Kurír - reggeli kiadás, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)

1998-02-01 / 31. szám

4 KÜLHON MEGLÉPETT A SEJK Libanoni kormánykatonák teg­nap ellenőrzésük alá vonták azt a baalbeki iskolát, ahová Szobhi Tufajli sejk, a Hezbollah egyik radikális vezetője pénteken vette be magát híveivel. A sejk tizen­négy fegyverese megadta magát, a többiek a közeli hegyek felé menekültek. Tufajli az iskolától nyolc kilométerre lévő Britéi fa­luban keresett menedéket. Az összecsapásban legkevesebb hat­van ember - köztük egy újságíró, egy volt parlamenti képviselő és egy asszony - vesztette életét. KORMÁNYOZHATNAK A Milorad Dodik vezette új boszniai szerb kormány tagjai tegnap letették hivatali esküjü­ket, s ezzel véget ért a fél éve tartó hatalmi válság. A beiktatá­son nem vettek részt a korábban hatalmon lévő Szerb Demokrata Párt képviselői, akik nem isme­rik el az új kabinet legitimitását, minthogy a kormány részben a muszlim-horvát föderáció terü­letén leadott szavazatokkal sze­rezte meg parlamenti többséget. TÁMOGATNAK A tizenhárommillió tagot szám­láló amerikai szakszervezeti szö­vetség, az AFL-CIO végrehajtó bizottsága nyilatkozatában egy­értelmű és feltétlen támogatásá­ról biztosította Csehország, Lengyelország és Magyarország NATO-csatlak­ozását. A testület rámutatott, hogy az észak-atlan­ti szövetség bővítése a béke és a szabadság ügyét szolgálja, hoz­zájárulva az európai egység megteremtéséhez. ÚJABB AKCIÓ A szerb rendőrség páncélosokkal támogatott egységei három falut vettek körül tegnap Koszovó nyugati részén. A rendőrök iga­zoltatták a járókelőket, házkuta­tásokat tartottak, Isztinics falu­ban könnygázt is használtak, és letartóztattak három albán nem­zetiségű lakost. A szerb rendőr­ség rendszeresen folytat hasonló akciókat Koszovóban azzal az indokkal, hogy illegálisan tartott fegyvereket keres. KÁBÍTÓ FOGÁS Csaknem 13 tonna, kétmilliárd korona értékű cannabist foglal­tak le a szlovák rendőrök egy külföldről az országba érkezett konténerben. A vegyi elemzés kimutatta, hogy az anyag kábító­­szer-tartalma hat százalék. A szállítmány értékét kétmilliárd koronára becsülik, de a feketepi­acon ennek többszörösét érné. A jelentés nem szól arról, hogy az ügyben vannak-e gyanúsítottak. A KÖZÖNSÉG DÍJAZTA Közönségdíjat kapott a brüsz­­szeli filmfesztiválon Makk Ká­roly első angol nyelvű, nemzet­közi együttműködéssel készült fimje, A játékos. A mű Doszto­jevszkij azonos című regénye alapján készült, és a szenvedé­lyes szerencsejátékos író életé­nek egyik valós epizódjáról szól. A filmfesztivál fődíját, a legjobb európai filmnek járó Kristály­csillagot a brit Shane Meadows Twenty Four Seven című alkotá­sa kapta. Egyéni vállalkozók, betéti társaságok, KFT-k (visszamenőleg is), adó- és TB-ügyeinek intézését, hatóság előtti képviseletét versenyképes díjazás ellenében, garanciával vállaljuk! TELEFON: 326-0785 Hadiösvényen A brit kormányfő, valamint a brit és az amerikai külügymi­niszter is úgy vélte, hogy az iraki válság békés megoldá­sára fordítható idő a végéhez közeledik. Valamennyien ar­ra figyelmeztették a bagdadi rezsimet, hogy biztosan szá­mítania kell katonai csapásra az ENSZ fegyver-ellenőr­zési tevékenységének további akadályozása esetén. Tony Blair brit miniszterelnök - aki azzal egy időben tett hivata­los nyilatkozatot kormánya nevé­ben szombaton, hogy Robin Cook brit és Madeleine Albright ameri­kai külügyminiszter Londonban egyeztette a további közös fellépés menetrendjét - kijelentette: „a diplomáciának nincs semmi esélye, ha Szaddám Huszein iraki diktátornak a nemzetközi közösség nem hozza egyértelműen tudomására, hogy meg­van