Kurír - reggeli kiadás, 1996. április (7. évfolyam, 90-118. szám)

1996-04-01 / 90. szám

4 ITTHON AVATÁS ELŐTT A millecentenáriumi ünnepsé­gekre megszépül az Ópuszta­­szeri Nemzeti Történeti Em­lékpark: rövidesen befejezik a tavaszi karbantartási munkála­tokat. Az 55 hektáros területen metszik a fákat, új csemetéket ültetnek, meszelik a skanzenek házait. Megújul a Postamúze­um, épül a Magyarok Háza, s rendezik az új kiállításokat. A park ünnepélyes avatására má­jus 26-án kerül sor. Az Ópusz­­taszeri Nemzeti Történeti Emlékpark egyébként április 1-jétől október 31-ig naponta 8.30-tól 19 óráig tart nyitva, de igény szerint ezt meg­hosszabbítják. GYÓGYÍTÓ MOFETTA A jövő hónap közepétől ismét megkezdik az érszűkületi problémákkal küszködő bete­gek kezelését a mátraderecskei mofettán. A gyógyhatás bizo­nyítása érdekében induló programra 200 beteg jelentke­zését várják a polgármesteri hivatalban. A betegek két és fél hetes, 15 széndioxidfürdőt ma­gában foglaló kúrán vehetnek részt október végéig - közöl­te Zám Ferenc, a község pol­gármestere. Az elmúlt évi vizs­gálatok alapján, amelynek so­rán 100 beteg vett részt száraz­­fürdőkúrában, igen kedvező tapasztalatokat szereztek: vala­mennyiüknél javulás mutatko­zott. Ám a szárazfürdő csupán az operáció kiegészítő kezelé­seként alkalmazható. NINCS GARANCIA Szűkül a TIR-garanciával szál­lítható áruk köre április 1-jétől. Az Európai Unió ugyanis hétfő­től a közösség vámtranzitrend­­szeréből kizárja az, érzékenynek minősített árukat, így az esetle­ges vámcsalásokból származó veszély teljesen a TIR vámok­­mányrendszerre hárul. A kocká­zat növekedésének elkerülésére a Nemzetközi Közúti Fuvarozók Egyesületének vámbizottsága úgy döntött: bizonyos árufajtá­kat kizár a TIR garanciarend­szeréből, az úgynevezett magas kockázatú, érzékeny áruk TIR- okmányfedezete alatti fuvarozá­sát pedig ötmillió forint letéthez köti. A TTR-garanciából kizárt áruk között szerepel például az élő szarvasmarha, fagyasztott marhahús, egyes tejtermékek, friss és szárított banán, búza, rozs, cukorrépa, valamint bizo­nyos élvezeti cikkek. KISKAPUK Lassan lejár a gépjárművek után fizetendő súlyadó befizetésének határideje, amely több települé­sen nem kívánt folyamatot indí­tott el. Különösen a városi ön­­kormányzatokra jellemző, hogy a súlyadót a törvényi minimum­nál magasabb összegben hatá­rozták meg, de az iparűzési adó megállapításánál is a nagyobb bevételre törekedtek. Ám az élelmes polgárok állandó lakó­helyüket sorra helyezik át a vá­roshoz közeli kistelepülésekre, így a városi önkormányzatok már nem jogosultak a papíron kitelepültek utáni állami támo­gatásra. A folyamatot gyorsítja, hogy egyes helyeken, például Baján portánként nyolcezer fo­rintos kommunális adót is meg­állapítottak. MŰVÉSZOTTHON Ünnepélyes keretek között fel­avatták tegnap a Magyar Művé­szeti Akadémia új otthonát a III. kerület, Kecske utca 25. szám alatt. Az új épületben, amelyet az építkezés során talált római kori kőmaradványok, oszlopfe­jek díszítenek, egy klub és szá­mos kisebb helyiség várja a tár­saság tagjait, írókat, költőket, képző- és