Kurír - reggeli kiadás, 1997. március (8. évfolyam, 59-87. szám)

1997-03-01 / 59. szám

1997. március 1. Váltóáramlat Van, aki fáradékonyságra, aluszé­­konyságra panaszkodik. Van, aki a fejét fogja, mert az úgy fáj neki, hogy jaj. Van, aki vérnyomásprob­lémái miatt aggodalmaskodik. Más meg reumatikus bántalmainak fo­kozódása miatt nyöszörög. A rom­lott közérzetnek áradata bizton egyetért, hogy a frontok bontják meg hétköznapjait. Aigner Szilárd meteorológust, aki szintén nem közömbös a hirtelen támadt meleg és hideg áramlatokra, sokak érzé­kenységének okáról faggattuk, mi­kor épp gyenge hidegfront szede­gette áldozatait. - Az elmúlt napokban átlagosan kétnaponkénti váltakozással követ­kezett a hidegfront meleg párja után. Rendszerint a meleg-hideg áramlatok egymást követik, s most, így tél végére jobban hatnak az emberi szervezetre, mint nyáron. A napfény- és a vitaminhiány miatt ugyanis gyengül az ember ellenálló képessége, azaz erőteljesebben ész­leli a környezet hatásait. - Milyen tünetei lehetnek a meleg-, illene a hidegfrontoknak az emberekre? - A melegfront következményei erősebben jelentkeznek, mint a hi­degfrontéi. Fejfájást, gyulladásos betegséget, fáradtságot, nyugtalan­ságot, éberséget, gyorsabb anyag­cserét, depressziót, szívritmusza­vart, vércukorszint-emelkedést okozhat az arra érzékenyeknél. A hidegfront vérnyomáscsökkenéssel, anyagcsere-lassulással, görcsös be­tegségekkel, epe-vese bántalmakkal járhat. Természetesen ezt nem úgy kell érteni, hogy a hidegfront miatt reumája lesz valakinek, akinek éle­tében még sohasem volt. A már ki­alakult betegségek tünetei foko­zódnak időjárás-változásra. . - Több tíz éve úri dámák, tisztes polgári hölgyek kiáltottak kényeskedve repülőmért, hogy migrénjük van. Ma meg az átkos frontánom­lásokra hi­vatkozva mon­danak le mondjuk egy meghívást. A frontok lehettek a régi bajok okai is, avagy az utóbbi időben fokozódott hatásuk? - Frontok régen is voltak. Nem mondom azt, hogy az életkörülmé­nyek sokkal jobbak, mint mondjuk ötven éve voltak, viszont ma széle­sebb rétegek figyelnek önmagukra, egészségükre. Másrészt azért is ér­vényesül egyre inkább, mind töb­beknél az időjárás emberi szerve­zetre gyakorolt hatása, mert a vá­rosi élet, a levegőszennyezés, a szorongás és idegesség nagy válto­zásokat okozott. Az ellenálló ké­pességünk, ami ezelőtt erős pajzs volt, behorpadt, így jobban észre­veszi szervezetünk például az idő­járási ingadozásokat. - Kivételek is vannak. Akik to­vábbra is immunisak a hideg-meleg hirtelen egymásutánjára. - Többféle statisztika készült, hogy az emberek hány százaléka frontérzékeny. Nehéz mérni, mert védekező mechanizmusunk igen összetett, sokan vitatják, milyen tü­net írható a front számlájára. A leginkább elfogadott szám szerint százból húsz-huszonöt ember szenvedi el az időjárás-változás kel­lemetlen hatásait. K. B. (Folytatás holnapi számunkban) Melegfront elől elbújva Fotó: HEGEDŰS ÁKOS Ápolás felsőfokon Még meg sem nyílt, máris kicsinek bizonyult a győri Petz Ala­dár Megyei Kórházban tegnap átadott 33 ágyas ápolási osztály. Dr. Bugovics Elemér főigazgató főorvos a Kurír kérdésére elmondta, az új részleg nem elfekvő. Ápolási osztály, ahová olyan betegek kerülnek, akik kezelésre már nem szorulnak, de az otthoni ápolásuk nem megoldott. A kórház Zrínyi utcai fül­­orr-gégészeti osztályának épületéből ötmillió forintos költség­gel átalakított intézményben huszonnyolcan gondoskodnak a lábadozókról, közöttük diplomás ápolók és szakápolók. Oda betegek nem kerülhetnek. De ha bárkinek akut baja van, akkor kórházi orvos vagy az ápolt saját