Kurír - reggeli kiadás, 1994. március (5. évfolyam, 59-86. szám)

1994-03-14 / 72. szám

1994. március 14. Petőfi és Amerika - agyunk nem kapcsolja össze őket, hiszen a költőt köztudottan nem fűzték szoros szálak az Újvilághoz. Ám aki na­gyon keresi, a tengerentúlon is megtalálhatja Petőfi nyomait. Így volt ez Kasnyik Andrással, aki összesen nyolc évet töltött diplomáciai szolgálatban az Egyesült Államokban - négy évet Washingtonban és ugyanannyit New York­ban. Az immár nyugdíjas diplomata most azokról a felejthetetlen élményeiről beszél la­punknak, amelyek őt Amerikában Petőfihez és az ottani szórványmagyarsághoz kötötték. Ma is örömmel tölti el, hogy több mint húsz évvel ezelőtt részese volt egy ritka Petőfi-emlék ha­zajuttatásának. Arról a szerződésről van szó, amelynek alapján Emich Gusztáv könyvkiadó és -kereskedő kiadta a költő összes versét. - Kasnyik úr, hogyan szerzett tudomást ennek az okmánynak a létezéséről? - Nem én fedeztem fel, való­jában csak az ötvenes években de­rült ki, hogy Amerikában fellel­hető. Igaz, amikor én diplomáciai szolgálatra érkeztem az Egyesült Államokba, már tudtam róla, mert előzőleg tíz éven át dolgoz­tam a Magyarok Világszövetségé­ben főmunkatársként, s ott része­se voltam a szerződés körüli ki­terjedt levelezésnek. Kezdjük az elején. Emich Gusztáv könyvkia­dó-kereskedő 1846. június 22-én szerződést kötött Petőfi Sándor­ral a költő összes versének kiadá­sára. Ez az okmány került elő New Yorkban, méghozzá a kézzel írt és első példányos, eredeti szer­ződés, amelyről korábban senki nem tudott. Nem ismerték az irodalomtörténészek sem, sőt ma sem tudják, hogyan és mikor ke­rült Amerikába, s ki őrizte több mint száz éven keresztül. Talán az 1848-49-es emigráció egyik tagja vitte magával? Bizonyosan. A sza­badságharc bukása, Petőfi Sándor halála után a kéziratok elkallód­tak, s valószínű, hogy az osztrák önkényuralom büntetőeljárásától félve el is rejtették a költő több kéziratát. - Ki bukkant rá a szerződésre? - Egy Milton Smith nevű magyar emigráns, aki 1923-ban vándorolt ki Amerikába, s New Yorkban szabóműhelye volt. A versszerető szabómester el­mondta, hogy a szerződést az öt­venes években száz dollárért vet­te meg egy énekesnőtől, akinek kiléte a fellelhető dokumentu­mokból máig sem derült ki. - Honnan tudta Smith úr, hogy a kínált szerződés valóban eredeti dokumentum? - Benne is élt a gyanú, ezért a vétel előtt lefotóztatta és Bu­dapestre küldte ellenőrzésre. A szerződés itthon eredetinek ta­láltatott, így megvette és elhe­lyezte egy New York-i bank pán­célszekrényében. - Gondolom, az itthoni szak­­emberek megkérték a szabómestert, adományozza vagy adja el az ok­mányt Magyarországnak.­­ Természetesen. Az irodal­márok és a történészek mindent elkövettek, például egy könyv­tárnyi könyvet ajánlottak cseré­be, hogy rábírják az idős szabó­mestert a szerződés hazajuttatá­sára. A Magyarok Világszövet­ségében gazdag dokumentuma volt ennek az ügynek, remélem, ma is megvan. Sokat levelez­tünk Smith úrral, de ő hajtha­tatlan maradt. - A szerződés végül hazakerült. Mikor? - Létrejötte után százhu­­szonnégy esztendővel, 1970 őszén a felbecsülhetetlen értékű írásos szerződés végül visszaju­tott Magyarországra. Hamaro­san kiállították a Magyarok Vi­lágszövetségében, s azóta is mél­tó helyén, a Petőfi Irodalmi Mú­zeumban van. - Ha Smith szabómester nem adta, vajon ki szánta rá magát e lépésre? - Bármilyen furcsa, de ő m­a­­ga. Csak egy kis kerülővel. Élt ugyanis az Ohio állambeli Cleve­­landben egy Bán Oszkár nevű magyar. Rajongott