Kurír - reggeli kiadás, 1997. november (8. évfolyam, 298-327. szám)

1997-11-04 / 301. szám

1997. november 4. ÍZZESEAUTÓ Jobb ma egy Merci, mint holnap egy Chrysler! Ez lehetett volna Havas Henrik jelmondata is hatnapos államtitkársága idején. Kinevezése után tudniillik Kiss Elemér közigazgatási államtitkárnak sze­met szúrt, hogy Havas bizony Merce­desszel jár. Hogy is van ez? - gondolta. Államtitkárok a proto­­ koll szabályai értelmében nem járhatnak Mercivel, illetve ilyen kategóriás autóval. Nekik kisebb dukál. Felhívta hát Havast, és közölte, hogy hiába sajátja a kocsi, ez­zel a márkával járni csak a miniszterek előjoga. Másnap reggel csöngetett is a so­főr, s a ház előtt egy Chrysler állt. Havas kissé meglepődött, de jó új­ságíró lévén nyomozásba fogott, hogy kié is volt az autó. Miután megtudta, hogy Suchman Tamás­nál volt előzőleg, vala­hogy kezdett neki nem tetszeni a do­log. Telefonált is az illetékesnek, közölve, hogy ez­zel az autóval már Suchman is megbukott! De te meg tudod magyarázni - hangzott a vá­lasz, így aztán, merész ember lévén, használ­ta néhány na­pig. Azóta kormánykö­rökben állí­tólag sokan izgulnak, hogy legkö­zelebb ne­kik utalják ki a megát­kozott autót. Vááltozó kereslet Meglepetésekre minden árverésen lehet számítani. A Polgár Galéria és Aukciós Ház pénteki eseményén például megmaradt egy 800 ezer forint kikiáltási áron induló Ripl-Rónay József pasztell kép, míg a jó kismesterként számon tartott Herman Lipót az amúgy is nála szokatlanul magas 150 ezer forintos kikiáltási árat megsokszorozta. A Festő és modellje 750 ezer forintért kelt el. - Most is a XIX. századi és a XX. század első felében alkotó magyar művészek alkotásait keresték, de a két példa is igazolja, talán szemléletváltás előtt állunk - vélekedett Polgár Árpád, a galéria tulajdonosa. - Korábban szinte kizárólag a név számított, azt fizették meg. Most talán elindul egy folyamat, hogy az esztétikum veszi át a főszerepet a befektetéstől. Az ékszerek között egy schaffhauseni aranyóra vitte a prímet, melyet 65 ezer forint helyett 180 ezerért vett meg új tulajdonosa. Egy szép szecessziós gyűrű is megkétszerezte árát, s 40 helyett 90 ezerért vitték el. A műtárgyaknál is a szecesszió és az art deco aratott. Az üvegtárgyak nem voltak igazán kelendők, ellentétben az ezüst használati tárgyakkal. Egy art deco ezüst kancsó például 140 ezerről 200 ezerre tornászta föl az árát. A kis kamaraaukció 65 százalékos eredménnyel zárult. (BIHARI) T­ ízezer gemteeflait Az elmúlt hét társasági eseménye - azt hiszem, ebben nincs vita a Magyarország-Jugoszlávia világbaj­noki előselejtező futballmérkőzés volt. Tízezer igazi gentleman talál­kozója volt ez. Na jó, lehet, hogy a nézők egyike-másika néha szalon­­képtelen megjegyzésekre ragadtatta magát, ám globalbce mindenki jeles­re vizsgázott úri modorból.­­ Mert mi is történt? Odalenn a pá­lyán volt egy csapat, amely vasko­san becsapott egy egész országot. Nem, nem az eredménnyel. Inkább azzal, hogy mindenhol azt híresztel­­te, küzdeni fog és hajtani, sőt, meg­szakadni, ha kell. Ezért fizetett az emberek többsége 2500 forintot fe­jenként. Hogy lássa, átélje ezt az ér­zést, azonosulhasson velük a heroi­kus csatában. Még ha elbuknak, ak­kor is. A szurkoló már csak ilyen. Ám, amikor elkezdődött a mérkő­zés, azt kellett látnunk, hogy itt bi­zony szó sincs küzdelemről. A ma­gyar társulat azonnal megadta ma­­­­gát. Kísérletet sem tett korábbi fo­­rstfogadalmainak beváltására. A kö­­­ö­­zönség pedig, amint ez nyilván­valóvá vált (vagyis úgy az