Kurír - reggeli kiadás, 1996. február (7. évfolyam, 31-59. szám)

1996-02-01 / 31. szám

1996. február 1. Tűzszerésznek átképzett árusok Hogy a tizenhárom éve dolgozó tűzszerészeknek szerencsés lesz-e az idei év, azt nem tudni, de az biztos, hogy a Fővám téri vásárcsarnok árusainak ritka rosszul kezdődött. Az első hónapban heti két-három bombariadó miatt kellett alkalmanként órákra elhagyniuk a csarnokot alkalmazottastól, vevőstől, több millió forint forgalomkiesést lenyelve. Úgy tűnik, amíg a tűzszerészekre vártak a csarnokon kívül, a hóban toporogva, annyira megtelt a hócipőjük, hogy elhatározták: véget vetnek az ismeretlen telefonáló tréfálkozásának. Tegnap délután négy órakor hangosbemondón hívták a kereskedőket az emeleti ebédlőbe, ahol rövidesen megjelent két tűzszerészoktató, hogy a katonai robbanóanyagok rejtelmeibe bevezessék őket. Nem valószínű, hogy sokan gondolták volna, amikor a kereskedőigazolványukat kiváltották, még ilyen kurzuson is részt kell venniük. A tűzszerészek elképzelése szerint a robbanószerek felismerésére és az elemi biztonsági intézkedésekre kioktatott kereskedők a legközelebbi bombariadónál már nem hagyják el az épületet a vevőkkel együtt, hanem mindenki ellenőrizni fogja a saját üzletét. Azokat a helyeket pedig, ahol egy húszdekás trotil vagy egy kézigránát könnyedén elrejthető, megpróbálják hozzáférhetetlenné tenni, így a tűzszerészek munkája kéthárom óra helyett 15-20 percre rövidül. A csarnok biztonsági szolgálatának embereit egyhetes képzésen készítik majd fel a szakemberek a legfontosabb biztonsági intézkedésekre. (BOR) Nincs többé futkosás, ha csörög a telefon Fotó: VARALLAI SZANDRA Pernye a plazma? Tegnapi számunkban Verőczey W. Ernő ufokutató azt nyilatkozta, hogy az egyik siófoki óvodában december 19- ről 20-ára virradó éjszaka történt, megmagyarázhatatlan műanyagolvadás és -pörkölődés szerinte a plazmatömbökkel hozható összefüggésbe. Ezeket látni is vélte azon a videofelvételen, amelyet a Helényi Video néhány órával az események után a helyszínen készített. A felvételt készítő operatőr, Helényi Tamás sokszor volt már kamerával „ufóhelyszínen”, ám nem ufókutató, csupán az esetről tudósító operatőr. Vajon látta-e a plazmagömböket? - A felvételeket jó felbontású SVHS kamerával készítettem, megviláításra kamerára szerelt reflektortasználtam. A plazmagömböknek tartott jelenség véleményem szerint sokkal prózaibb, mi több, kézzelfogható. A helyiségben huzat volt, így a légáramlat hatására tetemes mennyiségű pernye keringett a levegőben. Az erős megvilágítás hatására ezek többsége világos, apró, mozgó felületként jelent meg a felvételen. A pernyedarabok csupán nagytotálban, sötét háttér előtt láthatóak, sem világos háttér előtt, sem külső felvételeken, sem közeli képeken nem jelennek meg. Ez véleményem szerint teljesen természetes optikai jelenség. A pernyedarabok egyébként szabad szemmel is láthatóak voltak. (BOZAI) Nem olcsó a nyugalom Most már teljesen nyilvánvaló, hogy nem mi kaptuk a gyógyszerár-emelési haladékot, hanem a tág döntéshozói kör, hátha mégis meg tudnak egyezni a finom részletekben, politikai felhangokban, kisírják vagy megtalálják a dugipénzt. A lényeg: még nincs készen a kotta, amiből aztán teljesen összehangzóan dalolható el a magyarázat, egyelőre még mindenki a saját szólamát írja, és együtt hallva egy kissé hamis a nóta. De nagy nap a mai. Az már faktum, illetve paktum, hogy idén 72 milliárd van támogatásra. Ha mégsem kerül elő a költségvetési hihából valami, akkor ebből kell kifizetni a fekete receptesek egyre népesebb seregének