iparművészeket, zene­szerzőket, valamint építészeket. KIFUTOTTAK! Hajnalig tartó férfinapot tartottak az Inter Gála rendezésében. Volt zene, tánc, ám amit mindenki izgatottan várt, az a Színészek a kifutón című produkció volt. Aki a színésznők divat­gálájához hasonlót várt, csalódott. Nem valódi divatbemutatóról volt szó, ez már az első pillanatban kiderült. Bár voltak zakók és nadrágok, mellé­nyek és kabátok, az Elit Ruhagyár öl­tönyházának modelljei, mégsem ők voltak a főszereplők, hanem a művész urak. Az ő grimaszaik, mozdulataik, magánszámaik egy divatbemutató ka­rikatúráját adták, sok mulatságos jele­nettel. Amint véget ért a felvonulás, a nézők izgatottan nézték a meghívókat. Rendben, Alföldi Róbert, Balázs Péter, Bubik István, Harkányi Endre, Hege­dűs D. Géza, Méhes László, Reviczki Gábor, Tahi Tóth László megvolt, ám ki lehet a többiekhez remekül illő úr? Kiderült, a ruhákat kölcsönző cég - nem magyar - vezérigazgatója. Egy hazai üzletemberről persze elképzel­hetetlen, hogy maga mutassa be, rá­adásul ironikusan cége termékeit. (TÓTH) Fotó: TOROCZKAY CSABA Pénztár született Ez nem áprilisi tréfa! Új szol­gáltatást vezet be mától a Pest-Buda Postabanki Nyug­díjpénztár Budapesten a bank 39 fiókjában és kirendeltségén, valamint Szentendrén és Száz­halombattán. Az ügyfelek helyben beléphetnek a pénz­tárba és/vagy munkáltatói szerződést köthetnek. A bank­fiókban felvilágosítást kaphat­nak ab­ból, hogyan számolható el a pénztári adókedvezmény a havi adóelőleg-számításkor. A nyugdíjpénztár működtetését a következő cégek végzik: Postabank Értékpapír-forgal­mazási Rt. (vagyonkezelés), Postabank Rt. (letétkezelés, folyószámla-vezetés, garancia­­vállalás), Első Hazai Pénztár­szervező és Működtető Rt. (nyilvántartás). A pénztár eddig már 12 munkáltatóval kötött szerző­dést. Ebben­­a munkáltatók al­kalmazottaik tagdíjfizetését át­vállalják, így tett többek között a Józsefvárosi Önkormányzat, a Ganz Kft. és a Fémfeldolgo­zó Rt. is. A pénztári tagdíj összege a bruttó kereset 3 százaléka. Névre szóló egyéni számlán írják jóvá a tagdíj 90 százalé­kát, az eseti befizetés 95 szá­zalékát. A Pest-Buda Postabanki Nyugdíjpénztár kizárólag rövid lejáratú bankbetétbe és állam­papírba fekteti a vagyonát. Azoknak sincs oka az aggo­dalomra, akik nem a fentebb említett környéken laknak. A Postabank területi alapon szerveződő nyugdíjpénztárát a jövőben több is követi. Ta­valy év végén megalakult a Debrecent és környékét ki­szolgáló Jóreménység Posta­banki Nyugdíjpénztár. Konyhadiplomácia Magas rangú vendégek jártak nálunk. Mindhárman franciák, egé­szen komoly közük van remek ételekhez és italokhoz, és egyikük, Henri Gault úr a Gasztronómiai Világszövetség elnöke. Pierre Blanc kitűnő és exkluzív párizsi éttermek tulajdonosa, mi sem bi­zonyítja ezt jobban, mint hogy éttermeibe fél évre előre be kell je­lentkezni. Blanc úr egyben a Párizsi Vendéglősszövetség elnöke. Rémi Krug pedig, a Krug Champagne vezérigazgatója ennek a ne­mes italnak a csúcsminőségét képviseli. A nála beérő évi ötszázezer palack pezsgő csak nagyon ritkán kerül különleges