Kurír - reggeli kiadás, 1997. december (8. évfolyam, 328-356. szám)

1997-12-11 / 338. szám

2 ITTHON ­ Vám-Telefon: 321-5538 ,CSAK CÉGEKNEK! DOLLÁRMILLIÓK Az idén tíz hónap alatt csaknem 14 százalékkal több konvertibilis valutát adtak el a pénzintézetek magyar állampolgároknak, mint az elmúlt év hasonló időszaká­ban. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint október végéig 359 millió dollár értékben vásá­roltak konvertibilis külföldi fize­tőeszközt a magyar állampolgá­rok, ami 13,6 százalékos növeke­dést jelent az elmúlt év hasonló időszakához képest. BIZTONSÁGI MATRICA Az érvényességükben meghosz­­szabbított útleveleket december 22-től biztonsági címkével lát­ják el, s az új okmányt kérelme­zők is a jelenlegivel azonos for­mátumú dokumentumot kapják, de már a matricával. Ez a léze­res gravírozással kitöltött címke már ugyanúgy nehezen hamisít­ható, mint az 1998 második fe­lében kibocsátandó új útleve­lek - közölte Krizsai Tibor, a Belügyminisztérium adatfeldol­gozó Hivatalának vezetője. Nem lesz változás az útlevél-hosszab­bítási eljárásban, és egyelőre marad az illeték összege is. KÉRDEZZ, FELELEK! Horn Gyula lesz a vendége va­sárnap délelőtt 11 órakor az MSat Te­­­levízió Címlapsztori című műsorának, amelyben a miniszterelnök vezető újság­írók és a közönség aktuális kérdéseire válaszol. Műsorve­zető: Németh Péter. MOZDONYSTOP? Aki karácsony előtt elutazik, nem biztos, hogy haza is tud majd térni! Legalábbis ha vo­natra vált jegyet. A Mozdony­­vezetők Szakszervezete ugyanis bejelentette: ha december 18-ig nek is sikerül megállapodniuk a MÁV Rt.-vel a jövő évi alap­­béremelések mértékéről, dön­tenek a munkabeszüntetésről. Borsik János ügyvezető alelnök kijelentette: ha sztrájkolnak, azt karácsony utánra időzítik. Ugyanakkor remélik: a közvé­lemény megérti céljaikat, s nem fordul ellenük. AMI JÁR, AZ JÁR A gyöngyösi Bugát Pál Kórház orvosi kara úgy döntött, munka­ügyi bírósághoz fordul, ha az in­tézmény vezetősége nem tesz méltányos ajánlatot az utóbbi három évben elmaradt ügyeleti díjak kifizetésére. A 76 orvos an­nak tudatában hozta meg dönté­sét, hogy a kórház 150 milliós adósságot halmozott fel, ami már-már csőddel fenyeget. VISSZAVARRT KÉZ Három napja küzd a szolnoki Hetényi kórházban egy három­tagú sebészorvoscsoport azért, hogy egy fiatalember ismét hasz­nálhassa kezét, amelyet hétfőn, egy munkadarab megmunkálása­kor a gépi lemezolló nyírt le. Az első, maratoni operáció során mikroszkóp segítségével a cson­tos részeket illesztették össze, majd körülbelül kétszáz öltéssel varrták vissza az ereket, inakat, idegeket és a bőrt. A második műtét tegnap volt: az összevarrt és zúzódott érdarabok közül az elzáródottakat kivették, és más helyről származó egészségesek­kel pótolták. A beavatkozás ered­ményessége még kétséges. EL KELL DÖNTENI: A JOG VAGY A KÖTELEZETTSÉG A FONTOSABB Tán ajtóval várjuk? Vajon nem sérti-e alkotmányos jogainkat, ha jövőre az önkormányzati adóhatóság emberei előzetes értesítés nélkül is bemehetnek a lakásokba ellenőrizni, hogy van-e ott televízió? Nos, a költségvetés elfogadása során nemrég módosított médiatörvény szerint a revizorok ezt megtehetik. A korrigált jogszabály ugyanis a készülékek üzem­ben tartási díját január 1-jétől eljárási értelemben adónak minősíti, így az adóellenőröket be kell engedni. Halmai Gábor alkotmányjogász szerint azonban meg kellene vizsgálni, vajon valóban erősebb-e a vagyonarányos köztehervise­lés elve a magánlakás sérthetetlenségének alkotmányba foglalt jogánál. Az alkotmányjogász a Kurír ér­deklődésére elmondta: több szempontból is aggályosnak tartja az televíziók üzemben tar­tási díjának adóvá minősítését, illetve az erről rendelkező tör­vény végrehajtását. Halmai Gá­bor úgy vélte, a két szempont - a kötelezettség és a jog - össze­vetése megérdemelne egy alkot­mányossági vizsgálatot. Megkérdőjelezhetők az üzem­ben tartási