Kurír - reggeli kiadás, 1996. február (7. évfolyam, 31-59. szám)

1996-02-01 / 31. szám

1996. február 1. Tűzszerésznek átképzett árusok Hogy a tizenhárom éve dol­gozó tűzszerészeknek sze­rencsés lesz-e az idei év, azt nem tudni, de az biztos, hogy a Fővám téri vásárcsar­nok árusainak ritka rosszul kezdődött. Az első hónap­ban heti két-három bomba­riadó miatt kellett alkalman­ként órákra elhagyniuk a csarnokot alkalmazottastól, vevőstől, több millió forint forgalomki­esést lenyelve. Úgy tűnik, amíg a tűzszeré­szekre vártak a csarnokon kí­vül, a hóban toporogva, annyira megtelt a hócipőjük, hogy elhatározták: véget vet­nek az ismeretlen telefonáló­ tréfálkozásának. Tegnap délután négy óra­kor hangosbemondón hív­ták a kereskedőket az emele­ti ebédlőbe, ahol rövidesen megjelent két tűzszerészok­­tató, hogy a katonai robba­nóanyagok rejtelmeibe be­vezessék őket. Nem valószí­nű, hogy sokan gondolták volna, amikor a kereskedő­igazolványukat kiváltották, még ilyen kurzuson is részt kell venniük. A tűzszerészek elképzelése szerint a robba­nószerek felismerésére és az elemi biztonsági intézkedé­sekre kioktatott kereskedők a legközelebbi bombariadó­nál már nem hagyják el az épületet a vevőkkel együtt, hanem mindenki ellenőrizni fogja a saját üzletét. Azokat a helyeket pedig, ahol egy húszd­ekás trotil vagy egy kézigránát könnyedén el­rejthető, megpróbálják h­oz­­záférhetetlenné tenni, így a tűzszerészek munkája két­­három óra helyett 15-20 percre rövidül. A csarnok biztonsági szolgálatának embereit egyhetes képzésen készítik majd fel a szakem­berek a legfontosabb biz­tonsági intézkedésekre. (BOR) Nincs többé futkosás, ha csörög a telefon Fotó: VARALLAI SZANDRA Pernye a plazma? Tegnapi számunkban Verőczey W. Er­nő ufokutató azt nyilatkozta, hogy az egyik siófoki óvodában december 19- ről 20-ára virradó éjszaka történt, megmagyarázhatatlan műanyagolva­dás és -pörkölődés szerinte a plazma­t­ömbökkel hozható összefüggésbe. Ezeket látni is vélte azon a videofelvé­telen, amelyet a Helényi Video né­hány órával az események után a hely­színen készített. A felvételt készítő operatőr, Helényi Tamás sokszor volt már kamerával „ufóhelyszínen”, ám nem ufókutató, csupán az esetről tu­dósító operatőr. Vajon látta-e a plaz­magömböket? - A felvételeket jó felbontású S­­VHS kamerával készítettem, megvilá­­ításra kamerára szerelt reflektort­asználtam. A plazmagömböknek tar­tott jelenség véleményem szerint sok­kal prózaibb, mi több, kézzelfogható. A helyiségben huzat volt, így a lég­áramlat hatására tetemes mennyiségű pernye keringett a levegőben. Az erős megvilágítás hatására ezek többsége világos, apró, mozgó felületként jelent meg a felvételen. A pernyedarabok csupán nagytotálban, sötét háttér előtt láthatóak, sem világos háttér előtt, sem külső felvételeken, sem közeli ké­peken nem jelennek meg. Ez vélemé­nyem szerint teljesen természetes op­tikai jelenség. A pernyedarabok egyébként szabad szemmel is látható­ak voltak. (BOZAI) Nem olcsó a nyugalom Most már teljesen nyilvánva­ló, hogy nem mi kaptuk a gyógyszerár-emelési haladé­kot, hanem a tág döntéshozói kör, hátha mégis meg tudnak egyezni a finom részletekben, politikai felhangokban, kisír­ják vagy megtalálják a dugi­­pénzt. A lényeg: még nincs készen a kotta, amiből aztán teljesen összehangzóan dalol­ható el a magyarázat, egyelő­re még mindenki a saját szó­lamát írja, és együtt hallva egy kissé hamis a nóta. De nagy nap a mai. Az már faktum, illetve pak­tum, hogy idén 72 milliárd van támogatásra. Ha mégsem kerül elő a költségvetési hihá­ból valami, akkor ebből kell kifizetni a fekete receptesek egyre népesebb