vendéglők asz­talára, elsősorban királyi udvarok rendelik meg a champagne-ok Rolls-Royce-át. A nálunk vendégeskedő gasztronómiai szaktekintélyek dr. Cey Bert Róbert Gyulának, a világszövetség alelnökének, étel- és italfi­lozófusnak meghívására és szelíd biztatására „kóstolták Magyaror­szágot”. Jártak Tokajban és Egerben, Szentendrén és a budai vár­­negyedbéli Alabárdos és Fortuna éttermekben. Az urak és a társa­ságukban ideutazott feleségek el vannak ragadtatva a magyar ita­loktól. Nagy borok, mondta Krug úr, költői szavakkal méltatva to­kaji és egri nedűinket. Ezeket a borokat, de a magyar konyhát is, nem nagyon ismerik a franciák. Párizsban van négyezer ázsiai, nyolcszáz olasz étterem, és még az orosz és a román konyha is képviselteti magát. Magyar étterem nincs. Pedig helye lenne a francia fővárosban, jó ételekkel, jó zenével. Egy nemzet étterme egy másik országban olyan fontos, mint egy nagykövetség, mondták a francia vendégek. Az ötnapos gasztronómiai Budapest Study jól sikerült. A három francia úr el­viszi jó hírünket hazájába és a világszövetségbe. Sőt már arról is tárgyaltak, hogy 1998-ban Budapesten rendezik meg a Gasztronó­miai Világszövetség ülését, amely még több rajongót szerezhet a magyar boroknak és ételeknek. T. O. Rejtélyes a maci Új rejtvénymagazin bukkant föl az újságosoknál, a Skandi Maci. A név elég komolytalan, ám min­denképp helyénvaló, hiszen a lap nemcsak skandináv rejtvényekkel van teli, hanem viccek­kel, karikatúrákkal és képregényekkel is. Fényi István, az újság kiadója elmondta: a Skandi Maci a maga nemében a legolcsóbb, ami a mai világ­ban nem egy utolsó szempont. A lap mérete és formátuma miatt buszon, vonaton is könnyen le­het lapozgatni, a rejtvények pedig hasonló meg­fontolásból nem túl nehezek, így nem kell lexi­konokkal, atlaszokkal körbebástyáznia magát a megfejtőnek. El ne feledjük, természetesen nyerni is lehet, mégpedig úgy, hogy meg sem kell fejteni a rejt­vényt. A lap minden hónap elején jelenik meg, a nyugdíj és a fizetések realizálása után. I Sugárzó vámvita I ZM70 KK /Ilii /I nn ró /1*T a r A . rm'JI 1 I / tYin/p I m An I I /n m ai f HAn | ÍS rozzuk meg a vámértékeket, az úgynevezett ügy-­­­leti értékek (a vételár) alapján. Amennyiben az­­ importőr által bemondott vételár nem egyezik­­ meg ugyanazon árucikknek a nyilvántartásunkban szereplő árával, pontosabban legalább húsz száza- l lékos az eltérés, akkor kerülünk vitába az ügyfe­­­­lekkel. - Amikor az ügyfél nem fogadja el az önök által­­ megállapított vámér­éket, mi törénik? - Ideiglenes vámértéket állapítunk meg, hogy­­ a behozni kívánt terméket az importőr fel tudja­­ használni Magyarországon. Az őáltala és a vámhi­­­­vatal által megállapított összeg különbözetére­­ vámbiztosítékot kell nyújtania. Amennyiben bíró­­­­ság elé kerül az ügy, s nem a vámhivatalnak adnak­­ igazat, akkor a biztosítékot természetesen vissza i­s fizetjük. - Milyen áruféleségek esetén van leginkább vita a vámének megállapítása miatt? - Elsősorban az úgynevezett „érzékeny” áruk-­­ nál. Ezalatt a Távol-Keletről érkező termékeket,­­ döntően ruhaféleségeket