Kurír - reggeli kiadás, 1997. május (8. évfolyam, 119-146. szám)
1997-05-15 / 131. szám
1997. május 15. Kiszakít a végén? Ha Isépy Tamás és társai kilépnek a Kereszténydemokrata Néppárt frakciójából, örömömben hálaadó szentmisét mondatok - nyilatkozta a Kurírnak Giczy György pártelnök. Vajon mikor kerülhet erre sor? Egyáltalán: mire készül a már hónapok óta külön mozgó párt- és a frakcióvezetés, s milyen következményekkel járna az ellentmondásosan formálódó ellenzéki szövetségre, ha kettészakadna a KDNP frakciója? Ha szétválnak politikai útjaik, akkor Giczy oldalán kilencen, Isépy mellett pedig tizenketten maradnának, s ez azt jelentené, mindkét csoportban kevesen lennének új parlamenti csoport létrehozásához... Megszűnik a képviselőcsoport, ha tagjainak száma tizenöt fő alá csökken, vagy ha ezt határozatban kimondják - áll a házszabályban. Mint ismert, hónapok óta megosztott a KDNP 23 tagú frakciója. Isépy Tamás mellett van, amikor 12, néha meg 11 tagú többség teszi le a voksot. Szilágyiné Császár Terézia, a képviselőcsapat egyetlen és ingatag hölgy tagja ugyanis újabban ismét Giczyt támogatja. Két héten belül minden eldől... Giczy György a Kurírnak elmondta, nem hagyja magát zsarolni, s Isépyék hiába üzengetnek neki, lépjen vissza, adja át a helyét egy harmadik elnökjelöltnek, nem tesz eleget a kérésnek. Meggyőződése: akkor sem szűnik meg a párt frakciója, ha az isépysták elhagyják. Az MDF ajánlatát ugyanis, hogy a két párt országgyűlési tábora egyesüljön, még nem utasították el. Csak várnak vele, S ráadásnak ott vannak a független képviselők, akik közül többen csatlakoznának. Hiszi, ha megcsonkul a frakció, kilenc emberét magával együtt 15-re növelheti. Varga László, az egykori Barankovics-párt tagja büszke arra, hogy immáron 55 éve politizál a KDNP- ben, illetve jogelődjében. Ha összehasonlítja a mai kereszténydemokratákat a régiekkel, szégyelli a helyzetet, hisz egykor 62 mandátumuk volt, és sohasem voltak etikai, fegyelmi problémáik. Varga Isépy Tamás oldalán áll, azt azonban nem tudja, mit fog tenni, ha ismét szabálytalanul választ vezetőt magának pártja. ,Jv minden mozgásban van, s jelenleg senki sem tudja, mit tegyen. Úgy látom, egyetlen esélye van pártomnak, ha ezúttal manipulációtól mentes tisztújítást tartunk. A jelek azonban nem erre mutatnak. ” Lezsák Sándor tegnap megismételte, azért lenne jó, ha a teljes KDNP-frakció átlépne hozzájuk, mert így a kereszténydemokraták „mentesek maradnának a tisztújítás várható következményeitől”, vagyis attól, hogy az egyik vagy a másik fél veszít. Ismertette az Isépy Tamástól kapott levelet, amelyben a frakcióvezető közölte, a felkínált egyesülésről a június eleji kétnapos ülésükön döntenek. Úgy ítélte meg, van esély a közös frakció létrehozására, amely mindkét párt nevét viselné. A tájékoztató után az MDF más vezetőivel beszélgetve kiderült, nem hiszik, hogy a kereszténydemokraták olyan harmadik személyt találnának elnökjelöltnek, akit mindkét irányzat elfogad. Szabó Iván, az MDNP első embere a Kurírnak elmondta, érintettek, hiszen a Néppárt is kereszténydemokrata. A jelenlegi házszabály szerint csak az egy párthoz tartozók alakíthatnak frakciót. Tehát a két frakció csak akkor egyesülhet, ha a két párt is ezt teszi. Ha mégis létrejönne az egyesek által óhajtott MDF-KDNP öszszeolvadás, az nem oldaná fel a két csoport vitáját. Vélhetően csak az történne, Giczy