ötödik gól után), roppant elegánsan reagált. Nem mocskolódott, nem skandálta senki nevét, hogy taka­rodj. Úgy döntött, hogy inkább él­vezi a játékot. S hogy az ehhez szükséges élményt csak a jugoszlá­­voktól remélhette? Istenem, erről a legkevésbé a közönség tehetett. Vi­szont megtapsolták a plávik szép megoldásait, ha a fehér mezesek cseréltek, ünnepelték a lejövőt, olléztak az ügyes labdajáratások­nál. Vagyis: egyszerre próbáltak szórakozni a pénzükért, s éreztetni a világgal, hogy ez a pályán szeren­­csétlenkedő meggypiros gyülekezet és ők erkölcsileg nem tartoznak egy kategóriába. Szóval igazán úri közönség verő­dött össze az Üllői úton. Ezekről a finom, tapintatos emberekről mondta másnap néhány futballve­­zér, hogy érthetetlenül sértően vi­selkedtek. Fura dolog a becsapottakat meg­róni. Ám ha másért nem, azért megérte ez az 1-7-es zakó, hogy megtudjuk, ki a gentleman, és ki ura nem. MINI DIÁN TAMÁS ^1[ Ékszer, műtárgy, fest­mény és szőnyeg nemcsak lakásban, hanem aukción is jól megfér egymás mel­lett. így volt ez a BÁV Rt. háromnapos, október 28-30-ai művészeti árve­résén is, melynek vendé­gei között a tévéseket Bá­nó András és Forró Tamás képviselte. Az aukció megkezdése előtt a kata­lógust böngészték, és nem elegyedtek kérdezz-fele­­lek vitába a később érke­ző Egri Jánossal, aki For­róval ellentétben inkább csak nézelődött, mint a li­­cittáblát emelgette. Az aukció első napján az ékszerek kerültek sor­ra, amelyek ötven és két­százötvenezer forintos ár között találtak új gazdá­ra. Sikert a smaragddal, tenyésztett gyönggyel, ru­binnal ékesített aranykiegészítők arattak, amelyek közül kitűnt egy arany, páncélján briliánst és gyémántot, végtagjain rubintokat vielő teknős­­béka-kitűző, ami harmincezres licitárról indult, s végül hetveneze­rért vitte el új gazdája. A második és harma­dik napon a műtárgyak, festmények, bútorok és szőnyegek következtek. Az ínyencek szerezhettek ezüst cukrosdobozt száz­hatvanezerért, ezüst­bográcsot ötvenezerért, szintén ezüst étkészletet háromszázhatvanezer fo­rintért. Lotz Károly Anya gyermekével című festménye száznyolc­vanezer helyett kettő­száznegyvenért, Éder Gyula Puttók című alko­tása hatvanezer helyett százhetvenezerért kelt el. Nem lelt viszont új gazdára Glatz Oszkár Parasztasszonya és Scheiber Hugó Folyó­parti fái százhúszezres áron ellentétben Rippl- Rónai kétmillió forintos kikiáltási árú Ihrig Alojza képmásával. A bútorok kategóriájában a neorokokó, szecesszió és biedermeier stílus hó­dított, a szőnyegek kö­zött pedig a szultán sző­nyegei és egy iráni sző­nyeg, még ha hibás, ko­pott és foltos volt is. (KARDOS) BETÁBLÁZOTT IRODALOM Senki úgy nőkről, töltött káposztáról, kávéházakról nem tudott írni és anekdo­­tázni, mint Galsai Pongrác. Nem véletlen maradt el ki­tüntetéseinek felsorolása. A mindenkori mindenféle díjak megítélése koronként változ­hat. Az alkotó neve azonban olyan aranyfedezet, amely bizony „áruvédjegy”, de nem úgy, ahogy József Attila ér­tette, hanem a tehetség fok­mérőjeként. Az 1988-ban el­hunyt írónak a legméltóbb elismerés: a galsaisága. A múlt héten a Dél-Budá­ért Alapítvány kezdeménye­zésére emléktáblát kapott a magyar irodalom Gráci­ája, Galsai Pongrác. Utolsó lakó­helyét jelölte meg az emléke­zet a XI. kerületi Eszék utca 13-15. számú ház bejáratá­nál. Az avatáson megjelent mások mellett Gyurkovics Tibor, Szakonyi Károly, Korniss Péter és Szebeni András. Gyurkovics szelle­mes, mégis megrendítő ava­tóbeszéde hallatán az égi ká­véházi asztal mellett Galsai szerkesztő úr minden bi­zonnyal