kell érteni. Sok még a­­ gépjárműveknél és a szórakoztató elektronikai­­ termékeknél is. (SZILAGYI) || Tovább dúl a harc az atomerőmű és a vámosok között, hogy a Németországból behozott fűtőele­­l­mek után mennyi vámot kell fizetni. Azokat­­ ugyanis jelképes összegért, egy márkáért kapták meg a paksiak. A vámőrség, mint arról mi is több-­­ szer beszámoltunk, nem­ fogadta el az atomerőmű­­ vámáru-nyilatkozatát. Értesüléseink szerint a fi­ll­­áncok a vámérték megállapításához megvizsgál­ják a korábbi szovjet sugárzóanyag-szállítások do­kumentumait, s vélhetően ezek alapján határozzák meg, mennyit is kell majd fizetniük a paksiaknak. Sípos Jenő, a VPOP helyettes szóvivője a hírt nem erősítette meg, de nem is cáfolta. 1996. április 1. Szegény gazdagok Magyarországon mintegy másfél millió ember van, aki abszo­lút értelemben szegénynek tekinthető. Ugyanennyi relatíve szegény, azaz csak az alapvető dolgokra futja. Hasonló szá­mú embert fenyeget a lecsúszás veszélye. Miközben évről évre növekszik a számuk, hasonló dinamikával emelkedik a gazdagoké. Örkény Antal szociológus, az ELTE szociológiai intézetének munkatársa szerint akik gazdagságuk jó részét értékteremtésre használják, azok néhány tízezerre tehetők, ellenben az úgynevezett látványos gazdagok döntően saját magukra költenek, és már több százezren is lehetnek. — Mitől gazdag egy gazdag?­­ Vagyona, magas jövedelme van, amelyekre a rendszerváltást köve­tően a privatizáció, különböző vállalkozások beindítása után tett szert. Akadnak olyanok is, akik nem törvényes utat jártak be, a fe­ketegazdaság főszereplőjeként ju­tottak óriási összegekhez. Vannak látható s kevésbé nyomon követ­hető gazdagok. Az emberek több­sége hajlamos, hogy a külső té­nyezők alapján minősítsen valakit az elithez tartozónak. Ez sok eset­ben csak a felszín.­­ A szegények és a gazdagok kö­zötti szakadék évről évre nagyobb lesz. Hogyan lehetne ezt a folyama­tot lefékezni? - Minden a gazdaság teljesít­ményétől függ. Amennyiben a megindulni látszó gazdasági nö­vekedés stabillá válik, amennyi­ben a sokat emlegetett államház­tartási reform beindul, s ezen be­lül felerősödnek a pozitív, a kö­zéposztály érdekeit szolgáló fo­lyamatok, akkor megvan az esély arra, hogy ne legyen nagyobb a szakadék, mint most. Amennyi­ben ez nem következik be, akkor a társadalom kettészakadása meg­állíthatatlan lesz. Ez társadalmi konfliktusok sorozatát indíthatja el. Felerősödhetnek a szélsőséges populista demagógiákat hangoz­tató mozgalmak. - Magyarországon mi jellemző­ a gazdagokra? Mennyire hivalkodóak például? - Egy szűkebb csoportjuk a háttérben marad, s hivalkodás helyett saját teljesítményére kon­centrál. Viszont jócskán akadnak, akik épp ellenkezőleg, látványo­san deklarálják (lásd: operabál, vállalkozói szféra), hogy gazda­gok. Emögött azonban hamis minták húzódnak meg. Többsé­gük azt hiszi, ha országnak-világ­­nak megmutatják gazdagságukat, attól nagyobb lesz a tekintélyük. - Milyen jellegű gondjaik lehet­nek a gazdag embereknek? Mitől nem tudnak például éjszaka aludni? - Leginkább attól, hogy Ma­gyarországon egy perc