seregének gyógyszerszámláját, s április­tól átlagban 30-35 százalékkal drágulnak a gyógyszerek, megváltozik a támogatási alaplista. Az egészségbiztosító erről tizenegyféle megoldási javaslatot tesz a kormány elé, hogy legyen választás a rossz és a rettenetes között, árnya­latonként. Most már abszolút követhetetlen, melyik kiszi­várgott variációt ismertesse az ember, a legjobb, ha megvár­juk a mai döntést, minek iz­gatnánk fel magunkat felesle­gesen kétnaponta máson. Ha valakinek olyan szerencséje van, hogy elkerülték a króni­kus betegségek, akkor ne for­szírozza idegi alapon. Ugyan­is az eddig preferált króni­kus betegségre adható gyógy­szerek magas támogatása is csökken némileg, viszont a hirtelen bajok gyógyszerezése még kevéssé lesz támogatott, az alaplistán a gyógyszerek zöme lép egyet lefele, a ki­sebb támogatottsági körbe. A biztosító javaslata szerint orvosi indokkal kérhetnénk támogatást az önkormányzat­tól, így a kiváltott gyógyszer árát egyszer az évben vissza­kapnánk segélyben. A minisz­térium viszont olyan új köz­­gyógyellátási igazolványokat is bevezetne, amely rászorult­sági alapon, orvosi javaslatra volna igényelhető. A mai kormányülésen vár­hatóan betömik a nyári, fogá­szatról szóló rendelet nyomán támadt politikai lukakat, tehát eldöntik: mely fogászati be­avatkozások válnak újra térítés­­mentessé és milyen áron. Tá­­tott szájjal várjuk a döntést. (KOMORNIK) P Ki Tavaszi versenytörvény Az elmúlt öt évben - érzik ezt az üzleti élet nagy- és kishalai, valamint az egyszerű fogyasztók is - nagyot változtak a gazdaság viszonyai. A privatizáció, a fel­­számolási eljárások és a külföldi tőke magyarországi beáramlása folytán a piaci szerkezet jelentősen és gyorsan átalakult. Megérett a helyzet a versenyjogi reformra. Az új, a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló, a kormány ál­tal a múlt héten elfogadott törvénytervezet főbb jel­lemzőit ismertették tegnap az igazságügyi tárca és a Gazdasági Versenyhivatal közös sajtótájékoztatóján. Vissi Ferenc a tervezet jelentőségét kiemelve egye­bek között hangsúlyozta: a törvény védi a verseny tisztességét, és a versenyt magát. A magángazdaság a legmodernebb formáiban is működhet a közérdek el­len, korlátozhatja, kikapcsolhatja, torzíthatja a ver­senyt, ha a felek érdeke úgy kívánja. A törvény nem engedi meg a korlátozást, a monopolizációs törekvé­seket. Hatálya kiterjed az üzleti élet egészére, a gaz­daság egyetlen szektorát sem mentesíti a rendelkezé­sek alól, lett légyen az állami vagy magáncég, külföldi vagy hazai vállalat. A vállalkozások koncentrációjának ellenőrzését egységesen ellátja, függetlenül attól, hogy tíz privatizációs tranzakcióhoz kötődik-e vagy sem. Áttételesen hat a feketegazdaságra, nem egysze­rűen tiltja a fogyasztók megtévesztését, hanem erélye­sen fellép a fogyasztói döntések tisztességtelen befo­lyásolása ellen. Összhangban van az Európai Unió irányelveivel. Ugyanakkor nem teremt versenyt, nem helyettesít­heti a piacot, és nem védi az üzleti élet veszteseit. A tervezet tavasszal kerül az Országgyűlés elé. K. K. ITTHON 3 A harminc csak négy „Szemenszedett hazug­ság” - mondta a Nógrád megyei Bárna polgármes­tere arról a hírról, hogy községében kétszáz forin­tos vérdíjért brutális mó­don gyilkolják a kutyákat. Az információ egyik lap­társunkban jelent m­eg, s tegnap a Magyar Állatvé­dő és Természetbarát Szövetség elnöke, Zalat­­nay Sarolta aláírásával egy felháborodott közlemény is napvilágot látott, amely megismétli a cikk adatait, például a legyilkolt kutyák számát. „Szó sincs harminc meg­ölt kutyáról” - így a pol­gármester. - „Az igaz, hogy a