Kurír - reggeli kiadás, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-24 / 23. szám

1995. január 24. HOLDBÉLI KRÓNIKÁK ■ Annak idején tett egy meggondo­latlan kijelentést John, Fitzgerald Kennedy, az Egyesült Államok el­nöke. Nevezetesen, hogy a hatva­nas évek vége előtt Jenlo űrhajósok fogják tapadni a Hold felszínét. Mit ad isten, bejött. Hihetetlen ,­­ és emberi ráfordítás árán ii­­véghezvinni, ami addig lehe­tetlennek tűnt: élő emberek lépje­nek egy más égitest felszínére. Nos, ezt a technikai és emberi bravúrt a NASA megismételni ké­szül. Jó oka van rá, ugyanis a tervbe vett Mars-expedíció felszereléseit érthető módon egy másik bolygó - illetve mellékbolygó­­ felszínén kívánják tesztelni. Ráadásul egyes elemzések kimutatták a Hold belső struktúrájáról, hogy nem is annyira alkalmatlan az életre, mint ahogy eddig képzeltük. A valóban sivár felszín alatt állítólag jelentős, bár jéggé fagyott vízkészleteknek kell rejtőzniük. Ebből következik, hogy egy állandó Hold-állomás létreho­zása nem tartozik a tudományos­fantasztikum birodalmába. Ahol víz van, ott némi elektromos energia birtokában, elektrolízis útján oxi­génhez is lehet jutni. Víz és oxigén birtokában pedig egy maroknyi el­szánt ember megvetheti a lábát akár még a Mare Serenitatis - a Csend Tengere - felszínén is. És ez még csak az első lépés. Egyáltalán nem biztos, hogy az új amerikai Hold-expedíció valóra válik, hiszen tudjuk, minden a „piszkos anyagiakon” múlik. Az sem biztos, hogy eljutunk majd mi, emberek a Marsra. De most már tudhatjuk azt, amit kamaszkorunk sci-fi írói csak reméltek. Azt, hogy nem volna lehetetlen. Kis lépés volt annak idején egy ember szá­mára, amikor Armstrong a Holdra tette a lábát, és szerinte nagy az emberiség számára. Csakhogy...., az emberiség egyedekből áll. És kevés az olyan személy, aki ezt a kis lépést nem szeretné megtenni. Le­het, hogy majd lehet? (SZELE) Armstrong „kis lépése" Ahogyan a Hold a Földről látszik T. S Eliot angol költő nyomában jár egy honfitársnője: őt is megihlet­ték a macskák. Elizabeth Blackadder asszony azonban ecsetjével tet­te halhatatlanná macskáját, és annak baráti körét egy bélyegsoroza­ton. Az egyedülálló kollekció árverésére a napokban kerül sor. J. K. S ÓRZÁSOK A TÚLÉLÉSÉRT A páncélos óriás fittyet hány a vi­lágra. Ellensége alig van, s többmá­zsás súlya ellenére könnyedén, ví­gan úszkál életterében, az­ óceánok vizében. A sors fintora talán, avagy a darwini elmélet igazolása lenne, hogy életük kezdetén e trópusi tek­­nőcök épp ellenkezőleg, teljesség­gel védtelenek. Születéskor néhány centisek csupán, s a „páncél” is in­kább akadály, mint védőeszköz szá­mukra. Nehezíti az első lépések megtételét a tengerig, ráadásul tel­jesen puha is. A teknőcmama talán épp ezért előrelátó, gondoskodik a megfelelő utánpótlásról. Két-há­­rom menetben 120 tojást rak a par­ti homokba. Mintha sejtené, hogy csemetéi közül minden századikból egyetlenegy marad életben első születésnapjáig. Ma a kínálás veszélyezteti e lé­nyeket, pedig őseik már 150 mil­lió évvel ezelőtt, a dinoszauruszok korában is éltek. A legnagyobb el­lenség természetesen az ember. A cserepes teknőc például Mexikó északnyugati részében 1947-ben még négyezer fészket rakott, ma ennek pontosan tizedét, azaz négyszázat. A túlélésért folytatott harcot persze a környezetvédők és a zoológusok igyekeznek meg­könnyíteni számukra. Az utóbbi időben azonban e tró­pusi teknősök kedvelt turisztikai célponttá váltak. Sokan utaznak a tengerpartokra, kezdve Latin-Ame­­rikától a Seychelles-szigeteken át Borneo szigetéig, hogy tanúi legye­nek a teknősök világra jövetelének. Természetesen a tehetősebbek le­hetnek csupán részesei ilyen csodák­nak, mert például Borneón a tojás­ból kibújt teknősök „első napjának” megtekintése 1800 fontot, Costa Ricában pedig 1500 fontot kóstál. Külön szerencse, hogy az ember je­lenléte a védelem biztonságát is je­lenti a teknőccsöppségek számára. Amíg ugyanis a turista bámészko­dik, a madarak is távol maradnak a helytől, s nem csemegéznek e mo­mtalan lényekből. (KO1) A pöttöm újszülöttek lassan haladnak a tenger Betiltott szerelemkő Úgy tetszik, elmúlt már az a világ, amikor a „zeller, to­jás, derelye­­ következtében nőtt a férfi ereje". Nemrégiben 15 dolláros áron „Fickósító 100” elneve­zésű kínai szerelemkő került az amerikai üzletek pol­caira. Használata elősegíti az erekciót, növeli a poten­ciát, és a férfit a