díjra kötelezettek kö­rének kijelölési szempontjai is. A médiatörvény szerint ugyanis a díjat minden üzemképes televízi­ót birtokló tulajdonosnak be kell fizetnie. Halmai szerint ez - díj­ról lévén szó - csak a frekvencián sugárzott közszolgálati műsorok fejében lehetséges. Hiszen azzal, hogy valaki készüléket vásárol, megteremti annak a lehetőségét, hogy ő ezeket a műsorokat néz­hesse. Igen ám, de nem mindenki él ezzel. Vagyis a törvényalko­tóknak meg kellett volna terem­teni az ellenbizonyítás lehetősé­gét, amelynek során a nézők ta­núsíthatnák, hogy ők nem nézik a három közszolgálati adó műso­rát, vagyis a követelés sem jogos velük szemben. Halmai Gábor harmadik kifo­gása a kábeltársaságok ugyancsak január 1- jétől esedékes adatszol­gáltatási kötelezettsé­gével kapcsolatos. Amikor ugyanis a néző szerződést kö­tött velük, még szó sem volt arról, hogy a szolgáltató az ügyfél adatait valaki másnak is kiadja. Persze ezt megakadályozni nem lehet, ám a szerződé­sekbe utólagosan „be­lenyúló” jogalkotás ellen bárki tiltakozhat. D. T. Alessia egy évre Hogy ki az az Alessia Marcuzzi? Szép, szőke olasz hölgy. Megtudhatja ezt mindenki, aki a Max magazin - vigyázat, nem a magyar, ha­nem az olasz! - decemberi számához hozzájut, lehet, hogy már csak pult alól. A lap hagyomá­nyosan szép lányok fotóit közli, minden hó­napra. Tavaly a legnagyobb topmodellek mu­togatták alig fedett bájaikat, idén a bőkezű Alessián a sor. A kellemes külsejű leány­asszony semmit nem takar, mindent közszem­lére tesz. Egyetlen hibája van a dolognak. Ta­valy még minden hónapra jutott másik lány. Idén ez az egy, a bármily mutatós Alessia függ a falon januártól decemberig. Akit, ha kedvtel­ve nézeget is a férfinép, azért úgy augusztus táján van, aki felsóhajt, ez a dolog lassan,olyan egyhangú már, mint egy házasság... (TÓTH) Fotó: MAX, ANDREAS H. BITESNICH EMISZON A KAMASSZJA. Felmérések szerint az ötvenes években a kamaszok azt hitték, hogy a tinédzserkor egy rövid és kellemetlen időszak, ami után egy kellemesebb következik. A hetvenes években már elnyúló rossz időszakként jellemeztek, s nem vártak kellemesebb felnőtt­kort. Manapság a kamaszkor ko­rábban kezdődik, s még a hu­szonévesek között is akadnak olyanok, akik tiniproblémákkal küszködnek. Ez derült ki azon a konferencián, melyet a Független Médiaközpont és az UNICEF közösen rendezett a kamaszprob­lémák és a média viszonyáról. A szakemberek úgy tapasztal­ják, hogy a gyerekek a korábbi­aknál sokkal súlyosabb problé­mákkal fordulnak a levelezési rovatokhoz és az anonim telefo­nos szolgálatokhoz. A felelősség óriási, mert a percekre létrejövő kapcsolatot nem követi több: a kamaszok irtóznak a ma elérhe­tő, hivatalos „segélyhelyektől”, a többszöri találkozástól, a re­gisztrációtól. Nem is tudják megfogalmazni, mi a bajuk vol­taképpen, így azután segítséget sem kérnek. A lehetőség is egy­re kevesebb, a telefonos segély­szolgálatokat pénz híján az el­némulás fenyegeti. Elsorvadnak a kamaszoknak szóló tévéműsorok, vagy nem is indulnak: ha a gyerekek nem te­lefonálnának, szavaznának, ját­szanának, azaz nem szolgáltat­nának, a kereskedelmi műsorok zöme meghalna. A nekik szánt rétegműsorokat az egy korosz­tállyal idősebbek fogyasztják: a Reggeli csúcs című rádióműsor hallgatóinak zöme a falun élő, nyolc osztálynál alacsonyabb is­kolai végzettségű felnőttek kö­zül kerül ki - derült ki a tanács­kozáson. K. V. lOtTDfvMl * e we"ie" * Szerencs®" mellett! i Óriások a Városligetn­én Tudományos-fantasztikus filmek kedvelt ötlete, hogy valamilyen okból a rovarok rendkívüli méretűre nőnek. A budapesti Vá­rosligetben, a Globe Színházban vasárna­pig az érdeklődők a valóságban is találkoz­hatnak a különleges jószágokkal. Hatalmas szöcskék, sáskák és egyéb teremtmények népesítik be a kiállítótermeket. A Londoni Természettudományi Múze­um hatvanszoros nagyítású óriásrovarai persze nem valódiak, de kiválóan megfi­gyelhető rajtuk ezeknek az állatoknak a felépítése. A hatalmas, mozgó modellek mellett a Magyar Természettudományi Múzeum gazdag rovargyűjteményéből is látható néhány érdekes hazai és egzotikus lepke, szitakötő, különféle bogarak, sás­kák, darazsak. 