kérésére a háziorvosa ellátja, illetve dönt, hogy újból aktív kezelésre küldi-e másik osztályra. A főigazgatótól tudjuk, hogy az új részlegbe a regisztráció sorrendjében lehet bekerülni. A hatalmas igény miatt az ápolási osztályt más épületrészek átalakításával jövő év végére 100 ágyassá kívánja fejleszteni a kórház vezetése. Persze ehhez szükség volna a címzett támogatás beérkezésére is. Az osztá­lyon fizetendő térítési díj 380 forint naponta, amely az intéz­ményi bevétel része. A tegnap átadott részleg felszereléséhez szükséges ágyakat és szekrényeket a Magyar Máltai Szeretet­szolgálat Győri Területi Szervezete adta a kórháznak. T. GY. Nyugalom csődöt terem Az ígért csendes, nyugodt óbudai lakópark helyett a csőd szélén egyen­súlyozó cég, félkész házak, és teljes kétségbeesés jutott azoknak a buda­pestieknek, akik beszálltak a Buváti Rt. 1994-ben indított építkezésébe. A jó nevű tervezőintézet kisebb részben már akkor is a főváros tulajdona volt. A leendő lakók ezért nyugodtan fizették be az előleget - ami mára eléri a 6-8 millió forintot -, s nem tudták, hogy a Buváti akkori igazga­tója a részvénytársaság közgyűlésének jóváhagyása nélkül kezdett ebbe a vállalkozásba. A Hévízi úti lakóparkban az épületek fele készült el, de addigra a társaság a csőd szélére került. Közben a cég a főváros többségi tulajdonába került, a régi igazgató pedig felelősségre vonás nélkül távo­zott. A kivitelező cég - kifizetetlen számláira hivatkozva - elvonult az építkezésről, de előtte még szándékosan tönkretett több épületet. A főváros egyszer már adott ötvenmillió forintot a Buvátinak, ám ennek nagyobb részét a dolgozók bérére költötték, s nem az építke­zésre. A közgyűlés idén januárban már nem volt hajlandó újabb, 150 milliós kölcsönt adni. Az eredetileg várostervezéssel és -fejlesztéssel foglalkozó intézetre viszont szüksége van a fővárosnak, ezért a köz­gyűlés, tegnap hajnalig tartó ülésén úgy döntött: 200 millió forintért kivásárolja a cégből a tervezőtevékenységet. Határoztak a részvény­­társaság vezetőségének, igazgatóságának és felügyelő tanácsának me­nesztéséről is. A maradék Buváti csak az építkezést folytatja tovább, s tárgyalni kezdenek a leendő lakókkal arról, hogy a befejezés érdeké­ben vállaljanak többletköltségeket. A pórul jártak többsége viszont hallani sem akar erről, merthogy képtelenek többet fizetni. Sokan közülük a lakásukat adták el, hogy beszállhassanak az építkezésbe,s most gyerekekkel együtt hónapok óta albérletben laknak. K. A. Március: a Nap a Halak jegyébe lép, a régi kalendáriumok szerint: Télutó Hava. De hiába pillézik még néhány helyen a hó, a téli dol­gok leszerepeltek. Most már a tavaszi ügyek jönnek. Tavaszi ügyek: az első­ utazó cirkusz már felhúzta árbocát, kife­szítette vitorláit, s már túl vagyunk az első tavaszi divatbemutató­kon, a nők már döntöttek, mi lesz a divat. Március az indulás hó­napja, a méhek is útnak indultak mézet gyűjteni, az első útjuk a mogyoró barkái, már érintésre gazdagon szórják aranyporukat. A méhek útjukban már pillangókkal is találkoznak: hét fajta táncol a napsütésben, a legelső köztük a citromlepke. Három muzsikus kezdi a tavaszi koncertet: a hangot a cinke adja meg, s rá sípjával a csusz­ka: „csui-csui”, s e két zenészhez harmadiknak a fekete frakkos har­kály társtol, dobolni kezd az erdőben. Nem sokára már, a hónap de­rekán a rigók koncertjében is gyönyörködhetünk. (KŐ­BÁNYAI) Kétségbeestek Kétségbeestek a Veszprém megyei kórházigazgatók: márciusi el­látmányuk harminc százalékát nem kapták meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól, de a