Kurír - reggeli kiadás, 1997. december (8. évfolyam, 328-356. szám)
1997-12-11 / 338. szám
2 ITTHON Vám-Telefon: 321-5538 ,CSAK CÉGEKNEK! DOLLÁRMILLIÓK Az idén tíz hónap alatt csaknem 14 százalékkal több konvertibilis valutát adtak el a pénzintézetek magyar állampolgároknak, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint október végéig 359 millió dollár értékben vásároltak konvertibilis külföldi fizetőeszközt a magyar állampolgárok, ami 13,6 százalékos növekedést jelent az elmúlt év hasonló időszakához képest. BIZTONSÁGI MATRICA Az érvényességükben meghoszszabbított útleveleket december 22-től biztonsági címkével látják el, s az új okmányt kérelmezők is a jelenlegivel azonos formátumú dokumentumot kapják, de már a matricával. Ez a lézeres gravírozással kitöltött címke már ugyanúgy nehezen hamisítható, mint az 1998 második felében kibocsátandó új útlevelek - közölte Krizsai Tibor, a Belügyminisztérium adatfeldolgozó Hivatalának vezetője. Nem lesz változás az útlevél-hosszabbítási eljárásban, és egyelőre marad az illeték összege is. KÉRDEZZ, FELELEK! Horn Gyula lesz a vendége vasárnap délelőtt 11 órakor az MSat Televízió Címlapsztori című műsorának, amelyben a miniszterelnök vezető újságírók és a közönség aktuális kérdéseire válaszol. Műsorvezető: Németh Péter. MOZDONYSTOP? Aki karácsony előtt elutazik, nem biztos, hogy haza is tud majd térni! Legalábbis ha vonatra vált jegyet. A Mozdonyvezetők Szakszervezete ugyanis bejelentette: ha december 18-ig nek is sikerül megállapodniuk a MÁV Rt.-vel a jövő évi alapbéremelések mértékéről, döntenek a munkabeszüntetésről. Borsik János ügyvezető alelnök kijelentette: ha sztrájkolnak, azt karácsony utánra időzítik. Ugyanakkor remélik: a közvélemény megérti céljaikat, s nem fordul ellenük. AMI JÁR, AZ JÁR A gyöngyösi Bugát Pál Kórház orvosi kara úgy döntött, munkaügyi bírósághoz fordul, ha az intézmény vezetősége nem tesz méltányos ajánlatot az utóbbi három évben elmaradt ügyeleti díjak kifizetésére. A 76 orvos annak tudatában hozta meg döntését, hogy a kórház 150 milliós adósságot halmozott fel, ami már-már csőddel fenyeget. VISSZAVARRT KÉZ Három napja küzd a szolnoki Hetényi kórházban egy háromtagú sebészorvoscsoport azért, hogy egy fiatalember ismét használhassa kezét, amelyet hétfőn, egy munkadarab megmunkálásakor a gépi lemezolló nyírt le. Az első, maratoni operáció során mikroszkóp segítségével a csontos részeket illesztették össze, majd körülbelül kétszáz öltéssel varrták vissza az ereket, inakat, idegeket és a bőrt. A második műtét tegnap volt: az összevarrt és zúzódott érdarabok közül az elzáródottakat kivették, és más helyről származó egészségesekkel pótolták. A beavatkozás eredményessége még kétséges. EL KELL DÖNTENI: A JOG VAGY A KÖTELEZETTSÉG A FONTOSABB Tán ajtóval várjuk? Vajon nem sérti-e alkotmányos jogainkat, ha jövőre az önkormányzati adóhatóság emberei előzetes értesítés nélkül is bemehetnek a lakásokba ellenőrizni, hogy van-e ott televízió? Nos, a költségvetés elfogadása során nemrég módosított médiatörvény szerint a revizorok ezt megtehetik. A korrigált jogszabály ugyanis a készülékek üzemben tartási díját január 1-jétől eljárási értelemben adónak minősíti, így az adóellenőröket be kell engedni. Halmai Gábor alkotmányjogász szerint azonban meg kellene vizsgálni, vajon valóban erősebb-e a vagyonarányos közteherviselés elve a magánlakás sérthetetlenségének alkotmányba foglalt jogánál. Az alkotmányjogász a Kurír érdeklődésére elmondta: több szempontból is aggályosnak tartja az televíziók üzemben tartási díjának adóvá minősítését, illetve az erről rendelkező törvény végrehajtását. Halmai Gábor úgy vélte, a két szempont - a kötelezettség és a jog - összevetése megérdemelne egy alkotmányossági vizsgálatot. Megkérdőjelezhetők az üzemben tartási díjra kötelezettek körének