Kurír - reggeli kiadás, 1996. február (7. évfolyam, 31-59. szám)
1996-02-04 / 34. szám
4 KÜLHON Páncélozott hídszemle A horvátországi Okucaniban tegnap NATO-irányítás alá helyezték a Magyar Köztársaság békefenntartó műszaki alakulatát. A történelmi eseményen részt vett Horn Gyula miniszterelnök és Keleti György honvédelmi miniszter. Horn előzőleg Zágrábban tárgyalt Franjo Tudjman horvát elnökkel, akivel elsősorban a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról folytatott megbeszéléseket. A találkozón mindkét fél a kapcsolatok baráti és jószomszédi jellegét méltatta, és sürgette, hogy mielőbb kezdjék meg a különböző horvát-magyar gazdasági programok megvalósítását. A megbeszélésen horvát részről megerősítették: rövid időn belül megépítik a Fiume-Zágráb autópályát a magyar határig, és azt szeretnék, ha a magyar fél is meghosszabbítaná az M7-es utat a határig. A magyar miniszterelnök a zágrábi tárgyalása után látogatott el Okucaniba, ahol zártkörű találkozón kávéval és vízzel kínálták meg a kormányfőt, aki az elmaradhatatlan cigaretta elszívása után a táborban tett látogatást. A táborjárás után váratlanul a miniszterelnök a programtól eltérően kérte, hogy a zászlóalj leendő munkahelyén, a felrobbantott Száva-hídnál látogatást tehessen. A NATO és a magyar tábornoki kar azonnal páncélozott járművet biztosított. A hét kilométeres útszakasz mindkét oldalára az aknaveszély miatt fegyvereseket állítottak egymástól látótávolságban. A harci járművekkel biztosított konvoj Hornnal, Keletivel és a nagyszámú kísérettel láthatta a vízbe robbantott hidat, ahol a miniszterelnök a horvát milícia képviselőjével anyanyelvén a horgászat szépségeiről is beszélgetett. A kora délutáni órákban a magyar konténertáborban felhúzták a cirill és latin betűkkel feliratozott, kék színű békefenntartó-zászlót. Az ünnepi pillanatok után Horn Gyula hangsúlyozta, a béke csatájában vérontás nélkül végezték feladatukat. John David More Bick dandártábornok, a gyors reagálású gépesített hadtest parancsnoka ígéretet tett, hogy vigyázni fog a magyarokra. SZABÓ P. FERENC (Okucani) Megcsípott hűtlenkedő Amerikai ügyvédek szerint az Egyesült Államok jogtörténetében egyedülálló válópert indított a Sommerville-ben élő, 33 esztendős John Goydan a felesége, Diane ellen. A kereset szerint az asszony elektronikus úton szarvazta fel a férjét. A feleség az America Online hálózaton keresztül egy ismeretlen észak-karolinai férfivel való komputerlevelezés során „csalta meg” az urát. Goydan ugyan elismerte, hogy asszonya személyesen sohasem találkozott a csábítóval, de E-Mail kapcsolatuk - szerinte - kimerítette a házasságtörés fogalmát. Goydan úr olyannyira komolyan gondolja s fontolatja a válás gondolatát, hogy özös gyermekeiket is gyámsága alá kívánja vonni. Raoul Felder ügyvéd szerint az eset nem lehet válóok, mivel a szexuális élet egyetlen látható nyoma, fizikai érzékelhetősége sem áll fenn és semmi nem bizonyítható. „Veszélyes lenne a vonatkozó jogszabályokat ilyen irányban módosítani. Ha valaki ugyanis már gondolatban félreléphet, házasságtörésnek minősülne az is, amikor egy férfi egy csinos nőre pillant a forgalmas utcán. Dominick Barbara jogi képviselő mosolyogva tette még hozzá: „Ha valaki komputerszexen kapja házastársát, akkor a válást nem a bírói pulpitus előtt kell kimondani, hanem a mikrochipek világában. Éppen ezért az ítélet kihirdetésére csak az Internet szintjén kerülhet sor.” REGŐS PÉTER (New York) Merényletre emlékezve Félelem és csalódottság: ha valaki megkérdezné, milyen a hangulat egy évvel a romák elleni merénylet után a dél-burgenlandi Felsőőrön, ezekkel a szavakkal lehetne válaszolni. A faluszéli cigánysoron az élet semmit nem változott, Vranitzky kancellár személyes ígérete az új útról az akkori fennkölt hangulat, a