zirciek csak költségeik felé­hez jutottak hozzá. Az igazgatók elkeseredésükben az OEP-hez fordultak, ahol mosolyogva oktatták ki őket a bruttó és a nettó költségek különbségéről. Elismerték, hogy a januárinál több pontszámot értek el, azaz több beteget kezeltek, s azt is bevallották, hogy az egészségpénztár is na­gyobb pénzhalmazt osztott fel, arról viszont nem tehetnek, hogy a já­rulékok legalább ilyen arányban nőttek. Magyarul ez annyit jelent, hiá­ba dolgoztak többet az orvosok, hiába szerzett pluszpénzt az OEP, a járulékok miatt mégiscsak kevesebb jutott az egészségügyi intézmé­nyeknek. Ehhez hozzájárul még, hogy a tizenharmadik havi fizetést megelőlegezte az egészségbiztosítási pénztár, viszont márciusban már a törlesztéseket vonni kezdi. Az igazgatók a magyarázatnak sem örültek, azt viszont felháborítónak tartják, hogy az utolsó pillanatban kell megtudniuk, miből gazdálkodhatnak egy hónapig. A hat kórház­ból négynek ennek következtében kölcsönt kell felvennie, hogy kihúz­za március 31 -éig. D. ZS. ITTHON 3 Budapest, Budapest Világváros vagyunk, tagadhatatlan. Most már na­ponta megvan az aznapi betevő robbantásunk, grá­nátunk, lövöldözésünk. Turisztikai prospektusaink akár úgy is kezdődhetnének, jöjjön a csodás Buda­pestre. Kék Duna, szállodasor, hidak, műemlékek, kellemes kis vendéglők, finom, borok, zene, lá­nyok. De még milyen lányok! Rosszlányok is. A rosszlányok külföldön elég jó nők. Nálunk nem mindig. Ami meg a viselkedésüket illeti, hát van, aki elkábítja, na nem a szépségével meg a szö­vegével, hanem arra alkalmas szerekkel a külföldit, és mondjuk három napig egy szaunában tartja fog­va. Egyszóval, Budapest csodás hely. Van minden, ami másutt is, és hát, amit még ígérhetünk, az a különös izgalom a levegőben. Mondjuk, sétálgat az ember, nem az éjszakában, hanem csak úgy, este, az Andrássy úton. Annak is az elején. Rendőrau­tók, nyomozók tömkelege. Belőttek az ablakon egy étterem konyhájába, és eltalálták a szakácsot. Aki nem szereti nézni az ilyesmit, és a Belváros felé veszi az útját, épphogy elér a Dob utcáig, már megint rendőrök. Mert ott meg egy kapualjban lőttek tarkón egy ismeretlent. Állítólag mindkét helyen azonos típusú fegyver volt az elkövetőnél. Aki lehet, hogy gyalog sétált át a második hely­színre, hiszen a két esemény között mindössze húsz perc telt el. Egy este két lövés, nem olyan nagy dolog, mon­daná állandóan idézett, szinte személyes ismerő­sünk, a főpolgármester úr vendégeként nemrégi­ben nálunk járt volt New York-i rendőrkapitány. Ők ott boldogok lettek volna, ha naponta csak ennyi az esemény. Tulajdonképpen mi is azok vagyunk. Ezen az estén egy gránát sem robbant, benzinpalack sem repült sehová, kínaiak sem gyászolnak. Nyugodtan mondhatjuk a külföldinek, jöjjön csak, viszonylag elég jó nálunk a közbiztonság. Ahhoz képest. Amitől sokkal inkább félünk, amitől jobb, ha ő is óvakodik, az a vadonat papírpénz. Valódi pénzpap­íron elkészült már az első mennyiség. Olyan száz­milliónyit érő. És a törvény, sajnos, nem csupán azt bünteti, aki készíti, forgalomba hozza, hanem azt is, aki birtokolja ama pénzeket. Egy pisztoly, egy gránát elől el lehet hajolni, nagy szerencsével. No de hogy térünk ki a hamis pénzek útjából? TÓTH ILDIKÓ Aquapark Füreden Az ország első nagyméretű vízi parkjának megépítését ígéri Balatonfüreden a Görög Falu Kft. A társaság vásárolta meg az In­­tellRB Rt.