György javára tolódnának el az arányok. Egyébként az sem lenne természetellenes, hogy a feltételezett bomlás esetén néhányan a Néppárt felé tájékozódnának. Bár a kisgazda alelnök asszony a színfalak mögött már tárgyalt a szakadás kérdéséről KDNP-s vezetőkkel, Torgyán József lapunknak úgy nyilatkozott, nincs itt az idő arra, hogy a kereszténydemokraták szakadásával foglalkozzanak. Ez olyan lenne, mintha a nagymamának gumikereke lenne, s arról beszélnénk, trolibusz lett-e vagy villamos. S a kisgazdák elsője kijelentette, ő a KDNP egységéért küzd. Részleteket azonban nem árult el. Azt viszont elmondta, úgy véli, a képviselőkre éhes MDF és Fidesz gerjeszti kívülről a kereszténydemokraták közötti ellenségeskedést. K. B.-K. V. S. A fiatal demokraták nem érzik magukat a kereszténydemokraták felett köröző keselyűknek és a tüzet szítóknak sem. Ugyanakkor azt korábban is kinyilvánították, van bennük fogadókészség a feléjük fordulók iránt, bár természetesen sok függ attól, ki az, aki közeledne. Ami pedig az esetleges házalelnöki posztot illeti, lehet, túl szerényen, de amondóak, a hátralévő szűk egy esztendő már vajmi keveset számít. Mindenesetre a folyosói beszélgetések foszlányai a hivatalos nyilatkozatoknál is egyértelműbben bizonyítják: a kereszténydemokraták krízise téma a Fidesz politikusainak körében. Ki ül Giczy mellé? Fotó: HEGEDŰS ÁKOS Ciklusok titkai Nyolcvan év hosszú idő. Ezalatt akár hússzor is válthatják egymást a kormányok. És ugye, mint tudjuk, ami az egyik kormánynak fehér, az a másiknak fekete. Épp ezért nagy optimizmus kellett Nikolits István polgári titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszternek ahhoz, hogy a magyar-orosz olajszállításokat vizsgáló bizottságnak küldött nyolcoldalas levelét nyolcvan évre titkosítsa. Mert ugye láttunk már olyat, nem is oly rég, hogy titkosított iratok a kormányváltással hirtelen átminősültek nyilvános papírokká. Az Antall-Boross kabinet titkos iratainak például 90-95 százalékáról a Horn-kormány úgy döntött, feloldja a zárlat alól. Ennek alapján nem elképzelhetetlen, hogy ’98-ban, a választások után ugyanez történik a titokminiszter nyolcvan évre zárolt levelével. Már csak azért is, mert több ellenzéki párt kijelentette, hogy ha ők kerülnek hatalomra, a köz elé tárják az anyagot. Nikolits István lapunknak kijelentette, hogy a titkosításnak kifejezetten szakmai és hangsúlyozottan nem politikai okai voltak. Elismerte, hogy levele nyilvánossá tételének többen örülnének, sőt közvetve arra is utalt, hogy az ügyben érintett másik ország sem bánná, ha belepillanthatna. Viszont a nemzetbiztonságnak hihetetlenül ártana, ha a titkosítás alól kikerülne a levél. Épp ezért Nikolits elvileg kizártnak tartja, hogy az utána következő titokminiszterek nyilvánosságra hozzák az iratot. Szerinte ők is belátják majd, fontosabb a nemzetbiztonság érdeke, mint hogy politikai fegyvert kovácsoljanak a levélből. (BEB) Titokhordó Fotó: TOROCKAY CSABA Kincstelen oroszok! Az oroszok benne lennének abban, hogy metrót építsenek Budapesten a velük szemben fennálló államadósság fejében. Erről is szó esett tegnap a Társaság a Keleti Piacokért Egyesület meghívására nálunk vendégeskedő orosz üzletemberek, kormánytisztviselők tájékoztatóján. Megtudtuk, az orosz kormány egyébként kidolgozott egy programot a meglévő négyszázmillió dollár adósság ledolgozására. Hat év alatt tudnák