elégedetten mosoly­gott. - Róla sokan azt hiszik, hogy könnyedén odavetette a novelláit, tárcáit, pedig ez csak látszólag volt így - em­lékezett a régi barát. - Gráci öt sorban a humor olyan esszenciáját alkotta meg, ami már filozófia volt. Az írótárs, Szakonyi Kár­oly szomorkásan idézte föl, hogy a Galsai ötlete nyomán alakult Sípos-körben a nagy hírű vendéglőben egy asztal­nál ült Csurka, Konrád, Abody, Kaján. - Félek, ma már Galsai Pongrác szeretetlánca sem fűzhetné össze az akkori tár­saságot - vélekedett. - Ellen­ségek lettek a régi barátok, az összes parlamenti párt zászlaja alatt megtalálhatók, és akadnak, akik már nem is köszönnek egymásnak. Szebeni András fotómű­vész nem titkolta szerencsé­jét, hogy a Hírlapkiadó fel­számolásakor 458 forint 70 fillérért sikerült megvásárol­Fotó: VARALJAI SZANDRA m­a azt a „pártállami” író­asztalt, amelynél 16 évig ült Galsai Pongráccal, s ame­lyen annyi palack bor és annyi kézirat megfordult. A hivatalos aktus után a barátok és tisztelők az egy­kori otthonban élvezhették a család vendégszeretetét, a lágyan omló hasét és a soltvadkerti vöröset. De az emlékezés virágainál sokkal fontosabb, hogy még antik­váriumban sem lehet hozzá­jutni például az Egy hipo­­chonder emlékirataihoz. Aki tud eladó példányról, kérjük értesítse a Szalon szerkesz­tőségét! (BIHARI) Barátok és tisztelőik a táblaavatón Fotó: TOROCZKAY CSABA Dallos László író és Koppányi György rádiódramaturg PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Phare Irodája A Phare Program keretében a HU9407-01-05 sz. „SHAP” Aszfalt Vizsgáló Rend­szer c. projekt részére felhívást tesz közzé az alábbi berendezések és fel­szerelések szállítására 1 csoportban 1. csop. - Zsirátor 1 db - SUPERPAVE nyíró berendezés 1 db - Hasítószilárdság-vizsgáló berendezés 1 db - Aszfaltöregedés-vizsgáló berendezés 1 db Választhatóan - Tartalék alkatrészek 1 kft. A pályázatok átvehetők (ingyenesen) Dr. Köti László főosztályvezetőnél a KHVM Phare Irodán. H-1077 Budapest, Dob u. 75/81. 436-os szoba. A pályázat beadási határideje 1997. december 1. hétfő 16.00 óra Dr. Kóti László főosztályvezetőnél a KHVM Phare Irodán. H-1077 Budapest, Dob u. 75/81. 436-os szoba. A nyilvános pályázatnyitás 1997. december 2-án, kedden 10.00 órakor a KHVM épületében. H-1077 Buda­pest, Dob u. 75/81. Phare CALL FOR TENDER The Phare Office of the Ministry of Transport. Communications and Water Management of Republic of Hungary invites to tender for the provision of equipment for the Project HU9407-01-05 „SHRP” Asphalt Testing System in one lot Lot 1 - Gyrator 1 pc - SUPERPAVE Shear Tester 1 pc - Indirect Tensile Tester 1 pc - Asphalt Sample Aging Test Device 1 pc Optional — Spare Parts 1 set Tender Document may be obtained (free of cost) from: Dr. László Kóti Prog­ramme Authorising Officer, Phare Office, Ministry of Transport, Commu­nications and Water Management. H- 1077 Budapest, Dob u. 75/81. Room No. 436. Tender shall be submitted at latest by Monday the 1st December 1997. at 16.00 hrs (four o’clock p. m.) local time for the Attention of Dr. László Kóti Programme Authorising Officer, Phare Office, Ministry of Transport Commu­nications and Water Management, H- 1077 Budapest, Dob u. 75/81. Room No. 436. Tenders will be opened in public session on Tuesday the 2nd December 1997. at 10.00 hours (ten o’clock a.m.) local time at the Ministry of Transport, Com­munications and Water Management. H-1077 Budapest, Dob u. 75/81. Tájékoztatás/Info. by: Mr. Huba Nemeshanyi + 36 (1) 461-3452 SZALON 13

Next