Kurír - reggeli kiadás, 1996. április (7. évfolyam, 90-118. szám)
1996-04-05 / 94. szám
KULTUR ■syrsr ÉS MOST Egyszemélyessé alakította Peter Handke Kaspar című darabját Tardy Balázs, magára szabta és már egy éve próbálja. Nem kapkodott. Szólóprodukcióját április 13-án este 8 órakor mutatja be a Merlin Színház próbatermében. S míg keresi Kaspar titkát, Madonnával forgat az Evita-produkcióban. Tardy ugyanis Éva Perón gyóntatópapját játssza a filmben. Őt választotta ki Alan Parker rendező. - Ezek szerint a magyar színészek közül ön kerülhetett legközelebb az amerikai popsztárhoz. Legalábbis lélekben. Kellemes találkozás volt. A bazilika lépcsőjén forgattuk azt a részt, amikor Evita anyjával felkeresi a papot - mondja Tardy Balázs. - De mivel a dómba nem engedték be a stábot, Londonban egészítjük ki és tesszük teljessé a jelenetet. Valószínűleg májusban. - Kifejezetten csak a forgatókönyv által előírt párbeszédekre hagyatkoztak vagy azért magánbeszélgetést is engedélyeztek? - Beszélgettünk Madonnával. Nem értette, micsoda név is a Balázs. Helyes, kedves nő. Látszik, nem tagadott meg magától semmit sem. Még szőkén is délies. - Egy esztendeje próbálja a Kaspart a Merlinben. Miért hízta ilyen sokáig? - Már évek óta foglalkoztatott a történet, de ahányszor belekezdtem, nem jutottam tovább a 10. oldalnál. Mert nem értettem. Csak éreztem. Mint amikor egy turkálóban az összehordott szövetek között matatunk, és bár még nem tudjuk, mit fogunk kiemelni, azt tapintással is biztosan megállapítjuk, nemes az anyag. Handke darabja rendhagyó. Értelmezése is az. Szabálytalan, kócos remekmű. A szerző lelenctörténetet írt, de egyben költészetté emelte, amelyet épp a költőisége miatt konkrétan kell megfogalmazni színpadon. - Kicsoda is Kaspar? - Létező figura volt, akivel együtt járt a titok, az idegenség. 1828-ban Nürnbergben találtak egy 16 éves fiút az utcán, nyakában táblával, miszerint csak kenyéren és vízen él, Kaspar Hausernek hívják és nem beszél. A város főjegyzője magához vette, megtanította beszélni, és Kaspar a bíróságon jegyző lett. Öt év múlva azonban rejtélyes körülmények között megölték. Nemrégiben olvastam, hogy még élnek leszármazottai, akik őrzik azt a ruhát, amit a gyilkosság napján viselt, és a vérfoltokból genetikai vizsgálatok alapján akarják kideríteni a fiú származását. Ugyanis valószínűleg egy szász választófejedelem „nemkívánatos” gyermeke volt... Többen is feldolgozták Kaspar életét, irodalomban, filmen is. Története olyan, mint egy film, csak az eleje és a vége hiányzik. - Ön szerint csak a titokzatossága izgathatta az írókat, rendezőket? - Nem hiszem. Talán az, hogy Kaspar önmaga szeretne lenni, de olyan, „amilyen volt már valaki más”. A társadalom viszont vonakodva fogadja. A kasparság a fegyvertelenség állapota és sűrített emberi léthelyzet. Számomra a darab egyetlen nagy felsorolás. Listázza az életet. Hasonlítottam olyan operához is, amely csak áriák sorából áll. (KARÁCSONY) Már annyi mindenben hittünk, hogy eljő. Március 21-ben, a napéjegyenlőségben, a mogyoró barkájában, a mandula sziromhavában, a hóvirágban, a hazatért fecskékben, és a három meleget hozó legényben, Sándorban, Józsefben, Benedekben. Nem hozták el, csak esett, fáztunk, komor volt az ég. De ma mégis biztosat, biztatót jelenthe- tünk. Ma este künn a Ligetben, a cirkusz zenekari erkélyén az ifjú karnagy feladására megszólal a bevonulási induló, s csillogó köpenyékben, feszes trikókban, nagy, kockás bohócruhában bevonul az igazi tavaszt hozó sereg: kezdődik a cirkusz. „Ez aztán a cirkusz!” a címe a tavaszi-nyári műsornak. Mit mond ez a cím, kérdeztem az igazgatótól: „A nemzetközi cirkuszfesztivál, a világ legjobb artistáinak budapesti találkozója után vagyunk és ezzel a címmel azt akarjuk mondani, hogy a mi műsorunkat is az övékéhez hasonlítjuk.” A fesztivál nyertesei közül láthatjuk majd a Sallai-ugrócsoportot; ők nyerték el a világ legnagyobb cirkusza, az amerikai Ringlin díját (és kétéves szerződésüket). Sallai Mihály Jászai-díjas tanár úr - az Artista Akadémia tanára - tíz végzős növendékével a híres magyar ugrócsoportszámot továbbfejlesztette; üveggolyókon állva repülnek s fogják el a magasból érkező ifjú artistákat. Nemzetközi műsor lesz. A Folco család (édesanya olasz, a férj német) elefántokkal, tevékkel s lovakkal szerepelnek. A bohócduett pedig orosz, s új tánckar is bemutatkozik, az InterTánckar. A lányok ígérik - a tavaszt hozzák el. K. GY. LENGOVETa Opera meg a sztárok Kissé hosszasra sikeredett a várakozás, de azért csak megérkeztek Budapestre a tenorkirályok. Mielőtt tiszteletüket tették volna az újságírók, tévések és rádiósok népes hadai előtt, megtudtuk, körülbelül 20 ezer jegy már elfogyott a népstadionbeli szuperkoncertre, amelyen José Carreras és Plácido Domingo társaságában Diana Ross és Rost Andrea képviseli a gyengébb nemet. A terített asztalok mellett egy idő után kiderült, hogy a művészek késésének oka a légifolyosó zsúfoltsága volt. Ráadásul először még szobáikba mentek, a Fórumba, a kávéjukat is elkortyolták, de végül is megérkeztek. Magyar Bálint miniszter köszöntötte a világsztárokat, akik feltűnően oldottan és kedvesen válaszoltak a kérdésekre. Szembetűnő volt, hogy mindkét tenorista méretes borostával szegélyezett mosollyal ajándékozott meg minket, de egy idő után kiderült, hogy mindketten Otellót énekelnek, ezért a kis szakáll. Valaki megkérdezte, valamelyikük elvállalná-e a Magyar Állami Operaház igazgatását. Carreras kihagyta a választ, Domingo pedig csak legyintett, mondván, sok a baja Washingtonban is. Megerősítést nyert, hogy magyar szerzők magyar dalait is éneklik majd, de ami a Bánk bán Hazám, hazám című áriáját illeti, nagyon remélik, hogy a vélhetően nyolcvanezres közönség segít majd a magán- és mássalhangzók helyes kiejtésében. (GRÉCZY)