a költészetért, sőt A hajsza végén címmel 1968- ban saját verseskötete is megje­lent az USA-ban. ő jól ismerte Milton Smith urat s engem is; ekkor a washingtoni magyar nagykövetségen teljesítettem szolgálatot. Egy napon Bán úr te­lefonon felhívott. Kért, hogy menjek New Yorkba, s vele együtt keressem fel Smith úr leá­nyát. Legnagyobb meglepetésem­re ugyanis kiderült, hogy 1970. május 13-án 85 esztendős korá­ban elhunyt szabómester halála előtt végrendeletileg Magyaror­szágnak adományozta a féltve őr­zött Petőfi-Emich szerződést. - Vajon miért változtatta meg korábbi véleményét? - Smith úr azért őrizgette a szerződést, mert eredetileg azt szerette volna, ha az halálakor vele együtt kerül a koporsóba. Gyermekei és Bán Oszkár azon­ban rávette arra, hogy másítsa meg elhatározását. így történt, hogy New York-i lakásában leá­nya, Mrs. Lillie Brown e szerző­dést át is adta nekem. A magya­rul igen szépen beszélő tanárnő mély benyomást tett rám,­­mert magyar édesapja örökségét sze­retettel nyújtotta át nekem, a szülőföld hivatalos képviselőjé­nek. Bevallom, én is izgatott vol­tam, meghatódva csomagoltam be a megsárgult, de olvasható iratot, és máris küldtem haza az éppen induló futárokkal. Azt hi­szem, nem tűnik szerénytelen­ségnek, ha azt mondom, hogy igen ritka megbízást teljesítet­tem, és tevékenységemnek - kulturális területen - ez volt a csúcspontja. Szeretném megem­líteni, hogy ezt az irodalomtör­­ténetileg is izgalmas eseményt annak idején Ruffy Péter, aki a Magyarok Világszövetsége lapjá­nak, a Magyar Híreknek is nagy­ra becsült főmunkatársa volt, szintén megírta cikkeiben és egyik könyvében. - Feltételezem, hogy diploma­taként sok emigránssal került kapcsolatba. - Igen, bár előzőleg a Magya­rok Világszövetségében szintén sokrétű kapcsolatom alakult ki a külföldi s főleg az amerikai ma­gyarsággal. Tanúja és részese vol­tam annak, hogyan közeledtek az óhazához 1963-tól kezdve, az amnesztia után az emigrációba kényszerült magyarok. 1970 után e kapcsolattartás folyamatossá vált, később pedig megszaporod­tak a közös programok; előadó­­művészek, írók, költők, papok, egyetemi tanárok utazhattak Amerikába. Egy ilyen utazás ré­vén bukkantam újabb Petőfi-em­­lékekre, bár ezúttal nem eredeti kordokumentumra. Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója al­kalmából, 1973-ban a Magyarok Világszövetsége művészcsoportot küldött az Egyesült Államokba. Körútjukon New Yorkban, Cle­­velandben, Detroitban, Toledó­­ban és Buffalóban nagy sikerű emlékműsort adtak az ott élő ma­gyaroknak. Washingtonban a tur­né szervezése kapcsán az is fela­datom volt, hogy próbáljam fel­kutatni az esetleges amerikai Pe­tőfi- emlékhelyeket, szobrokat, így tudtam meg, hogy Cleveland­­ben valahol létezik Petőfi-szobor, s mivel a művészcsoport készült e városba is, gondoltam, jó lenne azt velük együtt megkoszorúzni. A mellszobrot meg is találtam a clevelandi városi központi könyv­tár első emeleti csarnokában. Kin­­ta Sándor szobrászművész készí­tette fehér márványból. A cso­porttal együtt végül megkoszo­rúzták. Talapzatán aranyozott be­tűkkel ennyi van bevésve: „Sán­dor Petőfi magyar poet, 1823-1849”. - Magyarországon ismert volt­­e a szobor? - Itthon senki nem tudott amerikai Petőfi-szobrokról, sőt bármilyen meglepő, a kint élő p­agyarok közül is csak kevesen, így még nagyobb örömöt jelen­tett, hogy egy másik Petőfi­­szobrot is találtam New York ál­lam Buffalo városának egyik parkjában. Ottjártamkor a szo­bor és környéke nagyon elha­nyagolt állapotban volt, de kéré­semre