Kurír - reggeli kiadás, 1997. május (8. évfolyam, 119-146. szám)

1997-05-15 / 131. szám

1997. május 15. Kiszakít a végén? Ha Isépy Tamás és társai kilépnek a Keresz­ténydemokrata Néppárt frakciójából, örö­mömben hálaadó szentmisét mondatok - nyi­latkozta a Kurírnak Giczy György pártelnök. Vajon mikor kerülhet erre sor? Egyáltalán: mi­re készül a már hónapok óta külön mozgó párt- és a frakcióvezetés, s milyen következ­ményekkel járna az ellentmondásosan formá­lódó ellenzéki szövetségre, ha kettészakadna a KDNP frakciója? Ha szétválnak politikai út­jaik, akkor Giczy oldalán kilencen, Isépy mel­lett pedig tizenketten maradnának, s ez azt jelentené, mindkét csoportban kevesen lenné­nek új parlamenti csoport létrehozásához... Megszűnik a képviselőcsoport, ha tagjainak száma ti­zenöt fő alá csökken, vagy ha ezt határozatban kimond­ják - áll a házszabályban. Mint ismert, hónapok óta megosztott a KDNP 23 tagú frakciója. Isépy Tamás mellett van, amikor 12, néha meg 11 tagú többség teszi le a voksot. Szilágyiné Császár Terézia, a képviselőcsa­­pat egyetlen és ingatag hölgy tagja ugyanis újabban is­mét Giczyt támogatja. Két héten belül minden eldől... Giczy György a Kurírnak elmondta, nem hagyja magát zsarolni, s Isépyék hiába üzengetnek neki, lép­jen vissza, adja át a h­elyét egy harmadik elnökjelölt­nek, nem tesz eleget a kérésnek. Meggyőződése: akkor sem szűnik meg a párt frakciója, ha az isépysták el­hagyják. Az MDF ajánlatát ugyanis, hogy a két párt országgyűlési tábora egyesüljön, még nem utasították el. Csak várnak vele, S ráadásnak ott vannak a függet­len képviselők, akik közül többen csatlakoznának. Hi­szi, ha megcsonkul a frakció, kilenc emberét magával együtt 15-re növelheti. Varga László, az egykori Barankovics-párt tagja büszke arra, hogy immáron 5­5 éve politizál a KDNP- ben, illetve jogelődjében. Ha összehasonlítja a mai ke­reszténydemokratákat a régiekkel, szégyelli a helyze­tet, hisz egykor 62 mandátumuk volt, és sohasem vol­tak etikai, fegyelmi problémáik. Varga Isépy Tamás oldalán áll, azt azonban nem tudja, mit fog tenni, ha ismét szabálytalanul választ vezetőt magának pártja. ,Jv minden mozgásban van, s jelenleg senki sem tudja, mit tegyen. Úgy látom, egyetlen esélye van pártomnak, ha ez­úttal manipulációtól mentes tisztújítást tartunk. A jelek azonban nem erre mutatnak. ” Lezsák Sándor tegnap megismételte, azért lenne jó, ha a teljes KDNP-frakció átlépne hozzájuk, mert így a kereszténydemokraták „mentesek maradnának a tisztújí­tás várható következményeitől”, vagyis attól, hogy az egyik vagy a másik fél veszít. Ismertette az Isépy Tamástól ka­pott levelet, amelyben a frakcióvezető­ közölte, a felkí­nált egyesülésről a június eleji kétnapos ülésükön dön­tenek. Úgy ítélte meg, van esély a közös frakció létre­hozására, amely mindkét párt nevét viselné. A tájékoz­tató után az MDF más vezetőivel beszélgetve kiderült, nem hiszik, hogy a kereszténydemokraták olyan harma­dik személyt találnának elnökjelöltnek, akit mindkét irányzat elfogad. Szabó Iván, az MDNP első embere a Kurírnak el­mondta, érintettek, hiszen a Néppárt is keresztényde­mokrata.