Kurír - reggeli kiadás, 1997. május (8. évfolyam, 119-146. szám)

1997-05-16 / 132. szám

1­ ­ Graham Melvin, a Scotland Yard nyugalmazott nyomozója alapo­san feladta a leckét kollégáinak szerte a világon. Egy pontosan 3344 évvel ezelőtti bűntény lehetséges tetteseit, a fiatalon erőszakos halált halt Tutanhamon fáraó gyilkosait derítette fel és leplezte le. Azt ugye nem lehet állítani, hogy a detektív forró nyomon indult volna és a nyomozás mégis sikerrel járt. Két embernek állt érdekében el­tenni láb alól a tinédzserkorú vagy abból éppenhogy kilépő fáraót. Aj udvari tanácsadónak és Horemheb tábornoknak, aki, ha jól emlék­szem, még nevelője is volt a serdülő uralkodónak. Ilyen egyszerű ez. Nem vagyok jogász, de gondolom, a meglehetősen régen elkövetett gyilkosságnak már nem lehetnek jogi következményei. Részben ugye, mert mint bűncselekmény elévült az idő múlásával, részben meg nincs értelme posztumusz életfogytiglanokat, pláne halálbüntetést ki­szabni a gaz elkövetőkre. Viszont ha élnek a gyilkosoknak leszármazottai, pontosabban, ha tudják magukról meg még a környezetük is tudja róluk, hogy ősük Aj, netán Horemheb volt, hát nem szeretnék a helyükben lenni. Ed­dig előkelő származásuk tudatában nyilván megkülönböztetett tisz­telet övezte őket, most meg kiderült az elődökről, hogy közönséges gyilkosok. Micsoda presztízsveszteség! De azt hiszem, hogy az ügynek van nekünk, a mának szóló üze­nete is. Egyik éppen az lehetne, ne legyünk türelmetlenek, előbb­­utóbb mindenre fény derül. Ha most nem sikerült megtudnunk pél­dául, hogy ki robbantgatott mondjuk a Parlamentnél, utódaink ta­lán majd megtudják, és akkor ujjal mutogathatnak a leszármazot­takra. Ha most nem tudhatjuk, hogy kik szőkítgették a mindennapi gázolajunkat, nyolcvan év múltán unokáink, dédunokáink majd a titkok birtokába juthatnak, és megvetésükkel sújthatják az akkori, a későbben született bűnözőivadékokat. Akik, lehet, sokáig büszkék,le­hettek előkelő származásukra... FRANK IVÁN 1997. május 16. MAGYARORSZÁGON MÉG SENKIT NEM ÖLT MEG A MELEG T­élre nyár Zágrábban négy ember halála hozható összefüggésbe az utóbbi napok rendkívüli forróságával. A bajt nem is a me­leg, hanem annak hirtelensége okozta. A horvát főváros­ba idén minden átmenet nélkül köszöntött be a májusi nyár: április végén mindössze 2,6-3,2 Celsius-fokot mu­tattak a hőmérők, május 3-án pedig már 27,5 fokot mér­tek. Itthon sem különb a helyzet, hiszen áprilisban még havazott, most pedig kánikula uralja az ország egészét. Valóban hihetetlenül gyorsan jött az idei nyár, ám ez leginkább az időjá­rás szeszélyességének tudható be - vélekedett lapunk kérdésére Aigner Szilárd meterológus. Mint mondta, alkalmanként előfordul, hogy az idő­járás meghökkentően szélsőséges je­lenségeket produkál. Az is tény, hogy ezek egyre gyakoribbak. Ugyanakkor nehéz lenne konkrétan megnevezni azt, mi váltja ki a már említett szélsőséges jelenségeket, így például azt, hogy a télből hirtelen lesz nyár. Az egyik ok Aigner Szilárd szerint nyilván a légszennyezettség. Hangsúlyozta azonban, hogy a lég­kör „életében” minden mindennel összefügg, így ez csupán összetevője lehet a kialakult állapotnak. A ten­dencia egyébként az, hogy növekszik bolygónk légkörének átlaghőmérsék­lete, így a következő évszázadban akár 2-3 fokkal is melegebb lehet - e még kánikulai napokon is. A magyarokra is kedvezőtlenül hatott a hirtelen jött hőhullám. A korábbi hetekhez képest csaknem duplájára emelkedett az epilepsziás rohamok száma, és az érrendszeri betegségben szenvedők is lényege­sen