-től a füredi autós-bevásárlóköz­pont megkezdett épületeit, s több száz milliós csődjét. A görög falunak csúfolt építkezés mellett három és fél hektárt bé­relnének az önkormányzattól, hogy azon a külföldi mintákhoz hasonló aquaparkot lé­tesítsenek. Reményeik szerint annak hatal­mas forgalma sok pénzt hozna a kft. szám­láira, s abból gyorsabban törleszthetnék adósságait. A fürediek egyszer már megégették ma­gukat a 71-es főút mentén, ezért számta­lan feltételt szabtak a bérbe adáshoz: a Görög Falu Kft. nyilváníttassa belterületi ingatlanná az óhajtott telket - természete­sen saját költségén. Kikötötték, hogy a gyógyforrások hidrogeológiai védőöveze­tének meghagyásával szerezzék be a szük­séges hatósági engedélyeket. A jelenlegi rendezési terv sport- és szabadidős terület­nek nyilvánította az említett három és fél ezer négyzetmétert, annak módosítása is a Görög Falu Kft. feladata, sőt a beépítési tervek megrendelése, a különböző szakha­tóságok egyetértésének megszerzése is. Ez nem lesz könnyű a társaság számára, hi­szen például az Édásznak 19,4 millió fo­rinttal tartoznak, s ők előbb az adósság rendezését szeretnék, s csak utána adnák az újabb pecsétet beleegyezésük jeléül. A füredi városatyák örülnének, ha mielőbb önfeledt gyermekzsivaj hallatszana a vízi parkból, s ennek érdekében készek a kft.­­vel való együttműködésre. A következő fé­lévben az engedélyek megszerzésével pár­huzamosan tisztázódhat a bevásárlóköz­pont tulajdoni lapja is, s végre kiderülhet, mire képes a Görög Falu Kft. Mint ahogy talán az is, hogy a volt szovjet üdülő és strand, valamint az egykori Rákosi-, Kádár-villa - melyben legutóbb az óévet Hofi Géza búcsúztatta -, végre az önkor­mányzat kezébe kerül-e? Csiha Judit privati­zációs miniszter ezt ígérte, s Füreden már készülnek a hasznosítási tervek: a strand megőrizné eredeti funkcióját, az üdülő ro­mos épületét eltakarítanák, a helyén parkot létesítenének. A fejesek villáját öregek házá­vá alakítanák, az előtte lévő értékes szőlőül­tetvény esetleg mintagazdaságként a szak­képzést és a továbbképzést szolgálná. A nagyméretű pince idegenforgalmi célokat szolgálna, ahol a balatoni borok bemutatása, kóstolása vonzaná a turistákat. D. ZS. Bizonytalan bilincselés? A főváros és a rendőrség feb­ruár 10-e óta nagy hévvel ug­rik neki a belvárosban sza­bálytalankodó kocsiknak, a renitens tulajdonosokat meg­büntetik, a járgányokat lebi­lincselik vagy elszállítják. A rendteremtés szigorában meglepő a hír, hogy a rend­őrség által használt kerékbi­lincs leszerelhető, ha a lele­ményes gazda leengedi a ke­reket. A pontosság kedvéért je­gyezzük meg: a főváros, azaz a közterület-felügyelet azokat marasztalja és bünteti, akik az új parkolási rendbe bevont területeken - döntően az V. kerületben és a Nagykör­úton­­ túllépik a megszabott két-, illetve háromórás par­kolási időt. Még soha nem érkezett hír arról, hogy eze­ket a kerékbilincseket az el­lenőrök kivételével bárki le tudta volna szedni. A rendőr­ség különleges egysége azo­kat a kocsikat „köti röghöz”, amelyeket tilosban állítottak le, de nem veszélyeztetik a közlekedést. Ha a négykere­kű akadályozza a forgalmat, akkor elszállítják. Egy tilosban ácsorgó kocsi­­tulajdonos volt az, akinek si­került kiszabadulnia. A rend­őrök egészen más gyártmányú és típusú bilincset használnak, mint a főváros, s a jelek sze­rint a célszerszámmal vannak gondok. Komáromi Endre alezredes, a közlekedésrendé­szet vezetője azonban azt ál­lítja: a vizsgálat során kide­rült, azért lehetett leszedni a bilincset, mert rosszul tették fel. Helyes alkalmazás esetén semmiképpen nem lehet tőle megválni. Ezentúl is bilincsel­nek majd, s továbbra is ugyan­ezt az eszközt használják, de jobban kell vigyázniuk a sze­relésnél. (KECSKÉS) Kerékbilincs az biztos Fotó: KONCZ GYÖRGY

Next