a helybéli magyarok rövi­desen rendbetették. A mellszo­bor gránittalapzatán olvasható Petőn neve, alatta pedig bronz­táblán az angol nyelvű felirat: „Alexander Petőfi, The Poet of E Hungary. A hero of heroes that lived, sang, fought and died for liberty, 1823-1849”. Azaz: Pető­fi Sándor, Magyarország költője, a hősök hőse, aki élt, dalolt, har­colt és meghalt a szabadságért, 1823-1849. Érdekes módon mindkét szobor 1929-ben ké­szült, s még ugyanabban az év­ben avatták fel a városok vezetői az ott élő magyarok segítségével, hozzájárulásával. (MORÍCZ) lj ' í ■ t? i 1 pl I ily iI • • ^ A clevelandi szobor mellett Lehoczki Éva, Berek Kati, Érsek Mária, Marczis Demeter, Antal Imre és Joós László melly a mai napon az alulírtak között következő­­képen, köttetett: I. Én, Petőfi Sándor átadom a t. ez. Emich Gusztáv úrnak költeményeim összes és illetőleg második, ezer példányra terjedő kiadását, melly­­nek tartalma: a) János Vitéz, b) A helység kalapácsa, ez) Salgó, d) Versek I. kötet, e) Versek II. kötet, f) Czipruslombok, g) Szerelem gyöngyei, n) Felhők, i) Egy víg hősköltemény, k) A meglévő s eddig még ki nem nyomtatott költemények egy füzetre terjedő kézirata. Míg ezen ezer példányok kiadása egészen el nem kél, nincs jogom ezt sem magamnak újra ki­nyomtatni, sem másnak eladni. II. Én, Emich Gusztáv adok a t. ez. Petőfi Sán­dor úrnak ezen egy kiadásért 500 ft., azaz ötszáz forintot pengő pénzben, mellynek felét, azaz 250 forintot akkor fizetem le, ha a szerző a kéziratot teljesen kezembe adja, a második 250 pengő ftot pedig a könyv kinyomtatása után 14 nappal. Kelt jún. 22.1846. PETŐFI SÁNDOR EMICH GUSZTÁV könyvárus Nyugtatvány 250 ftról, azaz kétszázötven forint­ról pengő pénzben, mellyet a t. ez. Emich Gusz­táv úrtól szerződésünk második pontjának követ­keztében mint az összes verseimért nekem járan­dó honoráriumnak felét, pontosan, minden hi­ány nélkül a mai napon átvettem. Pesten, augusztus 28-án 1846. PETŐFI SÁNDOR Nyugtatvány 250 ftról, azaz kétszázötven forint­ról pengő pénzben, mellyet t. ez. Emich Gusztáv úrtól mint az összes verseimért járandó honorá­rium másik felét minden hiány nélkül fölvettem, s így a föntebbi költemények egy kiadásának árát egészen megkaptam. Pest, martius 18. 1847. PETŐFI SÁNDOR — — A Magyar Ju-Jitsu Szövetség központi edzőtermi lehetőséget keres Budapest területén. MINDEN MEGOLDÁS SZÓBA JÖHET. (Bérlés, vásárlás, építtetés stb.) SZPONZOROK JELENTKEZÉSÉT VÁRJUK! Ajánlatokat a TESTŐR KFT. címére kérjük eljuttatni. 1033 Budapest, Szentendrei út 89. „A Ju-Jitsu és a TESTŐR kezében a nyugalma!" A Budapesti Elektromos Művek Rt. Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya FELVÉTELRE KERES - gyors- és gépírói gyakorlattal rendelkező titkárnőt (angol nyelv ismerete előny!) - napi 4 órás adminisztratív munkakörbe nyugdíjas munkatársat. Jelentkezés önéletrajzzal, melyet az ELMÜ Rt. Nemzetközi Kapcsolatok Osztályára kérünk megküldeni. (1132 Budapest, Váci út 72-74.) r­V VÁSÁROLJON INGYEN Az Ön által vásárolt áruk összértékének 10%-át ingyen vásárolhatja le üzletünkben. Mert mi jobban szeretjük a vevőinket! MAGYAR KERESKEDELMI NAPOK MOLDÁVIÁBAN Kiállítás és vásár. Kisinyov 1994. április 12-16. Az NGKM 75%-os támogatásával teljes körű szolgáltatással A részvétel csak 6600 Ft/m2+áfa • Üzletember-találkozó • szimpóziumok • üzleti tárgyalások Jelentkezni: március 21-ig a Pécsi Ipari Vásár Vállalkozásszervező és Tanácsadó Kft.-nél Cím: 7621 Pécs, Széchenyi tér 9. Tel.: (72) 315-653,442-757 Tel./fax: (72) 310-465 MAGAZIN 9

Next