szokásosnál jóval hosszabb ideig tartja izgalmi állapotban. A szakemberek szerint a csoda­szerben olyan ősi alapanyagok találhatók meg, mint a spanyol légy és más szárított bogarak, kínai gyógyfü­­vek és gyökerek, a rinocérosz agyara, a jávorszarvas agancsa, tigrisbajusz és a rénszarvas nemi szerve. A kicsiny, színes kavicshoz hasonló készítményt megnedvesítve erősen dörzsölni kell. Ennek hatására váladékszem anyag képződik, amelyet a férfi nemi szervére kennek. „Nem ehető. Csak külsőleg!” — szól a kínai használati utasítás. A szer gyakori használata azonban, mint kiderült, olyan izgalmi állapotot okoz, amely káros a szívműkö­désre. Az elmúlt időszakban két férfi halálát okozta a váladék túladagolása, a harmadik áldozat pedig téve­désből lenyelte a szerelemkövet. Az esetek eredmé­nyeként a hatóságok betiltották a „Fickósító 100” to­vábbi forgalmazását. Rendelkezés ide, rendelkezés oda, nehezen elképzelhető, hogy a február 14-i Bá­­lint-nap előtt az üzletek polcairól végleg eltűnne az ellenállhatatlan szerelem záloga. R. R SZABAD AZ ÚT A boszniai szerbek és muzulmánok megegyez­tek abban, hogy február elsején megnyílnak a Szarajevóba vezető, segélyszállításra alkalmas útvonalak. Az egyezség értelmében az utakat a segélyszállítmányok, valamint a polgári közle­kedés előtt nyitják meg. A szerb-muzulmán egyezség bejelentése után Rose a szarajevói re­pülőtéren elbúcsúzott a Boszniában állomásozó ENSZ-erők tisztjeitől, majd Zágrábba indult, ahol egyéves mandátumának lejártával hivata­losan is átadja posztját utódának, az ugyancsak brit Rupert Smith tábornoknak. TÁVOLI A VÉG Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter volt helyettesei élesen bírálták a csecsenföldi ka­tonai akciót. Georgij Kondratyev tábornok úgy vélekedett, hogy az elnöki palota elfogla­lása még nem jelent győzelmet, és elhúzódó háború várható, mivel az orosz hadsereggel a szülőföldjéért harcoló csecsen nép áll szem­ben. Gracsov egy másik volt helyettese, Bo­risz Gromov tábornok arról beszélt, hogy a vezetés rosszul készítette elő, illetve hajtotta végre a katonai akciót MEGINT RENGETT Erős utórengés rázta meg hétfő este Kobét. A hétfokozatú japán skála szerinti hármas erős­ségű földmozgás következtében megremegtek a középületek ablakai és ajtajai. A múlt keddi földrengést követően több mint ezer utórez­gést észleltek Kobéban és környékén. A múlt heti földmozgásban 5002 ember vesztette éle­tét és 26 ezren sebesültek meg. MEGJÓSOLTUK! S­obb részletek kerültek napvilágra a máso­­világháború alatt Németországban elkob­zott műkincsekről, amelyekről lapunk már írt. Az orosz kulturális minisztérium egyik munkatársa New Yorkban bemutatott hat olyan festményről készített diafelvételt, ame­lyek magyarországi magángyűjteményekből Németországba vitt, onnan pedig Moszkvába szállított festmények - közöttük Renoir-, El Greco- és Goya-képek - voltak láthatók. A Magyarországról a német hadsereg által el­vitt festményeket 1945 óta őrizték titokban a volt Szovjetunióban. TÖRZSI MÉSZÁRLÁS Az északkelet-indiai Asszám államban bodo törzsi harcosok nyolc muzulmán bevándorlót meggyilkoltak, többet pedig megsebesítettek, amikor rajtaütöttek egy településen. Az indiai biztonsági erők egységei a támadás színhelyére érkeztek. Az Asszám állam legnépesebb törzsét alkotó irodók évek óta folytatnak fegyveres har­cot az önálló állam megteremtéséért. Támadá­saik során a törzs harcosai legkevesebb ezer embert gyilkoltak meg, köztük rendőröket, ka­tonákat, kormányhivatalnokokat, Bangladesből bevándorolt muzulmánokat. FAGYOS HALÁL A hét végén nyolc ember fagyott meg Moszkva utcáin, s a tél idei halálos áldozatainak száma ezzel 65-re emelkedett. A kemény fagyok okoz­ta sérülések következtében további 41 ember került kórházba. Az áldozatok szinte kivétel nélkül ittasak voltak, csakúgy, mint a csúszós járdákon a hét végén kezet-lábát törő 186 moszkvai járókelő többsége. Oroszország kö­zépső és északi részén a hőmérséklet jórészt napközben is tíz fokkal van fagypont alatt, éj­szaka viszont mínusz húsz fok körül mozog. ZSÚFOLT BUSZOZÁS Tízen meghaltak, tizenöten megsérültek egy közúti balesetben Kína Fucsien tartományá­ban. Egy túlzsúfolt kisbusz teherautóval ütkö­zött Csangcsou városában. A buszt 17 utasra tervezték, a sofőr mégis 31 ingázó munkást szállított vele. Mindnyájan a holdújévi ünnep­ségekre, a kínai családok legnagyobb ünnepére igyekeztek haza. KÜLHON 7

Next