Kurír - reggeli kiadás, 1994. augusztus (5. évfolyam, 209-238. szám)
1994-08-01 / 209. szám
8 TÁRSADALOM iéyrk 1994. augusztus 1. Az idő nekünk dolgozik Beszélgetés Deutsch Tamással Elég nagy a csend a Lendvay utcai székházban. Deutsch Tamás a nyárra való tekintettel rövidnadrágban fogad, szívélyesen ásványvízzel kínál. Fia csendben rajzolgat mellettünk, majd egy marék narancsos matricát ad az apjának. A Fidesz alelnöke megköszöni az ajándékot, és csendre inti csemetéjét. Neki most fontos dolgokról kell beszélgetnie a bácsival. — Hogy bírod a nyarat? — Nem jól. Ólmos fáradtságot érzek. Nagyon szeretnék már szabadságra menni a feleségemmel és a gyerekeimmel. - Megteheti ezt az az ember, aki pártjának most talán első számú embere? Orbán Viktor mintha hátrébb vonult volna, a frakció tagjai pedig valahol a hasukat siettethetik. - Ha a kérdés arra irányul, hogy valamiféle tudatos döntés, hogy én szerepelek többet, akkor nemmel kell válaszolnom. Azt sem hiszem, hogy többet nyilatkoznék, mint korábban, hiszen Viktorral és Fodor Gáborral a kezdetek óta mi voltunk az előretolt hármas. Ketten maradtunk, s a Fidesz elmúlt félévi bírálatainak és választási vereségének következtében a párt első embere valóban hátrébb állt. Ettől függetlenül ő ugyanolyan aktív, mint én, csak ebből talán kevesebbet érzékel a közvélemény. - Az agyonelemzett kudarcot sokan személy szerint Orbán Viktor nyilatkozatainak és a rosszul irányzott kampánynak tudják be. Osztod a véleményt? - Ami történt, valamennyiünk közös felelőssége. - Kiheverte a párt a május 8-i eseményeket? - Kiheverte. Az a több mint ezer ember, aki ereje megfeszítésével dolgozott a kampányban, amennyire lehet, túltette magát a kudarcon, a kongresszus pedig lezárta az elmúlt időszakot a Fidesz történetében. - Ez ilyen egyértelmű? - Igen, mert nem viselhetjük túl sokáig magunkon ezt a terhet. Fiatalok vagyunk még, az előttünk álló feladatokat illik most már számba venni, hiszem, hogy a választók akarata nem végleges. - Nem került egynémely, főleg vidéki aktivista kellemetlen helyzetbe, hogy egész tavasszal a narancsos matricákat ragasztgatta? - Eddig nem volt ilyen tapasztalatunk. Ekkora sikertelenség feldolgozása nyilvánvalóan nem könnyű, de mondjuk, a hetes buszon sem tapasztaltam olyasmit, hogy másképp néznének rám, miután hét százalékot szereztünk a választáson. Amivel egyébként bekerültünk a parlamentbe. Hasonló ez ahhoz, amikor valakit elhagy a szerelme, kinek-kinek kisebb-nagyobb, szóval nem ugyanakkora idő szükséges a történtek feldolgozásához, így vagyunk mi is. Igen, de arról csak az adott két ember s legfeljebb néhány barát értesül. Erről a kollektív elhagyásról meg egy egész ország tud. A példát megtartva, ma már csak annyi érezhető, hogy ha elmegyünk egy ismerős tér mellett, ahol annyit andalogtunk a hűtlen kedvessel, már csak a nyilallást érezzük. Mindenesetre nagyon várjuk az első új sikerélményt. - Az nem sikerélmény, hogy a konzervatív újságírók tanácskozásán a te ellenvéleményed miatt nem fogadták el a magyar médiaviszonyokat elítélő nyilatkozatot, amelyet Bencsik András szorgalmazott? - Nem hiszem, hogy ez az lenne. Legfeljebb abban segít, hogy árnyaltabban fogalmazzanak velünk kapcsolatban. Persze nem ezért szólaltam fel, nem kegyeket kerestem. Nem az esetleges népszerűség vezetett, egyszerűen nem értettem egyet Bencsikkel. Egy ilyen nyilatkozat nem tenne