gyógyszerszámláját, s áprilistól átlagban 30-35 százalékkal drágulnak a gyógyszerek, megváltozik a támogatási alaplista. Az egészségbiztosító erről tizenegyféle megoldási javaslatot tesz a kormány elé, hogy legyen választás a rossz és a rettenetes között, árnyalatonként. Most már abszolút követhetetlen, melyik kiszivárgott variációt ismertesse az ember, a legjobb, ha megvárjuk a mai döntést, minek izgatnánk fel magunkat feleslegesen kétnaponta máson. Ha valakinek olyan szerencséje van, hogy elkerülték a krónikus betegségek, akkor ne forszírozza idegi alapon. Ugyanis az eddig preferált krónikus betegségre adható gyógyszerek magas támogatása is csökken némileg, viszont a hirtelen bajok gyógyszerezése még kevéssé lesz támogatott, az alaplistán a gyógyszerek zöme lép egyet lefele, a kisebb támogatottsági körbe. A biztosító javaslata szerint orvosi indokkal kérhetnénk támogatást az önkormányzattól, így a kiváltott gyógyszer árát egyszer az évben visszakapnánk segélyben. A minisztérium viszont olyan új közgyógyellátási igazolványokat is bevezetne, amely rászorultsági alapon, orvosi javaslatra volna igényelhető. A mai kormányülésen várhatóan betömik a nyári, fogászatról szóló rendelet nyomán támadt politikai lukakat, tehát eldöntik: mely fogászati beavatkozások válnak újra térítésmentessé és milyen áron. Tátott szájjal várjuk a döntést. (KOMORNIK) P Ki Tavaszi versenytörvény Az elmúlt öt évben - érzik ezt az üzleti élet nagy- és kishalai, valamint az egyszerű fogyasztók is - nagyot változtak a gazdaság viszonyai. A privatizáció, a felszámolási eljárások és a külföldi tőke magyarországi beáramlása folytán a piaci szerkezet jelentősen és gyorsan átalakult. Megérett a helyzet a versenyjogi reformra. Az új, a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló, a kormány által a múlt héten elfogadott törvénytervezet főbb jellemzőit ismertették tegnap az igazságügyi tárca és a Gazdasági Versenyhivatal közös sajtótájékoztatóján. Vissi Ferenc a tervezet jelentőségét kiemelve egyebek között hangsúlyozta: a törvény védi a verseny tisztességét, és a versenyt magát. A magángazdaság a legmodernebb formáiban is működhet a közérdek ellen, korlátozhatja, kikapcsolhatja, torzíthatja a versenyt, ha a felek érdeke úgy kívánja. A törvény nem engedi meg a korlátozást, a monopolizációs törekvéseket. Hatálya kiterjed az üzleti élet egészére, a gazdaság egyetlen szektorát sem mentesíti a rendelkezések alól, lett légyen az állami vagy magáncég, külföldi vagy hazai vállalat. A vállalkozások koncentrációjának ellenőrzését egységesen ellátja, függetlenül attól, hogy tíz privatizációs tranzakcióhoz kötődik-e vagy sem. Áttételesen hat a feketegazdaságra, nem egyszerűen tiltja a fogyasztók megtévesztését, hanem erélyesen fellép a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása ellen. Összhangban van az Európai Unió irányelveivel. Ugyanakkor nem teremt versenyt, nem helyettesítheti a piacot, és nem védi az üzleti élet veszteseit. A tervezet tavasszal kerül az Országgyűlés elé. K. K. ITTHON 3 A harminc csak négy „Szemenszedett hazugság” - mondta a Nógrád megyei Bárna polgármestere arról a hírról, hogy községében kétszáz forintos vérdíjért brutális módon gyilkolják a kutyákat. Az információ egyik laptársunkban jelent meg, s tegnap a Magyar Állatvédő és Természetbarát Szövetség elnöke, Zalatnay Sarolta aláírásával egy felháborodott közlemény is napvilágot látott, amely megismétli a cikk adatait, például a legyilkolt kutyák számát. „Szó sincs harminc megölt kutyáról” - így a polgármester. - „Az igaz, hogy a