kijelölési szempontjai is. A médiatörvény szerint ugyanis a díjat minden üzemképes televíziót birtokló tulajdonosnak be kell fizetnie. Halmai szerint ez - díjról lévén szó - csak a frekvencián sugárzott közszolgálati műsorok fejében lehetséges. Hiszen azzal, hogy valaki készüléket vásárol, megteremti annak a lehetőségét, hogy ő ezeket a műsorokat nézhesse. Igen ám, de nem mindenki él ezzel. Vagyis a törvényalkotóknak meg kellett volna teremteni az ellenbizonyítás lehetőségét, amelynek során a nézők tanúsíthatnák, hogy ők nem nézik a három közszolgálati adó műsorát, vagyis a követelés sem jogos velük szemben. Halmai Gábor harmadik kifogása a kábeltársaságok ugyancsak január 1- jétől esedékes adatszolgáltatási kötelezettségével kapcsolatos. Amikor ugyanis a néző szerződést kötött velük, még szó sem volt arról, hogy a szolgáltató az ügyfél adatait valaki másnak is kiadja. Persze ezt megakadályozni nem lehet, ám a szerződésekbe utólagosan „belenyúló” jogalkotás ellen bárki tiltakozhat. D. T. Alessia egy évre Hogy ki az az Alessia Marcuzzi? Szép, szőke olasz hölgy. Megtudhatja ezt mindenki, aki a Max magazin - vigyázat, nem a magyar, hanem az olasz! - decemberi számához hozzájut, lehet, hogy már csak pult alól. A lap hagyományosan szép lányok fotóit közli, minden hónapra. Tavaly a legnagyobb topmodellek mutogatták alig fedett bájaikat, idén a bőkezű Alessián a sor. A kellemes külsejű leányasszony semmit nem takar, mindent közszemlére tesz. Egyetlen hibája van a dolognak. Tavaly még minden hónapra jutott másik lány. Idén ez az egy, a bármily mutatós Alessia függ a falon januártól decemberig. Akit, ha kedvtelve nézeget is a férfinép, azért úgy augusztus táján van, aki felsóhajt, ez a dolog lassan,olyan egyhangú már, mint egy házasság... (TÓTH) Fotó: MAX, ANDREAS H. BITESNICH EMISZON A KAMASSZJA. Felmérések szerint az ötvenes években a kamaszok azt hitték, hogy a tinédzserkor egy rövid és kellemetlen időszak, ami után egy kellemesebb következik. A hetvenes években már elnyúló rossz időszakként jellemeztek, s nem vártak kellemesebb felnőttkort. Manapság a kamaszkor korábban kezdődik, s még a huszonévesek között is akadnak olyanok, akik tiniproblémákkal küszködnek. Ez derült ki azon a konferencián, melyet a Független Médiaközpont és az UNICEF közösen rendezett a kamaszproblémák és a média viszonyáról. A szakemberek úgy tapasztalják, hogy a gyerekek a korábbiaknál sokkal súlyosabb problémákkal fordulnak a levelezési rovatokhoz és az anonim telefonos szolgálatokhoz. A felelősség óriási, mert a percekre létrejövő kapcsolatot nem követi több: a kamaszok irtóznak a ma elérhető, hivatalos „segélyhelyektől”, a többszöri találkozástól, a regisztrációtól. Nem is tudják megfogalmazni, mi a bajuk voltaképpen, így azután segítséget sem kérnek. A lehetőség is egyre kevesebb, a telefonos segélyszolgálatokat pénz híján az elnémulás fenyegeti. Elsorvadnak a kamaszoknak szóló tévéműsorok, vagy nem is indulnak: ha a gyerekek nem telefonálnának, szavaznának, játszanának, azaz nem szolgáltatnának, a kereskedelmi műsorok zöme meghalna. A nekik szánt rétegműsorokat az egy korosztállyal idősebbek fogyasztják: a Reggeli csúcs című rádióműsor hallgatóinak zöme a falun élő, nyolc osztálynál alacsonyabb iskolai végzettségű felnőttek közül kerül ki - derült ki a tanácskozáson. K. V. lOtTDfvMl * e we"ie" * Szerencs®" mellett! i Óriások a Városligetnén Tudományos-fantasztikus filmek kedvelt ötlete, hogy valamilyen okból a rovarok rendkívüli méretűre nőnek. A budapesti Városligetben, a Globe Színházban vasárnapig az érdeklődők a valóságban is találkozhatnak a különleges jószágokkal. Hatalmas szöcskék, sáskák és egyéb teremtmények népesítik be a kiállítótermeket. A Londoni Természettudományi Múzeum hatvanszoros nagyítású óriásrovarai persze nem valódiak, de kiválóan megfigyelhető rajtuk ezeknek az állatoknak a felépítése. A hatalmas, mozgó modellek mellett a Magyar Természettudományi Múzeum gazdag rovargyűjteményéből is látható néhány érdekes hazai és egzotikus lepke, szitakötő, különféle bogarak, sáskák, darazsak. 