letörleszteni ezt a tetemes összeget. Termékekkel, különböző szolgáltatásokkal fizetnének. Ellenben ha megkapnák a metróépítés jogát - amire várhatóan jövőre a főváros pályázatot ír ki -, akkor két év alatt rendeznék ezt a problémát. Természetesen magyarországi jövetelüknek nem ez volt az elsődleges célja, hanem az, hogy a meglehetősen leült orosz-magyar gazdasági kapcsolatokat felélesszék. Ennek megfelelően tárgyaltak az IKIM vezetőivel, illetve több olyan vállalat menedzserével, amelyek érdekeltek az orosz piacon. A megbeszéléseken felvetődött sok egyéb mellett az is, hogy az oroszoknak vámkönnyítéseket kellene életbe léptetniük, mert a jelenlegi vámterhek harminc százalékkal megdrágítják a magyar termékeket. Orosz vállalatok „beszállnának” a paksi és az inotai erőmű korszerűsítésébe, s mint az üzletemberek megfogalmazták, Oroszország érdekelt volna abban, hogy Magyarország minél több élelmiszer-ipari terméket és gyógyszereket exportáljon számára. A tájékoztatón részt vett Hujbert Ottó, az MSZP vállalkozói tagozatának elnöke, egyben a Társaság a Keleti Piacokért Egyesület elnöke is, akit arról faggattunk, vajon a tárgyalásokon szóba került-e a nyilvánosság előtt csak olajgate-ként emlegetett botrány. Hujbert határozott nemmel válaszolt, sőt visszakérdezett, miért gondolja a Kurír tudósítója azt, hogy egy nem létező botrányról szót váltsanak. Az „olajgate” címszó alatt „érintett” MSZP-s képviselőkre minden hazugságot összehordtak, minden csak rágalom volt. Hujbert annyit még mindehhez hozzáfűzött, az ilyen műbotrányok miatt több tíz-, esetleg százmillió dolláros üzletek estek kútba az oroszokkal. Az MSZP vállalkozó tagozatának elnöke után az orosz üzletembereket kérdeztük: vajon az a tény, hogy Oroszország nem adja vissza a magyar műkincseket, mennyiben befolyásolja a lendületben lévő orosz-magyar kapcsolatokat. Az érintettek arcán látszott, nem örültek a kérdésnek. Ezt később szóban is jelezték. Mindenestre annyit elmondtak, a két országnak közösen kellene megvizsgálnia ezt a problémát, már csak azért is, mert a II. világháború alatt magyar katonák is vittek el orosz műkincseket. Egyébként nem tartanak attól, hogy ez a probléma beárnyékolná a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokat. (SZILÁGYI) HALÁLOS KÉRDÉS Akasszunk vagy sem? A büntető törvénykönyv módosításának parlamenti vitája kapcsán ismét fellángolt a vita a halálbüntetésről. Egyúttal a régóta hangoztatott érvek tárházában felmerült egy új elem is: ideiglenesen állítsák viszsza a halálbüntetést. Ezenkívül az is figyelmet érdemel, hogy, mint megírtuk a szocialisták padsoraiból is elhangzott két egyetértő felszólalás a legsúlyosabb büntetési forma visszaállítása mellett. A Kurír Szikinger Istvánt, az Alkotmány- és Jogpolitikai Intézet (COLPI) munkatársát kérte fel, hogy elemezze a kialakult helyzetet. - Mit szól ahhoz a felvetéshez, hogy ideiglenesen vissza kellene állítani a halálbüntetést? - Azt, hogy ez nonszensz. Az ilyesmi még átmenetileg sem megy, hiszen a jog hoszszabb időre szól. Meg aztán semmi értelme nem lenne. A rendszerváltozás előtt évente maximum öt-hat kivégzés volt, ám az életellenes bűncselekmények száma ettől még nem csökkent számottevően. Ezt erősíti az a tény is, hogy az USA azon államaiban is, ahol alkalmazzák ezt a büntetési módszert, sokkal magasabb az erőszakos bűncselekmények száma, mint más vidékeken. - Mégis, gondoljuk