többször lettek rosszul - tud­tuk meg tegnap dr. Lóránd Mari­­anntól, az Országos Mentőszolgá­lat ügyeletes főorvosától. A dok­tornő szerint különösen fontos, hogy a magas vérnyomásúak foko­zott figyelemmel szedjék gyógysze­reiket, ne tartózkodjanak huzamo­sabb ideig napos helyen, s kerüljék a tömeget. Dr. Lóránd Mariann említette, hogy több halálesetet is jeleztek, ám mivel idős, beteg em­berekről van szó, nem tudni, halá­lukban mennyire játszott közre az átlagosnál lényegesen magasabb hőmérséklet. Hangsúlyozta: nincs vészhelyzet hazánkban a rendkívüli meleg miatt. CS. E. Lehet egy évszakkal kevesebb? Fotó: HEGEDŰS ÁKOS Autós, vigyázz, vadászveszély! A közelmúltban megalkotott vadászati törvény ugyancsak alátett az autósoknak. Eddig leg­alább megtérítették az autó elé szaladó vad által okozott kárt a vadásztársaságok. Ám ez év már­ciusától, igazodva a törvény adta lehetőségek­hez, ez megszűnt. Sőt, akár vele akarják megfi­zettetni a „vadban okozott kárt”. A visszásságra a közelmúltban történt esetek hívták fel a figyelmet. Olyan helyeken ütköztek állató autókkal, ahol nem jelezte tábla várható vonulásukat. Az érintett vadásztársaságoknak csak kis hányada volt hajlandó tárgyalni egyál­talán arról, hogy valamit is térítsenek a vadjaik által okozott kárból. A többiek viszont károsult­ként léptek fel, mondván: egy őz eszmei értéke százezer forint. Csaknem 90 százalék nem is köt már biztosítást olyan esetekre, ha autósnak okoznak kárt a területükön élő vadak. Az ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt. győri területi igazgatója, Farkas Zsuzsanna megerősítette információnkat. Mint mond­ta, valóban nagyon kevés vadásztársaság köt ilyen tartalmú biztosítást. Különösen, hogy a vadászati törvényt elfogadták. Mert a va­dásztársaságok most arra hivatkoznak, hogy a vad természeti kincs, amelynek eszmei ér­téke van. T. GY. Aszfaltbetyárok? Néhány napja döbbenten sétálnak a la­kók és a környékbeliek a VI. kerületi Lendvay utcában. Ugyanis megjelen­tek az aszfaltszaggatók, s nekiláttak az úttest felét és a járdát egy huszonöt méteres szakaszon felbontani. Azon a helyen, ahova eddig földi halandónak még legelszántabb próbálkozása elle­nére sem sikerült építési engedélyt szereznie. Megtörtént a csoda, valaki az úton építkezik, de hogy ki, arról a lakókat nem világosították fel. Az építkezési engedélyt - tudtuk meg a VI. kerületi önkormányzat iro­davezetőjétől, Jéger Lászlótól - az iz­raeli nagykövetség kérte, s az iroda azonnal meg is adta. Kérésüket azzal indokolták, hogy az elmúlt időszakban sok atrocitás érte az izraeli intézeteket szerte a világon. Ezért szigorították a biztonsági előírásokat, s ennek szeret­ne megfelelni az izraeli nagykövetség is. Az önkormányzat pedig engedett a kérésnek, hozzájárult ahhoz, hogy az úttest egy részét lezárják. Vagyis az iz­raeli iskola környékén lelassul a forga­lom, így a diákok nagyobb biztonság­ban közlekedhetnek. Ezenkívül meg­akadályozzák azt is, hogy az utcának ezen a részén autóval meg lehessen áll­ni. A felbontott aszfalt helyén parkot alakítanak ki. Az izraeli nagykövetség sajtóosztá­lyának munkatársa, Koncz Zsuzsa - a biztonsági attassé szavait tolmácsolva - elmondta, hogy az engedélyt nem ők kérték, hanem egy izraeli ügynökség, a Zsidó Oktatás és Információs Alapít­vány, amely kivándorlással és ösztöndí­jak támogatásával foglalkozik. A BRFK közbiztonság-védelmi osz­tályának vezetőjét, Telek András alezre­dest arról kérdeztük, hogy kért-e vala­milyen védelmet az ügynökség. Az osz­tályvezető a kérdést kezdetben nem