1997. december 11. JOGGAL, KÖRÖMMEL Neves nemzetközi jogászo­kat hallgattak meg az ország­ház környezetvédelmi bizott­ságának keddi ülésén. Éppen ideje volt a paragrafusok tu­dorait végre tetemre, ponto­sabban Bősre hívni.­­ Magyarország harmad­szor fordult a hágai nemzet­közi bírósághoz, illetve an­nak jogelődjéhez - nyilatkoz­ta a Kurírnak Bruhács János pécsi jogászprofesszor. - El­ső ízben nyertünk, amikor a frissen megalakult Csehszlo­vákiától sikerrel pereltük a Pázmány Péter egyetem va­gyonát. Másodszor a királyi Jugoszlávia ellen vesztettünk. Most a három föltett kérdés­ből kettőben a szlovákoknak, egyben nekünk adtak igazat. Bruhács még hozzátette: a szlovák fél hiába hivatkozik arra, hogy az ítéletben csak az szerepel, hogy az 1977-es szerződés érvényes. Mert az úgynevezett ajánlások, me­lyekben inkább felénk billen a mérleg nyelve, jogi kötele­zettséggel bírnak. Ha bárme­lyik fél visszamegy a hágai testülethez, akkor már „vég­rehajtandó” ítélet születik. Ennek már nem tanácsos el­lenállni, mert a makacskodó fél ellen a másik az ENSZ Biztonsági Tanácsánál is pa­naszt tehet. Valki László jogász szerint fölösleges még mindig azon rágódni, hogy ki győzött és ki vesztett. - Kiegyensúlyozott döntés született Hágában - fogal­mazott a nemzetközi jogász. - A felek szabadon meg­egyezhetnek az eredeti meg­állapodás módosításáról. El­képzelhető tehát, hogy a ma­gyarok elfogadják a jogsze­rűtlenül épített C variánst, és közösen üzemeltetik a szlo­vákokkal, akik cserébe végleg lemondanak a nagymarosi gát felépíttetéséről. Valki László Nemcsók Já­nos államtitkár állításával szemben nem tud arról, hogy 1992-ben bármilyen, mindkét fél számára előnyös egyezséget köthettünk volna. (BIHARI) ­ Védett lyukak A parlament minapi döntése alapján jövőre már az is szigorúan büntethető, aki a saját tulajdonában lévő műtárgyat rongálja, illetve megsemmisíti. A szakemberek szerint éppen ideje a szi­gornak. Holpert Ágnessel, a kultuszminisztérium kulturális örökség főosztályának főtanácsosával beszélgettünk. ■qjflr: Hogyan lehet ellenőrizni egy magántulajdonú műkincs állapotát? H. Á.: Amikor például egy festményt védetté nyilvánítanak, a muzeológus részletesen fölméri és leírja a kép akkori állapo­tát. Időnként mindenképpen ellenőrizni kell a kincseket, és ilyenkor a szakember a látottakat összeveti az előzővel. Meg­nézi, nincs-e szándékos rongálás nyoma a műtárgyon. Meg kell értenie mindenkinek: ez nem merénylet a magántulajdon szentsége ellen, hanem a kulturális örökség védelme. igarti: A törvény a régészeti lelőhelyeket is említi. Ezekkel mi a helyzet?! H. Á.: Évek gyakorlatából tudjuk, hogy a lelő­helyek nincse­nek biztonságban, mert egy üzletág épült a kifosztásukra, az itt lelt kincsek értékesítésére. Ez egész Európában gond. A föltá­rásokról a tudományos szaklapokból könnyen lehet értesülni, és fémdetektorral pillanatok alatt meg lehet találni a tárgyakat. Most már a védett lelőhelyekre külön engedély nélkül detek­torral nem szabad belépni. Ugyancsak fontos, hogy az eltulaj­donításon túl a törvény bünteti a lelőhelyek megrongálását is. Egy cölöplyuk betemetése óriási kárt okozhat, hiszen ebből re­konstruálható egy őskori lakóház. ■qjrlr : Mennyi műkincs hiányzik lopás vagy rongálás miatt? H. Á.: Nincs adat arról, hogy illegálisan hány műtárgyat gyűjtöttek össze, hiszen csak a felgöngyölített eseteket lehet regisztrálni. Sokszor azonban bizonyíthatatlan volt a bűncse­lekmény; egyrészt az elkövető ismeretlen mivolta, másrészt a tárgyi bizonyítékok hiánya miatt. A törvény pedig korábban nem ismerte el bűnként a lelőhelyrongálást. N. E.­ ­

Next