a megfelelő katonai erő is a dip­lomácia nyomatékosítására". Blair adatokkal is alátámasztotta, hogy miért elengedhetetlenül szükséges a fegyverellenőrzés engedélyezé­sének kicsikarása. A kormányfő a „teljesség igénye nélkül” közölte: az ENSZ ellenőrei a háború vége óta 48 Scud rakétát találtak elrejt­ve, emellett 38 ezer vegyifegyver­­töltetet, 30 olyan rakétafejet, ame­lyet vegyifegyver-alapanyaggal le­het feltölteni, 690 tonna olyan nyersanyagot, amelyből vegyifegy­­ver-töltet készíthető, és három­­ezer tonna egyéb alapanyagot. Hasonló figyelmeztetést intézett Bagdadhoz az amerikai és a brit külügyminiszter, aki két órát tár­gyalt egymással Londonban. Ma­deleine Albright, az amerikai diplo­mácia irányítója szerint vészesen gyorsan fogy az az idő, amit a dip­lomáciai próbálkozásokra lehet for­dítani. De - mint mondta - kétsé­gei vannak afelől, hogy ezzel sikert érnének el. Robin Cook brit kül­ügyminiszter szerint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia - az a két .­ország, amelyik még összetart az Öböl-háborút megvívó korabeli széles nemzetközi hadikoalíció egykori tagjai közül - nem kíván kétséget hagyni aziránt, hogy „el­kötelezetten harcolja végig a győ­zelemig” a jelenlegi konfliktust, s az iránt sem, hogy ezt a harcot meg is nyeri. Cook - eddigi legegyértel­műbb utalásában arra, hogy a két hatalom kész katonai eszközök be­vetésére is - hozzátette, hogy sem­milyen módszert nem lehet kizárni a cél elérése érdekében. Független londoni értékelések szerint ezúttal valóban komolyabb katonai akcióra kell felkészülnie a bagdadi rezsimnek, nem olyan szurkálások­ra, amilyenekkel az Egyesült Államok a korábbi konf­liktusok idején operált. A Times értesülése szerint amerikai és brit stratégák nem tartják kizártnak, hogy Szaddám Huszeint a katonai beavatkozás után államcsíny távo­lítja el a hatalomból, mivel wa­shingtoni értesülések szerint a fegyveres csapás célpontjai között szerepelnek az elnyomó rendszer intézményei, például a köztársasá­gi gárda és a különleges belbiz­tonsági szervezet. Az első számú brit napilap he­lyi forrásokból arról számolt be, hogy mind a lakosság, mind a hadsereg körében igen rossz a hangulat, s a fegyveres erők pa­rancsnokai „nem lesznek hajlan­dók újabb büntető akciók eltűré­sére” a hatalom részéről. A Ti­mes elemzése szerint Huszeinre nézve kifejezett veszélyt jelent az is, hogy az amerikaiak megszé­gyenítésére tett sorozatos lépése­ivel elérte: Washington most már nem kordában tartására, ha­nem hatalmának megdöntésére helyezi a hangsúlyt. A Fehér Há­zat ebben támogatnák a kör­nyékbeli arab országok is, ame­lyek ugyan nyilvánosan ellenzik az újabb katonai fellépést, Húszein eltávolításában azonban partnerek lennének. Fotó: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT IfISSZAKOffl AZ ÜGYVÉD Erősen tompította a Bill Clinton és Monica Lewinsky feltételezett ne­mi viszonyával kapcsolatos találga­tások és célozgatások élét a fiatal nő ügyvédje, W­illiam Ginsburg. Elismerte, hogy kliense kétségkívül „bőbeszédű teremtés, aki időnként haj­lamos a nagyotmondásra, apró hazug­ságokra és túlzásokba eső dicsekvésre". Szavaival tulajdonképpen kétséget támasztott a volt fehér házi gya­kornok titokban, magnószalagon rögzített állításaival szemben, még zavarosabbá téve az ügyet, mint amilyennek eleve is látszott. A sza­­kadatlanul vastag sugárban ömlő, másod- és harmadkézből származó információk áradatából és a talál­­gatásözönből szinte lehetetlenség kihámozni a valóságot. Monica Lewinsky kiszivárogta­tások szerint a szóban forgó mag­nószalagokon azt mondta, hogy szexuális viszony fűzte az elnökhöz, de Clinton