iga­zán értette, ráadásul ők semmiféle biz­tonságot növelő építkezésről nem hal­lottak. De miután megtudta, hogy a Lendvay utcában útszűkítésen fáradoz­nak, megköszönte a hívást és elbúcsú­zott, hogy intézkedhessen a hozzájuk be nem jelentett útlezárás ügyén. N. E. Útszűkület a biztonságért Fotó: KONCZ GYÖRGY Szennyes Ég a pofánk. Mit csináltunk már megint! Jaj, iste­nem! Kedves, drága, aranyos, szolgálatkész, precíz, jól számoló, becsületes emberkéket kergettünk az őrületbe. Látták, mintha hajnaltájt pincérek, éttermi vezetők, fogyasztóvédelmi tótumfaktumok, miniszté­riumi főnökök mentek volna a Duna felé. Csak nem akartak a folyóba ugrani? Szegények. Ám szerencsé­jük volt, eléjük álltak dán, olasz, skót, amerikai turis­ták. S nem engedték, hogy hülyeséget csináljanak. Elég volt nekik, hogy belőlük csináltak hülyét. Veszélyes dolog Pesten s Budán vacsorázni. Főleg, ha külföldi vagy, s mazsolának néznek. Kezdenek meg fejőstehénnek. Hát hol élsz te, magyar étkekre kíváncsi, honi pénztárcákat dagasztó idegen? Nem örültél, amikor egy kis estebédért több m­int egymil­lió francsit hagyhattál ott? Drága egy hely vagyunk. S drágák az emberek is. Főleg a hivatalosak. Akik szabályokat, rendeleteket hoznak. Például olyan szigorúakat, hogy ha valahol egymilliós vacsoraszámlával kedveskedtek a vendég­nek, akkor a tulaj a legnagyobb büntetésre számíthat: 30 000, azaz harmincezer forinttal rövidítik meg ille­tékesek. Vajon miből és hogyan fogja kifizetni? Va­jon nem az ilyen rendeletalkotót kellene pénzügymi­niszternek kinevezni? Több százezret csal valaki, s 30 ezerrel megússza. Gazdag lesz a jövőnk, sok-sok va­csoraátvágás, röhejes büntetés, és szépen telik a kassza. Pontosabban telt, mert a mi jó külföldi barátaink nem hülyék. Ha gyakran hülyének nézik őket, akkor majd­nem itt költik el dollárjaikat, márkájukat, líráju­kat, koronájukat. Nem, mert a külképviseletek is vi­lággá kürtölték, megjelent az Interneten, vigyázat, Magyarországon több éttermet, szórakozóhelyet nem ajánlatos felkeresni, mert ott bizony nagyon átvágják a vendégeket. A felháborító, szégyenteljes esetekről a Kurír is, a többi lap is sokszor írt. Ez volt a baj. Nyilatkozott ugyanis a közszolgálatiban egy Székely György nevű ember. (A figyelmes újságolvasó emlékezhet rá a há­rom tenor budapesti koncertje körüli botrány kap­csán. Ő nyilván nem szívesen emlékszik erre, hiszen fegyelmivel „dicsérték meg”.) Szóval, beszélt a tv­­ben, miszerint minek a szennyest kiteregetni? Mintha már hallottunk volna ilyesmit, vagy harminc-negyven évvel ezelőtt. Amiről nem beszélünk, az nincs. Ka­cagnom kellene, de inkább sírni szeretnék, kedves minisztériumi főosztályvezető úr. De nem, inkább röhögni fogok önön, ígérem, ha külhoni partnereivel elmegy vacsorázni, és netán nem stimmel a számla, a Kurír nem fogja megírni. ŐRI B. PÉTER Feketelista pedig nincs Mi is nagydobra vertük a vendéglátó­botrány kapcsán: a legfrissebb Buda­pest Business Journal szerint az American Express az elkerülendő ho­ni bárok közé sorolja a Black & Whi­­te-ot, a Secret klubot és a Piccolót. Kíváncsiak voltunk ám nagyon, mit szólnak ehhez a közleményhez az érintettek. Nos, az eredmény felettébb fura, némi túlzással azt is mondhatnánk, ámulatba ejtő: a Secret klubról nem tudnak sem a Tourinformnál, sem a telefontudakozóban. A Black & White jó egy évvel ezelőtt megszűnt, a he­lyén azóta egy söröző, az Old Mans Pub ta­lálható. A Párisi udvarban pedig ugyan áll a Piccoló bár, ám mint megtudtuk, az Ame­rican Express kártyaleolvasó gépét már ugyancsak