jót, s ezt még akkor is hangsúlyozni kell, ha ez már nem ér szavazatokat. - Azért forszírozom a kérdést, mert a Fideszt ma mindenki betette egy konzervatívok feliratú kalapba, s ahogy egykor az SZDSZ fiókszervezetének, most az MDF-nek kínálkozó falatnak tüntetik fel. - Remélhetőleg a választás lezárt egy szakaszt ezen a téren is. A térkép ugyanis egyértelmű: az egyik oldalon ott van a baloldali blokk koalíciója. Az ellenzéki oldalra pedig jobboldali, konzervatív politikai erők kerültek egy polgári középpárttal, a Fidesszel. Ehhez képest nagy mozgások rövid időn belül nem várhatók. Ettől függetlenül biztos, hogy a pártok már dolgoznak a közeljövő stratégiáján. Vannak, akik azt gondolják, hogy az ellenzék pártjainak valamiképpen integrálódniuk kell, ilyesformán a Fidesz sorsa elrendeltetett. Úgy vélik, hogy a most még nagyobb MDF megeszi a kisebb Fideszt, de ez egyáltalán nem egyértelmű. Ki tudja, milyen erőviszonyok alakulnak ki akár egy év múlva. Nem vagyok arról sem meggyőződve, hogy az SZDSZ teljesen egységes, nem is beszélve az MSZP-ről. Azért az mégsem lehet véletlen, hogy mindig a Fidesz az első, amelyről a nagy hal és a kis hal története jut a politológusok eszébe. - Tényleg nem az. Azt bizonyítja, hogy hosszú távon is számolnak velünk. Olyan képződménynek, amelyben történt, ami történt - meghatározó ereje lehet a magyar belpolitikának. Ettől is van, hogy a jelenleg kudarcot hozó irányvonalon, a polgári közép összefogásának alternatíváján nem kívánunk változtatni. Az SZDSZ- szel most nem kalkulálhatunk, mert az erős polgári ellenzék létrehozása helyett a kormánypárti szerepet választotta. Amennyiben viszont az MDF- ben ezen erők kerekednek felül, nem kizárt egy újfajta együttműködés. Egy biztos, nekik sem leszünk segédcsapataik, mint ahogy az SZDSZ-nek sem voltunk azok. Ez azért megint azt erősíti, hogy közeledik egymáshoz az MDF és a Fidesz. Tóth Béla, a Mahir vezetője ezt a két párt gazdasági összefonódásának hírével fejelte meg egy nemrég adott interjújában. - Mindenki tévedhet, ha elkalandozik a saját szakterületéről. Nem is értettem, Tóth úr miért állít ilyeneket. A Fidesz és az MDF között semmiféle gazdasági kapcsolat nem létezik. Kétségtelen, abban vagyunk érdekeltek, hogy a józan erők kerekedjenek felül náluk, mert egyelőre azt lehet tudni, mi a Fidesz, de az MDF esetében ez még kevésbé megjósolható. - Netán a Fidesz erjeszti a magyar demokratákat? - Mi elsősorban magunkkal törődünk. Az átalakulás módja az MDF belügye, annyi bizonyos: nagy változások előtt állnak. De mondom, ugyanígy várnunk kell a két kormánypárt jövőjének jóslásával is. Ha a probléma úgy vetődik fel, hogy a következő választásra az MDF vagy a Fidesz lehet a konzervatív polgári csoportok vezető ereje, azt reálisabb kérdésnek érzem. A politika nem a kinyilatkoztatások szerint szerveződik. Pozsgay hiába közölte, hogy ő bizony a mértani centrumban van, s lám, mindenki oda igyekszik utána. Láttuk, hogy az emberek erről mást gondoltak. - Ha Torgyán doktor hallotta volna a vezető konzervatívokra vonatkozó mondatot... - Biztosan nem örül neki, ha olvassa. - Azért azt furcsa volt látni, hogy a médiaelnökök meghallgatásán együtt távozol Fekete Györggyel, akiről tudjuk, nem bánt kesztyűs kézzel ellenfeleivel. Vele egy platformon lenni, szintén erősítheti a két párt együttműködéséről terjedő híreket. Először is az új kormánnyal szimpatizáló