végig: ha 1998-ban olyan kormányzat veszi át a hatalmat, amely kész visszaállítani a halálbüntetést, mi történik? - Először is módosítaniuk kell az alkotmányt. Ennek egyenes következménye, hogy fel kell mondanunk egy csomó nemzetközi szerződést, s hazánk a külföld szemében a perifériára szorul. Elkönyvelnek minket egy balkanizálódó vagy dél-amerikai típusú országnak, amit térségbeli versenytársaink természetesen boldogan használnak majd ki minden lehetséges fórumon. - Akkor mégis mi lehet az oka a mostani vitának? Ennyire szűk látókörűek lennének politikusaink? - Nem, csak nem gondolják át igazán azt az álláspontot, amelyet a népszerűség növelésének érdekében képviselnek. D. T. MOL-SIKER Ma már nem jegyezhetők a MOL-részvények, mert a vezető forgalmazó, a Credit Anstalt Értékpapír Rt. és a kibocsátó, az ÁPV Rt. közösen úgy döntöttek, hogy szerda estével lezárják a jegyzést - közölte a forgalmazó. Valószínűsíthető, hogy a mostani MOL-jegyzés az elmúlt évek magyarországi részvénykibocsátási sorában egyfajta rekordot döntött. Az előzetes számítások szerint 40 ezren jegyeztek az értékpapírokból, így a MOL Rt. kisrészvényeseinek jelenlegi 30 ezres tábora meg is duplázódhat. ITTHON 5 Istenkém, van ilyen, ha nincs nagyobb baj: nem is létező gimnáziumban nem érettségizhetnek a mányi maturánsok. A működési engedély híján formálisan nem létező Leonardo Gimnáziumnak felajánlott bicskei érettségiztetőhely, a Vajda Gimnázium helyett hétfőn inkább Budajenőn, egy általános iskolában írásbeliztettek a tanárok. Ám ez az érettségi érvénytelen volt, másnap írhattak újat Bicskén. Hab a zűrön: Báthory Zoltán, a művelődési tárca helyettes államtitkára följelenti a Budapesti Rendőr-főkapitányságon a Leonardo Gimnázium fenntartóját. A törvénytelenségek kivizsgálását különösen indokoltnak tartja. Árad a botrányszag. Érzik? Az érettségiző gyerekek biztosan... V. G. P. MARKÓ BEFUTHAT Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága tegnapi zárt ülésén a jelölt meghallgatása után - az ellenzéki tagok egységes tartózkodása mellett - támogatta Markó György, a Hadtörténelmi Levéltár igazgatója kinevezését a Történeti Hivatal élére. Ezt Kónya Imre (MDNP), a testület elnöke közölte az eseményt követően.A rendszerváltás előtt működő titkosszolgálatok belső elhárítást végző III/III-as ügyosztályának iratait a jövőben kezelő intézmény vezetőjét a belügyminiszter előterjesztése nyomán, a kormányfő javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.) MIT, MIKOR? Akkor kell népszavazást tartani a NATO-csatlakozásról, amikor annak valamennyi feltétele ismert, s ezekről az ország lakossága is ki tudja alakítani megalapozott véleményét. Ezt Somogyi Ferenc, a Külügyminisztérium integrációs államtitkára jelentette ki tegnap Miskolcon. A lakosság a népszavazás előtt ismerte pontosan a NATO-tagságból az országra háruló kötelezettségeket, az esetleges anyagi terheket s az atlanti szövetség tagságának előnyeit. VAN RÁ PÉNZ A központi költségvetés kiemelten támogatja a közoktatás fejlesztését. Az idén 11,2 milliárd forint áll rendelkezésre a nemzeti alaptanterv bevezetésének előkészítésére, a közoktatás modernizációjára és a pedagógusok felkészítésére. Erről Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter beszélt tegnap, a Baloldali Önkormányzati Közösséggel és az MSZP Önkormányzati Titkárságával közösen rendezett fórumon.