1997. december 11. JOGGAL, KÖRÖMMEL Neves nemzetközi jogászokat hallgattak meg az országház környezetvédelmi bizottságának keddi ülésén. Éppen ideje volt a paragrafusok tudorait végre tetemre, pontosabban Bősre hívni. Magyarország harmadszor fordult a hágai nemzetközi bírósághoz, illetve annak jogelődjéhez - nyilatkozta a Kurírnak Bruhács János pécsi jogászprofesszor. - Első ízben nyertünk, amikor a frissen megalakult Csehszlovákiától sikerrel pereltük a Pázmány Péter egyetem vagyonát. Másodszor a királyi Jugoszlávia ellen vesztettünk. Most a három föltett kérdésből kettőben a szlovákoknak, egyben nekünk adtak igazat. Bruhács még hozzátette: a szlovák fél hiába hivatkozik arra, hogy az ítéletben csak az szerepel, hogy az 1977-es szerződés érvényes. Mert az úgynevezett ajánlások, melyekben inkább felénk billen a mérleg nyelve, jogi kötelezettséggel bírnak. Ha bármelyik fél visszamegy a hágai testülethez, akkor már „végrehajtandó” ítélet születik. Ennek már nem tanácsos ellenállni, mert a makacskodó fél ellen a másik az ENSZ Biztonsági Tanácsánál is panaszt tehet. Valki László jogász szerint fölösleges még mindig azon rágódni, hogy ki győzött és ki vesztett. - Kiegyensúlyozott döntés született Hágában - fogalmazott a nemzetközi jogász. - A felek szabadon megegyezhetnek az eredeti megállapodás módosításáról. Elképzelhető tehát, hogy a magyarok elfogadják a jogszerűtlenül épített C variánst, és közösen üzemeltetik a szlovákokkal, akik cserébe végleg lemondanak a nagymarosi gát felépíttetéséről. Valki László Nemcsók János államtitkár állításával szemben nem tud arról, hogy 1992-ben bármilyen, mindkét fél számára előnyös egyezséget köthettünk volna. (BIHARI) Védett lyukak A parlament minapi döntése alapján jövőre már az is szigorúan büntethető, aki a saját tulajdonában lévő műtárgyat rongálja, illetve megsemmisíti. A szakemberek szerint éppen ideje a szigornak. Holpert Ágnessel, a kultuszminisztérium kulturális örökség főosztályának főtanácsosával beszélgettünk. ■qjflr: Hogyan lehet ellenőrizni egy magántulajdonú műkincs állapotát? H. Á.: Amikor például egy festményt védetté nyilvánítanak, a muzeológus részletesen fölméri és leírja a kép akkori állapotát. Időnként mindenképpen ellenőrizni kell a kincseket, és ilyenkor a szakember a látottakat összeveti az előzővel. Megnézi, nincs-e szándékos rongálás nyoma a műtárgyon. Meg kell értenie mindenkinek: ez nem merénylet a magántulajdon szentsége ellen, hanem a kulturális örökség védelme. igarti: A törvény a régészeti lelőhelyeket is említi. Ezekkel mi a helyzet?! H. Á.: Évek gyakorlatából tudjuk, hogy a lelőhelyek nincsenek biztonságban, mert egy üzletág épült a kifosztásukra, az itt lelt kincsek értékesítésére. Ez egész Európában gond. A föltárásokról a tudományos szaklapokból könnyen lehet értesülni, és fémdetektorral pillanatok alatt meg lehet találni a tárgyakat. Most már a védett lelőhelyekre külön engedély nélkül detektorral nem szabad belépni. Ugyancsak fontos, hogy az eltulajdonításon túl a törvény bünteti a lelőhelyek megrongálását is. Egy cölöplyuk betemetése óriási kárt okozhat, hiszen ebből rekonstruálható egy őskori lakóház. ■qjrlr : Mennyi műkincs hiányzik lopás vagy rongálás miatt? H. Á.: Nincs adat arról, hogy illegálisan hány műtárgyat gyűjtöttek össze, hiszen csak a felgöngyölített eseteket lehet regisztrálni. Sokszor azonban bizonyíthatatlan volt a bűncselekmény; egyrészt az elkövető ismeretlen mivolta, másrészt a tárgyi bizonyítékok hiánya miatt. A törvény pedig korábban nem ismerte el bűnként a lelőhelyrongálást. N. E.