Kurír - reggeli kiadás, 1994. szeptember (5. évfolyam, 239-268. szám)

1994-09-23 / 261. szám

1994. szeptember 23. Díjat robbant a bank A szolnoki Szigligeti Szín­házban november 14-én ad­ják át az idei Erzsébet-díjat. 1987 óta immár a nyolcadik alkalommal, de lehetséges, hogy utoljára. Pedig a díj je­lentősége évről évre emelke­dik. Akkor hát? Az előzményekhez tarto­zik, hogy amikor Spéter Er­zsébet 1987-ben elhelyezte a Magyar Nemzeti Banknál a több százezer dolláros alapít­ványt, kétoldalú, kötelező ér­vényű szerződést kötött a pénzintézettel, amely szerint az alapösszeg folyamatosan, határidő nélkül, évi 12 száza­lékkal kamatozik. Ennek 25 százaléka a tőke gyarapítását szolgálja, 75 százaléka pedig a kategóriagyőztesek borí­tékjába kerül. Hét esztendeig a bankügylet zavartalanul folyt, tavaly azonban a pénz­intézet egyoldalúan fel­mondta a megállapodást és közölte, ezentúl „az általános üzleti kamatszabályokat al­kalmazza”. (Ami a korábbi kamat töredéke.) Spéter Er­zsébet hiába tiltakozott, hosszas utánjárással mind­össze azt sikerült elérnie, hogy idén még marad a 12 százalék, de jövőre már sem­miképpen. Ez azt jelenti: 1995-től az Erzsébet-díj nyertesei majdhogynem üres borítékokat vehetnek át. In­formációnk szerint Spéter Erzsébet most azt fontolgat­ja, fájó szívvel megszünteti az alapítványt, és visszaveszi a banktól a pénzét, amellyel nem üzletet jött kötni, hanem a magyar kulturális élet leg­kiválóbbjait támogatni. (GARAI) A tavalyi gálán még csak a táncosok repültek Bár néhányszor már beindult, az egykori csillaghe­gyi pártház helyén létrehozott Banánklub ma dél­után 5-kor tartja visszavonhatatlan megnyitóját, Fodor Gábor művelődési miniszter jelenlétében. És ahogy a házigazda, Derdák András jellemezte, a „Picasso Point és az Óbudai Társaskör keveréké­ben” mindjárt be is indul a fiatalorientált program, kis fesztivált rendeznek az ünnepélyes parolák és tapsok után. Fotókiállítás nyílik Párizsról (szeretnék a francia kapcsolatokat ébren tartani), majd a Kim­­nowak és latinos ritmusokat kínáló Salsa Fresa ad koncertet. Másnap már jelentkezik a film és a szín­ház is: a filmklubban bemutatják Sándor Pál filmjét, a Régi idők fociját, és az érdeklődők utána találkoz­hatnak a legendás film alkotóival. Lesz dzsessz is, a Wei Wu Wei tagjaiból verbuvált csapattól, és bemu­tatkozik két kísérleti színház is az est folyamán: az Andaxinház és a Picarro. Ez utóbbi Boldog békei­dők című darabját tűzte műsorra. A későbbiek fo­lyamán játszik majd itt a Pont Színház, bemutatja új estjét Ladik Katalin, és gyerekelőadást tart a Rátkai Márton Színitanoda. Novemberben várhatóan be­mutatják Göncz Árpád Magyar Médeia című drá­máját is, a címszerepben Jancsó Saroltával. A házigazdák októbertől egy-egy hónap prog­ramjait a négy őselem egyikének szentelik. Az első a víz lesz, nem feltétlenül annak ezoterikus értel­mében, hanem inkább azt próbálják bemutatni, mi­ként hat ez az elem a különböző művészetekre, a képzőművészettől a zenéig. (GÖBÖLYÖS) LESZ BANÁN Kalap u. 14. szabóki U­­UUKfJU ttf/A Buddapest!­e játékban mindenki részt ve aki sorsjegyét belépésko a pénztárnál lepecsételte lojkir SORSOLÁS: 1994. szeptember 30-án, pénteken a HIGH LIFE­­Nyitva: 2"joo.goo csütörtök Bp TEK EGY ■ÉRT TSA esi Út 170. % elk­ól^iet^dotfgbaJfdoHia. Minél többször jössz el szeptemberben a HiflUl-ba, annál nagyobb az esélyed a nyerésre! Kliffs Ericsson GH 337 Ára: 125.300+ÁFA LEGelőször Magyarországon, a LEGgyorsabban terjeszkedő hazai GSM szolgáltató, a Westel 900 GSM mintaboltjaiban MÁR KAPHATÓ a világon a LEGkisebb - 130x49x24 mm LEG­könnyebb - 220 gramm