­­ A jelenlegi házszabály szerint csak az egy párthoz tartozók alakíthatnak frakciót. Tehát a két frakció csak akkor egyesülhet, ha a két párt is ezt teszi. Ha mégis létrejönne az egyesek által óhajtott MDF-KDNP ösz­­szeolvadás, az nem oldaná fel a két csoport vitáját. Vél­hetően csak az történne, Giczy György javára tolódná­nak el az arányok. Egyébként az sem lenne természetel­lenes, hogy a feltételezett bomlás esetén néhányan a Néppárt felé tájékozódnának. Bár a kisgazda alelnök asszony a színfalak mögött már tárgyalt a szakadás kérdéséről KDNP-s vezetőkkel, Torgyán József lapunknak úgy nyilatkozott, nincs itt az idő arra, hogy a kereszténydemokraták szakadásával foglalkozzanak. Ez olyan lenne, mintha a nagymamának gumikereke lenne, s arról beszélnénk, trolibusz lett-e vagy villamos. S a kisgazdák elsője kijelentette, ő a KDNP egységéért küzd. Részleteket azonban nem árult el. Azt viszont elmondta, úgy véli, a képviselőkre éhes MDF és Fidesz gerjeszti kívülről a kereszténydemokra­ták közötti ellenségeskedést. K. B.-K. V. S. A fiatal demokraták nem érzik magukat a keresztény­­demokraták felett köröző keselyűknek és a tüzet szí­tóknak sem. Ugyanakkor azt korábban is kinyilvání­tották, van bennük fogadókészség a feléjük fordulók iránt, bár természetesen sok függ attól, ki az, aki kö­zeledne. Ami pedig az esetleges házalelnöki posztot illeti, lehet, túl szerényen, de amondóak, a hátralévő szűk egy esztendő már vajmi keveset számít. Min­denesetre a folyosói beszélgetések foszlányai a hiva­talos nyilatkozatoknál is egyértelműbben bizonyítják: a kereszténydemokraták krízise téma a Fidesz politi­kusainak körében. Ki ül Giczy mellé? Fotó: HEGEDŰS ÁKOS Ciklusok titkai Nyolcvan év hosszú id­ő. Ezalatt akár hússzor is válthatják egy­mást a kormányok. És ugye, mint tudjuk, ami az egyik kor­mánynak fehér, az a másiknak fekete. Épp ezért nagy optimiz­mus kellett Nikolits István polgári titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszternek ahhoz, hogy a magyar-orosz olajszál­lításokat vizsgáló bizottságnak küldött nyolcoldalas levelét nyolcvan évre titkosítsa. Mert ugye láttunk már olyat, nem is oly rég, hogy titkosított iratok a kormányváltással hirtelen át­minősültek nyilvános papírokká. Az Antall-Boross kabinet tit­kos iratainak például 90-95 százalékáról a Horn-kormány úgy döntött, feloldja a zárlat alól. Ennek alapján nem elképzelhetetlen, hogy ’98-ban, a választá­sok után ugyanez történik a titokminiszter nyolcvan évre zárolt levelével. Már csak azért is, mert több ellenzéki párt kijelentette, hogy ha ők kerülnek hatalomra, a köz elé tárják az anyagot. Nikolits István lapunknak kijelentette, hogy a titkosításnak kife­jezetten szakmai és hangsúlyozottan nem politikai okai voltak. Elismerte, hogy levele nyilvánossá tételének többen örülnének, sőt közvetve arra is utalt, hogy az ügyben érintett másik ország sem bánná, ha belepillanthatna. Viszont a nemzetbiztonságnak hihetetlenül ártana, ha a titkosítás alól kikerülne a levél. Épp ezért Nikolits elvileg kizártnak tartja, hogy az utána következő titokminiszterek nyilvánosságra hozzák az iratot. Szerinte ők is belátják majd, fontosabb a nemzetbiztonság érdeke, mint hogy politikai fegyvert kovácsoljanak a levélből. (BEB) Titokhordó Fotó: TOROCKAY CSABA Kincstelen oroszok! Az oroszok benne lennének abban, hogy met­rót építsenek Budapesten a velük szemben fennálló államadósság fejében. Erről is szó esett tegnap a Társaság a Keleti Piacokért Egyesület meghívására nálunk vendégeskedő orosz üzletemberek, kormánytisztviselők tájé­koztatóján. Megtudtuk, az orosz kormány egyébként kidolgozott egy programot a meglé­vő négyszázmillió dollár adósság ledolgozására. Hat év alatt tudnák