alatt lehet valaki milliomos, és ugyanannyi idő alatt el is veszítheti minde­nét. Az infláció potenciális bom­baként ketyeg, nem lehet hosszabb távra kalkulálni. A gaz­dag ember álmát zavarhatja még, hogy Magyarországon nem jó szemmel nézik azokat, akiknek vagyonuk van, s ennélfogva fél­nek a népharagtól. S még akkor nem beszéltünk a maffiáktól való félelemről. - Az elmúlt napokban több mil­liomost, milliárdost megpróbáltunk szóra bírni, milyen érzés gazdagnak lenni. Nem sikerült. Bűn ma a gaz­dagságról beszélni? - Nem bűn, csak emögött fé­lelem van. A gazdagok félnek a társadalmi megítéléstől, hiszen az emberek jó része nem hiszi el, hogy tisztességesen is meg lehet gazdagodni. - Siehet? - Úgy hiszem, a többség tör­vényes úton jutott vagyonához. SZ.B. - Csak annyit tudok mondani ezzel kapcsolat­ban, hogy továbbra is fennáll a jogvita köztünk és az atomerőmű között. Várhatóan azonban hama­rosan pont kerül az ügy végére. De ne kérdezze, mikor, még nem tudom. - Egyébként sok vitájuk van a vámérték megálla­pítása miatt? - Bármennyire is hihetetlenül hangzik, el­enyésző a számuk. A vámos nem a hasára ütve ál­lapítja meg, mennyit kell fizetni a behozott áruk után. Nemzetközi vámegyezmények alapján hazá­: Besorozott elsősök Nehéz az iskolatáska, de muszáj harcolni. A hatévesek beíratása a napokban esedékes. Mégis évente hallani esetekről, hogy a gyerek nem került suliba. A tankötelesség teljesítésének körül­ményeiről faggattuk Kőrössy Jenőt, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének munkatársát. ■qjrir Ki tonja a szemét a leendő­ elsősökön? K. J.: A népesség-nyilvántartás értesíti az önkormányzatokat, melyik gyermek jutott tanköte­les korba. Mint a katonákat a sorozásnál, úgy figyelik a kicsiket egy számítógépes rendszer segít­ségével. Az önkormányzatoknak is van regiszterük, bár abban csak a területükön állandó lakó­hellyel bejelentett gyerekek szerepelnek. Ha egy család elköltözik, a régi elöljáróság köteles az új­nak átjelenteni őket. ■qjjnr : Kipotyoghatnak néhányan a nyilvántatásból? K. J.: Igen, de nagyon ritkán, mert mindenütt működik a védőnői hálózat. Ők is fölhívják a szülők figyelmét, hogy a gyereket be kell íratni. Ennek ellenére - főleg cigánytelepeken - néha előfordulhat, hogy a tanköteles nem megy iskolába. A helyzetet színezi a szabad iskolaválasztás is. ■qjnr Kinek hiányzik a tanuló? K. J.: Elsősorban az iskolaigazgatónak, aki az önkormányzattól listát kap a tankötelesekről. Ezt összeveti a beíratottak adataival. Ha valaki nincs meg, az iskola szabálysértési eljárást kezde­ményez az önkormányzati előadónál. Első fokon a jegyző, másodfokon a fővárosi, illetve a me­gyei közigazgatási hivatalok intézkednek. A büntetés összege 10 ezer forint, ami szabadságvesz­tésre váltható, ha a szülő nem fizeti ki. Az ilyen szülő gyerekére a későbbiekben fokozottan figyel mindenki. ■qjrír Mikor kapcsolódhat be a kis „megkerült” a tanulásba? K. J.: Ha az eltelt idő belefér a mulasztási órák számába, azonnal. Ha nem, csak a következő tanévben. Akkor már biztosan nem lehet elbliccelni az iskolába járást. V. E.

Next