értelmiségiek, újságírók részéről egyelőre nem érzek revansvágyat, s ez örömteli. Azért akadnak humorosnak szánt, de kevésbé sikerült írások arról, hogy mi lesz itt egykét év múlva. Pedig csak azt kellene tudomásul venni, hogy az ellenzéki pártok, bár sok kérdésben nem értenek egyet, esetenként fellépésre kényszerülnek. Az előző négy évben számos alkalommal szavaztunk a szocialistákkal, s az sem volt mindig könnyű döntés. Lehet, hogy furcsa volt látni a közös kivonulást, de 1992-ben sem vizsgáltuk azt, a Hankiss- és Gombárügy kirobbanásakor, hogy három évvel korábban az MSZP mekkora felelősséggel bírt az akkori átmeneti tévés kuratórium tagjai, így Pálfy és Chrudinák kinevezésében. Ugyanígy most nem azt kell néznünk, mekkora az MDF bűne abban, hogy idáig jutottunk médiaügyben. A kinevezést, az egyeztető tárgyalásokat semmibe véve, Horn Gyula írta alá, több mint kellemetlen helyzetbe hozva partnereit s az ellenzéket. És az, hogy magam is felálltam, nem jelenti azt, hogy egyetértenénk az MDF elmúlt négyévi politikájával. Mi csupán a helyzethez alkalmazkodtunk. - Rendben, ne a publicisták mondják meg, hová tartson a magyar pártstruktúra. Mindazonáltal olvastam olyasmit, hogy kéne egy erős kereszténydemokrata tömörülés, s ez éppen a Fidesz lehetne. - Nem tudom, mi lesz, ez megjósolhatatlan. Azt sem sejthetjük, a kormányon belül milyen mozgások lesznek, hogyan alakul az ország gazdasági helyzete. Ki tudja, ha a kormány nem lesz mindig ilyen népszerű, milyen átrendeződés indulhat meg. Egy dolog tűnik stabilnak, ez a koalíció is kiszolgálja a maga négy esztendejét. Hiába mondják majd, hogy már nem állóképes, szétmarják a viták, s újra választani kellene, erre nem hiszem, hogy sor kerül. Szóval ez biztosnak tűnik fel, minden más bizonytalan. A Fidesz sorsát hogyan befolyásolta, ha módosította egyáltalán Wachsler Tamás pártelnöki ambíciója? Erről jutott eszembe, hogy te nyilván Orbán mellett álltál, noha Wachsler többek között érted éhségsztrájkolt a csehszlovák követség előtt... - Régi baráti viszony fűz Tamáshoz, ezt a prágai eset is csak erősítette. Ma is rendkívül nagyra értékelem akkori gesztusát. Ugyanakkor nem értettem egyet vele, főleg azzal, amit mondott, és ahogy mondta a kongresszuson. Ettől függetlenül, ami ott történt, jelentős mértékben nem rontotta meg a viszonyunkat. Hogy elnöknek jelöltette magát, a pártnak valószínűleg jót tett, neki már kevésbé. Pedig nyilván úgy gondolta, hogy a kudarc után új vezető kell, mert ha a régi marad, nem változik semmi, s Orbán Viktor továbbra is biztosan ülhet a székében. Logikus gondolkodás, mert az sem valószínű, hogy Für Lajost az MDF újraválasztja, igaz, Surján László törékeny bizalmat kapott a KDNP tagságától. - Wachsler Tamás saját állítása szerint sem képvisel politikai alternatívát Orbán Viktor ellenében. - Csak személyit netán? - Még azt sem, kellően hihető mértékben. Viktort is erodálta a választás sikertelensége, de ő Sokkal markánsabban képes még most is kifejezni a Fidesz elképzeléseit. - így utólag nem bánjátok, hogy Fodort „elmartátok” a triumvirátusból, ő ugyanis komoly szavazatokat hozott az SZDSZ-nek, s immár miniszter lett. - Magától távozott, ez az igazság. - Nem gondoltátok egy percig sem, hogy marasztalni kellett volna? - Eszünk ágában sem volt tenni bármit, hogy Fodor innen távozzon. Tudtuk, hogy hihetetlen kárt okozhat a távozása, de miután