később megpróbálta rá­venni, hogy hallgasson az afférról. A húszas éveit taposó nő január he­tedikén, az elnök ellen szexuális zaklatás címén kártérítési pert indí­tó Paula Jones ügyvédeinek kezde­ményezésére tett tanúnyilatkozatá­ban - ellentmondva saját, titokban rögzített korábbi szavainak - eskü alatt tagadta a nemi kapcsolatot. A hozzávetőleg húsz órát kitevő be­szélgetéseket Monica Lewinsky volt kolléganője, Linda Tripp vette fel magnóra. A szalagokat az idén év elején átadta a feltételezett szexügyben vizsgálatot indító füg­getlen ügyésznek, Kenneth Starrnak. William Ginsburg ügyvéd nyi­latkozatában cáfolta azokat a múlt héten még újságoldalakat betöltő „információkat”, amelyek szerint az elnök gyöngéd, bensőséges vi­szonyra utaló ajándékokkal hal­mozta el védencét. Közölte, nincs tudomása semmiféle ajándékba ka­pott estélyi ruháról, olyanról már nem is beszélve, amelyen elnöki spermafolt éktelenkedett volna. Ginsburg hozzátette, ügyfelének csupán ártalmatlan apróságok van­nak a tulajdonában, amelyeket bár­ki megvásárolhat a fehér házi aján­dékboltban. Az ügyvéd egyben cá­folta Tripp állítását is, miszerint személyesen jelen volt, amikor Bill Clinton tavaly novemberben haj­nali kettőkor telefonon felhívta Monica Lewinskyt. Egyben azt is elmondta: nem igazak azok a sajtó­­értesülések sem, hogy telefonszex zajlott volna az elnök és védence között. Ginsburg ugyanakkor adós maradt annak nyílt kimondásával vagy cáfolatával, hogy volt-e nemi viszony Clinton és Lewinsky kö­zött, és ha nem, miképpen jelle­mezné a kétségkívül nagyon benső­séges, bizalmas kapcsolatot. Azon­kívül, hogy tagadja a szexuális vi­szonyt, maga az elnök is mélyen hallgat arról, milyen szálak fűzték az ismeretlenség homályából hirte­len rivaldafénybe került fiatal nő­höz, aki századmagával került a Fe­hér Házba gyakornoknak. Ginsburg nyilatkozata némi fényt derít arra, miért nem sikerült eddig alkut kötnie a független ügyésszel. A megállapodás lényege az lett volna, hogy Kenneth Starr mentességet biztosít a hamis tanú­zás vádja alól a fiatal nő számára, ha mindent kipakol. Elképzelhető, hogy Lewinsky vagy nem tud any­­nyi, Clintonra nézve terhelő bizo­nyítékot ajánlani, amennyire az ügyész eleinte számított, vagy Kenneth Starr arra a következte­tésre jutott: a fiatal nő szavahihető­sége erősen csorbát szenvedett, és érdemben nem lehet rá támaszkod­ni. Ha alku hiányában Monica Lewinsky a vádesküdtszék előtt visszavonja korábbi tanúnyilatko­zatát, bűnvádi eljárás indítható el­lene. Az alkudozások állítólag még nem zárultak le. ■ A vádak megalapozottságával kapcsolatos kétségek szapo­rodásával ismét megfordult az elnökről alkotott vélemények irányzata, és az utóbbi napok lejtmenete után emelkedni kezd­tek népszerűségi mutatói. A Zogby International felmérése sze­rint Bill Clinton személyének kedvező megítélése a szexügy ki­robbanását követő 49 százalékról 58,5 százalékra kúszott, mi­közben elnöki tevékenységének helyeslése sosem tapasztalt - több mint hatvanszázalékos­­ szintet verdes. Az ABC News kutatási eredményei alapján az amerikaiak 68 százaléka elégedett hivatali tevékenységével. Ugrásszerűen megnövekedett a férje mellett teljes vértezetben, bátran kiálló Hillary Rodham Clinton elfogadottsága is: a felmérés szerint a megkérdezettek 63 százaléka helyesli magatartását. A népszerűségi mutatók kedvező alakulásában nyilvánvalóan fontos szerepet játszik, hogy a szexbotrány korbácsolta indula­tok ellenére az amerikai közvélemény idegeit nem borzolják kü­lönösebb gondok, éppen ellenkezőleg: a gazdaság hosszú évek óta szilárd ütemben bővül, az infláció és a munkanélküliség ele­nyésző, belpolitikai feszültségnek nyoma sincs, és az Egyesült Államok világpolitikai hatalma is kikezdhetetlennek tűnik. 