letörleszteni ezt a tetemes összeget. Termékekkel, különböző szolgáltatá­sokkal fizetnének. Ellenben ha megkapnák a metróépítés jogát - amire várhatóan jövőre a főváros pályázatot ír ki -, akkor két év alatt rendeznék ezt a problémát. Természetesen magyarországi jövetelüknek nem ez volt az el­sődleges célja, hanem az, hogy a meglehetősen leült orosz-magyar gazdasági kapcsolatokat felélesszék. Ennek megfelelően tárgyaltak az IKIM vezetőivel, illetve több olyan vállalat me­nedzserével, amelyek érdekeltek az orosz pia­con. A megbeszéléseken felvetődött sok egyéb mellett az is, hogy az oroszoknak vámkönnyí­téseket kellene életbe léptetniük, mert a jelen­legi vámterhek harminc százalékkal megdrágít­ják a magyar termékeket. Orosz vállalatok „be­­szállnának” a paksi és az inotai erőmű korsze­rűsítésébe, s mint az üzletemberek megfogal­mazták, Oroszország érdekelt volna abban, hogy Magyarország minél több élelmiszer-ipa­ri terméket és gyógyszereket exportáljon szá­mára. A tájékoztatón részt vett Hujbert Ottó, az MSZP vállalkozói tagozatának elnöke, egy­ben a Társaság a Keleti Piacokért Egyesület el­nöke is, akit arról faggattunk, vajon a tárgyalá­sokon szóba került-e a nyilvánosság előtt csak olajgate-ként emlegetett botrány. Hujbert ha­tározott nemmel válaszolt, sőt visszakérdezett, miért gondolja a Kurír tudósítója azt, hogy egy nem létező botrányról szót váltsanak. Az „olajgate” címszó alatt „érintett” MSZP-s kép­viselőkre minden hazugságot összehordtak, minden csak rágalom volt. Hujbert annyit még mindehhez hozzáfűzött, az ilyen műbotrányok miatt több tíz-, esetleg százmillió dolláros üz­letek estek kútba az oroszokkal. Az MSZP vállalkozó tagozatának elnöke után az orosz üzletembereket kérdeztük: vajon az a tény, hogy Oroszország nem adja vissza a magyar műkincseket, mennyiben befolyásolja a lendületben lévő orosz-magyar kapcsolato­kat. Az érintettek arcán látszott, nem örültek a kérdésnek. Ezt később szóban is jelezték. Min­denestre annyit elmondtak, a két országnak közösen kellene megvizsgálnia ezt a problé­mát, már csak azért is, mert a II. világháború alatt magyar katonák is vittek el orosz műkin­cseket. Egyébként nem tartanak attól, hogy ez a probléma beárnyékolná a magyar-orosz gaz­dasági kapcsolatokat. (SZILÁGYI) HALÁLOS KÉRDÉS Akasszunk vagy sem? A büntető törvénykönyv módosításának par­lamenti vitája kapcsán ismét fel­lángolt a vita a halálbüntetésről. Egyúttal a régóta hangoztatott ér­vek tárházában felmerült egy új elem is: ideiglenesen állítsák visz­­sza a halálbüntetést. Ezenkívül az is figyelmet érdemel, hogy, mint megírtuk a szocialisták padsoraiból is elhangzott két egyetértő felszó­lalás a legsúlyosabb büntetési for­ma visszaállítása mellett. A Kurír Szikinger Istvánt, az Alkotmány- és Jogpolitikai Intézet (COLPI) munkatársát kérte fel, hogy ele­mezze a kialakult helyzetet. - Mit szól ahhoz a felvetéshez, hogy ideiglenesen vissza kellene ál­lítani a halálbüntetést? - Azt, hogy ez nonszensz. Az ilyesmi még átmenetileg sem megy, hiszen a jog hosz­­szabb időre szól. Meg aztán semmi értelme nem lenne. A rendszerváltozás előtt évente maximum öt-hat kivégzés volt, ám az életellenes bűncselekmé­nyek száma ettől még nem csökkent számottevően. Ezt erősíti az a tény is, hogy az USA azon államaiban is, ahol alkalmazzák ezt a büntetési módszert, sokkal magasabb az erőszakos bűncselekmények száma, mint más vidékeken. - Mégis, gondoljuk végig: ha 