Kurír - reggeli kiadás, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)
1998-02-01 / 31. szám
4 KÜLHON MEGLÉPETT A SEJK Libanoni kormánykatonák tegnap ellenőrzésük alá vonták azt a baalbeki iskolát, ahová Szobhi Tufajli sejk, a Hezbollah egyik radikális vezetője pénteken vette be magát híveivel. A sejk tizennégy fegyverese megadta magát, a többiek a közeli hegyek felé menekültek. Tufajli az iskolától nyolc kilométerre lévő Britéi faluban keresett menedéket. Az összecsapásban legkevesebb hatvan ember - köztük egy újságíró, egy volt parlamenti képviselő és egy asszony - vesztette életét. KORMÁNYOZHATNAK A Milorad Dodik vezette új boszniai szerb kormány tagjai tegnap letették hivatali esküjüket, s ezzel véget ért a fél éve tartó hatalmi válság. A beiktatáson nem vettek részt a korábban hatalmon lévő Szerb Demokrata Párt képviselői, akik nem ismerik el az új kabinet legitimitását, minthogy a kormány részben a muszlim-horvát föderáció területén leadott szavazatokkal szerezte meg parlamenti többséget. TÁMOGATNAK A tizenhárommillió tagot számláló amerikai szakszervezeti szövetség, az AFL-CIO végrehajtó bizottsága nyilatkozatában egyértelmű és feltétlen támogatásáról biztosította Csehország, Lengyelország és Magyarország NATO-csatlakozását. A testület rámutatott, hogy az észak-atlanti szövetség bővítése a béke és a szabadság ügyét szolgálja, hozzájárulva az európai egység megteremtéséhez. ÚJABB AKCIÓ A szerb rendőrség páncélosokkal támogatott egységei három falut vettek körül tegnap Koszovó nyugati részén. A rendőrök igazoltatták a járókelőket, házkutatásokat tartottak, Isztinics faluban könnygázt is használtak, és letartóztattak három albán nemzetiségű lakost. A szerb rendőrség rendszeresen folytat hasonló akciókat Koszovóban azzal az indokkal, hogy illegálisan tartott fegyvereket keres. KÁBÍTÓ FOGÁS Csaknem 13 tonna, kétmilliárd korona értékű cannabist foglaltak le a szlovák rendőrök egy külföldről az országba érkezett konténerben. A vegyi elemzés kimutatta, hogy az anyag kábítószer-tartalma hat százalék. A szállítmány értékét kétmilliárd koronára becsülik, de a feketepiacon ennek többszörösét érné. A jelentés nem szól arról, hogy az ügyben vannak-e gyanúsítottak. A KÖZÖNSÉG DÍJAZTA Közönségdíjat kapott a brüszszeli filmfesztiválon Makk Károly első angol nyelvű, nemzetközi együttműködéssel készült fimje, A játékos. A mű Dosztojevszkij azonos című regénye alapján készült, és a szenvedélyes szerencsejátékos író életének egyik valós epizódjáról szól. A filmfesztivál fődíját, a legjobb európai filmnek járó Kristálycsillagot a brit Shane Meadows Twenty Four Seven című alkotása kapta. Egyéni vállalkozók, betéti társaságok, KFT-k (visszamenőleg is), adó- és TB-ügyeinek intézését, hatóság előtti képviseletét versenyképes díjazás ellenében, garanciával vállaljuk! TELEFON: 326-0785 Hadiösvényen A brit kormányfő, valamint a brit és az amerikai külügyminiszter is úgy vélte, hogy az iraki válság békés megoldására fordítható idő a végéhez közeledik. Valamennyien arra figyelmeztették a bagdadi rezsimet, hogy biztosan számítania kell katonai csapásra az ENSZ fegyver-ellenőrzési tevékenységének további akadályozása esetén. Tony Blair brit miniszterelnök - aki azzal egy időben tett hivatalos nyilatkozatot kormánya nevében szombaton, hogy Robin Cook brit és Madeleine Albright amerikai külügyminiszter Londonban egyeztette a további közös fellépés menetrendjét - kijelentette: „a diplomáciának nincs semmi esélye, ha Szaddám Huszein iraki diktátornak a nemzetközi közösség nem hozza egyértelműen tudomására, hogy megvan a