Kurír - reggeli kiadás, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)
1998-02-08 / 38. szám
6 KÜLPOL Lehet, hogy hét év után újra hadszíntérré válik Irak. Sőt, egyes elemzők szerint Washington lényegében eldöntötte: február közepén átfogó katonai támadást intéz Irak ellen. (Lapunk NATO katonai szakértőktől úgy értesült, hogy a csapás két héttel eltolódik, az „amik” ugyanis megvárják a téli olimpia végét.) A szándékosan kiszivárogtatott fenyegetés szerint az USA (ellentétben a Biztonsági Tanács több állandó tagjának véleményével) felhatalmazva érzi magát Irak megbüntetésére. A világ megosztott a kérdést illetően. Vannak, akik határozottan ellenzik a csapást - így például Kofi Annan ENSZ-főtitkár és Borisz Jelcin orosz elnök s persze akadnak, akik teljes mellszélességgel támogatják Clintont, mint például a britek s az izraeliek. A HÁBORÚ MÉRLEGE A hét évvel ezelőtti háború, a győzelem 61 milliárd dollárjába került a szövetségeseknek, ami jócskán megterhelte a sikerekhez hozzájáruló államok kasszáját, s a szociális kiadások csökkenéséhez és némi pénzromláshoz vezetett. Szinte mindenütt visszaesett a turizmus, a légi forgalom és a nemzetközi szállítás. Kuvait újjáépítésére 100 milliárd dollárt fordítottak. Az Öböl-háborúban 80 000 iraki esett foglyul. A szövetséges légi bevetések száma több mint 110 ezer volt. 79 amerikai és ötvenkilenc más nemzetiségű katona vesztette életét. Eltűntnek nyilvánítottak 66 harcost. Ami a technikai veszteségeket illeti: negyvenöt vadászgépet lőttek le, ebből harminchatot bevetés közben. Az irakiak ennél jóval több, három híján száz vadászgépet vesztettek, hat helikopterük, négyezer harckocsijuk semmisült meg. Szaddám Huszein hírszolgálata szerint ugyanakkor száznyolcvan szövetséges vadászgép lelövését jelentette be, és közölte azt is, hogy több mint húszezer hadifogoly van iraki őrizetben. Ugyanakkor szaúdi katonai jelentések szerint 85 ezer és 100 ezer között van az iraki hadsereg halottainak száma. Többségük a szövetségesek légitámadásai nyomán vesztette életét. Az iraki polgári áldozatok száma több ezerre tehető. VIHAROS FEGYVEREK A „Sivatagi viharban” a szövetségesek szinte minden fegyvert, haditechnikai eszközt bevetettek, méghozzá olyanokat, amelyek a legkorszerűbbek voltak akkoriban. Míg a másik oldalon döntően a szovjet technikán alapuló matuzsálemi korú vadászgépekkel, az ötvenes években kifejlesztett harckocsikkal, rakétákkal próbálták felvenni a küzdelmet. Az ezerórás háború során Szaddám Huszein megsemmisítő vereséget szenvedett. Most is hasonló helyzet elé néz. Ugyanakkor, ha lesz, ez a háború más lesz, mint a hét évvel ezelőtti. Más, mert az amerikaiak csak légicsapásokat terveznek, és ennek megfelelően döntően két vadászbombázót az F/A-18-as és az F-14-eseket szándékoznak bevetni, amelyek elsősorban a Perzsa-öbölben horgonyzó „Szemenszedett hazugság” - utasította vissza felháborodottan Bagdad az amerikai vádat, hogy embereken próbálja ki vegyi fegyvereit. „Angolszász dominanciájú az e fegyvereket ellenőrző nemzetközi csoport" - volt a következő iraki panasz. A zsigereikben élő Amerika-gyűlölet a második Öböl-háború óta - amelybe a Kuvaitot felszabadító nemzetközi haderő legnagyobb számú csapategységét épp az Egyesült Államok adta - ma még erősebben izzik. S bár a biológiai fegyverek embereken való kipróbálásának vádja már többször felröppent, konkrét bizonyítékok híján még az ENSZ sem tanúsított figyelmet ennek. Elkönyvelték, hogy csak szakadárok, disszidensek handabandázása. Idővel azonban gyűltek a dokumentumok, s 1995-től videofelvételek és számítógépes lemezek is árulkodtak Irak illegális vegyifegyver-programjáról, sérült korú férfiakról, fájdalmukban vonagló állatokról - akiken e mérgek hatását tanulmányozták. De hová tüntetik a tetemeket? - ez volt a nemzetközi szervezetek következő kérdése, s jó szimattal tippeltek egy Bagdadtól 40 kilométerre lévő területre - Salman Pakra -, ahol gyanús mély árkokat láttak. Az irakiak