kilépett, úgy gondoltuk, kiheverhető lesz ez a választásokig. Ebben tévedtünk. A székházüggyel együtt, s az állandó, sokszor jogtalan támadások miatt bekerültünk egy negatív spirálba, amelyből képtelenek voltunk májusig kikecmeregni. Mindazonáltal átigazolása utólag törvényszerűnek látszik, mert egymás mellett nem megfévő nézetek nem maradhattak egy csapatban. Az ő elképzelései a Fidesz számára nem voltak értelmezhetőek. A viták a felszín alatt zajlottak, Fodor döntése évek alatt forrhatott ki. Ide tartozik az az addigi elképzelés, ami nekünk kezdettől nem tetszett, tudniillik, hogy az eddigi ellenzék majd átveszi a kormányzást, a másik három meg ellenzéki lesz. A teljes csere mint kizárólagos variáció - az MSZP miatt - nem egyezett abbéli nézetünkkel, hogy tisztán polgári erőket vonultasson fel az új kormány. Megérte az erős elhatárolódás a szocialistáktól, s a csendes kokettálás az MDF-fel, amely az elmúlt négy évben rengeteg hibát vétett és rengeteg haragost gyűjtött? - Visszakérdezek: tényleg rosszabb lenne az ország számára egy Fidesz-SZDSZ-MDF alkotta koalíció? Egyébként pedig, hogy ki miben hibás az elmúlt négy vagy tíz évben, szintén kérdéses. - Mindenesetre az MDF és az SZDSZ így együtt elég bizarrul fest. Nincs az az integráló erő, amely ezeket összehozza. - Biztos, hogy az a jó, hogy az SZDSZ eltörpül a több mint kétszázas MSZP-képviselőcsoport mögött? Nem hiszem, hogy végromlást hozott volna az általam vázolt kormányösszetétel. - Na de Pető Iván hogy ült volna le Kónya Imrével tárgyalni? - Soós Károly Attila, szabadelvű, szigorúan monetáris közgazdász hogy ül le vállvetve a szakszervezetis Nagy Sándorral? Az sem lehet könnyű csőre. De most már mindegy, mi változatlanul abban bízunk, hogy létezik a mostanihoz és az előzőhöz képest is új, értelmesen megvalósítható politikai elképzelés. - Igen, de ez kormányon ülve erősebben tartható filozófia. Az MDF védőszárnya alatt nem lehetett túl biztonságos. - Azért az nem igaz, hogy az MDF védett volna minket, amikor egész tavasszal csak jobb- és baloldali alternatíváról beszélt, a liberális együttműködésről szinte tudomást sem véve. Egyszóval nem tartom hibásnak, hogy nem tartottuk kívánatosnak az MSZP-vel való kormányzati együttműködést. Kétségtelen, hogy lebegtethettük volna ezt, s akkor több szavazatot kapunk. Mások ezt tették, mi inkább őszintén beszéltünk. - Megmarad a párt neve? Hiszen négy év múlva már szinte minden tag harminc fölötti lesz. - Amikor legutóbb erről szavaztunk, magam is azon voltam, más nevünk legyen. Aztán megkönnyebbülten vettem tudomásul, hogy maradt a Fidesz név. Előbb-utóbb nyilván változtatnunk kell, de a Fidesz név mint ismert védjegy megtartandó. Lehetnénk mondjuk Fidesz Polgári Párt vagy ehhez hasonló. - Szereted te ezt még csinálni? Voltál nagyon fent, aztán most, a választás után egy kicsit lejjebb, a párt miatt. Mindazonáltal a te népszerűséged a legstabilabb a Fideszen belül. Erre tornyosul, hogy immár megint minimum négy évet kell várni, hogy kormányra kerüljetek, pedig a politikában ebben mérik a sikert. Én még négy múlva is csak harminckét éves leszek, tehát nem hajt a tatár. Jó lenne persze kipróbálni magunkat döntéshozó helyzetben, de én nem szeretnék mindenáron miniszter lenni. Szeretem csinálni a politikát, nem fásultam bele a munkába, bár most jól jön egy ids szabadság. GRÉCZY ZSOLT Hiszem, a választók akarata nem végleges