közelmúltban négy, a csirkeólakat fosztogató kóbor ebet ki­lövettünk a helyi vadászokkal. Az is meg­állja a helyét, hogy kutyán­ként kétszáz forintot fizet­tünk, mivel ennyi a lőszer ára. De szó nincs vérdíjról, brutális kivégzésről, kutya­­vérengzésről. Az Állatvédő Szövetség szerint elképzelhető, hogy tévedtek, és nem harminc, csupán négy kutyáról volt szó. De szerintük négy meggyilkolt eb is sok, fő­leg azért, mert a bárnai nem egyedi eset. Egy ren­delet sem mondja ki, hogy meg lehet ölni a kóbor ku­tyákat, igaz, az ellenkező­jére sincs szabály. Az állat­védők a legnagyobb baj­nak azt tartják, hogy még mindig nem született meg az állatvédelmi törvény. Azokban az országokban, ahol létezik ilyen, gyana­kodva tekintenek ránk, s az ilyen kutyagyilkosságok is hozzájárulnak ahhoz, hogy minket barbároknak tartanak. (BEB) Mögöttünk a vízözön Legalábbis az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság szerint. Szakembereik ugyanis úgy vélik, hogy hazánkban az árvízve­szély egyelőre elmúlt. Fellélegezni azonban korai lenne, mivel tavasszal, ol­vadásakor ismét megáradhatnak a fo­lyók, és az átlagosnál nagyobb lesz a belvízveszély is. Varga Mikolós, az OVF vezetője tegna­pi sajtótájékoztatójukon elmondta: a Kis­alföldön és az Alföldön már eddig is több mint 50 millió forintot költöttek a belvízkárok elhárítására. Ezzel kapcsolat­ban még megjegyezte, hogy valószínűleg igen „izgalmas” lesz az elkövetkezendő néhány hónap, mivel a privatizáció során magántulajdonba került földek gazdái nem minden esetben törődnek a vízelve­zető csatornák megtisztításával, így az­tán nem biztos, hogy egyes helyeken időben meg tudják majd kezdeni a tava­szi földmunkálatokat. A várható áradá­sokkal kapcsolatban az is elhangzott, hogy a főigazgatóságnak 58 milliárd fo­rintra lenne szüksége a megbízható vé­dekezéshez, ám a kormányzat az ezred­fordulóig csupán 14,3 milliárd forintot szán ennek a feladatnak a megoldására. Ez a pénz jóformán csak a legsürgősebb teendőkre elegendő, holott a legutóbbi árvíz idején is több mint 50 milliárdos értéket védtek­­ 1,2 milliárdos költség­gel. Minimális ez az összeg, különösen akkor, amikor a vízügyisek munkáját vandál rongálások is nehezítik. Váradi József, a KATIM vízkár-elhárítási főosz­tályának vezetője szerint tavaly 100 mil­lió forintot költöttek a rézkábelek és más értékesebb anyagból készült alkatrészek pótlására. D. T. A micsoda ál, a papír valódi A Blikk tegnap megjelent Lefoglalják az álmicsodát című cikkében azt állítja: becsaptak bennünket a Kurírban megjelent, a ba­jai rendőrkapitány prosti­tuáltszerző­ akcióját szem­léltető dokumentummal. Nos, ezennel ismét meg­erősítjük, amit a Brahima rendőrkapitány című ri­portunkban már hónapok­kal ezelőtt megírtunk, az bizony az utolsó szóig igaz. Az írás melléklete­ként szereplő, a bajai rend­őrkapitány által kézzel írott levélről pedig maga az érintett nyilatkozta: az utolsó szóig én írtam, a saját kezeimmel. Büszkén valljuk, a lelep­lező riportnak következ­ményei voltak. Nevezete­sen valóban leváltották a rendőrkapitányt, a bűnül­dözési alosztályvezető ke­rült a helyére. Az inkrimi­nált anyagot egyébként nem úgy küldték a Kurír­nak, azt magunk szereztük meg, valóságtartalmát is magunk ellenőriztük. Saj­náljuk, hogy a Blikk fon­tosnak tartja bizonygatni, vele ellentétben a Kurír könnyedén megtéveszthe­tő. Kétségtelen, a manipu­lációnak vannak fondorla­tos nagymesterei. Ám ezek lapunkat sem a bajai rend­őrkapitány, sem más ese­tekben nem tévesztették meg. Amikor az érintett alezredes kezébe adtuk az általa írt, a megyei rendőr­főkapitányságon őrzött do­kumentumot, csak