1998-ban olyan kormányzat veszi át a hatalmat, amely kész visszaál­lítani a halálbüntetést, mi történik? - Először is módosítaniuk kell az alkotmányt. Ennek egyenes következménye, hogy fel kell mondanunk egy csomó nemzetközi szerződést, s ha­zánk a külföld szemében a pe­rifériára szorul. Elkönyvelnek minket egy balkanizálódó vagy dél-amerikai típusú országnak, amit térségbeli versenytársaink természetesen boldogan hasz­nálnak majd ki minden lehetsé­ges fórumon. - Akkor mégis mi lehet az oka a mostani vitának? Ennyire szűk látókörűek lennének politikusaink? - Nem, csak nem gondolják át igazán azt az álláspontot, ame­lyet a népszerűség növelésének érdekében képviselnek. D. T. MOL-SIKER Ma már nem jegyezhetők a MOL-részvények, mert a ve­zető forgalmazó, a Credit Anstalt Értékpapír Rt. és a ki­bocsátó, az ÁPV Rt. közösen úgy döntöttek, hogy szerda estével lezárják a jegyzést - közölte a forgalmazó. Való­színűsíthető, hogy a mostani MOL-jegyzés az elmúlt évek magyarországi részvénykibo­csátási sorában egyfajta rekor­dot döntött. Az előzetes szá­mítások szerint 40 ezren je­gyeztek az értékpapírokból, így a MOL Rt. kisrészvénye­seinek jelenlegi 30 ezres tábo­ra meg is duplázódhat. ITTHON 5 Istenkém, van ilyen, ha nincs nagyobb baj: nem is létező­ gimnáziumban nem érettsé­gizhetnek a mányi maturán­­sok. A működési engedély hí­ján formálisan nem létező­ Le­onardo Gimnáziumnak fel­ajánlott bicskei érettségiztető­hely, a Vajda Gimnázium he­lyett hétfőn inkább Budaje­­nőn, egy általános iskolában írásbeliztettek a tanárok. Ám ez az érettségi érvénytelen volt, másnap írhattak újat Bicskén. Hab a zűrön: Bátho­ry Zoltán, a művelődési tárca helyettes államtitkára följelen­ti a Budapesti Rendőr-főkapi­tányságon a Leonardo Gim­názium fenntartóját. A tör­vénytelenségek kivizsgálását különösen indokoltnak tartja. Árad a botrányszag. Érzik? Az érettségiző gyerekek biz­tosan... V. G. P. MARKÓ BEFUTHAT Az Országgyűlés nemzetbiz­tonsági bizottsága tegnapi zárt ülésén a jelölt meghall­gatása után - az ellenzéki ta­gok egységes tartózkodása mellett - támogatta Markó György, a Hadtörténelmi Levéltár igazgatója kinevezé­sét a Történeti Hivatal élére. Ezt Kónya Imre (MDNP), a testület elnöke közölte az eseményt követően.­­A rend­szerváltás előtt működő tit­kosszolgálatok belső elhárí­tást végző III/III-as ügyosz­tályának iratait a jövőben ke­zelő intézmény vezetőjét a belügyminiszter előterjeszté­se nyomán, a kormányfő ja­vaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.) MIT, MIKOR? Akkor kell népszavazást tartani a NATO-csatlakozásról, ami­kor annak valamennyi feltétele ismert, s ezekről az ország la­kossága is ki tudja alakítani megalapozott véleményét. Ezt Somogyi Ferenc, a Külügymi­nisztérium integrációs állam­titkára jelentette ki tegnap Miskolcon. A lakosság a nép­szavazás előtt ismerte ponto­san a NATO-tagságból az országra háruló kötelezettsé­geket, az esetleges anyagi ter­heket s az atlanti szövetség tagságának előnyeit. VAN RÁ PÉNZ A központi költségvetés ki­emelten támogatja a közokta­tás fejlesztését. Az idén 11,2 milliárd forint áll rendelke­zésre a nemzeti alaptanterv bevezetésének előkészítésére, a közoktatás modernizációjára és a pedagógusok felkészítésé­re. Erről Magyar Bálint mű­velődési és közoktatási mi­niszter beszélt tegnap, a Bal­oldali Önkormányzati Közös­séggel és az MSZP Önkor­mányzati Titkárságával közö­sen rendezett fórumon.

Next