közelmúltban négy, a csirkeólakat fosztogató kóbor ebet kilövettünk a helyi vadászokkal. Az is megállja a helyét, hogy kutyánként kétszáz forintot fizettünk, mivel ennyi a lőszer ára. De szó nincs vérdíjról, brutális kivégzésről, kutyavérengzésről. Az Állatvédő Szövetség szerint elképzelhető, hogy tévedtek, és nem harminc, csupán négy kutyáról volt szó. De szerintük négy meggyilkolt eb is sok, főleg azért, mert a bárnai nem egyedi eset. Egy rendelet sem mondja ki, hogy meg lehet ölni a kóbor kutyákat, igaz, az ellenkezőjére sincs szabály. Az állatvédők a legnagyobb bajnak azt tartják, hogy még mindig nem született meg az állatvédelmi törvény. Azokban az országokban, ahol létezik ilyen, gyanakodva tekintenek ránk, s az ilyen kutyagyilkosságok is hozzájárulnak ahhoz, hogy minket barbároknak tartanak. (BEB) Mögöttünk a vízözön Legalábbis az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint. Szakembereik ugyanis úgy vélik, hogy hazánkban az árvízveszély egyelőre elmúlt. Fellélegezni azonban korai lenne, mivel tavasszal, olvadásakor ismét megáradhatnak a folyók, és az átlagosnál nagyobb lesz a belvízveszély is. Varga Mikolós, az OVF vezetője tegnapi sajtótájékoztatójukon elmondta: a Kisalföldön és az Alföldön már eddig is több mint 50 millió forintot költöttek a belvízkárok elhárítására. Ezzel kapcsolatban még megjegyezte, hogy valószínűleg igen „izgalmas” lesz az elkövetkezendő néhány hónap, mivel a privatizáció során magántulajdonba került földek gazdái nem minden esetben törődnek a vízelvezető csatornák megtisztításával, így aztán nem biztos, hogy egyes helyeken időben meg tudják majd kezdeni a tavaszi földmunkálatokat. A várható áradásokkal kapcsolatban az is elhangzott, hogy a főigazgatóságnak 58 milliárd forintra lenne szüksége a megbízható védekezéshez, ám a kormányzat az ezredfordulóig csupán 14,3 milliárd forintot szán ennek a feladatnak a megoldására. Ez a pénz jóformán csak a legsürgősebb teendőkre elegendő, holott a legutóbbi árvíz idején is több mint 50 milliárdos értéket védtek 1,2 milliárdos költséggel. Minimális ez az összeg, különösen akkor, amikor a vízügyisek munkáját vandál rongálások is nehezítik. Váradi József, a KATIM vízkár-elhárítási főosztályának vezetője szerint tavaly 100 millió forintot költöttek a rézkábelek és más értékesebb anyagból készült alkatrészek pótlására. D. T. A micsoda ál, a papír valódi A Blikk tegnap megjelent Lefoglalják az álmicsodát című cikkében azt állítja: becsaptak bennünket a Kurírban megjelent, a bajai rendőrkapitány prostituáltszerző akcióját szemléltető dokumentummal. Nos, ezennel ismét megerősítjük, amit a Brahima rendőrkapitány című riportunkban már hónapokkal ezelőtt megírtunk, az bizony az utolsó szóig igaz. Az írás mellékleteként szereplő, a bajai rendőrkapitány által kézzel írott levélről pedig maga az érintett nyilatkozta: az utolsó szóig én írtam, a saját kezeimmel. Büszkén valljuk, a leleplező riportnak következményei voltak. Nevezetesen valóban leváltották a rendőrkapitányt, a bűnüldözési alosztályvezető került a helyére. Az inkriminált anyagot egyébként nem úgy küldték a Kurírnak, azt magunk szereztük meg, valóságtartalmát is magunk ellenőriztük. Sajnáljuk, hogy a Blikk fontosnak tartja bizonygatni, vele ellentétben a Kurír könnyedén megtéveszthető. Kétségtelen, a manipulációnak vannak fondorlatos nagymesterei. Ám ezek lapunkat sem a bajai rendőrkapitány, sem más esetekben nem tévesztették meg. Amikor az érintett alezredes kezébe adtuk az általa írt, a megyei rendőrfőkapitányságon őrzött dokumentumot, csak annyit