annyit mondott: a levél megszer­zése azt bizonyítja, hogy maguk profik. ZS. F. Visszavonulnak a vírusok Miközben fertőző jellegű áremelések borzolták a kedélyeket, megcsappant az érdeklődés az influenza iránt, igaz, visszavonulóban maga a járvány is. Janu­ár utolsó hetében mintegy 10 százalékkal csökkent a betegek száma, bár ennek­ ellenére egyetlen hét alatt még mindig több mint 72 ezren kapták meg a fertő­zést, és tizenöten életüket vesztették. Ami a szezon eddigi mérlegét illeti: a hat hete tartó járvány idején csaknem 34 ezer embernél - a lakosság 3,3 száza­lékánál - állapítottak meg az orvosok influenzafer­tőzést, a vírus 93 embernél bizonyult végzetesnek. Az előző időszakhoz hasonlóan az előző héten is Győr-Moson-Sopron, Vas és Komárom megyében betegedtek meg a legtöbben: az ott élők 1,0-1,6 szá­zaléka fordult orvoshoz. Viszonylag kevés, a lakos­ság alig egy százalékát kitevő influenzást regisztrál­tak viszont Baranya, Heves, Nógrád, Somogy és Tolna megyében, valamint a fővárosban. Mint Stra­ub Ilona, az OKI főorvosa elmondta: a szokásosnál még mindig háromszor magasabb a szövődményes esetek aránya, az influenzások 9,3 százalékánál tapp­­asztaltak hörghurutot, tüdőgyulladást vagy egyéb­etegséget is. Ez - vélik a szakértők - annak kö­vetkezménye, hogy az emberek jelentős része már csak akkor megy betegállományba, ha súlyosbodik az állapota. A szakemberek szerint az influenzajárvány várha­tóan még egy hónapon át tart, és végeredményét tekintve valószínűleg nem lesz olyan súlyos, mint északi szomszédainknál. A Csehországban és Szlo­vákiában már véget ért járványban ugyanis a lakos­ság 16 százaléka betegedett meg. K. V Elfogadott húsaink Talán az indokoltnál kevésbé isme­rik a szolnoki vágóhidat, pedig múltja vetekedik a többi, ismertebb vállalatéval. Az első világháború előtt alapították, a sertés- és marha­vágó csarnokot valamivel később, a húszas évek elején építették. A jog­előd tapasztalatait fölhasználva, azt ötvözve a legkorszerűbb nemzetkö­zi eredményekkel, a Solami Húsipa­ri Vállalat 1992-ben átalakult rész­vénytársasággá. A részvénytársaság élőállat-ter­meltetéssel, felvásárlással, belföldi és külföldi értékesítéssel foglalkozik. A szolnoki székhelyű cég a Tisza-parti város mellett Budapesten is rendelke­zik egy telephellyel. A fővárosban működő sertésvágó és csontozóüzem műszaki és technológiai színvonala semmiben sem marad el az európai higiéniai elvárásoktól. A Solami Rt. legkorszerűbb gyára kétségtelenül a Szolnokon 1988-ban átadott szárazáru-üzem. Az itt készí­tett termékek megfelelnek a közös piaci előírásoknak is. A szolnoki üzemben készülnek a részvénytár­saság különlegességei, a félszáraz és száraz áruk, valamint a szalámi­félék. Ezek összetételükkel és kor­szerű csomagolásukkal nem valla­nak szégyent a rendkívül igényes nyugat-európai piacon sem. A versenyképességhez nyilván az is hozzájárul, hogy a Solami Rt. meg­őrizte a hagyományos alföldi ízeket, de követi a korszerű táplálkozás kö­vetelményeit is. Az új gyártmányok fejlesztésén gyakorlott mérnökök dolgoznak, számítógépes programok segítségével. A gyártás-előkészítés, irányítás, a teljes körű adatfeldolgo­zás számítógépen történik. A Solami Rt. az EN ISO 9002-es szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszere garantálja, hogy az rt. üzemeiben előállított termékek min­den tekintetben megfelelnek a leg­szigorúbb európai élelmiszer-bizton­sági és minőségi követelményeknek is, valamint kielégítik az érvényes nemzetközi előírások elvárásait. Az elért eredményekhez hozzá­járult a szakemberek folyamatos képzése, az állandó fejlesztési mun­ka is. (X)

Next