vagy egy éve visszavonták az üz­lettől, melynek azóta a vezetője is más. Az viszont igaz, hogy a csak készpénzzel fizető bel- és külföldi vendégeik között akad, aki sokallja a háromszáz forintot egy üveg Bit­burger sörért... Nos, akkor itt valami bibi lehet. Vagy az Express-hír nem expressz sebességgel terjed, hanem az influenzánál is sokkal lassabban, s teljesen elavult a lista, vagy valakinek valamiért érdeke az ilyen lejára­tás. Vagy tán akad más magyarázat is? - Akad bizony! - mondja az American Express magyarországi kártyaosztályának vezetője, dr. Dinnyés Gábor. - Az történt, hogy valóban bő egy esztendeje megszakí­tottuk a kapcsolatot az említett három üz­lettel, méghozzá túlszámlázás, és a mosta­ni botrányra okot adóhoz hasonló ven­déglátói magatartás miatt. Rendszerint ezt tesszük a visszatérő kártyabirtokosi pana­szok után. Megjegyzem, a Secret Club is létezett akkor. Nem tudom, ma mi a neve, de ez volt az a Szépvölgyi úti mulató, aho­vá, már jóval a szerződésünk felbontása után, belőttek egy páncéltörő rakétával. Most pedig egy újságíró rákérdezett: vol­tak-e a friss botrányhoz hasonló eseteink. Voltak. Én erre a kérdésre említettem ezt a hármat. Ebből született a szenzáció lázá­ban vajmiféle „nemajánlotti lista”, amihez nekünk tulajdonképpen semmi közünk. Nálunk nincs se tilalmi, se kizáró, se más­féle lista. Mi egyszerűen csak szakítunk azokkal az üzletekkel, amelyekre sok kár­tyatulajdonos tesz panaszt, s azután felé­jük sem nézünk. V. G. P. ITTHON 3 Milliós levelezés Ahogy telik az idő, egyre bizonyosabbá válik, hogy él Magyarországon hét ember, akik va­lószínűleg soha nem fogják megtudni, hogy 100 ezer forint boldog tulajdonosai lehetné­nek. Épp csak elő kellene keresniük a keddi Kurírt, és összehasonlítani az abban megje­lent nyerőszámokat saját múlt heti kurírjaik lottószámaival, s már jelentkezhetnének is a pénzért. Na mindegy, ahogy mondani szok­ták, nem erőszak a disznótor (legfeljebb a disznónak - de most ebbe ne menjünk be­le...) - ha vasárnapig nem kell senkinek a hét főnyeremény, hát nem kell. Végül is bennünk megvolt a jó szándék... És hát nem minden újság mondhatja el magáról, hogy letett az asztalra hétszer 100 ezer forintot, majd mégis vissza kellett vennie, hogy... (figyelem: itt jön a lelkeket magasba emelő katarzis) ...hogy csak azért is odaadja azt olvasóinak! Igen! Mert mi elhatároztuk, hogy mindenképp önökre, olvasóinkra erőszakoljuk ezt az össze­get. Legfeljebb ha százezrenként nem megy, majd egy összegben. Ugyanis a fel nem vett öttalálatosok nyereményét a játékszabály sze­rint hozzácsapjuk a minden hónap első kedd­jén, a vasárnapi Kurírok számai között kisor­solt jackpot összegéhez - amely így máris 1 millió 200 ezer forint! Ha tehát minden nap félre teszik a Kurírt, nemcsak naponta 100 ez­ret nyerhetnek, hanem a vasárnapi, „lila” Ku­rír őrizgetésével minden hónap végén akár a többmilliós jackpot is az ölükbe hullhat. S hogy milyen formában? Postatakarék­levél képében. Amit - ha úgy gondolják - az első, útjukba eső Postabank-kirendeltségen készpénzre válthatnak. Ám a Postatakarék­levél meghálálja, ha nem nyúlnak hozzá. Ez az értékpapír ugyanis havi sávos kamatozá­sú, tehát egy-egy hónapra meghatározott nagyságú, de a futamidő növekedésével ha­vonta növekvő kamatot fizet. Lejárata maxi­mum egy év, s jelentős előnyei közé tarto­zik, hogy idő előtti visszaváltás esetén a kifi­zetés időpontjáig eltelt teljes hónapokra já­ró kamatot kifizeti a Postabank. És ki mondta, hogy levelező tagozaton nem lehetünk milliomosok? D. T.

Next