megfelelő katonai erő is a diplomácia nyomatékosítására". Blair adatokkal is alátámasztotta, hogy miért elengedhetetlenül szükséges a fegyverellenőrzés engedélyezésének kicsikarása. A kormányfő a „teljesség igénye nélkül” közölte: az ENSZ ellenőrei a háború vége óta 48 Scud rakétát találtak elrejtve, emellett 38 ezer vegyifegyvertöltetet, 30 olyan rakétafejet, amelyet vegyifegyver-alapanyaggal lehet feltölteni, 690 tonna olyan nyersanyagot, amelyből vegyifegyver-töltet készíthető, és háromezer tonna egyéb alapanyagot. Hasonló figyelmeztetést intézett Bagdadhoz az amerikai és a brit külügyminiszter, aki két órát tárgyalt egymással Londonban. Madeleine Albright, az amerikai diplomácia irányítója szerint vészesen gyorsan fogy az az idő, amit a diplomáciai próbálkozásokra lehet fordítani. De - mint mondta - kétségei vannak afelől, hogy ezzel sikert érnének el. Robin Cook brit külügyminiszter szerint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia - az a két .ország, amelyik még összetart az Öböl-háborút megvívó korabeli széles nemzetközi hadikoalíció egykori tagjai közül - nem kíván kétséget hagyni aziránt, hogy „elkötelezetten harcolja végig a győzelemig” a jelenlegi konfliktust, s az iránt sem, hogy ezt a harcot meg is nyeri. Cook - eddigi legegyértelműbb utalásában arra, hogy a két hatalom kész katonai eszközök bevetésére is - hozzátette, hogy semmilyen módszert nem lehet kizárni a cél elérése érdekében. Független londoni értékelések szerint ezúttal valóban komolyabb katonai akcióra kell felkészülnie a bagdadi rezsimnek, nem olyan szurkálásokra, amilyenekkel az Egyesült Államok a korábbi konfliktusok idején operált. A Times értesülése szerint amerikai és brit stratégák nem tartják kizártnak, hogy Szaddám Huszeint a katonai beavatkozás után államcsíny távolítja el a hatalomból, mivel washingtoni értesülések szerint a fegyveres csapás célpontjai között szerepelnek az elnyomó rendszer intézményei, például a köztársasági gárda és a különleges belbiztonsági szervezet. Az első számú brit napilap helyi forrásokból arról számolt be, hogy mind a lakosság, mind a hadsereg körében igen rossz a hangulat, s a fegyveres erők parancsnokai „nem lesznek hajlandók újabb büntető akciók eltűrésére” a hatalom részéről. A Times elemzése szerint Huszeinre nézve kifejezett veszélyt jelent az is, hogy az amerikaiak megszégyenítésére tett sorozatos lépéseivel elérte: Washington most már nem kordában tartására, hanem hatalmának megdöntésére helyezi a hangsúlyt. A Fehér Házat ebben támogatnák a környékbeli arab országok is, amelyek ugyan nyilvánosan ellenzik az újabb katonai fellépést, Húszein eltávolításában azonban partnerek lennének. Fotó: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT IfISSZAKOffl AZ ÜGYVÉD Erősen tompította a Bill Clinton és Monica Lewinsky feltételezett nemi viszonyával kapcsolatos találgatások és célozgatások élét a fiatal nő ügyvédje, William Ginsburg. Elismerte, hogy kliense kétségkívül „bőbeszédű teremtés, aki időnként hajlamos a nagyotmondásra, apró hazugságokra és túlzásokba eső dicsekvésre". Szavaival tulajdonképpen kétséget támasztott a volt fehér házi gyakornok titokban, magnószalagon rögzített állításaival szemben, még zavarosabbá téve az ügyet, mint amilyennek eleve is látszott. A szakadatlanul vastag sugárban ömlő, másod- és harmadkézből származó információk áradatából és a találgatásözönből szinte lehetetlenség kihámozni a valóságot. Monica Lewinsky kiszivárogtatások szerint a szóban forgó magnószalagokon azt mondta, hogy szexuális viszony fűzte az elnökhöz, de Clinton később