küldenék a frontra velünk szemben. A hadkötelezettek emellett állandó ENSZ fegyveres erőt is szeretnének felállíttatni, amely a világ bármely részén bármikor bevethető lenne, így például akár idehaza is, amíg a hadsereget átalakítanánk az általuk tervezett új rendszerűvé. Emellett veszélyesnek Fotó: KERTÉSZ GÁBOR tartják, hogy a korábbi keleti elkötelezettség után most Nyugat felé orientálódunk, és az értelmezhetetlen a „Partnerség a békéért” kapcsolat keretében szeretnénk kapcsolódni az észak-atlanti szövetséghez. S. N. RENDŐRSÉGI ESETEK AZ ELMÚLT HÉTEN (ul.20.-tl.27.) Az Országos Rendőr-főkapitányság adatai alapján BALESETEK HUZ BŰNESETEKP eset eset éI eset gyilkosság rablás betörés gazdasági bűnözés tűzeset, robbanás halálos