mondott: a levél megszerzése azt bizonyítja, hogy maguk profik. ZS. F. Visszavonulnak a vírusok Miközben fertőző jellegű áremelések borzolták a kedélyeket, megcsappant az érdeklődés az influenza iránt, igaz, visszavonulóban maga a járvány is. Január utolsó hetében mintegy 10 százalékkal csökkent a betegek száma, bár ennek ellenére egyetlen hét alatt még mindig több mint 72 ezren kapták meg a fertőzést, és tizenöten életüket vesztették. Ami a szezon eddigi mérlegét illeti: a hat hete tartó járvány idején csaknem 34 ezer embernél - a lakosság 3,3 százalékánál - állapítottak meg az orvosok influenzafertőzést, a vírus 93 embernél bizonyult végzetesnek. Az előző időszakhoz hasonlóan az előző héten is Győr-Moson-Sopron, Vas és Komárom megyében betegedtek meg a legtöbben: az ott élők 1,0-1,6 százaléka fordult orvoshoz. Viszonylag kevés, a lakosság alig egy százalékát kitevő influenzást regisztráltak viszont Baranya, Heves, Nógrád, Somogy és Tolna megyében, valamint a fővárosban. Mint Straub Ilona, az OKI főorvosa elmondta: a szokásosnál még mindig háromszor magasabb a szövődményes esetek aránya, az influenzások 9,3 százalékánál tappasztaltak hörghurutot, tüdőgyulladást vagy egyébetegséget is. Ez - vélik a szakértők - annak következménye, hogy az emberek jelentős része már csak akkor megy betegállományba, ha súlyosbodik az állapota. A szakemberek szerint az influenzajárvány várhatóan még egy hónapon át tart, és végeredményét tekintve valószínűleg nem lesz olyan súlyos, mint északi szomszédainknál. A Csehországban és Szlovákiában már véget ért járványban ugyanis a lakosság 16 százaléka betegedett meg. K. V Elfogadott húsaink Talán az indokoltnál kevésbé ismerik a szolnoki vágóhidat, pedig múltja vetekedik a többi, ismertebb vállalatéval. Az első világháború előtt alapították, a sertés- és marhavágó csarnokot valamivel később, a húszas évek elején építették. A jogelőd tapasztalatait fölhasználva, azt ötvözve a legkorszerűbb nemzetközi eredményekkel, a Solami Húsipari Vállalat 1992-ben átalakult részvénytársasággá. A részvénytársaság élőállat-termeltetéssel, felvásárlással, belföldi és külföldi értékesítéssel foglalkozik. A szolnoki székhelyű cég a Tisza-parti város mellett Budapesten is rendelkezik egy telephellyel. A fővárosban működő sertésvágó és csontozóüzem műszaki és technológiai színvonala semmiben sem marad el az európai higiéniai elvárásoktól. A Solami Rt. legkorszerűbb gyára kétségtelenül a Szolnokon 1988-ban átadott szárazáru-üzem. Az itt készített termékek megfelelnek a közös piaci előírásoknak is. A szolnoki üzemben készülnek a részvénytársaság különlegességei, a félszáraz és száraz áruk, valamint a szalámifélék. Ezek összetételükkel és korszerű csomagolásukkal nem vallanak szégyent a rendkívül igényes nyugat-európai piacon sem. A versenyképességhez nyilván az is hozzájárul, hogy a Solami Rt. megőrizte a hagyományos alföldi ízeket, de követi a korszerű táplálkozás követelményeit is. Az új gyártmányok fejlesztésén gyakorlott mérnökök dolgoznak, számítógépes programok segítségével. A gyártás-előkészítés, irányítás, a teljes körű adatfeldolgozás számítógépen történik. A Solami Rt. az EN ISO 9002-es szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszere garantálja, hogy az rt. üzemeiben előállított termékek minden tekintetben megfelelnek a legszigorúbb európai élelmiszer-biztonsági és minőségi követelményeknek is, valamint kielégítik az érvényes nemzetközi előírások elvárásait. Az elért eredményekhez hozzájárult a szakemberek folyamatos képzése, az állandó fejlesztési munka is. (X)