GSM KÉSZÜLÉK Westel 900 GSM mintaboltok: Budapest, XI. ker. Kaposvár utca 5-7. • V. ker. Petőfi Sándor utca 12. Kecskemét, Kossuth tér 5. • Nyíregyháza, Rákóczi út 60. Eger, Rákóczi út 95. Westel 900. A kapcsolat. E­rőtitkok A Miskolci Nemzeti Színház a berlini Kamaraoperával kö­zösen viszi színre Arthur Ho­negger Pausole király kaland­jai című operettjét. A darabot Hegyi Árpád Jutocsa, a mis­kolci teátrum igazgatója ren­dezi. A németországi ősbe­mutatót október 30-án tart­ják a Hebbel Theaterben. A rendező és Selmeczi György, a karmester tegnap utaztak ki Berlinbe. A magyar művé­szek pedig nemsokára köve­tik őket. - A mű szürrealista érzéki operett. Maga a szerző minősí­tette annak - mondja Hegyi Árpád Jutocsa. - Az operett minden sajátos jegyét magán viseli, miközben az álom és a valóság hatá­rán játszódik. Egyébként Honegger egy francia erotikus bestseller re­gény alapján írta az operettet a har­mincas években. Először a Théatre des Champs-Elysées-ben tűzték műsorra, ahol is megszakítás nélkül hatszázszor ment a darab. Döbbe­netes előadásszám. - Itthon is bemutatják az operettet, vagy csak a berlini közönség láthatja? - Várhatóan tavasszal Budapes­ten, az Új Színházban játsszuk, majd a szezon legvégén Miskolcon tartjuk a premierjét. - És miként jött létre ez a közös produkció? - Mióta én vezetem a miskolci színházat, alapvető szándékunk, hogy átlépjük az ország művészeti határait is... - Erre annak idején, amikor meg­pályázta a színház igazgatói posztját, ígéretet is tett... - Most valóra is válnak elképze­léseink, megtettük az első lépéseket. De nem csak Németország felé. Október 21-22-én például nálunk lép fel a világszínvonalú holland táncszínház, a Conny Janssen Danst. A társulat előtte három na­pig workshopot rendez színházunk­ban, amelyre minden érdeklődőt várunk. Aztán meg mi indulunk hollandiai turnéra, Kálmán Imre Csárdáskirálynőjével. (KARÁCSONY) Hegyi Árpád Jutocsa ■ Ma kezdődik és október 9-ig tart a Budapesti Őszi Fesztivál, a kortárs művészet nagy gálája. A nyitó hangverseny a világhírű Budapesti Fesztiválzene­kar adja Fischer Iván vezényletével a Zeneakadémi­án. A fesztivál megannyi programja közül említést érdemel Meredith Monk fellépése a Petőfi Csarnok­ban, nagy érdeklődésre tarthat számot az orosz avantgárd sorozat a Cirko-Gejzír moziban és Jean Cocteau filmjei a Francia intézetben. KULTÚRA 11 Rabszolgatartónak jobb lenni, vagy rabszolgának? Ütni vagy nem ütni? Ilyen kérdések tétetnek föl Fábri Zoltán egyik legmegrázóbb filmjében, Az ötödik pecsétben, amellyel a rendező emlé­ke előtt tisztelgett a Du­na Tévé. Olyan csapatot verbuvált Fábri, amilyet, félő, ma össze sem tudna válogatni, őze Lajos, Márkus László, Horváth Sándor és Bence Ferenc mellett, még a melléksze­repeket is egy Latinovits Zoltán vagy Dégi István játszotta. Talán közép­­kelet-európai színészsors, hogy közülük alig néhá­­nyan vannak életben. Ezért is vált olyan hite­lessé a történet. A nyilas időkben, amit az utóbbi években néhány eszelős fehérre akart mosdatni, négy kispolgár vitatkozik a látszólag egyszerű kér­désen, mi jobb, uralkodni a másikon, vagy eltűrni azt. Feljelentik őket s a nyilas kozókamrában vá­laszthatnak. Ha megpo­foznak egy magatehetet­len foglyot, menetnek, ha nem, agyonlövik őket. Nem hősök ők, csak pol­gárok. Egyikük üti csak arcon, önmagát porig alázva, a kikötött ember­roncsot, mert őt otthon várják az üldözött zsidó erekek, akiket órásmű­­elyében bújtat. Mi, akik ismerjük a történetet, vagyis a történelem foly­tatását, tudjuk, csak az egyenruhák változnak. A kérdések és a válaszok nem. (BIHARI) tv kitten*

Next