azonban - arra hivatkozva, hogy ősi temetkezési hely - megtiltották oda a belépést. Ez azonban nem „tlt”, mivel amerikai űrfelvételek bizonyították: csupán 1991-ben kezdték meg az árkok ásását. Erre válaszul hamarosan „előkerült” egy helyi farmer, aki buzgón bizonygatta: csak földecskéjét akarta öntözni, ezért az árkok. Viszont semmi jele nem volt, hogy valaha is erre használta volna azt a földet. Végül a dilemmát egy amerikai vegyifegyver-szakértő oldotta meg, elmés módon. Richard Spertzel gyanakvóan „bizonygatta” iraki tárgyalópartnerének, Hasan Amin vezérőrnagynak: gyanús dolgok vannak eltemetve Salman Paknál. A kitartó nógatásra Amin elkottyintotta magát, mondván, „csak tetemek vannak ott”. Hogy Szaddám Huszein honnan szerzi a kísérleti nyúlként használt embereket? Az 1980-as években ezer iráni hadifogoly nem tért vissza hazájába, míg 1990-91-ben 608 kuvaiti nőt és férfit hurcoltak el erőszakkal Irakba. És persze a kurdok is mindig kéznél vannak. Szóval vannak vegyi fegyvereik, humán kísérleti alanyaik és nagyhatalmi törekvéseik. Na, meg kifogásaik, - alkalom szülte érvekbe öltöztetve. (KOLTAY) Az USA és szövetségesei t örtént ■ Két amerikai és egy brit repülőgép-harc Négyszáz harci repülőgép, elsősorban F F/A-18 és Ha - Ötven robotrepülőterepkor - Negyven hadi - Több tucat irányított légiből (siklóboml - Földi célok ellen irányított rakszámuk ismére Endeavour és a Washington anyahajókon vannak. Épp a napokban állítólag féltucat, radarsugarak elnyelésére alkalmas F-117A jelzésű vadászgépek kivezénylésére adtak engedélyt a Pentagonban. A rendkívül korszerű, denevérszárnyú gépek közül fiat már Kuvaitban állomásozik. Úgy tudni, hogy felmerült több ezer fős szárazföldi egység telepítése is. Az utóbbi hónapokban végrehajtott fejlesztés eredményeként a két már említett amerikai repülőgéphordozó mellett harminc hadihajó is a közelben tartózkodik. A vadászbombázó-vadászgépek mellett számos B-52-es nehézbombázó található az anyahajók fedélzetén. E típusú gépmadárból a szaúdi és a bahreini bázisokon több mint háromszáz vesztegel. A haditengerészeti és a légi alakulatokat szárazföldi egységek egészítik ki: a körzetben csaknem harmincezer amerikai katona várja, hogy parancsot kapjon egy esetlegi térségben. Korában már jól bevált Harrierraebben a pillanatban egyetlen elszánt szövetségesének, Nagy-Britanniának is vannak már katonai alakulatai a térségben. Az Öböl-ház jóldászbombázókkal várják a „startjelet”. Az amerikai hadvezetés már a lehetséges célpontokat is kijelölte. A februárban várható támadás nemcsak „tűszúrásos” bombázás, hanem sorozatos légi- és rakétacsapás lesz. Mindeközben önkéntesek kiképzésre. A bagdadi kormány a héten egyébként áttekintette a háborús előkészületeket, és optimista nyilatkozatot tett, aminek lényege: bátran felveszik a kesztyűt az amerikaiak ellenében. AZ OMINÓZUS ENSZ-HATÁROZAT Amikor ,1991 februárjában véget ért az Öböl-háború, az ENSZ Jó, tudjuk, a történelem nem ismét visszaköszön. Lehet, hogy mire esznek, Amerika ismét lesújt Irakra. In térség dióhéjtörténete. Az Eufrátesz és a Tigris folyók az emberi civilizáció egyik leg. Időszámításunk előtt négy évezt fejlett emberi közösségek léteztek városállamok, mint a Szemirámisz velékes Babilon. Krisztus ut. kaddiszijai csata nyomán virágzó sok központja lett Bagdad, Itarugendás városa. Ez a terület is a hat zának bizonyult. 1055-ben szele aztán mongol kánok, majd 1534-i tánok birodalmának része. Aieli meghozta az európai gyarmatosít brit gyarmat, aztán mandátumtőr monarchia, az első király I. Fejs nagyseriff fia. 1958. július 14-én tiszti apál Fejszal királlyal (fizikailag is), Kasszem tábornok kikiáltja a közt; szemmel érdekes, hogy Bagdad jogot formál Kuvait bekebelezéséi di irtó háborúját a kurdok ellen, területi viták dúlnak Iránnal, Szirtál. 1979 július 11. az iraki - és nem csak az iraki - történelem fi egy Szaddám Huszein nevű férfit Bakr elnök hatalmát, és Bagdad aző évben megtámadja Iránt.