temetés és a gyász dramaturgiájához tartozónak bizonyult. A Horvath fivérek, Josef Simnon és Peter Sárközi emléke ma is él: a négy fakereszt azon a helyen, ahol tavaly február 4-én az aljas robbantás széttépte őket, valóságos zarándokhely. A két Horváth fiú idős papája - egykori koncentrációs tábori fogoly - mindennap mécsest gyújt, sokan pedig távolabbról jönnek. A hozzátartozók közül akik csak tehették, odébbálltak, máshova költöztek, menekültek az emlékek elől. Valószínűleg hiába: a félelem, hogy újabb merényletek következhetnek, hogy soha nem lesz már nyugalom, nemigen múlik. A falubeli osztrákok együttérzése, gyásza és sajnálata az idők folyamán inkább haraggá változott: elegük van abból, hogy a cigánysor miatt Felsőőrt a terrorizmussal együtt emlegessék. Nem lévén tettes, nem zárható ki ugyanis az sem, hogy helybéli volt a merénylő, és a hatóságok a szorgos nyomozás és a ma már tízmilliós vérdíj ellenére sem tudnak eredményt felmutatni. Még a félresikerült - mert kellő bizonyítékok hiányában felmentéssel végződött - levélbombaperben sem esett szó Felsőőrről. Hogy a gyilkos csőbombát ki erősítette a „Cigányok, menjetek haza Indiába!” feliratú táblához a biztos tudatban, hogy arra csak romák járnak, és ők nem fogják tűrni a feliratot, nos, ezt ma még csak sejteni se lehet. Az évfordulón az illő megemlékezések, szertartások, ünnepségek ismét a falura irányítják a figyelmet, és újra megjelentek a tévések, az újságírók. Eddig nem sok jót hoztak Felsőőrnek. SUSANNE SCHNEIDER (Bécs) Csak a hozzátartozók emlékeznek SZERVEZNE, RENDEZNE álarcosbált, farsangi mulatságot, bankettet, érettségi találkozót, esküvőt, vállalati ünnepségeket, zárt körű rendezvényeket, állófogadásokat, családi-baráti összejövetelt. DE HOL??? A város szívében, a Duna-parti sétányon, az 2580 fő részére kényelmes, izgalmas kialakítású helyiségünkben vállaljuk svédasztalos, menüsoros kiszolgálással a lebonyolításukat. Kitűnő minőségben, mérsékelt árakon és az ön igénye szerint élőzenével, műsorokkal, programokkal. Megrendelését várjuk a 266-6720 telefonon, valamint személyesen, Budapest V. ker., Dunakorzó, Ambassador Club. 1996. február 4. Az eltűntekért tüntettek A boszniai Trszlában tegnap is folytatódtak azok a tüntetések, amelyeknek résztvevői a kelet-boszniai Srebrenicában eltűnt hozzátartozóik sorsáról akarnak információkat megtudni. A boszniai városból elmenekült nők a Vöröskereszt és a boszniai kormány illetékeseitől akarnak választ kapni, hogy mi lett a 8000 férfi sorsa. Az eddigi hivatalos vizsgálatok eredményei szerint nagy valószínűséggel a települést elfoglaló szerbek lelőtték a katonakötelesnek mondott férfiakat. HALálraítélt delfinek A hatalmas halászflották ahol csak felbukkannak, szinte élettelen vizeket hagynak maguk után, köszönhetően a mind modernebb lehalászási módszereknek. De nemcsak a halak pusztulnak, hasonló sors jut osztályrészül a delfineknek is. Ezek a vízi emlősök ugyanis belegabalyodnak a halászhálókba és szabályosan megfulladnak a vízben. Ez történt a minap Nyugat-Afrika partjainál is, ahol olasz halászok közreműködésének „hála”, legalább 130 delfin - ennyi tetemet vetett ugyanis később partra a víz - pusztult el iszonyú kínok közepette. Mindennapos dráma: delfin a hálóban A mauritániai partok előtt bekövetkezett tragédia nemcsak az ottani tenger élővilágának egyensúlyát borítja fel, hanem súlyos következménnyel jár az ország lakosaira nézve is. A rendkívül szegény helyieknek a hal ugyanis az egyik legfőbb táplálékuk, ráadásul a delfinek hasznos partnernek bizonyulnak a halászatban is: gyakran az ő segítségükkel terelik be az egyre fogyatkozó halrajokat a hálókba. Nem csoda tehát, hogy a környezetvédő szervezetek mindenhol a világon követelik: vessenek véget a hatalmas vonóhálókkal folytatott halászatoknak.