megpróbálta rávenni, hogy hallgasson az afférról. A húszas éveit taposó nő január hetedikén, az elnök ellen szexuális zaklatás címén kártérítési pert indító Paula Jones ügyvédeinek kezdeményezésére tett tanúnyilatkozatában - ellentmondva saját, titokban rögzített korábbi szavainak - eskü alatt tagadta a nemi kapcsolatot. A hozzávetőleg húsz órát kitevő beszélgetéseket Monica Lewinsky volt kolléganője, Linda Tripp vette fel magnóra. A szalagokat az idén év elején átadta a feltételezett szexügyben vizsgálatot indító független ügyésznek, Kenneth Starrnak. William Ginsburg ügyvéd nyilatkozatában cáfolta azokat a múlt héten még újságoldalakat betöltő „információkat”, amelyek szerint az elnök gyöngéd, bensőséges viszonyra utaló ajándékokkal halmozta el védencét. Közölte, nincs tudomása semmiféle ajándékba kapott estélyi ruháról, olyanról már nem is beszélve, amelyen elnöki spermafolt éktelenkedett volna. Ginsburg hozzátette, ügyfelének csupán ártalmatlan apróságok vannak a tulajdonában, amelyeket bárki megvásárolhat a fehér házi ajándékboltban. Az ügyvéd egyben cáfolta Tripp állítását is, miszerint személyesen jelen volt, amikor Bill Clinton tavaly novemberben hajnali kettőkor telefonon felhívta Monica Lewinskyt. Egyben azt is elmondta: nem igazak azok a sajtóértesülések sem, hogy telefonszex zajlott volna az elnök és védence között. Ginsburg ugyanakkor adós maradt annak nyílt kimondásával vagy cáfolatával, hogy volt-e nemi viszony Clinton és Lewinsky között, és ha nem, miképpen jellemezné a kétségkívül nagyon bensőséges, bizalmas kapcsolatot. Azonkívül, hogy tagadja a szexuális viszonyt, maga az elnök is mélyen hallgat arról, milyen szálak fűzték az ismeretlenség homályából hirtelen rivaldafénybe került fiatal nőhöz, aki századmagával került a Fehér Házba gyakornoknak. Ginsburg nyilatkozata némi fényt derít arra, miért nem sikerült eddig alkut kötnie a független ügyésszel. A megállapodás lényege az lett volna, hogy Kenneth Starr mentességet biztosít a hamis tanúzás vádja alól a fiatal nő számára, ha mindent kipakol. Elképzelhető, hogy Lewinsky vagy nem tud anynyi, Clintonra nézve terhelő bizonyítékot ajánlani, amennyire az ügyész eleinte számított, vagy Kenneth Starr arra a következtetésre jutott: a fiatal nő szavahihetősége erősen csorbát szenvedett, és érdemben nem lehet rá támaszkodni. Ha alku hiányában Monica Lewinsky a vádesküdtszék előtt visszavonja korábbi tanúnyilatkozatát, bűnvádi eljárás indítható ellene. Az alkudozások állítólag még nem zárultak le. ■ A vádak megalapozottságával kapcsolatos kétségek szaporodásával ismét megfordult az elnökről alkotott vélemények irányzata, és az utóbbi napok lejtmenete után emelkedni kezdtek népszerűségi mutatói. A Zogby International felmérése szerint Bill Clinton személyének kedvező megítélése a szexügy kirobbanását követő 49 százalékról 58,5 százalékra kúszott, miközben elnöki tevékenységének helyeslése sosem tapasztalt - több mint hatvanszázalékos szintet verdes. Az ABC News kutatási eredményei alapján az amerikaiak 68 százaléka elégedett hivatali tevékenységével. Ugrásszerűen megnövekedett a férje mellett teljes vértezetben, bátran kiálló Hillary Rodham Clinton elfogadottsága is: a felmérés szerint a megkérdezettek 63 százaléka helyesli magatartását. A népszerűségi mutatók kedvező alakulásában nyilvánvalóan fontos szerepet játszik, hogy a szexbotrány korbácsolta indulatok ellenére az amerikai közvélemény idegeit nem borzolják különösebb gondok, éppen ellenkezőleg: a gazdaság hosszú évek óta szilárd ütemben bővül, az infláció és a munkanélküliség elenyésző, belpolitikai feszültségnek nyoma sincs, és az Egyesült Államok világpolitikai hatalma is kikezdhetetlennek tűnik. 