1998. február 1. Volt képük hozzá A német nemzetiszocialisták általuk „elkorcsosult művé­szetnek” minősített festmények százait, köztük impresszio­nista remekműveket juttattak Svájcba. A műalkotásokat képtárak és gyűjtők vásárolták meg, a nácik pedig gyakran másodosztályú német vásznakat kaptak a képekért cserébe - derült ki második világháborús amerikai dokumentumok­ból, amelyekre a Zsidó Világkongresszus (WJC) kutatói bukkantak amerikai levéltárakban. A WJC szerint Svájc a zsidóktól rabolt műkincsek egyik fő célállomása, „tisztára mosásuk” színhelye volt. A Stratégiai Szolgálatok Hivatalá­ból (OSS, a CIA elődje) származó dokumentumok tanúsága szerint a Svájcba juttatott műkincsek között Van Gogh-, Degas-, Cézanne- és Goya-képek is voltak. Az egyik OSS- jelentés beszámolt arról, hogy zsákmányolt festmények szá­zai fekszenek svájci bankok páncéltermeiben, szállítmányo­zók raktáraiban vagy magánszemélyeknél. Egy luzerni műkereskedő például 1942-ben 250 ezer svájci frank értékben német és holland képeket adott el egy berlini kollégájának, aki Hermann Göring birodalmi marsall megbí­zásából tevékenykedett. A svájci kereskedő kapott egy váloga­tást impresszionista képekből, azzal, hogy válasszon közülük. A képek többsége neves francia zsidó gyűjtőtől származik, akiktől a nácik kobozták el azokat. A WJC szerint a nácik a háború idején csak Franciaországban mintegy 100 ezer műal­kotást zsákmányoltak. Ezeknek több mint a fele sohasem ke­rült elő. Az OSS-dokumentumok 200 esetet regisztráltak, amikor a nácik Párizsból zsákmányolt műalkotásokat szállí­tottak Svájcba. Idő van? A jelek szerint immár csak a moszkvai vezetés bízik ab­ban, hogy jobb belátásra lehetne bírni az iraki diktátort. Jelcin elnök szerint diplomáciai úton el lehetne érni, hogy Szaddám végre megvilágosodjék, és rájöjjön: Washingon és London nem viccel, amikor egy újabb, feltehetően az ed­digieknél keményebb katonai csapást helyezett kilátásba ar­ra az esetre, ha Irak ura továbbra is ott akadályozza meg az ENSZ fegyverzetellenőreinek munkáját, ahol éppen er­re alkalma adódik. És persze hogy adódik. Az orosz diplo­máciai erőfeszítések példásak, csak cs­­i a gond: eredmény­telenek. Az orosz fokfilügyér, Jevgenyij Primakov valami ilyesmire jöhetett rá franciaországi tárgyalásai során, mi­kor is a párizsi vezetés ugyan azt hangoztatta, hogy ők is a szó erejében bíznak, de azt azért senki sem gondolhatja ko­molyan, hogy egy amerikai-brit akciót látványosan elítél­nének Párizsban. Oroszhonban ugyanakkor azzal is kény­telenek szembenézni, hogy külügyminiszter-helyettesük, Viktor Poszuvaljuk iraki villámlátogatásai nem hozhat­nak olyan fényes sikert az orosz diplomácia számára, mint a tavalyi évben végbevitt ténykedésük, mikor Bagdad Moszkvának köszönhette meg, hogy elmaradt az amerikai katonai csapás. Washingtonban és Londonban a jelek szerint „egyeztet­ték az árakat", s még némi időt adtak arra, hogy - akár a látszat kedvéért is - néhány diplomáciai tiszteletkör után megindítsák a támadást. A kérdés persze az, hogy mikor jön el ennek az ideje. Mondjuk, körülbelül akkor, ha már megérkeztek a körzetbe a szükségesnek vélt csapatok, a megsemmisítésre ítélt objektumok listáját is véglegesítették. Minderről persze mi nem sokat fogunk tudni, de akkor tes­sék figyelni, amikor a Perzsa-öbölben cirkáló valamelyik hadihajóról jelentkezik élőben a CNN kiküldött munka­társa, hogy exkluzív, a Pentagon által alig megnyirbált felvételekkel bombázza a világot. SZABÓ F. FERENC

Next