1998. február 1. Volt képük hozzá A német nemzetiszocialisták általuk „elkorcsosult művészetnek” minősített festmények százait, köztük impresszionista remekműveket juttattak Svájcba. A műalkotásokat képtárak és gyűjtők vásárolták meg, a nácik pedig gyakran másodosztályú német vásznakat kaptak a képekért cserébe - derült ki második világháborús amerikai dokumentumokból, amelyekre a Zsidó Világkongresszus (WJC) kutatói bukkantak amerikai levéltárakban. A WJC szerint Svájc a zsidóktól rabolt műkincsek egyik fő célállomása, „tisztára mosásuk” színhelye volt. A Stratégiai Szolgálatok Hivatalából (OSS, a CIA elődje) származó dokumentumok tanúsága szerint a Svájcba juttatott műkincsek között Van Gogh-, Degas-, Cézanne- és Goya-képek is voltak. Az egyik OSS- jelentés beszámolt arról, hogy zsákmányolt festmények százai fekszenek svájci bankok páncéltermeiben, szállítmányozók raktáraiban vagy magánszemélyeknél. Egy luzerni műkereskedő például 1942-ben 250 ezer svájci frank értékben német és holland képeket adott el egy berlini kollégájának, aki Hermann Göring birodalmi marsall megbízásából tevékenykedett. A svájci kereskedő kapott egy válogatást impresszionista képekből, azzal, hogy válasszon közülük. A képek többsége neves francia zsidó gyűjtőtől származik, akiktől a nácik kobozták el azokat. A WJC szerint a nácik a háború idején csak Franciaországban mintegy 100 ezer műalkotást zsákmányoltak. Ezeknek több mint a fele sohasem került elő. Az OSS-dokumentumok 200 esetet regisztráltak, amikor a nácik Párizsból zsákmányolt műalkotásokat szállítottak Svájcba. Idő van? A jelek szerint immár csak a moszkvai vezetés bízik abban, hogy jobb belátásra lehetne bírni az iraki diktátort. Jelcin elnök szerint diplomáciai úton el lehetne érni, hogy Szaddám végre megvilágosodjék, és rájöjjön: Washingon és London nem viccel, amikor egy újabb, feltehetően az eddigieknél keményebb katonai csapást helyezett kilátásba arra az esetre, ha Irak ura továbbra is ott akadályozza meg az ENSZ fegyverzetellenőreinek munkáját, ahol éppen erre alkalma adódik. És persze hogy adódik. Az orosz diplomáciai erőfeszítések példásak, csak csi a gond: eredménytelenek. Az orosz fokfilügyér, Jevgenyij Primakov valami ilyesmire jöhetett rá franciaországi tárgyalásai során, mikor is a párizsi vezetés ugyan azt hangoztatta, hogy ők is a szó erejében bíznak, de azt azért senki sem gondolhatja komolyan, hogy egy amerikai-brit akciót látványosan elítélnének Párizsban. Oroszhonban ugyanakkor azzal is kénytelenek szembenézni, hogy külügyminiszter-helyettesük, Viktor Poszuvaljuk iraki villámlátogatásai nem hozhatnak olyan fényes sikert az orosz diplomácia számára, mint a tavalyi évben végbevitt ténykedésük, mikor Bagdad Moszkvának köszönhette meg, hogy elmaradt az amerikai katonai csapás. Washingtonban és Londonban a jelek szerint „egyeztették az árakat", s még némi időt adtak arra, hogy - akár a látszat kedvéért is - néhány diplomáciai tiszteletkör után megindítsák a támadást. A kérdés persze az, hogy mikor jön el ennek az ideje. Mondjuk, körülbelül akkor, ha már megérkeztek a körzetbe a szükségesnek vélt csapatok, a megsemmisítésre ítélt objektumok listáját is véglegesítették. Minderről persze mi nem sokat fogunk tudni, de akkor tessék figyelni, amikor a Perzsa-öbölben cirkáló valamelyik hadihajóról jelentkezik élőben a CNN kiküldött munkatársa, hogy exkluzív, a Pentagon által alig megnyirbált felvételekkel bombázza a világot. SZABÓ F. FERENC